Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-21 / 51-52. szám
8 TZßmUPÄPEW 1935 december 2L wwmvmr JJjfJCJQJm Előfi&eíési felhívás Az Uj Budapest legközelebbi | száma — tekintettel a karácsonyi | ünnepekre — 1936 január 4-én, g szombaton, a rendes időben fog meg- | jelenni. Btr^3SISi3ÄäSifi:CaZ?E ill mmm a »Bízás! a faul síéi ?-— Az Uj Budapest tudósítójától. — Az illetékes hatóságok avval a boldog békeidőkre emlékeztető tervvel foglalkoznak, hogy újra megengedik a villamoskocsik peronján a dohányzást. A mai ideges kor hazai dohányzó közönségét eddig is súlyosan érintette ez a tilalom, de a megszokás folytán mindenesetre kevésbé mint a külföldieket, akik hazájukban megszokták a villamosokon a dohányzást, mivel ez a tilalom sehol sincs külföldön érvényben. Örvendetesen fejlődő idegenforgalmunk érdeke parancsolólag írja elő, hogy mindent kövessünk el, hogy a külföldi nálunk jól érezze magát. De még az idegenforgalmi okokon kívül a kincstár és a Beszkárt anyagi érdekei is ezen idejétmúlt tilalom megszüntetése mellett szólnak. Remélhető, hogy ez az életrevaló terv megvalósítása nem fog a bürokrácia útvesztőiben elakadni, sem halasztást szenvedni. Időszaki értesítőt ad ki a Beszkárt Közművelődési Egyesülete. Immáron négyezer tagot számlál a Beszkárt Közművelődési Egyesület, amely azelőtt a Beszkárt önképzőköre címen működött. Zenekari hangversenyeket rendez, leventeegyesületeket tart fenn, zsebkönyvet ad ki, munkástovábbképző tanfolyamot irányít, tiszti dalkört szervez ez a valóban hivatását száz-százalékosan betöltő egyesület. Márkus Jenő dr., a Beszkárt vezérigazgató helyettese áll az egyesület élén, aki a tőle már a városházán annyira megszokott agilitással és lelkesedéssel dolgozik azon, hogy a Közművelődési Egyesület nemes céljait elérje. A Beszkárt Közművelődési Egyesülete most időszaki értesítőt alapított, Horváth Zoltán dr., az egyesület fáradhatatlan ügyvezető alelrtöke főszerkesztésével, arra hivatott ez az élénk és változatos tartalmú lap, hogy ébrentartsa az érdeklődést a Beszkárt- alkalmazottak között, a kívülállóknak pedig tükörképet adjon az egyesület működéséről, gyarapítva a tagtársak kultúrális ismereteit is. Új Murgács nóták. ízléses füzetben, tizenhét szerzeménye hagyta el a sajtót Murgács Kálmánnak, a közismert zeneszerzőnek. Örök emberi érzést kifejező, új gondolatokat költői lendülettel megszólaltató, magyar humuszban gyökeredzett verseket egyéni illatú melódiával színezve, művészi zongorakísérettel ellátva bocsájtja közre Murgács ezen, immár VI. nótáskönyvében, hogy ápolja bennünk hsazánk iránti szeretetet, élesztgesse az irredentizmus szunnyadó tüzét. Mive! a dal az élőszónál sokkal maradandóbb nyomokat hagy az ember lelkében, ezek a Murgács dalok valóságos missziót töltenek be és ezért kell minden magyarul érző embernek ezt az új Murgács-füzetet is otthonába szívesen befogadni. Január elsejével tizennegyedik évfolyamába lép az njmwAPEST Ebből az alkalomból azt a tiszteletteljes kérést intézzük előfizetőihez: küldjék be idejében az előfizetési díjakat, hogy a lap szétküldésében semmi fennakadás ne álljon be. Szinte felesíegsnek tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet az évforduló alkalmából arra a kivételes pozícióra, amelyet a városházi hírszolgálatban az mtmumpjEsr betölt. Kétségtelen, hogy fennállása óta cU'Z lEjmwm&Esr a legtartalmasabb, a legkomolyabb, a legjobban informált városházi újság, amelynek minden számában a város vezetőségének tagjai mondják el nézeteiket az aktuális városházi problémákról, a keresztény várospolitika illusztris vezető egyéniségei fejtik ki véleményüket a szőnyegen fekvő kérdésekről. Büszkén állapítjuk meg, hogy amiképpen az TUmUHAPEST címrajza ugyanaz, ami tizennégy évvel ezelőtt., megindulása idején volt, azonk&ppen világnézetünk, elveink és célkitűzéseink sem változtak egyetlen jottányit sem. Ugyanazok vagyunk, akik voltunk és ugyanazok fogunk maradni S Világnézetünk: a keresztény világszemlélet, elvünk: a tisztességes újságírás, kitűzött célunk: a nemzeti és keresztény Budapest. Ennek a hármas gondolatnak leszünk fáklyavivői a jövőben is, zászlónk alá tömörítve mindazokat, akiknek vágyuk és célkitűzésül: ugyanez! Az élet rohanó tempójában megálltunk egy percre, hogy magunkról beszéljünk. Bocsánatot kérünk a szerénytelenségért és megyünk tovább haladék nélkül a megkezdett úton, amelyen az UJjmHAPEST münden betűje, jnindejts sora önmagáért beszélS A Gázgyár huszonöt éve ^agystsbá&u ünnepély keretében adéictt a főváros a negyedszázados közüzem alapítása emlőkének — Az Uj Budapest tudósítójától. — Ünnepi eseményhez érkezett el a Székesfővárosi Gázmüvek. December 16-án volt huszonöt éve annak, hogy a főváros közönségének birtokába jutott. Az olajlámpák korszaka után, amelyek Budán 1777, Pesten 1790 óta világították az utcákat, a múlt század harmincas éveiben néhány budai és pesti polgár kísérletezett a világító gázzal saját házi készüléke segítségével, majd, 1837-ben a Nemzeti Színház lepte meg először a nyilvánosságot világító gázzal. 1856-ban az Általános Osztrák Légszesztársulat azután felépítette a Lóvásártéren, a mai Tisza Kálmán-té- ren az első pesti gázgyárat és szerződéses alapon szolgáltatta, a világítást előbb Pestnek, azután Budának. 1866- ban épült fel a mai Margit-körúton a budai gázgyár, 1884-ben és 1899-ben pedig a két ferencvárosi gázgyár. Mindhármat az osztrák vállalat építette, mely 1891-ben az Általános Oszt- r á k-M agyar Légszesztársu- 1 á t nevét vette fel. Bárczy István polgármestersége idejében, 1910 december 15-én, huszonöt év előtt, váltotta meg és vette házikezelésbe a főváros a gázgyárakat, VIGNÁLI RAFAELLO bronzönlő BUDAPEST Lakás: Petneházy-iríca 73/b. Gyár: VI., Jász-utoa 74. TELEFON: 91—9—12. amelyek élére Keltái Ferenc, az osztrák vállalat igazgatója, került mint vezérigazgató. Az elavult gázgyárak üzemét ekkor beszüntették és helyettük felépítették az óbudai gázgyárat, napi 270.000 köbméter termelőképességgel, amely körülbelül megfelel a négy leszerelt gázgyár együttes termelőképességének. Az új üzemre rátört azután a világháború és ezzel a küzdelem a külföldi gázszénért, amely azzal végződött, hogy 1919-ben rá kellett térni a hazai barnaszenek gázosítására. Óriási károkat okozott a szén kéntartalma a Gázmüveknek. R i p k a Ferenc dr. vezérigazgató vezetése alatt, a. proletárdiktatúra bukása után, tovább folyt ez a küzdelem, amelynek újabb fázisa volt a saarvidéki, majd francia szén behozatala, 1923-ban a megyezés a csehekkel karvini és felső- sziléziai szén szállítására, amibe nagy nehézségeket okozva szólt bele & korona romlás. A Gázmüvek — mint V é s s e i Ede vezérigazgató az ünnepi évfordulón meg állapította — a válságok közepette sem szűnt meg fejleszteni az üzemét. 1920- ban berendezkedett az addig nem értéDe nagy itt a fényesség, anyjuk! Nagy hát, — dupia- spirálos Tungsram 1ámpát vettem, asért kesítect barnaszén-kátrány feldolgozásra, 1921-ben a cseppfolyós ammóniák és szalmiákszesz gyártására; 1927-ben létesült Óbudán a vízgázgyár, amely a gáz fütőértékét 15 százalékkal emelte, az egységár emelése nélkül, 1929 és 1931 között kapcsolódott be a gázhálózatba a Svábhegy, a Zugliget, Kispest és a Római-fürdő. 1931-ben olvadt be a Gázmüvekbe a Központi Tüzeíőszerraktár, azóta a gázgyár szerzi be — a Beszkárt, Elektromosmüvek és a Vízmüvek kivételével — a főváros minden hivatalának, intézményének és alkalmazottjának szén- és tüzifaszükségletét. Ugyanakkor kapcsolódott be a gázgyár a pestkör- ki földgázkutatás munkájába is. 1934- ben került üzembe az óbudai gázgyárban létesített benzolgyár. Ugyanebben az évben járt le a cseh bányákkal kötött szénszerződés, amelyet már nem hosszabbítottak meg és most a gázgyár Németországtól vesz ruhrvidéki gázszenet. 1913-tól 1934-ig a gázfogyasztók száma 47.121-ről 111.360-ra, a bérbeadott gázfogyasztókészülékek száma 4000-ről 148.233-ra emelkedett. A Gázmüvek az 1934. év végéig összesen 151.S millió pengő értékű szolgáltatást juttatott a fővárosnak, amely összeg a befektetett tökének 211 százaléka. Vasárnap az óbudai telep munkássága és tisztviselőinek kara emlékezett meg az elmúlt időkről, hétfőn délelőtt pedig az üzemi választmány díszülést tartott. B e c s e y Antal, az üzemi bizottság elnöke, elnökéit, a polgármestert La- motte Károly dr. alpolgármester képviselte. Ott volt M orvay Endre dr; tanácsnok, továbbá az üzemigazgatói, főtisztviselői és a munkások küldöttsége is. B e c s e y Antal megnyitójában kimentette a másirányú elfoglaltsága alatt távolmaradt S z e n d y Károlyt, majd felolvastatta Ripka Ferenc levelét, amelyben Isten áldását kéri a Gázmüvek további fejlődésére, Javaslatára N é m e t h y Károly v. b. t. t., ny. államtitkárt, B u z á t h János ny. alpolgármestert, S i p ö c z Jenő dr. főpolgármestert, Bárczy Istvánt és Ripka Ferencet táviratilag üdvözölték. Az elnök meleg szavakkal méltatta a nap jelentőségét, hangsúlyozva, hogy a Gázmüvek huszonöt év előtti megszerzése az önrendelkezés gondolatának győzelme volt, amely kikristályosodása annak az eszmének, hogy a polgárság tömegszükségletének ellátása köztevékenység. Lamotte Károly dr. alpolgármester emlékezett meg ezután a lepergett huszonöt év munkájáról, s elismerését fejezte ki az üzem vezetőségének és valamennyi alkalmazottjának. V é s s e i Endre dr. vezérigazgató tartotta meg ezután komoly tanulmányának is beillő beszámolóját, amelyben visszapillantást vetett a Gázgyár nagymértékű fejlődésére. Hálás szeretettel emlékezett meg H e 11 a i Ferenc,. Ripka Ferenc, Rózsa Károly vezérigazgatókról, Bárczy Istvánról, B u- z á t h János és Borvendég Ferenc alpolgármesterekről, majd Morvay Endre tanácsnoknak, a közüzemi ügyosztály jelenlegi vezetőjének kiváló tevékenységét méltatta. Köszönetét mondott végül szükebb munkatársainak, a tisztviselői karnak és a példás hűséggel dolgozó munkásságnak. A vezérigazgató nagyszabású előadását mindvégig lelkes figyelemmel kísérte a díszgyülés hallgatósága. (Nemcsak a fénye jó annak! Kevesebb áramol is fogyaszt, mini más fátrtpa. Takarékos embernek való.) PQETi szellőzőcjC&pdUtS&a berendezések SCKUBAUER FERENC magáraiéra» Budapest, 11!., Föld-u. 51. TELEFON: 62-2-06.
