Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-06 / 14. szám
4 TU BUDAPEST 1935. április 6. Kik választják Budapest parlamentjét? Prológus a községi választásokhoz Minthogy a foglalkozás szerinti megoszlás a választási kérdéseknél a legfontosabb szempontot jelenti, az erre vonatkozó adatokat részletesen mutatjuk be, azzal a megjegyzéssel, hogy a foglalkozási séma egybeállításánál nem lehetett teljesen simulni a magyar népszámlálásoknál! követett beosztási eljáráshoz, mert arra a választójogösulltság megállapítására szolgáló űrlapok kérdőpontjai nem nyújtanak elegendő alapot. A választók száma: abszolút számban százalékban Száz lakó közül férfi nő együtt férfi nő együtt választó Őstermelés: Nagybirtokos , 365 317 682 0.2 0.3 0.2 80.1 Kisbirtokos, kertész 621 280 901 0.3 0.3 0.3 21.7 Tisztviselő 246 100 346 0.1 0.1 0.1 36.0 Munkás 681 193 874 0.4 0.2 0.3 18.0 Ipar: önálló 23.545 12.706 36.251 12.6 12.0 12.4 47,5 Alkalmazott 40.270 7.454 47.724 21.5 7.1 16.3 17.4 Kereskedelem: önálló kereskedő 10.823 6.977 17.800 5.8 6.6 6.1 37.9 Piaci árus, ószeres 1.390 1.104 2.494 0.7 1.0 0.9 20.6 Alkalmazott 10.302 3.631 13.933 5.5 3.5 4.8 20.6 Magámlkalmazottak: Tisztviselő 29.368 14.132 43.500 15.7 13.4 14.9 35.7 Altiszt, szolga 13.801 4.704 18.505 7.4 4.5 6.3 84.1 K özalkaVmazo ttak: Tisztviselő 13.325 8.424 21.749 7.1 8.0 7.4 41.5 Tanár, tanító 3.470 5.298 8.768 1.9 5.0 fO 66.4 Altiszt, szolga 7.019 Szabad foglalkozásúak: 2.243 9.262 3.8 2.1 3.2 15.5 Ügyvéd, mérnök, orvos, lelkész 10.216 4.333 14.549 5.5 4.1 5.0 63.8 író, művész 2.161 1.172 3.333 1.2 1.1 1.1 47.4 Egyéb: Háztulajdonos, tőkés 2.328 3.583 5.861 1.2 3.3 2.0 59.5 Nyugd. köztisztviselő 6.298 5.146 11.444 3.4 4.9 3.9 57.6 „ magántisztv 1.921 4.129 6.050 1.0 3.9 2.1 — , közsz. altiszt 2.104 983 3.087 1.1 0.9 1.0 12.3 „ altiszt, szolga 898 312 1.207 0.5 0.3 0.4 — Egyet, és főisik halig, 2.482 149 2.631 1.3 0.1 0.9 — Házt.-beli k. m. n. 8 12.797 12.805 0.0 12.1 4.4 — Házt. alkalmazott 814 1.754 2.568 0.4 1.7 0.9 3.9 Napszámos 1.961 1.014 2.975 1.0 1.0 1.0 17.7 Intézeti tag, ápolt 98 695 793 0.1 0.7 0.3 5.0 Egyéb és ismeretién 547 1.941 2.488 0.3 '1.8 0.8 5.3 Összesen: 187.059 105.521 292.580 100.0 100.0 100.0 30.0 A táblázat adatai két irányban tájékoztatnak a választók foglalkozási és társadalmi viszonyairól. Egyrészt illusztrálják, hogy a választók milyen mérvben vannak képviselve az egyes foglalkozási ágakban, másrészt összehasonlítják a választók s a főváros összlakosságának foglalkozási megoszlását. Ez utóbbi arányszámok fejezik ki leghívebben, hogy az egyes társadalmi osztályok milyen mérvű képviselettel rendelkeznek a választók soraiban. A tanszemélyzet az első helyen A választój'ogosultság tekintetében — eltekintve a fővárosban lakó csekély töredékű földbirtokos osztálytól — a tanárok és tanítók továbbá a szabadfoglalkozást folytatók állanak az első helyen. Ezeket követi a háztulajdonosok és VIGNÁLI RAFAELLO bronzöntő BUDAPEST Lakás ; Petneházy-utca 73 b. Gyár: VI., Jász utca 74 TELEFON: 91—9—12. tőkepénzesek, a nyugdíjas és aktív tisztviselők és az önálló iparosok tábora. Az önálló kereskedők és a magántisztviselők a harmadik sorrendi helyet foglalják el a választójogosultak táborában, az ipari és kereskedelmi segédszemélyzet pedig még ezeknél is alacsonyabb arányszámokat tüntet fel. A különbségek oly nagyok, hogy míg a tanszemélyzet és a szabadfoglalkozások körébe tartozó népességnek mintegy kétharmadrésze (66.4, illetve 63.8 százaléka) rendelkezik választójoggal, addig az ipari segédszemélyzet 17.4%-os, a kereskedelmi segédszemélyzet 20.6%-os, a napszámos elem pedig csak 77.7%- os arányt ér el. Az önálló iparosok és kereskedők 47.5 és 37.9 %-os arányukkal a középhelyen állanak. A foglalkozások sorrendje a vá- lasztójogosultság szempontjából megfelel annak a sorrendnek, mely tagjaik műveltsége, illetve iskolai végzettsége alapján részére kijelölhető. De megieiel a törvényhozó inten dóinak is, mert a választóiogosult- ságot nem ok nélkül kötötte az előírt minimális iskolai végzettséghez s nem ok nélkül kívánta meg -az egyéb kellékek alól való mentességhez a magasabb műveltség igazolá sát, vagy bizonyos állás betöltését. A polgári és munkás- osztály megoszlása Az adatokból kitűnik az is, h'ogy az ű. n. polgári elem, vagyis az értelmiséghez tartozók és az önálló „ESELGE“ SCHUBAUER FERENC Budapest, 111., Föld-u. 51. TELEFON: 62—2—06. szellőzőberendezések magánmérnök Z.ománctábláK cl legolcsóbban Beér Sándor V., Gróf Tisza István-u. 5. Tel. 82-4-29. portja népességi arányánál erősebb mértékben szerepel a választók tömegében, mig a munkásosztály — éppen az iskolai végzettségre vonatkozó előírások folytán —- a választók sorában kisebb képviselettel rendelkezik. Ennek a körülménynek áttekinthető statisztikai megvilágítása érdekében összevonva adjuk a gazdasági foglalkozást űzők csőfoglalkozásokat. a) Abszolút számban Férfi Nő Együtt Polgári foglalkozásúak Nem polgári foglalkozásúak1 (munkások, 108.559 67.800 176.359 altisztek stb.) 77.847 22.288 100.135 Be nem osztható foglalkozásúak 653 12.433 16.086 Összesen: 187.059 105.521 292.580 b) Százalékban Polgári foglalkozásúak Nem polgári foglalkozásúak (munkások, 58.0 64.3 60.3 altisztek stb.) 41.6 21.1 34.2 Be nem osztható foglalkozásiiak 0.4 14.6 5.5 összesen: 100.0 100.0 100.0 Az összevonás eredményei igazolják azt a megállapítást, hogy a választói törvény előírásai átmenetileg a polgári elem erősebb képviseletét eredményezik. A választóknak ugyanis több mint a felerésze (60.3%) a polgári társadalmi rétegekre jut, míg a munkásosztály a választójogosak összes számának csak 34.2%-át éri el. Különösen erősen jutnak érvényre a különbségek a női választók körében, amelyben az alsóbb társadalmi rétegek még ritkábban érik el a törvény által megkívánt műveltségi fokot. Itt a munkásosztály képviselete a 20% körül marad. Ez az állapot azonban csak átmeneti, mert az általános tankötelezettség bevezetése folytán a választók száma a munkástársadalom sorában is önmagától és állandóan növekszik, melyet csak fokoz a kellő iskolai végzettséggel nem rendelkező öregebb munkások elhalálozása folytán egyre gyérülö tömege. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a választói névjegyzékben 12.797 nő szerepel háztartásbeli megjelöléssel. Ezek — az eltartó foglalkozásának ismerete hiányában —a két társadalmi osztály egyikébe sem voltak besorozhatok. Valószínű azonban, az ősanyag ismerete alapján, hogy az ú. n. háztartásbelieknek túlnyomó része is a polgári osztályhoz tartozik és így tulajdonképen annak sorait erősítheti. Az összlakosság társadalmi rétegeződése A statisztikai adatok által nyújtott helyzetkép akkor lesz a leg- plasztikusabb, ha a főváros összlakosságának társadalmi rétegeződé- sével vetjük egybe az adatokat. a) Abszolút számban Polgári foglalkozásúak 183.656 215.011 398.667 Nem polgári foglalkozásúak (munkások. altisztek, stb.) 254.717 289.146 543.863 Be nem osztható foglalkozásúak 20.505 41.737 62.242 összesen: 458.878 545.894 1,004.772 Polgári foglalkozásúak 40.0 b) Százalékban 39.4 39.7 Nem polgári foglalkozásúak (munkások, altisztek, stb.) 55.5 . 53.0 54.1 Be nem osztható foglalkozásiiak 4.5 7.6 6.2 összesen: 100.0 100.0 100.0 A táblázat szerint Budapest össznépességének társadalmi tagozódása tehát lényegesen eltér a választójogosultak társadalmi tagozódásától. Az össznépesség körében a munkásosztály éri el 54.1%-kal a többséget, míg a polgári elem körülbelül 40%-os részesedéssel van képviselve, amely legfeljebb 45.9%-ig emelked- lietik a be nem osztható foglalkozásúak hozzászámításával. Ez a körülmény még jobban megvilágítja az előző megállapodásokat. Ha végső összefoglalásul kiszámítjuk, hogy száz egyén közül hány választójogosult van a két társadalmi osztály körében, akkor azt találjuk, hogy száz polgári foglalkozású egyén közül 44.2, nem polgári foglalkozású közül pedig 18.4 egyén választó, míg Budapest össznépesIrta: Illyefalvi I. Lajos dr. Második (befejező) közlemény
