Uj Budapest, 1936 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-02 / 18. szám
1936 május 2. TUjmBAPESr 3 Harc a B) lap leörül Súlyos nészetellérés asz igazság ügyminisszíerium és a Fővárosi Közmunkáit Tanácsa közöli asz uf építésügyi ssza~ bályszat jogérvényes megalkotásáról — A köszponti járás~ bíróság uf telekkönyvi gyakorlata leküszá&eíetlen akaáá~ lyokat göráit a telekparcellászások és asz épitkeszések elé — Az Uj Budapest tudósítójától — Szemethy Károly tiszti főügyész a közigazgatási bizottsághoz intézett legutóbbi félévi jelentésében rámutatott arra, hogy a budapesti központi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, az év eleje óta nem jegyzi fel az építési szabályzaton alapuló tulajdonjogi korlátozásokat, feltételeket és kötelezettségeket a telekkönyvi vbetétekben. A központi kir. járásbíróság állás- foglalását azzal indokolja, hogy ezek a tulajdonjogi korlátozások, feltételek és kötelezettségek kötelmi-jogi természetűek és ezért telekkönyvi betétekbe be nem jegyezhetők. Jelentésében arra is rámutatott a tiszti főügyész, hogy ha ezt a joggyakorlatot a felső bíróságok is magukévá teszik, a főváros területén a telkek rendezésére és az építési engedélyek megadására vonatkozó kérelmeket sok esetben alig lehet teljesíteni. Ezeknek a kérelmeknek a teljesítése ugyanis a legtöbbször attól van feltételezve, hogy a. telkek mindenkori tulajdonosai kötelezettséget vállaljanak azoknak a követelményeknek a teljesítésére, amelyek a telekrendezési és az építési engedély megadásának feltételei. A telekkönyvi hatóságnak ez a feltűnő állásfoglalása egyrészről szintén hozzájárul ahhoz, hogy a kormányzat és a főváros közötti jóviszony elmérgesedjék, másrészről alkalmas arra, hogy lehet tagadni: nem szállodai szakember — pótolja azt szorgalmával, igyekezetével, tisztességével. A Kuszenda probléma — ilyképen megoldódván: most már egy másik problémát kell megoldani, amely tulajdonképen azonos a Kuszenda-problémával. Nevezetesen azt, hogy hatáskört is biztosítsanak Kuszendámik. Mégsem lehet Budapestről telefonon elrendelni, hogy milyen gramofon-műsort játszanak esténként Kenésén, és az sem helyes,. ha a Kálvin-téren állítják össze a kenesei ebédkosztot. Szűnjön meg Kenésén és Kenésével kapcsolatban az a bürokrácia, amely mindenkit elfűrészelne, még Kuszendánál, ha lelkesedésben és szorgalomban nem is, de szakértelemben mindenesetre gazdagabb egyéniséget is. * 1L0VSZKY JÁNOSNAK, a Baross- Szövetség kitűnő elnökének, minden évszakban megvan a maga különleges elfoglaltsága. Kora tavasszal a Baross Szövetség országos kongresszusát rendezi meg, később a Népszínházi Bizottmány ügyeit szedi rendbe, majd kezdődik a balatoni szezon, hogy ősszel azután ismét a szövetség kisebb-nagyobb problémái kerüljenek elintézésre, amíg télen a befagyott Balaton újból el nem csábítja egy hétre a fővárosból a kitűnő Ilovszkyt. Ilovszky nagy energiája ebben az esztendőben nem is tudta megvárni, amíg megkezdődik a balatoni yacht- évad. Az ő mindig forrongó vitalitásának, teremtő egyéniségének állandóan a telekvásárlások elé komoly, szinte leküzdhetetlen akadályokat gördítsenek, mert hiszen a venni szándékozók a megszerezni szándékolt telek tekintetében a hatóság által megállapított tulajdoni korlátozásokról, feltételekről és kötelezettségekről a telekkönyvi betét B) lapján közhitelességgel nem szerezhetnek a jövőben tudomást, ha a központi kir. járásbíróságnak a fentiekben vázolt új gyakorlata jogérvényes lesz. A nagyfontosságű problémáról Pctrovacz Gyula törvényhatósági bizottsági tag, a Keresztény Községi Párt kiváló mérnöki szakértője a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Az utóbbi időben a főváros és az igazságügyi hatóságok, külünösen a telekkönyvi hatóságok között sürgősen áthidalandó nézeteltérésre került sor. Eddig a főváros az építési szabályzat hatodik paragrafusa alapján a telekosztásokkal és az építkezésekkel kapcsolatosan bizonyos tulajdonjogi korlátozásokat, az engedélyhez fűzött feltételeket és kötelezettségeket a telekkönyvi betétekbe bejegyeztette: évtizedeken át akadály nélkül. Most a telekkönyvi hatóság a főváros ilyenirányú kérelmeit egymásután megtagadja, azzal a felkell megfelelő téma. Így született meg a Baross Szövetség délvidéki szervezetének megalakulása, amely június 7-én lesz Ilovszky Öméltósága legszemélyesebb rendezésében Szegeden. József Ferenc főherceg és Winch kiér kereskedelemügyi miniszter vezetik a két különvonat közönségét Budapestről Szegedre. A Dómtéren tizenötezer ember lesz ott az alakuló nagygyűlésen. A szónokok Winckler Elemér dr. kormányfőtanácsos, a szegedi Baross Szövetség elnöke, P ál f f y József polgármester, József Ferenc főherceg és mások. 11 óra 5 perckor kezdődik a nagygyűlés, 11 óra 58 perckor érkeznek az ország minden részéből csillagtúra formájában a zászlókat hozó autók a Dóm-térre. Ekkor kezdődik el másod- percnyi pontossággal a Himnusz éneklése, amely két percig tart. A Himnusz vége azután egybeolvad a harangok zúgásával, mert pontban 12 órakor megszólalnak Szeged összes harangjai . . . Ebben a percben fognak zárt formációban repülőgépek érkezni Szegedre és a város fölött keringeni. Ugye, milyen gyönyörű terv? Menynyi érdekesség, mennyi frissesség és mennyi a poézis benne! Férfi a talpán, aki kigondolta és ugyancsak az, aki hibátlanul keresztül is viszi! * HON FF Y ISTVÁNNAK, a Segítő- alap fiatal és nagy jövőjű tisztviselőjének a múlt héten fia született, aki a szent keresztségbn az István nevet kapta. Az ifjú csemete unokája apai ágon tűnő indokolással, hogy olyan jogi természetű bejegyzéseket kíván a főváros, amelyek eldöntésére az építési szabályzat nem hivatott és nem jogosult. — Az igazságügyminisztérium részéről megnyilvánult az építési szabályzat tárgyalásával kapcsolatban az a felfogás is, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tulajdonképen nincs joga egy építési szabályzat sua jure életbeléptetésére. Nra pedig ezért, mert a magyar jognak a forrásai vagy a törvény, vagy a törvényes felhatalmazáson alapuló miniszteri rendelet, vagy az önkormányzati hatóság által alkotott szabályrendelet, amely megfelelő kormányhalósági jóváhagyás után meghirdettetett. Ezen felfogás szerint a Közmunkák Tanácsának nincsen szabály alkotási joga, mert nem törvényhozó testület, nem jogosított miniszteri rendelet kiadására és nem is önkormányzat. — Azzal a véleménnyel szemben, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának semmiféle szabályzata nem kötelező erejű, meg fogja találni a Fővárosi Közmunkák Tanácsa mindenesetre a módokat és eszközöket, hogy jogait megvédelmezze. A problémának ezzel a részével végeztünk. Ami az érem másik oldalát illeti: H o n [ f y Lajosnak, a népszerű adóhivatali igazgatónak, anyai ágon pedig Mayer Kálmán tanácsjegyzőnek, aki az óbudai elöljáróságon teljesít szolgálatot. •XA SEGITÖALAP INTÉZŐ-BIZOTTSÁG — mint azt jelentette az U j Budapest — a múlt hét szombat jóm lement Hajdúszoboszlóra, hogy megnézze: lehet-e ott építkezni. Liber alpolgármester vezette az urakat, Szo- boszló részéről a helybeli podeszta: névszerint Márton Gábor dr. fogadta a fővárosi vendégeket. Megnézték az urak azt a vagy nyolcszáz négyszögölnyi libalegelőt, amelyet Szoboszló város hajlandó ingyen átengedni a Fővárosi Segítőalapnak gyógyszálló építésének céljaira. Ma még pos- ványos terület, de megfelelő feltöltéssel — nem is drága a kubikus-munka Szoboszlón — lehet segíteni rajta. Liber alpolgármester és Farkas tanácsnok elmagyarázták Márton polgármester úrnak, hogy úgy szeretné a főváros, ha a gyógyforrás vizét csöveken vezetnék át az emelendő épületbe, hogy a forróvíz egyenesen a fürdőkádakba jusson. Mire Márton polgármester úr- csöndes fejcsóválással megjegyezte: — Minek ide cső, urak? (Vagy ahogy jó hajdumegyei dialektussal mondta: csü.) Jó lesz a lajtos-szelcér is! Ezek a fővárosi urak mindjárt milyen nagy fába akarják vágni a fejszéjüket! Csüvet akarnak, amikor a lajttal-hordott víz is épen annyira jó. Vásároljunk magyar árut! Magyar kéz munkája a > musiefl zongora és pianino Előnyös árak, kil- |5p' lönlcges tisztviselői kedvezmények ' Váltó, kezelési költség nincs. Kérjen díjmentes tájékoztatót , a „Napi ~ tj - 1 P-s akciónkra“ MUSICA ZONGORA- ÉS HANGSZÉR- KERESKEDELMI RT., BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KRT 43. ROVAR APORRO. Tekintse meg kiállításunkat a Ne m- zetközi Vásáron az íparcsarnokban! úgy a parcellázó, mint az építtető közönségnek rendkívüli és mellőzhetetlen érdeke, hogy az építési korlátozások és megkötöttségek telekkönyvi bejegyzése továbbra is megtörténjen, mert enélkül a főváros területén sem telekrendezésre, sem építkezésre irányuló kérelmeket nem lehetne teljesíteni. A telekkönyvi bejegyzésnek épen az a célja, hogy az ingatlant terheljék azok a kötelezettségek és feltételek, amelyek mellett az engedély kiadatott, nem pedig a változó tulajdonosokat. Ha a telekkönyvi bejegyzés nem lehetséges, akkor a kérelmező feleket óriási nehézségek elé kell állítani azzal, hogy személyükben kell kötelezni őket bizonyos feltételeknek, bizonyos korlátozásoknak és bizonyos kötelezettségeknek azonnal való teljesítésére. — Nem szükséges részleteznem, mennyire méltánytalan volna ez az állapot, mennyire megakadályozza az építkezést, de elsősorban magát az ingatlanforgalmat. A telekkönyvi feljegyzésnek épen az az előnye a felekre nézve, hogy megengedi a telekosztást, a telekszabályozást, a beépítést akkor is, ha a kötelezettségek a jövőben tel- jesíttetnek. A telekkönyvi bejegyzés nélkül az összes feltételeknek azonnal való teljesítését kellene követelni. — A tiszti főügyész úr az elmúlt év második feléről a főváros közigazgatási bizottságához intézett jelentésében már figyelmeztette az önkormányzatot és a polgármester urat erre a veszedelemre. Én a magam részéről a közönség érdekében nem győzőm eléggé hangoztatni, hogy a kormányzatnak a legsürgősebb- ben vissza kell az előző állapotot jogaiba helyeznie, mielőtt, a hála Istennek, igen szépen meginduló tavaszi építkezések a kezdet kezdetén meg nem akadnak!
