Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-02 / 9. szám

2 UJJBlfflAPEST 1935. március 2. a megüresedett állások betöl­tésének sürgős szükségességére. Minél tovább húzódik a megürese­dett állások betöltésének ügye, annál ominózusabbá válik ez a prob léma. Olyan jelenségeket észlelünk, amelyek egyáltalán nem mondhatók ízléseseknek. De mindentől eltekint­ve nincs jogunk hónapokon át húzni a megüresedett állásoknak a betöl­tését, hiszen ennek a kérdésnek a rendezése egész sereg családot ér­dekel. Remélem, hogy Szendy Károly polgármester közismert erélyével kezébe ve­szi ezt az ügyet és nemcsak a — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Tanügyi Bizottság Bed- várz Róbert prelátus elnökletével tartott ülésén az elnök rámutatott arra, hogy a bizottság úgy pedagógiai, mint szociális szempontból nagyfontosságú tevékenysé­get fejt ki. A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd után Loschdorfer János szakfelügyelő-igazgató „A mai iskola ta­nítási 'stílusának jelentősége" című elő­adásában részletesen kifejtette, hogy a munkaiskola szelleme miként hatja át az egész iskola életét s hogyan oldhatja meg a nevelés nemzeti feladatát. Beszédében megvilágította, hogy mi­kor a gyermek játszik, bizonyos cél el­érésére törekszik s ezért komoly erőki­fejtést végez. Ez tulajdonképen maga a munka, még pedig a szívesen végzett munka. A gyermek legtöbbnyire nem egyedül játszik, hanem munkaközösség­ben űzi játékát, amely nem is játék szá­mára, hanem örömteljes munka. A mun­kaközösségnek igen szép példáját lát­juk a cserkészeknél, különösen a nyári táborozás alkalmával. Együtt élnek és tanácsnok választó közgyűlés összehívásáról fog intézkedni, hanem dönt a tanácsnokválasz­tás folytán megüresedő egyéb állásoknak a betöltéséről is. Ezt a kérdést nyolc-tíz napon belül feltétlenül likvidálni kell, mert mi­nél tovább húzzuk, annál kellemetle­nebb konzekvenciákkal kell szá molni. Petrovácz Gyulának ez a nyilat­kozata részletesen megvilágítja a Keresztény Községi Párt vezetősé­gének a felfogását a most döntésre váró problémák megoldása tekinte­tében. egymásért do&gozniak. Ilyen közösséget kell kialakítanunk az iskolában is, nem pedig egymásmellettiséget. A tanuló iskoláztatása idején ismerje meg életfeladatát, hogy a nemzetnek ér­tékes tagja legyen. A nemzeti érdek mindenkitől megkívánja, hogy :a nemzet közös munkájában nemzeti tudatosság­gal részt vegyen, összes képessége és készsége szerint. A nemzetnek tevékeny és alkotó elemekre van szüksége. A jövő generációt ilyenné kell nevelni. Az el­múlt liberális korszak az egyéni horte­test, az egoizmust termelte ki. A mai is­kola alapelve a nemzeti közösség gondo­lata. A mai pedagógia ezt a közösséget már az iskolában megteremti. Sokszoro­san fontos nemzeti érdele ez nálunk ma­gyaroknál, kik a trianoni szétszakadás következtében nagyon nehéz nemzeti fel­adatok elé jutottunk. A szétszakítottság, az áldatlan gazdasági viszonyok, a meg­változott külpolitikai helyzet, a nehéz kereseti lehetőségek mind-mind fokozot­tabb erőkifejtésre kényszerítenek1. A pol­gári iskola e fontos feladatok mellett még egy külön nemzeti missziót is teljesít, a feltörekvő alsó néposztály gyermekeit vezeti a nemzeti ideál, a polgáriasodás felé. A polgári iskola tanulóanyaga 85 százalékig az alsó néposztályból kerül ki, ez a .szám maga megmagyarázza az is­kola fontos nemzeti feladatát. E komoly háttérnek mérlegelése vezéltté Szendy Károly polgármestert arra, hogy imár tanügyi tanácsnok korában e mellé az iskolatípus mellé álljon, ezt fejlessze s az új pedagógiai irányzat bevezetésé­vel lehetővé tegye, hogy a polgári iskola nemzetmentő feladatát minden tekintet­ben megoldja. Nekünk, pedagógusoknak e nagy nem­zeti eszme szolgálatában legfőbb célgon­dolatunk legyen, hogy a lelkiegységet megteremtsük. Nevelni-tanítani azonban pusztán szó­val nem lehet. Hatásos nevelő és tanító erő az átélésben rejlik. Itt jelentkezik az élmény sorsdöntő szerepe. Ebben nyilvá­nul meg a mai iskola nevelési és tanítási stílusának jelentősége. Élményt jelent a tanuló számára az osztályban kifejtett közös munka, az egyéni részvétel, az iskola berendezése, elrendezése, felszerelése, a megfigyelési szekrények állandóan változó berende­zése, a rádió- és közlemények táblája, a kitett ifjúsági lapok, a kiosztott köny­vék, egyszóval az iskola mindénnapi lük­tető élete. A tanulók az iskola épületében otthont találnak1. Tudják, hogy ott minden az övék. Féltő szeretettel és gondosággal becsülik mindazt, ami javukat, haladásu­kat szolgálja. Örülnek a tisztaságnak, él­vezik a külső csínt, értékelik a rendet. Az iskolai rend és tisztaság igen nagy nevelő hatást gyakorol a tanulókra. Eb­ben is a nemzeti gondolat nyilvánul meg, hogy megőrizzük és ápoljuk érté­keinket. Az iskola munkájában igyekezzünk a koncentráció elvét minél tökéletesebben keresztülvinni, mert ez az összhangza- tos munkának és nevelésnek alapja. A közösségben végzett munkának ne­Miéri állt Sxcndy a polgári iskola feflessztésének gondolata mellé ? velő erejét föl sem becsülhetjük. Ezzel az egyéni érdek a szociális érzésnek, a nemzeti közérdeknek ad helyet. Komorabb időket élünk most-, mint fiatalkorunkban, az évszázadforduló ide­jén. A megváltozott viszonyok más tí­pusú embereket követelnek. Tegyünk eleget ennek1 a követelménynek. Dolgoz­zunk a szebb jövő kiharcolása érdeké­ben. A nagysikerű előadásért Bednárz pre­látus mondott a Keresztény Tanügyi Bizottság nevében köszönetét. LKOVITS J. központi fűiéi- és vizvezeléki vállalata JÓZSEF-YÉR 11. Telefon: 8I-I-54. Március hó 3-án, 5 én és 7-én délután '|23 órakor ügatSversonyek Gőz, vízvezeték, csatornázási, fűtési szereléseket teá?fnay°sabban megkönnyitatt fizetési feltételekkel. Költségvetés, tervezés díjmentesen. TÓTH ZOLTÁN csetornázási vállalata BUDAPEST. Vll., BAROSS-TÉR 15. Fotócikkek Szakáll Géza szaküzletében BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 1. Amatőrfelvételek kidolgozása LEICA GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAKÜZLETE VÁROSHÁZI NOTESZ A SZERDAI RENDKÍVÜLI KÖZ­GYŰLÉS abban különbözött az im­már sablonosán unalmassá vált rendkívüli közgyűlésektől, hogy zsúfolt karzat hallgatta végig a szó­nokokat, akik okosan és, ami szin­tén nem megvetendő szempont: aránylag röviden sürgették az épít­kezések megindítását. A karzat túl­nyomó nagy részben férfiakkal, még pedig építőiparosokkal volt tele, akik a mai munkanélküliségben ráértek arra, hogy az egyébként nem túlságosan optimista beszéde­ket végighallgassák. A rendkívüli közgyűlés egyébként szenzációs elnöki bejelentéssel kéz dödött: Sipőcz főpolgármester közölte a törvényhatósági bizottság­gal, hogy Szegő Béla három hó napi szabadságot kért és kapott a közgyűléstől. A közgyűlés egyhan­gúlag hozzájárult a szabadság meg adásához, és így három hónapig nélkülözni fogja a kiváló szappan- gyáros népszerű és valóban meg­nyerő egyéniségét a főváros parla­mentje ... * BRÓDY ERNŐ VOLT a vezérszó­nok, aki a tőle megszokott elánnal indokolta meg az összehívók névé ben a közgyűlés által különben egy- hangúan elfogadott javaslatát. Bródy beszéde alatt történt, hogy Szendy polgármester néhány percre lejött az elnöki emelvényről, hogy az egyik sarokban tárgyaljon Lázár Ferenccel. — Nagyon sajnálom — mondotta Bródy, amikor Szendyt nem látta az elnöki emelvényen — hogy a pol­gármester úr nincs jelen és így nem hallja a\zon hagyfontosságú megál­lapításomat, hogy... A terem sarkában beszélgető Szendy, akinek figyelme mindenre kiterjed, meghallotta Bródy meg­jegyzését és abban a pillanatban már intett is feléje, és visszasietett az emelvényre. Mire a kedvező al­kalmat, hogy a polgármester figye­lemmel hallgatja a beszédet, Bródy természetesen felhasználta arra, hogy a gyorsan cselekvő, határozott és expeditív polgármester figyel­mébe ajánlja az építkezések ügyét. * AZ ELMÚLT NAPOKBAN VOLT ÁGOSTON GÉZA halálának két esztendős évfordulója. Ebből az al­kalomból Csorna Kálmán dr. árva­széki elnök, méltó utóda a nagy­nevű elődnek, koszorút helyezett a Kerepesi temetőben domboruló sir- hantra. * SZOMORÚ TEMETÉS VOLT sze­gény Ruffy Kálmáné: valódi tiszt­viselő-temetés, amelyen megjelen tek lesújtott pályatársai, élükön a polgármesterrel, de hiányzott az a sok tízezer ember, akikkel az élete virágjában elhunyt Ruffy Kálmán annyi jót cselekedett a szociálpoli­tikai ügyosztályban. A szokásos szertartás, néhány búcsúzó szó Ko vácsházy Vilmos ajkáról, néhány könnycsepp a barátok szemében — és a városgazdasági ügyosztályban, ahol legutoljára dolgozott, friss energiával és töretlen munkakedv­vel, elárvult egy íróasztal. A tiszt­viselő tipikus sorsa ez, azé a tiszt­viselőé, aki mindenét a köznek szentelte az élete munkásságát, sőt magát az életét is. * CSÜTÖRTÖKÖN DÉLELŐTT utoljára gyújtott rá a csöndes kő­bányai elöljáróság vezetői szobájá­ban megszokott cigariloszára B li­es á ns z k y tanácsnok úr: még alá­írta az eléjeterjesztett aktákat, az­tán letette a hagyományos zöld tin távol megtöltött tollát, felvette a kabátját, kalapját és elment kőbá­nyai otthonába, hogy másnap már vissza se térjen az előző nap elha­gyott íróasztalhoz, mert a tanács nők úr a tekintetes törvényhatósági bizottság határozata értelmében március elsejével penzióba ment. Nem lesz bankett — így határo­zott Bucsánszky tanácsnok és igy a közszolgálattól való távozása csöndes és egyszerű volt, mint ami­lyen az ő szeriózus egyénisége. Az utolsó hivatali napon helyettese: Lukác s y tanácsjegyző búcsúztat ta az előljárósági tiszti személyzet élén, átnyújtva a tisztikar ajándé­kát a távozó tanácsnoknak: egy szép szobrot. Halkan és harmonikusan távozott Bucsánszky, akinek egész élete halk és harmonikus volt: kerülte a lár­mát és a feltűnést, a csöndes alkotó munka embere volt, aki kerek negy­ven 'esztendeig dolgozott egyhu zamban a főváros szolgálatában. 1895! Belép egy fiatalember a fő­város szolgálatába, miután nem tet­szik neki a szabad ügyvédi pálya és negyven esztendő múlva: 1935-ben mint hatvanéves penzionista távo­zik a nagy őrlőmalomból. A délceg és ruganyos Bucsánsz kyt azonban, akin nem látszik meg ez a negyven esztendő, nem veszíti el a városháza. Csöndes és derűs napjait arra fogja felhasználni, hogy továbbra is szülővárosát szolgálja az alig letett tollal, amely azonban ezután nem hivatalos aktákat fog aláírni, hanem Írni fog, jogszabályo­kat alkotni, alkotásokat tervezni, álmokat álmodni... * KITÜNTETŐ meghívást ka­pott Csorna Kálmán dr., az eü rópai hirií gyámjogi tudós, az árva­szék nagy tudású elnöke. A Nemzet­közi Gyermekvédelmi Egyesület Brüsszelben székelő főtitkára Maquet úr szólítja fel Csornát, hogy tanul­mányozza a világkiállítás alkalmából tartandó gyermekvédelmi kongresz- sz'us napirendjére tűzött kérdése-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents