Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-12-07 / 48. szám

tftc*uab€r 7. TOBBBIBESr 3 Háromszakaszos kerettörvény lesz az uj elöljárósági törvény Megállapítja a kerületi elöljáró hatáskörét, nem tartalmaz politikumot, de mellőzi a főváros észrevételeit és kívánságait LEGSZEBB , , KARÁCSONYI AJQNDEK Az Uj Budapest tudósítójától Az 1930-as fővárosi törvény meg­állapítja, hogy a székesfőváros kerü­leteiben a közigazgatás vezetője a kerii leti elöljáró. A kerületi elöljáró hatás­körébe azok az ügyek tartoznak, ame­lyeket az 1893-as elöljárósága törvény, vagy más jogszabály a kerületi elől járóság hatáskörébe utal. Az 1930-as fővárosi törvény parlamenti tárgyalása kapcsán az a módosítás került a tör­vénybe, hogy a törvényhozás utasítja a belügyminisztert az új elöljárósági törvény megalkotására. A törvényhozás utasítása szerint az új elől járósági tör­vénynek elsősorban a kerületi elöljáró hatáskörének szabályozását kell magá­ban foglalnia. Kétségtelen, hogy a több, mint negy­venesztendős elől j árósági törvénynek, főképen az elöljárók hatáskörére vo­natkozó része erősen elavult. Ennek fő­oka a kerületi közigazgatás fejlődése és szétterjedtsége. Állandó súrlódások és hatásköri összeütközések vannak az elöljáróságok és más hatóságok kö­zött, mert az elöljáró hatásköre tisz­tázva a modern élet követelményei sze­rint ma sincsen. Az 1893:XXXIII. t. c. 16. §-a szerint a kerületi elöljáró, mint elsőfokú közigazgatási hatóság eljár mindazon ügyekben, melyeket a törvé­nyek, törvényerejű szabályzatok és mi­niszteri rendeletek a kerületi elöljárók hatáskörébe utalnak. A kerületi elöl­járó az elől járósági törvény 17. §-a szerint végrehajtja a törvényhatósági bizottság', a közigazgatási bizottság, az árvaszék és a polgármester rendeletéit és utasításait. A 18. §. azt állapítja meg, hogy a kerületi elöljáró mely ügyekben jár el a polgármester he­lyett. Ez a felsorolás a tényleges helyzet­nek ma már távolról sem felel meg: az elöljáró hatáskörét most egyes törvé­nyek és a főváros szabályrendeletei állapítják meg. így például erősen vi­tás, köteles-e az elöljáró végrehajtani a Fővárosi Közmunkák Tanácsának közvetlen utasításait. Külön szakaszok szólnak a régi elől járósági törvényben és az azóta hozott miniszteri rendele­tekben és szabályrendeletekben az elöljáró közegészségügyi és rendőri büntetőbírói hatásköréről. Végered­ményben az a helyzet, hogy a régi elől járósági törvénynek ma mindössze három paragrafusa van a negyven kö­zül érvényben. Az 1930-as fővárosi törvény szerint a belügyminiszter a törvény életbelép­tetésétől számított három esztendőn be­lül törvényjavaslatot köteles előter­jeszteni a kerületi elöljáró hatásköré­nek szabályozásáról. A háromeszten­dős határidő már több mint két esz­tendeje lejárt, sőt időközben már mó­dosította is az 1930-as törvényt az 1934-es fővárosi törvény. A belügy­minisztériumban az elmúlt napokban készültek el az új előljárósági törvény végleges szövegével, amelyet a bel­ügyminiszter minden valószínűség sze­rint még a képviselőhöz karácsonyi szünete előtt a törvényhozás elé ter­jeszt. Az új előljárósági törvény benyúj­tása főleg azért késlekedett, mert azt hosszadalmas és beható írásbeli tár­gyalások előzték meg a minisztérium és a főváros között. Közvetlenül az 1930-as törvény meghozása után a fő­város már feliratban fordult a bel­ügyminisztériumhoz, amelyben kör­vonalazta az elöljáró hatáskörének módosítására vonatkozó kívánságait. Ezen felirat után csak a folyó esztendő első felében készült el az új előljáró­sági törvény miniszteriális tervezete. A belügyminiszter a tervezetet hoz­zászólás céljából leküdie a fővároshoz. A polgármester részletesen megtanács­kozta a belügyminiszter tervezetét elsősorban az érdekelt kerületi elöl­járókkal, az elnöki ügyosztállyal, nemkülönben a főváros tiszti ügyész­ségével. A főváros abban a felterjesz­tésében, amellyel a törvénytervezetet visszaküldte a belügyminiszternek, je­lentős módosításokat kért a tervezet­ben végrehajtani. Ezek a módosítások azonban, értesü­lésünk szerint, nem kerültek a terveze­ten végrehajtásra. Történtek azonban egyéb módosítások, amelyek révén az eredetileg nagyszabású javaslatnak in­dult törvénytervezet jelentékenyen le­egyszerűsödött. Végeredményben a ter­vezet mai formájában háromszakaszos javaslat, amely az elöljáróságok és az EGY SZÉP KÉP SZÉP KERETTEL HOFFMRNNTOL IV KttROLV-KÖRÚT 2». VRRÖStWfl ját tulajdonképen változatlanul fogja hagyj ni. A háromszakaszos törvényjavaslat újítást nem tartalmaz, a három parag­rafus a mai állapotokat helyezi törvé­nyes keretek közé: tulajdonképen ke­rettörvény, mely lehetőségeket és uta­sításokat foglal magában a hatáskörök megállapítására. Ily körülmények kö­zött bizonyosra vehető, hogy a törvény- tervezet sem a parlament bizottságai­ban. sem a képviselőházi plénumban nem fog nagyobb vitát provokálni, an­nál kevésbbé, mert a törvénytervezet kizárólag az elöljáróságok vezetőinek hatáskörével foglalkozik, szigorúan ke­rüli a politikumot. Ellentétben azokkal a hi resztelésekkel, amelyek szerint az 1930-as törvény alapján készült és ah­hoz rugalmasan simuló új előljárósági törvény magában fogja foglalni azo­kat a korraktívumokat is, amelyek az 1930-as és 1934-es törvények végre­hajtása kapcsán szükségeseknek mutal­elöljárók hatáskörének mai struktúra- koztak. Egységesen leéli megoldani a tabáni problémát! % Berc*el nyug. alpolgármester és Fellner müépitésx érdekes terve m PERTIK BÉLA dr. tanácsi fő jegy­zőt,az ipari, kereskedelmi és közleke­dési ügyosztály helyettes vezetőjét hu­szonöt éves szolgálati jubileuma alkal­mából meleg, bensőséges ünneplésben részesítette az ügyosztály, valamint az annak ügyköréhez tartozó intézmények tisztikara. Az ünnepeltet báró Baba r- c z y István tanácsnok az ügyosztály ve­zetője köszöntötte elsőnek, kiemelve P e r t i k Béla kiváló tisztviselői és em­beri tulajdonságait, majd Széli Jenő dr. a Kisipari Hitelintézet vezérigazga­tója üdvözölte az ügyosztályhoz tartozó hivatalok és üzemek tisztviselői nevé­ben, V er tik Béla dr. az elnöki ügyosz­tályban, majd a VI. kerületi elöljáró­ságon működött pályája kezdetén, 1912-ben pedig segédfogalmazóvá tör­tént megválasztásakor — az akkor fel­állított közgazdasági és ipari ügyosz­tályba nyert beosztást s azóta, tehát hu­szonhárom esztendeje megszakítás nél­kül ebben az ügyosztályban dolgozik. Ezalatt a huszonhárom esztendő alatt az általános szeretetnek és népszerűségnek örvendő P e r tik főjegyző az ipari közigazgatás valóságos tudósává képezte ki magát, és kétségtelen, hogy ennek a nehéz és sok tapasztalati tudást is meg­követelő közigazgatási ágnak ma ő az egyetlen szaktudósa a városházán. Nem. kétséges, különben, hogy P e r ti k fő­jegyző, aki a városházi pártok előtt is közbecsülésben áll, egyik legesélyesebb jelöltje a megüresedő tanácsnoki állá­soknak. Szó van arról is, hogy a polgár­mester öt a közeljövőben az egyik új közigazgatási kerület szervezési munká­lataival bízza meg. AZ ELEKTROMOSMÜVEK EGYIK legszimpatikusabb és legtudósabb szakembere, Herrn a n József dr. mérnök, műszaki igazgató ■ váratlanul elhunyt. Általános részvét mellett he­lyezték örök nyugalomra a Kerepesi- út melletti temetőben. VETTÜK A KÖVETKEZŐ családi értesítést: Dr. B u z á t h János, Budapest székes- főváros nyugalmazott alpolgármestere és felesége Meze y Margit örömmel tu­datják Klári leányuknak dr. selmeczi P ö s c h l Imre okleveles gépészmér­nökkel 1935. évi december hó 14-én déli fél 1 órakor a tabáni rám. hath, plébá­nia templomban tartandó házasságköté­sét. Selmeczi P ö s c hl Imre műegyetemi nyilv. rendes tanár örömmel tudatja, hogy az ö és néhai felesége: Gille- mot Józsának fia: dr. techn. selmeczi Pöschl. Imre 1935. évi december hó 14-én déli fél 1 órakor tartja házasság- kötését B u z á t h Klárival a tabáni rám. hath, plébánia templomban. — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Tabánt illetően az a főváros és a Közmunkák Tanácsa álláspontja, hogy a magántőke számára mindaddig nem biztosít építési lehetőséget a Tabán te­rületén, amíg a nemrégiben megkezdő­dött új fúrások révén kinem derül, hol. mennyi és milyen összetételű gvógj • vízre lehet számítani. Ha azután a föld­alatti Tabán fel lesz majd tárva, kerül­het sor arra, hogy nemzetközi pályázat formájában nyíljon mód a magántőke számára a hotelek és szantóriuraok épí­tésére. Azok a tervek és elgondolások, ame­lyek az általános program megállapí­tása előtt kívánnak helyet és gyógyvizet a Tabánban, mindenesetre koraiaknak mondhatók. Ezért nem valósulhatott meg Lakatos Viktor dr. főoivosnak, több külföldi szanatórium tulajdono­sának a terve. Lakatos nagyszabású sza­natórium építésére kért telket a Tabán­ban a fővárostól oly módon, hogy az építendő szanatórium bizonyos idő múlva a fővaros tulajdonába és bii- tokába menne át. Minden valószínűség szerint nem fognak dönteni ezek szerint a közeljövőben arról az ajánlatról sem, amelyet Bérezel Jenő dr. alpolgármes­ter és Fellner Sándor műépítész, mi­niszteri tanácsos terjesztettek az ipai- iigyi minisztérium és a főváros polgái- mestere elé. A Berczel-Fellner féle elgondolás szerint a Bethlen-udvarf építenék át nagyszabású hotelé. Nem kétséges. hogy ez az épület elavult, lakásai rosz- szak, és így jövedelmezőség szempont­jából semmit sem jelent. Szó van arról is, hogy a tabáni egységes városkép ki­építése céljából lebontsák a hirhedt épü­letet. Berczelék a városképet olymódon kívánják megmenteni, hogy az épülel tetejét és legfelső emeletsorál lebonta­nák, az épület földszintjét, illletve ut­cai részét pedig mind a négy oldalon árkádszerűen képeznék ki. Az épület belső átépítésével és a tabáni forrásvi­zeknek gasteini módra való bevezetésé­vel képzeli a Berczel-csoport, hogy vál­lalkozása reális lesz és reményeik be­teljesülnek. Kérelmeikre végleges választ sem a Bérezel-csoport, sem Lakatos Viktor dr. mindezideig nem kaptak. Nem is való­színű, hogy rövidesen kapni fognak, mert egyes problémákat a tabáni kom­plexumból nem lehet kiragadni, az egész tabáni problémát egyszerre és egységesen kell megoldani. Minden­esetre úgy a Lakatos-féle, mint a Bér­ezel—Fellner-féle elgondolás azt mu­tatja, hogy a Tabán jövendője élénken foglalkoztatja a magántőke fantáziáját, és ha megoldásra megérett a probléma, azt gazdasági szempontból is igen elő­nyösen lehet majd megoldani. RESERVE AMÉRICAIN

Next

/
Thumbnails
Contents