Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-15 / 7. szám

1936 február 15. uj-mrmrmr 3 Nem adta fel a harcot a Kereskedelmi és Iparkamara a fővárosi üzemek ellen A kereskedelem és ipar újabb kívánságainak meghallgatására a jövő héten kamarai napot tart a polgármester Béla dr. tunácsi főjegyző, a fiatalabb gárda egyik igen tehetséges és általános szimpátiának örvendő tagja kerül. Per tik február 1-i hatállyal fogja átvenni a XIII. kerületi elöljáróság előkészítési munkálatainak irányítását. Pértik távozása az ipari és kereske­delmi ügyosztályból, melynek vezető- helyettese volt évtizedeken keresztül, nem okoz nagy ob változást az ügyosz­tályban. Nem kétséges ugyanis, hogy Pertik nagyfontosságú helyére K á l- l a y Albert dr. tanácsjegyző lép elő, aki tizenöt esztendeje dolgozik ebben a speciális tudást és gyakorlatot igénylő ügyosztályban. Az összes illetékes té­nyezők megegyeznek abban, hogy Per­tik Bélának nagyjelentőségű, különle­ges szaktudást és kiváló judiciumot igénylő munkakörét: a másodfokú ipari rendészetet és közigazgatást, senki más nem láthatja el olyan percizen és ki­válóan, mint az ő leghűségesebb munka­társa: Kállay tanács jegyző. * LIBER ALPOLGÁRMESTER TEL­JESEN és tökéletesen felgyógyult Balci- tonfüred téli csöndjében. A múlt hét vasárnapján meglátogatta az alpolgár­mestert háziorvosa: vitéz C s i k László dr. törvényhatósági bizottsági tag is, aki szintén konstatálta, hogy a súlyos influenza semmi nyomot nem hagyott az alpolgármester erős és egészséges szervezetében. Liber a jövő héten tér vissza Budapestre és veszi át újra hiva­tala vezetését. t ARRÓL SZÓL EZ AZ ARANYOS nak tartja a kamara a megbeszélendő problémák közül az építési közmunkák kiadása körüli sérelmeket. Hivatkozik a kamara a Közszállítási Szabályzatra, amely szerint a magasépítkezés terén a húszezer pengő összértéket meg nem baladó építkezés, vagy az ötezer pen­gő alatt maradó tatarozás kizárólag a kisipar számára tartandó fent. Itt tehát ajánlattételre is csak a kisiparosokat szabad felszólítani, vagyis olyan ipa­rosokat, akik ipartestületi bizonyítvány­nyal igazolják, hogy az utolsó öt hó­napban harmincezer pengőt meghaladó munkájuk nem volt. Ezzel szemben a kőművesmesterek ipartestiilete által ké­szített, a kamarához is beterjesztett ki­mutatásból, — amelyet az Uj Budapest is részletesen közölt — kitűnik, hogy az elmúlt évben a főváros a hivatkozott rendeletet figyelembe nem vette. Sérelme a kamarának, hogy a fő­város azt a polgármesteri előírást sem tartotta be, amely szerint, aki a fővá­rosnál közmunkát kap, az bizonyos vá­rakozási időn belül újabb megbízást, sőt ajánlattételre való felhívást sem kaphat. Ez a várakozási idő minimáli­san harminc nap. Baj van a főváros házilagosan végzett munkálatai körül is: a belügyminiszter rendelkezése ér­telmében a székesfőváros új munkála­tokat kisiparosokkal köteles végeztetni és a javítási és tatarozási munkák kö­zül is csak azokat végeztetheti saját üze­meivel, amelyek sürgősségüknél fogva halasztást nem tűrhetnek. Ezzel szem­történet, hogy mennyire más szemüve­gen nézik a világot a budapestiek és mennyire máson azok a jó vidékiek! Az egyik városházi főtisztviselőnek van egy kitűnő öreg altisztje, akit ne­vezzünk egyszerűen Kovács bácsi­nak, hogy senki se ismerjen rá. Ez a Kovács bácsi tulajdonképen csak volt aktiv altiszt, mert jelenleg nyu­galomban van. Nyugalomba került még pedig Ko­vács altiszt azért, mert amikor boros­pohár került a kezébe, akkor nagyon kiváncsi volt a pohár fenekére. Ki is ürítette mindenkoron fenékig a boros- poharat a derék altiszt, aki bizony néha kapatosán tett-vett a főtisztviselő elő szobájában. A főtisztviselő jó ember, szerette is Kovács bácsit, aki még akkor került hozzá, amikor kis tisztviselő volt a ké­sőbbi nagyhatalmú úr. Egy darabig tűrte tehát Kovács bácsi konok iszákos mivoltát, amikor azonban már nem tudta tovább tűrni, mert Kovács bácsi reggeltől-estig tökrészeg volt, nyugdíjba küldette. Kovács bácsi sűrű fejcsóvál- gatás közepette, de minden különösebb zokszó nélkül fogadta a megváltozha­tatlan nyugdíjazási aktát, azután egy szót sem szólt, hazament fatornyos ha­zájába, valamelyik tolnamegyei sváb faluba. A főtiszt viselő, aki időközben méltó- ságos úr lett, ezer egyéb gondja köze­pette már azt is elfeledte félig-meddig, hogy Kovács bácsi a világon van. Jött azonban egy levél Tolna-országból, amelyben Kovács bácsi alázattal kéri ő- méltóságát, emeljék fel valahogyan a ben a különböző ipartestületek pana­szai szerint a házilagos munkákat a fő­város és egyes nagyüzemei tovább foly­tatják. így legújabban az építőmeste­rek panaszolják, hogy a főváros az I. kerületben, a Németvölgyi temetőnek a Csörsz-utcai oldalán húzódó árkát, mintegy egy méterrel mélyíti és a te- melőfal tövében támfalat építtet, szi­getelő munkát végeztet saját mérnökei vezetése mellett, saját alkalmazottaival, akik között kőműves-segédek is vannak. Panaszolja a kamara, bogy a fővá­ros népművelődési bizottságai soroza­tos ipari tanfolyamokat tartanak a női ■ozabó, fűző, kalapos, villanyszerelő, műszerész, rádió stb. iparokban. Az is panasz tárgya a tüzelőszerkereskedelern összessége és legutóbb a Baross Szövet­ség részéről is, hogy a főváros alkal­mazottai részére még mindig a Gáz­gyár tüzelőszeri aktára útján biztosítja a tüzelőszerrel való ellátást. A keres­kedelem kötelezi magát arra, hogy a gázgyár részére biztosított feltételek mellett vállalja a tisztviselők tüzelőszer­ellátását. Külön fejezetet szentel előterjeszteti panaszai során a kamara a fővárosi üzemeknek. Megállapítja a kamara, hogy a Községi Élelmiszerüzemnek és a Kenyérgyárnak a belügyminiszter ál­tal történt felülvizsgálata alkalmával a székesfőváros kiküldöttei részéről is be­ismerést nyert, hogy ezen üzemek ár­nivellál ási szerepének túlzott módon való előtérbe állítása nem indokolt. En­nyugdiját, mert ő abból bizony nem tud megélni. Még nyolcvan pengőt sem kap havonta, ez a kevés pénz pedig még az éhenhaláshoz is alig elegendő. Öméltósága félretette a levelet, al- kalomadtan majd odaadja a titkárának írják meg Kovács bácsinak, hogy bi­zony a nyugdijat nem lehet felemelni. Alig két napra rá azonban hogy Kovács bácsi levele megérkezett, ugyanabból a kis tolnamegyei sváb faluból újabb le­velet kézbesít a méltó ságos úrnak a posta. Ezt a levelet nem is egy ember írta. hanem mindjárt tizen írták alá. Azt írja a tiz levél, hogy vegyék fel őket valamilyen minőségben a fővároshoz, ők is olyan nagy urak akarnak lenni, mint amilyen Kovács nyugdíjas fővá­rosi altisztből lelt.-— Aki is — írja a levél — senkise. semmise volt a mi falunkban, amíg az­tán felment Pestre, ahol úgy felvitte az Isten a sorát. hogy most tizenöt év után, hogy hazajött: helybe hozza neki a pénzt a posta... . .. Mert a modern tündérmese Tolna­országban nem úgy szól, hogy kacsalá­bon forgó tündér kastélyra bukkant az elvarázsolt), királyfi, hanem úgy, hogy a pesti városházán obsitot kap a hivatal- szolga, aztán minden elsején helybe hozza a pénzt neki a magyar királyi posta! * CSIK SZENT MÁRTONI SZABÓ JENŐ székesfővárosi műszaki tanácsos és törvényes leszármazottai részére a belügyminiszter ősi székely primori (főnemes) rangjukat igazolta. nek ellenére, valahányszor egyes élel­miszercikkek árában némi emelkedés mutatkozik, olyértelmű kijelentések hangzanak el, hogy a főváros üzemei a helyzet magaslatán állva, teljesíteni fogják kötelességüket és az árak emel­kedését meg fogják akadályozni. Ezek a kijelentések a közönségben azt a hi­tet kelthetik, hogy a kereskedelem és ipar mohóságával szemben van szük­ség az üzemek árnivellálási közremű­ködésére. Panaszolja ezenfelül a kamara a Községi Élelmiszerüzem szerepét a fő­városi közkórházak és egyéb intézmé­nyek részére történő élei miszer szállító sok körül, titakozik a Beszkárt-moto- roskocsik házilagos javítása ellen, kö­veteli, hogy a csarnokok zárási ideje azonos legyen az élelmiszerüzletekre nézve megállapított zárórával és kifo­gásolja az Élelmiszerüzemnek a zsír- és szalonnaexportba való intenzívebb bekapcsolódását. Kétségtelennek lát­szik, hogy a kamarai napon elhangzó- panaszokkal és kifogásokkal szemben főleg az üzemek tevékenységét illetően a főváros vezetősége a törvényhatósági bizottság közgyűlése álláspontjának megfelelően fogja a közérdeket képvi­selni. Kősxénbánya 's Téglagyár Társulat Pesten (DRÄSCHE) Budapest, V., Klotild-utca 3. Telefon : 25-5-54 25-5-85 és 25-5-56 Hím Aulai n fiai ut-, csatorna- és beton- épitési vállalkozó Budapest, Vili ., Futó-utca 10. Telefon: 30-3—85. Havas Gyula kefe- és ecsetgyáros Aranykoszorus mester Gyár: VII., Rózsa-utca 20. szám. Telefon : 30^2-45. " ~ ~ Proczeller Bálint leövexö mester Budapest, X., Korponal u. 11. Telefon: 48-1-32. Modern kertek tervezése és kivitelezése KlRGHhE£HNER KERTÉPÍTŐ ü., Julia-utca 2. (Budakeszi-ut sarok) Telefon: 55-8-53. Állandóan raktáron; gyümölcs-, díszfa, fenyő, évelő és rózsa, nagy választékban — Az Uj Budapest tudósítójától — Amikor Szendy Károly elfoglalta a polgármesteri széket, az ipari és keres­kedelmi érdekeltségek kérésére prog­ramjába vette, hogy a budapesti keres­kedelmi és iparkamara vezetőségével, továbbá a törvényhatósági bizottság iparos és kereskedő tagjainak bevoná­sával bizonyos időközökben kamarai napokat rendez az ipar és a kereskede­lem aktuális problémáinak megbeszé­lése céljából. Eddig két ilyen kamarai nap volt: a legutolsó a múlt esztendő júliusában, amikor is nagyfontosságú problémák kerültek megvitatásra. Az elmúlt félesztendő alatt az ipar és a kereskedelem égető kérdései any- nvira megszaporodtak, hogy újból szük­ségessé vált a kamarai nap megrende­zése. A kereskedelmi és iparkamara vezetősége a polgármesteri ipari, ke­reskedelmi és közlekedési ügyosztállyal már összeállította a legközelebbi ka­marai nap programmját. Ezt a tárgy- sorozatot a polgármester kiadta az ér­dekelt ügyosztályok tanácsnokainak és mielőtt a kamarai napot összehívják, o polgármester a szaktanácsnokokkal akarja előbb teljes részletességgel át­beszélgetni a felvetett témákat. A kamara kívánságai, amelyeket a legközelebbi kamarai napon meg kíván a főváros vezetőségével, továbbá a tör­vényhatósági bizottság kereskedő és iparos tagjaival beszélni, tizenegy fő­csoportba oszthatók. A legfontosabb­——inni irwn ...... , iMi.—roi—iiwinrM

Next

/
Thumbnails
Contents