Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-16 / 45. szám
4 1985 november 16. UJBUmi'ESI MB» \ ) Irtai: LIBER ENDRE Második közlemény Budától délre Sassad és Eörs községek külön templomairól már 1236- ból vannak feljegyzések, a Margit legenda egy Szent Erzsébet kórházról emlékezik meg a „Szent Gel- lért hegye alatt“, mely hihetőleg szintén egyházi alapítás. Ugyanígy állunk Pesten is, ahol a romokba dőlt belvárosi és a leégett d o- monkos templom mellett, melyek rövidesen megújulnak, letelepednek a ferencrendiek s 1288-ban már templomuk feltétlenül áll, s olyan kivitelű, hogy alkalmas a rákosi országgyűléseket bevezető ünnepélyes misére. A Margitsziget egészen benépesül egyházi intézményekkel, melyek élén jár a dominikánus apácák Boldogasszony kolostora, mely IV. Béla Margit leánya részére épült s 1255-ben a kolostor olyan súlyú, hogy a király által alapított várbeli Nagybol- dogasszonytémplom felett kegyurasá- got gyakorol. Emellett csaknem azonos időben létesül a domonkosrendiek háza és a minoriták Szent Klárakolos- t o r a templominál, a sziget déli csúcsán pedig a Jöhanniták vára szerepel, úgy hogy a Margitszigeten pár évtized alatt négy szerzetesrend alapít székházat. Míg IV. Béla alatt a fejlődés fösúlya a Margitsziget, a következő század elején és közepén Károly Róbert és Nagy Lajos alatt Óbuda egy új felvirágzás színhelye. A prépostsági templomot, melyről Károly Róbert mint roskadozóról emlékezik meg, felesége Erzsébet 1348-ban újjáépíti. Ugyanő alapítja a Clarissza apácák kolostorát, melyről Ranza- nus püspök úgy ír, hogy „az egész kereszténységben kevés szebb női kla- strom van.“ A Szép Juhászné táján feküdt Szent Lörincröl nevezett páloskolostor, mely 1300—1310 között épült, szintén figyelemreméltó alkotás, annál inkább, mert alapfalai napjainkig fennmaradtak s hatalmas méreteikkel ezt a templomot is nagyobbszabásúnak tüntetik fel. A budai vár templomait Nagy Lajos idejében egészíti ki a mai Dísztéren Szent György temploma, melyről keveset tudunk, viszont a XVI. századból származó, nemrég felfedezett domborművé, egybehangzóan a szemtanuk állításával, súlyos művészi alkotásokkal ékesnek mutatja. Ez az időszak a Nagyboldogasszony templom kápolnákkal való kibővítésének időszaka is, melyek közül meg kell emlékeznem a különálló Szent István, Szent László, és Szent Imre kápolnáról, ahol a magyar szenteknek különös ragaszkodó tiszteletét látjuk megnyilatkozni. A templomok száma annyira megszaporodott, hogy Zsigmond alatt új templom aSzent Zsigmdnd székesegyházon kívül nem épült. Viszont a meglevők átalakítása, kiépítése olyan lendülettel folyik, hogy ez az időszak a legtermékenyebbnek mondható és például a budai Nagyboldogasszony templom alaposabb átépítése, a pesti Nagyboldogasszony templom nagyméretű kibővítése, a Mária Magdolna templom előcsarnoka és oldalkápolnái, mind ebbe az időbe esnek. A budai köfaragómüvészet ebben az időben magas színvonalon áll és ez minden bizonnyal az összes templomokon nyomot hagyott. Hogy mennyire a kor feladataira hivatott művészgárda áll a megbízók és építtetők rendelkezésére, arra legyen elég csak az a mellékes adat, hogy 1444-ben, amikor Hunyadi János hazatért a törökök elleni győzelemből, a budai Nagyboldogasszonytemplom falaira hőstetteit és diadalát megörökítő falfestményeket festenek. Ez a lendület nem hanyatlik le Mátyás alatt sem, bár mindinkább a világi építkezés felé tolódik a fösúly. Mégis újból mindkétparti főtemplom jelentős építkezés nyomait viseli magán Mátyás korából. A budai Nagyasz- szonytemplom tornyát Mátyás építteti és címerével díszíti: innen is kapta a templom Mátyás templom elnevezését, a pesti Nagyboldogasszonytemplom kápolnasorát és díszes oldaibejáróit ö készítteti el, érdekes későgót szellemben, mely éles ellentétben áll a királyi várban keresztülvitt törekvéseivel, ahol a renaissance díszítörendszerét iparkodott meghonosítani. A köztudat Mátyás halálát a műveltség, gazdagság és fejlődés lehanyatlásának szokta tekinteni, csak az újabb kutatások kezdenek ellenkező tényekről meggyőzni bennünket. Jelentős adataink vannak, hogy a mohácsi vészig terjedő időben emlííésreméltó munkák folynak. A pesti Nagyboldogasszony templomban 1507-ben készül a két pastofórium és egy hatalmas renais sáncé oltár, a budai Szent György templom kiváló szobordísszel gazdagszik, a pálosok Szent Lőrinc kolostorában dús gótikus formák jelzik az ugyanebbe az időszakba eső átalakítást. Talán nem lesz hiábavaló egynéhány számadatot felhozni arra, hogy milyen gazdag volt Buda és Pest a középkor folyamán templomokban és egyházi épületekben. Nagyobb városkerületenként elkülönítve Óbudán 8 templom áll, Budavárában 9, Buda külvárosaiban 10, a régi Kispesten, a mai Tabán területén 4, a balparti Pesten 7, végül a Margitszigeten 4, úgy, hogy a középkor végén a mai főváros területén 42 templom állt. Ez az adat szembeállítva azzal, hogy a háború előtt 50 kát. temploma volt Budapestnek és ma az épülőfélben levő középferencvárosi templomot is beleszámítva, 70 katolikus templomunk van, a középkori vallásos élet erősségét bizonyítja. Mindebből a legjava hirtelen elpusztul a török megszállás következtében, hiszen a török, ha egyéb épületek romlását legfeljebb közömbösen nézte, a gyaurok templomainak elpusztításában tevékenyen működött közre és a legenyhébb intézkedése az volt, ha a templomot mecsetté alakította át, de csinálhatott belőle teveistállót is, mint a domonkosok Szent Miklós templomából. Az igénybe nem vett templomok azután gyorsan és teljesen elpusztúltak. Amikor a két város felszabadult a másfélszázados rabságból, a keresztény hadakkal együtt bevonult falai közé a régóta nélkülözött keresztény vallás. A lakosság a bevonuló papságot és elsősorban a szerzetesrendeket, kiknek képviselői már az ostromló csapatok között is ott voltak, kitörő lelkesedéssel üdvözölte. És ezek a derék szerzetesrendek azonnal ott, a romok között a romokba- dölt templomokban, mecsetekben, csak úgy hirtelen félig alkalmassá tett helyeken megkezdették Isten dicsőségének és könyörületességének kihirdetését és egyben a könyörületesség gyakorlását is az ostromlott város lerongyolódott, elszegényedett lakossága iránt. Magától adódott, hogy az első templomok az elhagyott mecsetekben keletkeztek és így a régi, bizonyára a másfél százados rabság után is élő hagyomány erejénél fogva, visszaköltözködött az istentisztelet ősi helyére. A budai Nagyboldogasszonytemplomban már 1686-ban kezdenek istentiszteletet a ferencrendiek, hogy azután a következő évben átadják helyüket a jezsuitáknak. De körülbelül ebben az évben történik meg más szerzetesrendek letelepedése is a legjobb állapotban levő mecsetekbe, így a Várban hihetőleg a Várszínház helyén állott mecsetbe, a Vár tövében a Corvin-tér mellett, a mai Kapucinus rendház helyén állott mecsetbe, feljebb a mai Szent Erzsébet apácák kórháza helyén állott mecsetbe, Pesten a Ferenciek temploma helyén,, az Egyetemi templom helyén és a központi Városháza helyén állott mecsetekbe. Természetesen a régi keresztény templomok, melyek a törökök alatt is ilyenek maradtak, mint a helyőrségi templom és a belvárosi templom, szintén folytatták régi rendeltetésüknek megfelelő működésüket, már amennyire megrongált voltuk megengedte. A vallásos érzés ereje azonban nem engedte tétlenségben maradni a munkás kezeket, sőt mind gyorsabban kívánta eltüntetni a pogány világ emlékeit, a mecseteket és helyükbe kifejezetten keresztény szellemben emelt épületeket állítani. Elsőként 1698-ban a Kapucinusok kezdik templomukat megépíteni a Fő-utcában, a mai mellett. 1703-ban a domonkosok Pesten, az Angol kisasszonyok templomának helyén kezdenek építkezni, 1706-ban pedig Újlakon vetik meg a mai mellett állott templom alapját. Kokszfogyasztók figyelmébe! Megkezdődött a fűtés i Ha kazán, vagy kályha tüzelésénél bármilyen felvilágosítást óhajt, forduljon: VII8., Tisza Kálmán tér 20 TELEFON: 309-83,309-16, 422-07. Fútőtechnikusaink a legrövidebb időn belül adnak díjtalan szakszerű felvilágosítást kokszfogyasztóinknak. A vallásos szellem azonban sokkal jellemzőbb alkotásokban is megnyilvánul. 1700-ban Franc in Péter jámbor kéményseprömester épít kápolnát a királyi vár lejtőjétől nyugatra eső területen, a mai Krisztinavárosi templom helyén, 1711-ben Pest városa építi fel a Szent Rókus és Rozália kápolnát, egy dúló járványból való megmenekedésért tett fogadalomból. A városok hatalmas fejlődésnek indulnak, hiszen a felsöbbség minden eszközt felhasznál betelepítésükre s a betelepítéssel egyidejűleg messzemenő kedvezményekkel teszi lehetővé a szerzetesrendek már említett beköltözését is. Úgy Budán mint Pesten az elsők a ferencrendiek, a jezsuiták; a legelső beköltözők között vannak a kapucinusok a Vár tövében, Pesten a pálosok az Egyetemi templom helyén, a Szerviták a mai helyükön, a domonkosok a Váczi- utcában. Folytatás a jövő számban. Á rádium-probléma Kozma belügyminiszter különleges jóakarattal segiti elő a rádiumkórház felállítását — Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros tudvalévőén a Bakáts-téri rádium kórház rádium-szükségletének biztosítására az Union Miniére du Haut Katanga belga társaságtól szerzi be a rádiumot, grammonként harmincötezer északamerikai dollárért. A rádium beszerzésének valutáris megoldása tekintetében a tárgyalások a főváros, a Nemzeti-bank és a belga követség között előrehaladott stádiumban van. Mint az Uj Budapest munkatársa illetékes helyen értesül, a belügyminiszter egészen különleges készséggel áll a rádium-szükséglet beszerzésére és a kórház felállítása ügyében a főváros rendelkezésére. A rádiumkórház ügyében a miniszter a legkisebb részletekről is bőségesen referáltat magának, és több alkalommal kijelentette a főváros illetékes tényezőinek, hogy a Bakáts téri intézetet, nemcsak a főváros, hanem az egész ország legelső r á d i u m-i ntézetévé akarja fejleszteni. A városházán természetszerűen k i- vételes örömmel és megnyugvással veszik tudomásul Kozma belügyminiszter és Johan államtitkár intencióit. A miniszter különben interveniált a Nemzeti Banknál a tekintetben, hogy a főváros ne legyen kénytelen a rádium vételárát a szokásos deviza-felárral megfizetni, hanem a Külkereskedelmi Hivatal utján árucsere alapon iparkodjanak a beszerzés pénzügyi vonatkozásait megoldani. A megoldásnak ezt a módját a budapesti belga követség is teljes jóindulattal segíti elő, úgy, hogy a rádium beszerzése a fővárost illetően biztosítva van. V1GNÁLI RAFAELLO bronzönlő BUDAPEST Lakás: Petneházy-utca 73/b. Gyár: VI., Jász-utca 74. TELEFON: 91—9—12. Fotócikkek Szakáll Géza szaküzletében BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 11. Amatőrfelvételek kidolgozása LEI C ft GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAKÜZLETE Budapest templomai
