Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-13 / 15. szám
4 UJBWMPESr 1935. április 13. Mit jelent a Vásár? Sipöcs főpolgármester — Az Uj Budapest tudósítóidtól. —. Uj világ kialakulása ©lőtt állunk. Gazdasági berendezkedéseinket is új szemszögből kell néznünk és új szemszögből kell megvizsgálnunk, hogy azok' a régi intézményeink, amelyek évtizedek óta fennállanak, megfelelnek-e azoknak a követelményeiknek, (amelyekét az új idők szelleme előír. Reformokat kell ke- resztülvinntink gazdasági berendezkedé- eeinken is, hogy abban a gazdasági válságban, amely egész Európát sorvasztja, meg tudjuk állam helyünket és necsak fennmaradásunkat, hanem továbbfejlődésünket is biztosíthassuk. Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk a Budapesti Nemzetközi Vásárt, őszinte örömmel állapíthatjuk meg, hogy komoly reformokra okot nem találunk. A Budapesti Nemzetközi Vásár a magyar gazdasági életben egyik typikus jelensége az egészséges evolúció folyamatának. A budapesti vásárok az egymásra következő években, tekintet nélkül arra, hogy azok konjunktúrád* időkre, vagy a gazdasági válság nehéz időszakaira estek, egyenletesén fejlődtek, mintegy bizonyságot tettek arról, hogy megfelelő szervezéssel, előrelátó gondossággal, még olyan nehéz viszonyok között is, mint amilyenek az utolsó évek voltak, megvannak a fejlődési lehetőségei. Hogy ez az egészséges fejlődés iá Vár- sár intézményénél bekövetkezhetett, an- nek okát abban látom, hogy a Vásárt rendező Kereskedelmi és Iparkamara ezt a legnagyobb gazdasági felvonulást mindig <ai felmerülő szükség és a gazdasági életnek évről évre való alakulása szerint új keretek között építette fel. En- nekfolytán módjában állott, úgy a külső forma, mint a belső tartalom tekintetében korszerű reformokat évrőb-évre megvalósítom. Ha összehasonlítjuk nagy, gazdag és hatalmas országok iparának és kereskedelmének hasonló bemutatóival a Budapesti Nemzetközi Vásárt — amelyekkel, jól tudom, sok tekintetben', főképen ami a gazdagságot és a pénzügyi erőt illeti, mi szerény kis állam nem mérkőzhetünk — megelégedéssel kell megállapítanunk, hogy a budapesti Vásár nyugodtan megállja a helyét nyugati versenytársai között. A budapesti Vásárt céltudatosan a mi magyar viszonyainknak megfelelően fejlesztették ki és ezzel a színes, tiszavirág életű tarka vásár-várossal valami egészen újat és egészen vonzót teremtettek, valami olyan változatosat és népszerűt, amilyet tudtommal sehol máshol nem sikerült létrehozni. A Vásár intézménye most harminc éves. Az emlékezetes tulipárumiozgálom magyar lelkesedése teremtette meg. A kereskedők kezdeményezték a magyar ipar védelmére a közös vámterület idején és a magyar ipar fejlődésével nőtt naggyá, a legnagyobbszabású iparfejlesztő és idegenforgalmi eseménnyé. A Vásár fejlődését legjobban azok a számadatok fejezik ki, amelyek egyfelől a Vásár kiállítóinak és területének megnövekedését, másfelől a látogatók szármának gyarapodását mutatják. Harminc év előtt az első Vásáron 88 kiállító mindössze 225 négyzetméter területen vett részt, 1914-ben: 414, 1924-ben 703, 1934-ben 1582 kiállítója van a Vár- Bárnak. és a harminc év előtti 225 négyzetméterrel szemben a kiállítók által igénybevett terület több mint 19.000 négyzetméterre emelkedett és az egész bekerítet vásárterület majdnem 100.000 négyzetmétert tett ki. De még ennél is kedvezőbb képet mutat a vásár látogatottságának fejlődése, 1923-ban a kül- és belföldi látogatók száma a budapesti közönség nélkül 9.500 főnyit tett ki, ez a szám 1928-ban 36.000-re, 1934-ben több mint 60.000-re emelkedett. Ez utóbbi évben a Vásár összes látogatóinak száma közel 600.000 főnyi volt. Ezekből az adatokból is megállapítható, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár lendületes fejlődése ez utóbbi tizenöt esztendőre esik. És pedig attól az időtől kezdve, amikor a Vásár • nemzetközivé szerveztetett át. Ez idő óta évenként váltakozva vonultak fel az európai államokon kívül a többi világrészek exotikus csoportjai is, amelyek színes és érdekes kiállítási anyaguknál és sajátosságaiknál fogva a magyar közönség érdeklődésének középpontjában állottak’. A hozzám beterjesztett jelentések szerint a Vásár előkészítő munkálatai hónapok óta folyamatáén vannak. Az épülő vásárvárosnak új formában való felépítését a céltudatosság, az okszerűség és az anyagszerűség jellemzi. A kiállítók nagy számú jelentkezése révén a Vásár pavilonjainak a számát is ^növelni kellett. Az összes szakmai csoportok új beosztásban és elhelyezésben kerülnek bemutatásra. A résztvevő kiállítók 24 főcsoportban közel 200 különböző szakmai csoportra osztva mutatják be a magyar iparnak legújabb termékeit. A főbb csoportok közül a magyar textil-ipar a maga teljességében új, impozáns keretek között vonul fel, amihez hasonlót Magyarországon még egyetlen szakmánál sem láttunk és amelyet a tnagyar konfekciós ipar nagyszabású divatrevűje fog kiegészíteni. De nagy érdeklődésre tarthat számot a vas és gépipar, a bútor, a vegyészeti, az élelmiszer, bánya- és kerámiai iparokon kívül az útépítési és villamossági csoport, amely az elektrotechnika számos újdonságát fogja bemutatni nagyszabású méretek között. Külön csoportot alkot a magyar nép- és iparművészet színes és művészi kiállítása. Nagy érdeklődés előzi meg a repülőgépipar kiállítását is, melyen nemcsak magyar, hanem külföldi gépek is bemutatásra kerülnek, így többek között a legújabb típusú Helicopter gép is, amely eltérőleg az eddig ismert- nekifutásos indulástól, merőlegesen emelkedik a levegőbe. A repülő-iparnak ez az újabb teljesítménye, új korszakot jelenthet a repülés-technika terén és éppen ezért oly irányú kezdeményezés is történt, hogy ezt a repülőgépet a vásárlátogató közönség ne csa kiállítva, hanem üzemben is megtekinthesse. A folyó évben is számos külföldi állam hivatalos csoportja jelentette be a Nemzetközi Vásáron való részvételét, így többek között Egyptom, Franciaország és Olaszország is, de ezek mellett tárgyalások folynak még más külföldi államok részvétele tekintetében. A Vásár területének' és kiállítói csoportjainak kialakításán kívül igen nagyszabású munka indul meg a Vásárnak különösen külföldön való megismertetésére és a Vásárra való utazás megköny- nyítésére. így a Vásárnak sikerült látogatói számára Európa majdnem összes államaiban 25—50 százalékig (terjedő utazási kedvezményt biztosítani. Ennek- folytán az északi államokból, Angliából, Spanyolországból, Itáliából, Egyptomból, Palesztinából és Bagdadból éppúgy, mint a közbeeső államokból a vásár-látogatók vasúton, tengeri- és dunai hajókon, repülőgépen, autóbuszon kedvezményesen utazhatnak Budapestre a magyar iparnak e nagyszabású seregszemléjére. A Budapesti Nemzetközi Vásár tehát a termelő és fogyasztó gazdasági élét egymásba kapcsolódó nagy forgatagában egy tíz napig látható hidat jelképez, amely országhatárokon keresztül összefűzi Nyugat gazdasági életét Kelettel. A Vásár egy hónap múlva, május 3-án nyitja meg kapuit. Az első tavaszi napsugár ragyogására megélénkül a város egyik legszebb festői ligetének élete, munkások, tervezők ezrei szorgos munkával építik a májusi Vásár színes és ötletes pavillonjait. Kereskedők és iparosok, gyárosok, tömegesen keresik fel a vásárvárost, hogy együttes energiával kiérleljék és gazdag anyaggal teljessé — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Magyar Mérnök és Építész Egylet a múlt hét csütörtökén tartott szakosztályi vitaülése keretében a Kálvin-tér rendezési tervével foglalkozott. Mint ismeretes, Méhes Emil dr. mérnök tartott e tárgyról nemrég előadást, melyben a főváros polgármesteri II. ügyosztálya által készített tervet bírálta és iaz általa javasolt módosításokat mutatta be. A vita-ülésen elsőnek Viola Rezső dr. székesfővárosi műszaki főtanácsos szólalt fel és hosszabb előadás keretében ismertette mindazokat az okokat és szempontokat, amelyek a, fővárost a tervezésnél vezették. — A jelenlegi fővárosi terv — mondotta Viola főtanácsos — a Reszkárt vá- gányhálozatának legcélszerűbb átalakítására nyújt módot, figyelemmel van azonban a fővárosnak arra a későbbi tervére, mely szerint az Üllői-út és Batross- utca belső szakaszain a villamos vonalakat egyirányú közlekedésre át fogják rendezni. Ma azonban e kétségtelenül leghelyesebb, de a mai pénzügyi viszonyokhoz képest aránylag költséges megoldásnak még nem érkezett el az ideje. A forgalom ma kicsiny, a tíz év előtti értéket is alig éri el. Ma tehát csak a tervezet egyik részének megvalósítását tüzzük ki célul. — A Méhes által előterjesztett terv-módosítások mindkettője —• folytatta Viola dr. — nagy hibákat tartalmaz. Első tervénél a középső sziget mérete annyira nagy, hogy az egész teret elfoglalja. így a Baross-utcából a Kecskeméti-utcába igyekvő jármű majdnem egészen a Fenyves-áruházig kénytelen kerülni, hogy az óriási méretű járdaszigeten túljusson. A sziget méretének ilyen nagyra választását semmi sem. indokolná, ha pedig a Ráday-utca forgalma egyirányú lesz — ami a Boráros-téri híd megnyitegyék a főváros legnagyobb tavaszi eseményének, a Budapesti Nemzetközi Vásárnak sikerét. Ez a Vásár, amelynek rendezéséért a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamrát köszönet illeti, nemcsak Budapest, hanem az egész ország részéről, — úgy érezzük, mindnyájunké: a főváros közönségéé, a magyar iparé, az kereskedelemé, az egész magyar társadalomé, amely féltő gonddal és szerető támogatással várja május fakadását: a Vásárra özönlő idegenek érkezését, a kereskedelem és ipar fogalmának megélénkülését. Mindnyájunké ez a Vásár, amely pezsgő életet hoz az egész főváros forgalmába, megélénkül az utca, a magyar vidékről, a különböző világtájakról és más országokból érkezők színes találkozásába belevegyül a bentlakók vendégváró és vendégszerető öröme. A város minden egyes polgára önkéntes idegenvezetőként mutogatja a vásáron látottakon kívül a város sajátosságait, nevezetességeit, műemlékeit, szépségeit és látnivalóit. Megtelnek a szállodák, a penziók, sőt magánlakások is, az összes szórakozó és üdülőhelyek megélénkülnek, a kirándulóhelyek benépesülnek és a Vásár tartama alatt az egész főváros Kelet és Középeurópa majálisává válik. Ezt a nagy tavaszi újraébredést jelenti nekünk a május 3-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár. Ráday-utcából érkező járművekkel nem kell számolnunk, Méhes első tervének megvalósítása szóba sem jöhet. — Méhes második tervének lényege, hogy a szökőkutat a Ráday-utcai és Üllői-út között parkszerűen kiszélesített járdára helyezi. Ezzel mintegy meghosszabbítja a Kálvin-térbe torkolló e két fontos útvonalat és a torkolatokat a tér közepéhez hozza közelebb. Ez a gondolat sem szolgálja a forgalom érdekeit. A bekanyarodások sugarai túl kicsinyekké lesznek, de fő hibája a tervnek, hogy a villamosvágány-hálózat a középső szigetbe nem összpontosítható, a váltók — főleg az Üllői-úti torkolatban — az úttestbe kerülnek. A vita- többi- hozzászólói részletkérdésekkel foglalkoztak. Az értekezlet Lux Ernő szakosztályi elnök szavaival ért véget. A Kalvin-tér rendezésének kérdése olyan bonyolult, hogy — úgylátszik — nem lehet olyan tervet készíteni, amely az összes kívánalmakat kielégíti. Megállapította azon- b.an, hogy a székesfőváros tervezetét kellően megindokolni sikerült. Komornyik hordozható ruhaállvány kíméli a ruháját ™ tornaszerek ^orte.zk^k ALAP1TATOTT: 1878. Budapest, IV., Kammermayer Károly-u. 3. TELEFON: 89—1—31. a Modern szigeteléseket, aszfaltutépltéseket, szlnesaszfalt- burkolatokat és e szakmába vágó mindennemű munkálatokat a Iegelönyös- sebben végzi: CSATÓ PÁL Budapest, I., BudaOrsI út 18 - Tel : 88-8-81 „CSATFALT" hidegaszfalt törv. védve 1 A jövő Kálvin-tere Viola főtanácsos értékes előadása a Mérnökegyletben tása után elkerülhetetlen — és így a SEFFER
