Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-11 / 2. szám
6 UI&UDAPEST 1936 január 11. WlMLKOZAS Milyenek az újabb városi útburkolatok? Irta: VIOLA. REZSŐ da*, műszaki főtanácsos Uf kiírások Jegyzőtömb, iratgyűjtő, iratrendező, határidőnapló és íróaljzat szállítására a székesfőváros hivatalai, iskolái, intézetei és üzemei részére. Határidő: 1936. évi január hó 14-én délelőtt 10 óra. írószerek, úgymint különféle ironok, irótoll, tollszár, táblai irókréta fehér és színes, radirgummi szállítására a székesfőváros hivatalai, iskolái, intézetei és üzemei részére. Határidő: 1936. évi január hó 15-én délelőtt 10 óra. 500 kg cochin-cocosolaj, 500 kg co- cosolajzsirsav, 10.000 kg gyanta, francia W. W!., 1000 kg gyanta, görög, 20 ezer kg marónátron 128/130°-os, 3.000 kg marókáli 88/90°-os, 400 kg chrom- nátron, 2.000 kg kénsav, 100 kg rosma- rinolaj, 25 kg levendulaolaj és 25 kg mellisaolaj szállítására a székesfőváros üzemei részére. Határidő: 1936. évi január hó 16-án délelőtt 10 óra. Papír és rongylemez szállítására a székesfőváros intézetei és üzemei részére. Határidő: 1936. évi január hő 17-én délelőtt 10 óra. Különféle borítékok szállítására a székesfőváros iskolái, intézetei és üzemei részére. Határidő: 1936. évi január hó 21-én délelőtt 10 óra. Villanyszerelési munkákra az Uj Szent János-kórházban építendő új szülészeti és nőgyógyászati pavilion részére. Határidő: 1936. évi január hó 23-án délelőtt 9—10 óra. Vizvezetékszerelési, gázberendezési és csatornázási munkákra az Uj Szent János-kórházban létesítendő új szülészeti és nőgyógyászati pavilion építéséhez. Határidő: 1936. évi január hó 24-én délelőtt 9—10 óra. Csomagolópapírok szállítására a székesfőváros üzemei részére. Határidő: 1936. évi január hó 28-án délelőtt 10 óra. Versenytárgyalási hirdetmény 1. Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános versenytárgyalást hirdetek az Uj Szent János- kórházban építendő új szülészeti- és nőgyógyászati pavilion vízvezetékszerelési, gázberendezési és csatornázási munkákra. A közszállítás költségei szabályszerűen biztosítva vannak. 2. A közszállítás megkezdésének és befejezésének időpontja, valamint a jótállás időtartama tekintetében a vonatkozó költség- vetési kiírás feltételei az irányadók. 3. Az ajánlatot a rendelkezésre álló általános ajánlati feltételekben foglaltak értelmében olykép kell szövegezni hogy az ajánlat és mellékletei a szerződés minden adatát és feltételét tartalmazzák. 4. Az aláírt és megfelelően előkészített ajánlatokat sértetlen borítékban elhelyezve, pecséttel lezárva a megrendelő hivatalnál (Polgármesteri XIII. ügyosztály, Központi városháza, IV., kér., Városház-utca) III. em. 350 ajtószám alatt 1936. évi január hó 24. napján délelőtt 9—10 óra közt személyesen, vagy megbízott útján kell benyújtani. A benyújtott ajánlatok a benyújtási határidőt követő 1 órán belül a megrendelő hivatalos helyiségében kerülnek nyilvános fölbontásra. 5. Azt az ajánlatot, amelyet az ajánlattevő nem a kijelölt helyen, a kijelölt időben nyújt be vagy pedig nem a megállapított feltételek és előírások értelmében készít elő, a Közszállltási Szabályzat idevonatkozó rendelkezései szerint figyelembe venni nem lehet. 6. Az ajánlati minta, a feltételek, költség- vetési űrlapok a megrendelő helyiségében: Központi városháza, XIII. ü.-o., III. em. 342. ajtó, a hivatalos órák alatt megtekinthetők és 2.40 á’-on megszerezhetők, a műszaki kérdésekben szükséges felvilágosítások pedig vitéz Miklósfy Fedor és Sztankai Gyula mérnököknél III. em. 329. sz. alatt nyerhetők, ahol a tervek és rajzok is naponta, szombat és vasárnap kivételével 12 és 2 óra között megtekinthetők. 7. Ugyanott nyerhetők a szükséges felvilágosítások is a közszállítással kapcsolatban felmerülő kérdésekre. 8. A szerződési Illetéket a vonatkozó pénzügyi szabályok szerint kell leróni. 9.A munkálatokra előreláthatólag 1936. év tavaszán fog sor kerülni. Budapest, 1935. évi december hó 17-én. A székesfőváros polgármestere. Az élet minden megnyilvánulásában jelentkező technikai haladás, az útépítés terén is jelentékeny fejlődést váltott ki. Ez a fejlődés szoros összefüggésben van a modem élet után vágyó városi lakosság kultúrigényeivel, a mai közúti forgalmat jellemző közlekedési eszközökkel és közegészségügyi törekvésekkel. A mai útépítés feltételeit meghatározó tényezők nem jelentkeznek elszigetelten, hanem ezek épp úgy mértékadók a mai nagy város kialakításánál, a modem városépítési elvek és tervek megállapításánál. Hogy a múltban a városi útépítés viszonylag kisebb mértékben fejlődött, annak a magyarázata nyilvánvaló, ha a paripa, fogat és szekér, mint közlekedési eszközöknek mai vonatkozásban egyszerű voltát és viszonylagos kis haladási sebességét, a jelenleg mértékadó gyors és nehéz terhelésű közlekedési jármüvekkel, a száguldó autókkal, autóbuszokkal és traktorokkal hasonlítjuk össze. A mai, modem útépítést átformáló feltételek nemcsak újabb technikai eljárásokat váltottak ki, amelyek alapján a régi burkolatokat a közlekedés és a higiénia követelményeinek megfelelően átépítették, hanem — mint az építőipar minden ágában, a magas- és mélyépítésben egyaránt, — az útépítésben is, újabb építési anyagok felhasználását tették szükségessé. Ily módon tehát korszerű technikai eljárásokkal és újszerű útépítési anyagokkal igyekeztek a modernizálási törekvéseket előmozdítani. r Az újabb városi útépítésekkel kapcsolatban, valamint az újabb építési eljárásoknál és anyagok alkalmazásának bírálatánál önkénytelenül felmerül az a kérdés, vájjon v a n n a k-e és ismeretese k-e oly útburkolások, amelyek a mai igényeket minden vonatkozásban és teljes mértékben kielégítik-e. Míg egyrészt m,eg kell állapítani, hogy igenis vannak ilyen burkolatok, addig másrészt szabatosan ismertesek azok a feltételek, amelyek az üyen burkolatokat jellemzik. A mai modem útburkolatok kiválasztásánál tehát ismerni kell ezeket a tényezőket. Ezek a jellemző sajátosságok a következők: Nagy szilárdság, hézagmentesség, zajtalanság, por- és sármentesség, kapaszkodásra való alkalmasság. E feltételek kielégítésére irányuló törekvés, az útépítés terén különösen az utóbbi években igen nagy mozgalmat váltott ki. Ennek hatására a régi burkolatokat átépítik, modernizálják. A régi vizes rendszerű makadámburko- latokat, plasztikus kátrányos, vagy bitumenes anyagokkal, úgynevezett kötött rendszerű makadámburkolatokká építik át, a régi homokkal, kaviccsal hézagolt kőburkolatokat bitumenes anyaggal öntik ki, hézagmentessé teszik, a régi rendszerű aszfalt utakat modernizálják, anyagösszetételében ellentállóbbá teszik, másrészt pedig kivitelében egészen újszerű eljárásokkal készítik; az úgynevezett hengerelt aszfaltok foglalják el a régi öntött aszfaltok helyét. A modernizálási törekvést jellemző újabb útépítési eljárásokon kívül nem kevésbbé nagy fontosságú az újabb útépítési anyagoknak elterjedése. E téren az építésben ismert összes építési anyagok, úgyszólván kivétel nélkül, szerephez jutottak legalább is oly mértékben, hogy komoly kísérleteket folytattak az anyagok gyakorlati felhasználásának alkalmasságára nézve. A cement, a vas, az acél, átérnek, a fa, a gummi, a fűrész- por, a mükö, préselt lapok, átitatott, sajtolt lemezek, tég- 1 á k, tehát a természetes és mesterséges építési anyagoknak egész sora nyert már az útépítés keretében gyakorlati alkalmazást több-kevesebb sikerrel. Ha mindezek még a végleges, döntő vélemények kialakítására még nem nyújtottak elég alapot, azonban mindenesetre megállapítható, hogy a technikai eljárások az újabb építési anyagokkal az útépítésnek oly időszakát indították el, amelyek a mai legmodernebb törekvéseket határozottan jellegzetes sé teszik. Az újabb útburkolatok között általánosan ismertek a modernizált kocka és kiskö, valamint az aszfalt- és keramit burkolatok, azonban igen elterjedtek a betonburkolatok és számbavehető kísérletek történtek már az előbb felsorolt építési anyagok alkalmazása terén is. A külföldön, különösen ott, ahol termelés szempontjából az előállítás gazdaságossága kedvezőbb, u. m. Németországban, Csehországban, Lengyelországban, Ausztriában a vas és acélburkolatokat kiterjedtebb mértékben alkalmazzák. A fémet, mint aszfaltbetétet igen érdekesen Angliában használják s ugyanitt kísérleteznek gummiburkolattal is, amelynek anyagát újabb technikai eljárásokkal rendkívül keményen, szívósan tudják feldolgozni, olymódon, hogy úgy zajtalanság, mint kopás tekintetében, különösen nagyvárosi burkolattól megkívánt tulajdonságokat figyelembevéve, rendkívül előnyősnek mutatkozik. Igen érdekesek a németországi kísérletek, amelyekben a faanyagot egészen újszerűén nem a régi fakocka burkolatok téglafektetésének megfelelően, hanem a nyers kiskö, úgynevezett derizó rakásához hasonlóan alkalmazzák. A nyers rönkökből kivágott kisebb szabálytalan fadarabokat, plasztikus rugalmas kötőanyag felhasználásával mozaikszerben rakják ki. Ujszerüek azok a törekvések is, amelyeknél a kocsi és gya- logútak céljaira szolgáló aszfaltokat fém szilánkokkal, valamint f ü- részporral keverik, hogy az aszfalt bizonyos kedvezőtlen fizikai tulajdonságait, a repedésre való hajlamosságát, másrészről pedig a kopását kedvezőbbé tegyék. Az útépítés terén az ásványos jellegű természetes anyagok pótlásában a műkőnek is már nagyobb sze1 e P e van. Az említett betonburkolatokon kívül, — amelyek készítési módjuknál, tömörségüknél fogva hasonlóképen a műkövek közé sorolhatók — az úgynevezett granitoid, bazaltoid elnevezésű, gyalogút készítésére szolgáló lapok, amelyek különösen Németországban, Angliában igen használatosak és kedveltek, újabban mindinkább tért hódítanak. A műkövekkel kapcsolatosan plasztikus kötőanyagokkal is kísérleteztek, azonban érdemleges, számottevő eredményt eddig nem értek el. Ha felemlítjük, hogy üvegsze- r ü e n folyasztott útburkolatokkal, valamint a természetes földanyagnak preparálásával, továbbá iszapból, mocsárból, tőzegből kivont és bizonyos mértékben kötöképes anyagokkal is történtek kísérletek, akkor látható, a gyakorlati élet az útépítés terén nemcsak érdekes és tanulságos, a jövőre nezve mértékadó kísérletekkel rendelkezik, hanem a szabad elképzelésnek és a lehetőségeknek olyan széles határán mozog, ami csak a mai újszerűség utáni lázas kutatással, az életnek az építés terén is jobbá, olcsóbbá való tételének törekvésével magyarázható. A modem városépítésnek egyik leglényegesebb kérdése lett a mai igényeknek megfelelő útburkolás feltételeinek és eljárásainak megállapítása. De amilyen mértékben kérdés ez a technikának, a megfelelő újabb eljárások és építési anyagok tekintetében, oly mértékben egyúttal ezek igen fontos gazdasági kérdések, nemcsak a burkolatok gazdaságossága szempontjából, hanem a termelés vonatkozásában is, amelyek kihatással vannak nemcsak a közre, a közgazdaságra, de az egész nemzetre és így nemzetgazdaságunkra is. Az UJ BUDAPEST minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példányok a kiadóhivatalban kaphatók. A szerkesztésért és kiadásért felelős:. DOBY ANDOR DR. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. Kellner Albert könyvnyomdája, Budapest, VI., Hajós-utca 27. Tel.: 29—0—71, 18—9—98. — Felelős: Kellner László dr F olocikkek Szakáll Géza szaküzletében BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 11. Amatőrfelvételek kidolgozása LEICA GÉPFK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAKÜZLFTE Molnár Kálmán oki. gépész és közgazdasági mérnök, építési vállalkozó. ~ Telefon : 89-7^13. Budapest, IV., Irányi u. 21. Havas Gyula kefe- és ecsetgyáros Aranykoszorus mester Gyár: VII., Rózsa utca 20. szám. TelefOn : 30^2^-45. ~
