Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-13 / 15. szám

1935. április 13. uj'ßumPEsr 3 Őszre újabb nagyarányú Nincs ingyeníelek a Tabánban! tisztviselő-előléptetések várhatók---- ■■———♦a—— ----­A Közmunkák Tanácsa egy ma* gánérdekelfség terve ellen — Az Uj Budapest tudósítójától. — A polgármester a státusrendezés gyors előkészítésére utasította az elnöki ügyosztályt — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főpolgármester és a polgármes­ter kinevezései tagadhatatlan iz­galmat váltottak ki úgy a várospoli­tikai körökben, mint a tiszviselők között. Sok a panasz amiatt, hogy az előléptetéseknél sokan jöttek he a Hátrdbbállók közül, úgy hogy a kinevezési lista igen sok vonatkozás­ban mellőzte a hivatali rangsort. A tisztviselők elkeseredéssel beszélnek arról, hogy a hivatali lista mellőzé­sével olyanok ugrottak előre, akik­nél feltűnően kicsiny a szolgálati idő. Ezekről a hírekről és a kinevezések által okozott természetszerű nyugta­lanságról illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — Abszolút igazság nincsen és a kétszázhúsz kinevezést olyképen eszközölni, hogy azzal az összes ér­dekeltek meg legyenek elégedve, ter­mészetesen nem lehetett. Az is ma­gától értetődik, hogy a háromezer pályázó közül két- ezernyolcszáz, aki nem részesült előléptetésben, elégedetlen. Megállapíthatjuk azonban, hogy az adott körülmények között a kine- vezendők listáját a polgármester és a főpolgármester alaposan mérleg­re tették, mielőtt nyilvánosságra bocsájtbtták volna azt, és az ő meg­győződésük szerint igazságosabb lis­tát összeállítani nem lehetett volna. I — A főpolgármester és a polgár-] mester igyekeztek azon, hogy a szolgálati időn felül a fiatal tehetségek előretörését is biz­tosítsák. Hiszen a törvényhozásnak, amikor a főjegyzői állásba automatikus elő­léptetés útján való előbbrejutásit megszüntette és helyébe a kinevezé­si rendszert hozta, az volt a célja, hogy a megfelelő szelekció már olyan­kor érvényesüljön, amikor a rangsor mellőzésével elöbbre- jutó fiatalabb és tehetségesebb tisztviselők még olyan korban jutnak magasabb állásokba, amely az ö fiatal energiájuknak és munkakészségüknek idejében való kihasználását teszi lehetővé. — A polgármester közvetlenül a kinevezések közhírré téltele után utasította dorogi Farkas Ákos ta­nácsnokot, az elnöki ügyösztály ve­zetőjét, hogy a legsürgősebben te­gyen előterjesztést a státusrende­zés keresztülvitelére. A státusrende­zési munkálatok, amelyeket még a szanálási akció kapcsán Borvendég főpolgármester kezdeményezett, tel­jesen készen vannak és — mint azt az Uj Budapest már megírta — csu­pán arra várnak, hogy az illetékes tényezők hozzájutása kapcsán tény­legesen keresztülvihetők legyenek. — A polgármester megnyugtat­ja minden tisztviselő kollegáját: a státusrendezés keresztülvitele után jelentékeny számú állás­szaporulat lesz a fővárosnál, és amelynek keresztülvitele kapcsán mindazok a sérelmek, amelyek mel­lőzés formájában érték most a pályá­zókat, kikorrigálhat ók lesznek. A polgármester reméli, hogy a státus­rendezést a kora őszi hónapokra te­tő alá hozhatja, amikor is az újabb nagyarányú tisztviselői előlépteté­sek során kielégíthetők lesznek a jogos igények, annál is inkább, mert időközben végrehajtásra kerül a nyugdíjtörvény is, amely szin­tén jelentős mértékben szapo­rítja majd a betöltendő állások számát. Április hó 13-án és 18-án délután bórakor tSAÜDI HÍZIK RÉSZLETFIZETÉSRE Budapest kórnyékén nagy választékban FŐVÁROSI TISZTVISELŐKNEK Engel László Vll., Rottenbiller-u. 6/B. Telefon: 35-1-54. Egy tőkeérdekeiig ég, amelyben egy külföldi szanatóriumokkal rendelkező magyar orvos és egy ismert építési vál­lalkozó vesznek részt, nemrégiben aján­latot nyújtott he a fővároshoz a Tabán területén szanatórium létesítése ügyében. Az ajánlat szerint az érdekeltség a Ta­bán felső részén kért ingyen területet a fővárostól. Ezen ia területen hatalmas szanatóriumot akartak építeni, több, mint hétszáz reumás beteg részére. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa, leg­utolsó ülésén foglalkozott az érdekes ajánlattal és annak elutasítása mellett foglalt állást. A Közmunkák Tanácsa azon az állásponton van, hogy amíg a Tabán beépítése ügyében végleges dön­tés nincsen, nem lehet semmiféle külön­leges terület-átengedéssel prejudikálni az egész elgondolásnak. Azt is figye­lemreméltó szempontnak tartja a Fővá­rosi Közmunkák Tanácsa, hogy amikor a főváros nagy áldozatok révén szerezte meg a Rácfürdőt és ezáltal a fürdőváros gondolatot a köz számára monopolizálta, magánérdekeltség mindaddig ne kapcso­lódhasson bele a források kihasználásába, amíg a főváros végleges fürdőfejlesztési programmja nincsen készen. Miért tiltották ki Steiner Dezsőt az állatvásártérröl ? — Az Uj Budapest tudósítójától. — Igen furcsa kártérítési pert tárgyalt a minap a tábla Ury-tanácsa. A pert Stei­ner Dezső kereskedő indította a főváros ellen, 31,200 pengőt követelve. Előadta, hogy ellene a főváros vezetősége eljár* rást indított, amelynek következtében, borjúk túlitatása miatt egy évre kitiltot­ták az állatvásártérröl, sőt büntető fel­AZ EHETI VIDÉKI PÓTVÁLASZ­TÁSOKON még két olyan egysé­gespárti képviselő jutott be a par­lamentbe, aki eddig csupán a fővá­ros parlamentjének volt a tagja: zrinygrádi Petőinek József, aki Baján, és árv át falvi Nagy István, aki Zalaegerszegen kapott mandátumot. A fővárosi törvényhatósági bi­zottsági tagok közül a vidéki titkos választások során E ab in y i Tiha­mér Pécsett, Rass ay Károly pe­dig Szegeden jutott mandátumhoz. A szombaton és vasárnap megej­tett fővárosi választások során a bi­zottsági tagok közül országgyűlési képviselők lettek Wolff Károly, C sill ér y András, \Petracsek Lajos, U sett y Béla, Petro- v ácz Gyula, Müller Antal, H o- monnay Tivadar, Bródy Ernő, Erie d r i c h István. A Wolf Ká­roly egyik kerületéről való lemon­dása során megüresedő helyre pe­dig Toper ezer Ákosné, vagy Szabó József, akik mindketten tagjai a főváros törvényhatósági bi­zottságnak, közül kerül valamelyik. * KÉT VÁROSHÁZI ÚJSÁGÍRÓ életsorsa lett aktuális e héten. K á- d á r Lehelé, akit eltemettek és N é- meth Imréé, akit az elmúlt héten kemény küzdelem után Kőszeg vá­rosa választott meg képviselőjévé. Kádár Lehel a Károlyi-forradalom idején került Az Est képviseletében, mint annak városházi szerkesztője a sajtóirodába, G y őr y Károly utó­daként. Alig néhány hónapig műkö­dött közöttünk, az ö publicisztikai és szépirodalmi tevékenységéhez valóban nem passzolt a városházi újságírás hírek után kutató és ülé­sezéseket jegyző, fárasztó robotja. Egy váratlan esemény azután má­ról-holnapra ellendítette a városházi újságírás rögös mezejéről Kádár Lehelt. Még a napra is jól emléke­zünk, mert nevezetes nap volt ez: a kommiin kitörésének a napja. Ezen a tavaszi reggelen korán jött be a kitűnő Lehel a városházá­ra, mert gyors és kimerítő tudósí­tást várt tőle a szerkesztősége a forrongó eseményekről. Lehel meg­változott viszonyokat talált a város­házán. Body polgármester szobá­jában Ágoston Péter ütötte fel a tanyáját, a mai tanácsteremben pedig Dienes László városi könyvtáros székelt, aki egyik nap­ról a másikra városházi főnépbiztos lett: élők és holtak ura. A könyvtárakban gyakran búvár­kodó Kádár Lehel jól ismerte Die­nest, és azért megállította őt a fo­lyosón, megkérdezvén tőle, mit ad­hat le az Estnek. — Semmit! — hangzott a kurta válasz — majd le lehet adni a hiva­talos közleményt! — De Eaterkám — kedélyeske- dett Kádár — ne beszéljen ilyen bo­londokat! Nekem színes riport kell, nem pedig szűkszavú közlemény! Majd megírom, hogy maga a könyv­tárban való munka helyett itt sétál a folyosón! — Nézze, Kádár! — csattant föl a népbiztos — ha még egy szót szól idehívatok két vörösőrt, odaállítom a folyosó falához és az ónnal a gyo ii lövete m! Megértette ? Kádár Lehel egyetlen szót sem válaszolt, megfordult, lement a lép­csőn és a kommiin alatt a lábát sem tette be többé a városházára. Az Uj Budapest szerkesztő­sége mély részvéttel áll a Kerepesi temető frissen hántolt sírja mellett: a forradalmak után következő évek­ben Kádár Lehel sokszor és szíve­sen kereste fel írásaival az U j B u- dapestet, melynek az ő tolla alól kikerült cikkei mindig publicisztikai büszkeségei voltak. ♦ A MÁSIK ÚJSÁGÍRÓ, akinek életsorsa megemlékezést kíván e hasábokon: Németh Imre. Németh Imre a Magyar Rum, az­után a Magyar Országos Tudósító és a Szózat városházi szerkesztő­je volt éveken át. Karcsú, elegáns alakját naphosszat ott lehetett látni a folyosókon, újságírói készsége, úri modora baráti kapcsolatokat, előkelő összeköttetéseket szereztek számára a városházán. Később azután, mikor felelős szer­kesztője lett a Magyar Országos Tudósítnak, a főváros félhivatalos kőnyomatosának, ritkábban járt a városházára. Képviselővé történt megválasztása nagy és osztatlan örömet keltett a városházán, úgy a főtisztviselők, mint az újságírók kö­rében. EJ ;ögf jelentést is tettek ellene. Azonban a meg­indult vizsgálat során beigazolódott az ártatlansága, felmentették. Ilyen előzmé­nyek után indította meg a kártérítési pert. Steiner hivatkozott, ama, hogy a fővárosi kitiltó határozat nyomán őt sú- lyos kái'osodás érte, elvesztette keresetét. A véghatározatot a. polgármester helyett, Vájná tanácsnok írta alá, nyilván azon­ban nem a tanácsnok, hanem a főváros felel az ő meghurcoltatásáért. A főváros a perben Szecsey Dénes dr. útján azzal védekezett, hogy ha még a kárcselekmény meg is volna álla­pítható, a fővárosi tömények értelmé­ben a kárért elsősorban az a tettes felel, amelyik1 azt előidézte és csak, ha nincs meg a tettes, lehet esetleg a főváros el­len fordulni. Igen! — replikázott- a felperes jogta­nácsosa, — de a főváros felel a kölcsö­nért. Ugyan így a perben is a felelősség a fővárosra hárul. Ezt az érvelést azonban sem a törvény­szék, sem pedig a tábla nem fogadta el, hanem elutasították Stevnert különös ke­resetével. Az ítélet indokolása szerint a a kitiltó határozatot nem apellálta meg, de egyébként is, meg kellett volna ne­veznie a kár okozót, aki ellen keresetet indít, mert az önkormányzati tisztviselő, amennyiben kárt okoz, köteles a kárt megtéríteni. WÉ6Y ÉS ŐTSZOBÁS UKÁS0K~ kiadók. Bővebbet: V., RUDOLF-TÉR 6. IV. em. 23

Next

/
Thumbnails
Contents