Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-12-21 / 51-52. szám

1935 december 21. rr.rmrwAPEST 9 Megépül az uj ravatalozó Megvan n fedezet az építési költségre — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros törvényhatósági bizottsága tudvalévőén azzal az indokolással Járult hozzá egy nagyobbarányú telekeladás­hoz, hogy a befolyó Összegből végrehaj­tassa a kerepesi-temetőben régóta szük­ségesnek mutatkozó új ravatalozó meg­építését. Mint az Uj Budapest munkatársa illetékes helyen ér­tesül, a polgármester már január első napjaiban kiírja a tervpályázatot az üj ravatalozó megépítésére. Erről a nagy- fontosságú problémáról Salamon Géza dr. tanácsnok, a közegészségügyi, ügyosz­tály vezetője, a következőket mondotta munkatársunknak: — A Kerepesi-temető halottasháza a hetvenes években épült, abban az időben, amikor a ravatalozást még a .magánházakban és magánlakásokban végezték. A kötelező halottasházi rava- talozásról szóló szabályrendelet életbe­lépte következtében most minden halottat a temetők halottasházai­ba kell kiszállítani és ott ravatalra he­lyezni. A Xerepesí-temetö halottasháza hivatásának jelenleg már csak csök­kent mértékben tud megfelelni, mert termei kisméretűek, nagyobb szá­mú gyászoló közönség befogadására nem alkalmasak. — A társadalmi, tudományos, vagy művészeti élet nagy halottait — folytat­ta nyilatkozatát Salamon tanács­nok —, akilcnek temetésén rendszerint nagobbszámú gyászoló közönség szo­kott résztvenni, megfelelő ravatalozó­helyiség hiányában kénytelen a temető­igazgatóság a halottashoz előtti téren a szabad ég alatt, vagy pedig az ottlevő favázas várócsarnokban ravatalra he­lyezni. A nagy halottak végtisztességé­nek ilyen módon való megrendezése azonban több alkalommal jogos pa­naszra adott okot és ez a helyzet tovább már nem tartható fenn. — A közegészségi ügyosztály már ré­gebben foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a Kerepesi-temető ravatalozó-épü­letének átépítés útján történő megnagyobbítására tegyen ja­vaslatot, de eme tervnek a végrehajtá­sát a nehéz gazdasági viszonyok meg­akadályozták. A régi halottasházi épü­let megfelelő átépítése ma már igen nagy költséggel járna. Elzárt a problé­mát lényegsen kisebb áldozatot kívánó módon kívánjuk megoldani. — Kigondolásunk szerint az új rava­talozó a Kerepesi-temető főkapujá­hoz közelesö térségen nyerne elhelyezést és három ravatal!, egy kó- poloatermet, valamint irodai és egyéb helyiségeket foglalna magában. Az épí­tési költségre fedezetet nyújt az a vé­telár, amely a Juranics-utca mentén fekvő és eddig temetői célokat szolgáló telek eladásából befolyik. A polgármes­ter úr tervpályázatot ír id a ravatalo­zóra, és minden reményünk megvan ar­ra, hogy az építkezés már a jövő év- tavaszán megkezdhető lesz. úmmffit búét Normaüzálfa a főváros a fogyasztási anyagokat Tervek az anyag vizsgálatok problémájának ren» dezésére és az anyagfelbasználás intézményes megszervezésére LEGSZEBB . . , KQRÖCSONVi fiJONDEK — Az Uj Budapest tudósítójától — A főváros egyik legkiválóbban mű­ködő intézménye a központi anyagszer­tár, amelynek hatáskörébe tartozik a főváros közigazgatási hivatalai, intéz­ményei és jelentős mértékben üzemei részére is az anyagbeszerzés központo­sítása. Erdélyi Jenő gazdasági főfel­ügyelő, az anyagszertár vezetője, való­ban hivatása magaslatán áll és az ő megbízhatósága évente százezrekre rúgó megtakarítást jelent a főváros irodai és egyéb anyagbeszerzés terén. A központi anyagszertár jövő évi fel­adatairól S&ov&csft&zy Vilmos tanácsnok, a városgazdasági ügyosz­tály vezetője, akinek nagy gyakorlati tudása biztosítja az anyagszertár műkö­désének minden irányban való kifogás­talan voltát, a kővetkezőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A központosított anyagbeszerzés felé a kezdő lépések már az 1035. év­ben megtörténtek a központi anyag- szertár feladatkörének kibővítésével. — A naal rendkívül súlyos és a szé­kesfőváros háztartását is nagymérték­ben érintő gazdasági viszonyok között különösen szükségesnek tartom a fővá­ros összes intézményei anyagszükségle­tének központi ellátását, valamint az anyagíogyasztás szigorú ellenőrzését, mert megállapításom szerint az eddig még csak részben központosított anyag- beszerzés is igen jelentős anya­gi, eredményekkel járt a főváros­ra nézve. i- A legközelebbi jövőben sor kerül az anyagszertár ügyvitelének és számadási rendszerének racionalizálására, mely a célnak teljesen megfelelő szakszerűen megválasztott legolcsóbb anyagok fo­gyasztását lesz hivatva biztosítani. — Megoldásra vár az áruátvétellel kapcsolatos anyagvizsgálatok kérdésé­nek rendezése és az anyagfelhasználás ellenőrzésének intézményes megszerve­zése. EGU , SZÉP KÉP SZÉP KERETTEL HOFFMQMNTOL M KÚROIV-KŐRÚT 28. véa< ROSHOZa. a forgótőke 1 millió pengőn felül van é3 a fizetési képesség kétségkívül biztosítva van. Ezt annál nyugodtabban lehet állítani, mivel az árvaszék által • hónapról-hónapra veze­tett az a pénzforgalmi kimutatás, mely feltünteti a gyámoltak és gondnokoltak részére különböző címeken (hagyaté­kokból, eladásokból stb.) befolyó kész- pénzösszegeket, valamint a gyámpénz­tári kölcsönök visszatérítéseit (tőkében és kamatban), nemkülönben a gyámol­tak és gondnokoltak pénz szükségleteit (segélyek, örökségkiutalások, kamatok stb.), azt mutatja, hogy a bevétel 1935. év november 1-őn 223.000 pengővel ha­ladta meg a kiadásokat s így a rendel- kezésre álló készpénzforgótőke nem csökken. — Mindezek megvalósításával egy- időben fog majd kialakulni a központi anyagbeszerzés végleges formája, amelytől jelentős megtakarításokat vá runk, : Hogyan vig as árvái*, vagyonára? Kflzponti fűtések, égé szségiigyl berendezések DOBRflY KÁLIM ok! mi'rní'k Budapest V., Katona József ucca 41. {Újpesti rakpart sarok.) Tel fon 2'-0-19 LOPOSGYULA Budapest, III. Bécsi-uf 85. az Iskolapadok, tornaszerek, játszótéri bérén-, dezések, teniszütők és hajlított sportcikkek TELEFONSZÁM: 62—5—05 Csorna Kálmán ár. árvaszélci elnfök m&gnyugíaíó nyilaíUozaía — Az Ujj Budapest tudósi-tójától —j Hogyan kezeli a fővárosi árvaszék ' a gyámoltak és gondnokoltak letétbe helyezett vagyonát? — Ez a téma ma időszerűbb, mint valaha! Nemcsak azért, mert nagy fontosságú, közjogi ah-' tusról van &ó, de azért is, mert a kö­zelmúltban bizonyos oldalról olyan megjegyzések és észrevételek hangzot­tak el, amelyek bizonyos aggályok fel­ébresztésére adhattak alkalmat. Felada­tunknak 'tartjuk a nyilvánosságot meg­nyugtatni atekinietben, hogy messze- terjedő gowiosságot fejt ki a főváros abból a célból, hogy egyrészt a gyá­moltak és gondnokoltak vagyonát jól konzerválja és célszerűen gyümöicsöz- tesse, másrészt a gyámpénztári adósok fizetési terhén könnyítsen és a túl­nyomórészt kisember-adósokat kímélje. A nagyhorderejű problémáról Csorna Kálmán ár. a budapesti árvasaék európai hírű tu­dós elnöke a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A gyámoltakaak es gondnokoltak­nak a gyámpénztárfcan összesítetten ke­zelt készpéns-vagyona törvényes ren­delkezések értelmében részben jel­zálog! biztosíték mellett kölcsön van adva, részben jóhltelü pénz­intézeteknél elhelyezve. — Ez a készpénzvagyon a világháború előtt lényegesen nagyobb volt, mint je­lenleg. így 1914-ben a kihelyezett köl­csönök összege 11J0 millió aranykoronát tett ki, a bankbetétekben elhelyezett forgótőke pedig' 707,810 aranykorona volt. Jelenleg (1935. november hő 1-én) 3,822.501 pengő volt jelzálogkölcsönök­ben kihelyezve, 1,071.118 pengő peAg takarékbetétekben elhelyezve, A legna­gyobb készpénzállománya a gyámpénz­tárnak a háború óta (jelzálogkölcsön­ben és foiyótökében) 1932. évi július 1- én volt,, amikor is az 5,771.742 pengőt tett ki, a kihelyezett jelzälogköloeönök legmagasabb összege pedig 4,728.011 pengő volt 1933. év január hő 1-én. Az­óta a fenti adatok szerint több mint 1,110.000 pengő tőkét behajtott as árva­szék a künlevöségekből, — Figyelemmel arra, hogy a gyámpénz tár 1932, július hava óta újabb gyám­pénztári kölcsönt nem folyósított, az árvaszék azóta minden figyelmét arra fordította, hogy az általános pénzügyi és gazdasági leromlás következménye képen elmaradt jelzálogos kökaönfize- tések tőke, illetve kamathátralékait be­hajtsa és így pénzügyi egyensúlyát és fizetőképességét biztosítsa. 10S8, ápri­lis hő végén ugyanis már az volt a hely­zet, hogy forgótőkében mindössze 305.970 pengő állt a gyámpénztár ren­delkezésére. Ez a törekvése as árvaszék­nek igen erőteljes és állandó akciója ré­vén sikerrel is járt, mivel ozidőszarint — A rossz gazdasági viszonyok foly- I ián a jelzálogos adósoknak — akiknek j kölcsönei részben 64, részben 20 félév I alatt fizetendők vissza — egyrésze tőke, illetve kamatfizetési kötelességének kellő időben nem tett eleget. Ennek folytán 1934. év végén a felszaporodott hátralékok (tőkében és kamatban) 818,927 pengőt tettek ki. Ezt a hátra­lékot is sikerült 1835. év október végéig 695.144 pengőre leszorítani a behajtá­sok szorgalmazása folytán. — A Jelzálogos kölcsönök legnagyobb száma 390 volt, visszafizetés, illetve be­hajtás folytán ez ma már 363-ra szál­lott le. Az árvaszák eleddig 87' esetben tett peres eljárást folyamatba, a perek­nek is kb. a fele olyan per, hogy per­egyezség vagy megállapodás folytán fi­zetések történnek és csak kb. 10—12 olyan ügy van, amelyet egészen az ár­verésig kell vinni, hogy a gyámpénztár a követeléséhez jusson. Igen kevés olyan ügy lesz végeredményben, ahol a jelzá­logul szolgáló ingatlan teljes fedezetet nyújtani nem fog, részben az ingatla­nok terén beállott áresés folytán, illetve a kamatok, adók és járulékok felszapo­rodása folytán, de meg azért is, mivel árvsrelő a legtöbb esetben alig jelent­kezik. A gyámpénztárt ily esetben sem éri azonban kár, mivel a törvény értel­mében ily célra képezett tartalékalap (jelenleg kb. I millió pengő értékben) fogja a hiányt fedezni, — Meg kell jegyezni azt is, hogy a saját hibájukon kívül megszorult kis adósok kímélése és fizetési terhük meg­könnyítése végett az árvaszák saját kezdeményezésére szabályrendeletet al­kottatott a jelzálogkölcsönök meghosz- szabbítása érdekében és Ily módon 90 húsz félév alatt visszafizetendő kölcsönt hosszabbított meg, 10—20 félévvel. En­nek folytán beállott törlesztáscsökkenés ellenére a gyámpénztár fizetésképes­sége nem változott és továbbra is egyen­súlyban maradt. Ugyancsak évekkel ezelőtt lényeges kamatleszállítást is en­gedett az árvaszék az adósok érdeké­ben, de ennek dacára a kiskorúak és gondnokoltak tőkéje után még legutóbb is 4.9 %-oa kamatot tudott fizetni. :.

Next

/
Thumbnails
Contents