Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-16 / 45. szám
1935 november 16. UJBUBAPESJ 5 A Uu&z6HHy&U(iMéee>s tarifa l/egw# cUli'áce Udí iuttatni a Be&zkátl bewká&cUL pcofrtétnáfái — lóoc&zakos ideniosegu a fa« politikai Uaiázain falul a tdteldii e^pség^süisc HÍREK A jövő feladatai A Keresztény Tanügyi Bizottság ülése — Az U j Budapest tudósítójától. — A Keresztény Tanügyi Bizottság központi tanácsülése B e d n a r z Róbert prelátus elnökletével nagy érdeklődés mellett folyt le, aki megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a bizottság szívós kitartással folytatott több évi munkásságának, sikerének legfőbb titka, hogy a tanügyi tisztikar szociális helyzetének megoldásánál: a jog és igazság alapján állanak. Elismeréssel adózik a kerületi körök tevékenységéért, hol magasszínvonalú pedagógiai előadások nyomán életrevaló javaslatok hangzanak el, melyeket a köz javára értékesítünk. A jövő feladatairól tángyal a mai központi tanácsülésünk a kerületi vezetők jelentései kapcsán. Legközelebbi taggyűlésünkön foglalkoznunk kell a jellemneveléssel, a nemzeti öntudat fejlesztésével kapcsolatosan. Karácsonyi ünnepséget rendezünk a tanügyi tisztikar részére, valamint január 18-án kultúrestélyt tartunk. Végül felhívja a kerületi körök vezetőinek figyelmét, hogy a szervezettség erejének tudatával dolgozzanak a magyar jövőért. Pirovszky Lajos polgári iskolai igazgató a folyó tanév munkaprogrammját terjesztette elő, majd a Tanügyi Bizottság kerületi köreiről jelentést terjesztett elő Párkányi Norbert, Fallenbüchl Tivadar, R e m s e y Győző, Karácsonyi Pál, Sille József, Jatt o s i t s Antal, R á c z János, Újlaki Gyula, vitéz Kelemen Ferenc, dr. J á s v a y Gábor, dr. Kis- b án Emil, Ruthner Gyula, dr. K e n e s e y Béla, Kárpáti Ottó, Reischl Réw Sándor, M á t a y Gábor, Puskás Sándor és Fekete Géza. Régi vezetőségét újra-választotta a Fővárosi Rovatvezetők testületé. A Fővárosi Rovatvezetők Testületé Kelemen Géza elnöklésével kedden, e hó 12-én tartotta meg alapszabályszerü tisztújító közgyűlését. A testület melegen ünnepelte F e h é r i Armandot, a Pesti Hírlap kitűnő fővárosi rovatvezetőjét abból az alkalomból, hogy most töltötte be újságírói működésének harmincadik esztendejét. A tisztújítás során egyhangúan a régi vezetőséget választották meg, titkos szavazással. Elnökök lettek: György Endre (Újság), Kelemen Géza (Uj Nemzedék), Rátkai Károly dr. (Esti Kurír). Jegyzővé óriási szótöbbséggel Pakots Györgyöt (Magyarország) választották meg. A testület díszelnöke továbbra is Schwét Henrik (Pester Lloyd) a városházi újságírók illusztris doyen-ja. Baitz József elfoglalta hivatalát. B a i t z József, a Községi Élelmiszerüzem új vezérigazgatója mindezideig nem foglalta el hivatalát, mert megvárta, amíg a fővárosnak vele kötött szerződését a belügyminiszter, az új fővárosi törvény értelmében, jóváhagyja. A jóváhagyás most megtörtént és Baitz vezérigazgató az elmúlt napokban átvette hivatalát és résztvett az üzemi választmány ülésén is. Ez alkalommal Juhász Jenő dr. gazdasági főtanácsos, a választmány elnöke üdvözölte az üzem új vezérigazgatóját. — Az Uj Budapest tudósítójától — A legutóbbi napokban nyilvánosságra kerültek azok az elgondolások és tervezetek, amelyekkel az új törvény által elrendelt takarékossági intézkedések keretében a főváros nagy közlekedési vállalatának, a Beszkártnak anyagi ügyeit rendbe akarja hozni a főváros vezetősége. A legújabb terv megvalósítja a Keresztény Községi Párt azon posztulátumát, hogy a főváros területén, még pedig a politikai határokon belül akár a Hév, akár a Beszkárt vonalain egységes legyen a menetdíj. A legújabb tervezet szerint — amely azonban még egyáltalában véglegesnek nem mondható — 28 fillér lenne ez az egységes vitel díj. Nem kétséges, hogy a Beszkárt nagy problémáit most már olcsó népszerűségi szempontok miatt további hallgatássá lemellőzni nem lehet. A Beszkárt pénzügyi helyzete igen súlyos. Bár külső hitelezői alig vannak, mégis jelentékeny tőkéket volt kénytelen elsősorban saját nyugdíjintézetétől elvonni, hogy a rekonstrukciós munkálatokat, amelyeket a vasúti felszerelés lerongyoltsága igen sürgősekké tett, elvégezhesse. Most már azonban az igénybevehető belső tőkék is kimerül—• Az Uj Budapest tudósítójától. — A Városi Mérnökök Országos Szövetsége újjászervezésének tízéves évfordulója alkalmából egybehívott mérnök szakosztályi ülésen Viola Rezső dr. székesfővárosi műszaki főtanácsos megköszönte szakosztályi elnökké történt megválasztását, kifejtette, hogy elődjének a szövetség elnökévé megválasztott Király Kálmán székesfővárosi tanácsnok ügybuzgó és a szövetség céljait támogató munkásságát példaképnek tűzte maga elé. Az elnöki szék elfoglalása alkalmával különösen kiemelte a mérnöki munka fontosságát, a termelés fokozása érdekében. Minden hatósági mérnöknek feladata a mérnöki alkotó készségét akár kezdeményezés alakjában is, a mai helyzet, a magyar közélet megjavítása érdekében sorompóba állítani. Hasonlóképen igen időszerű és nagyjelentőségű a racionalizálás kérdése, úgy a munka, mint az igazgatás tekintetében. Az ülés tárgya Viola Rezső dr. Budapest kivezető útvonalairól tartott előadása volt. Az előadó Budapest kivezető útvonalainak fejlődését, kialakítását és technikai vonatkozásait, a mai modern forgalom, a modern közlekedő eszközök hatására —• a székesfőváros egységes úthálózatával való összefüggésben —• tárgyalta. A háború után az autónak úgy a személy, mint a teherforgalomban jellegzetes térhódítása új követelmények betartását tette szükségessé, nemcsak az útépítés tekintetében, de a városszabályozással szemben is. A régi városszabályozási felfogásokkal szemben az úttek, viszont további modernizálásra van szükség, tehát felmerül a probléma: külső kölcsönt vegyen-e fel a Beszkárt, vagy pedig bevételei fokozásával igyekezzen az elkerülhetetlen beruházásokat végrehajtani. Erre a nyílt és egyenes kérdésre nyílt és egyenes választ kell adnia a tizen- hetes bizottságnak, amely elé a takarékossági intézkedések végrehajtása során a Beszkárt problémája kerülni fog. A Beszkárt ma — mint azt a Beszkárt igazgatósága kimutatja —• Európa legolcsóbb közúti vasútja, amely ennek ellenére még ma is évente sok millióval járul hozzá a főváros háztartásához. Ezt az állapotot a leromlott gazdasági viszonyok közepette tovább fenntartani nem lehet, és ezért kell a Beszkárt bevételeit a kiadásokkal arányba hozni. Mindenesetre korszakos jelentőségű a főváros politikai határain belül egy- a főváros politikai határain belüli egy- vileldíj. Amikor a főváros a Hév részvénytöbbségét megvásárolta, ez a cél lebegett szemei előtt. A Hév vonalainak jelentékeny olcsóbbodását hozza magával a távolsági viszonylatban is az a körülmény, hogy a főváros politikai határáig az egységes vitel díj alapján lehet majd utazni. hálózat és a közlekedő rendszerek fontossága emelkedik, az útvonalak tervezésénél a mechanizált közlekedő eszközökre kell nagy figyelmet fordítani, a közlekedés biztonsága érdekében a különböző rendszerű forgalmat a gyalogos- és kerékpárforgalomtól elkülöníteni. így keletkeztek a nagy kivezető útvonalak, a forgalmi érhálózat a főforgalmi vonalakból, amelyeknek egységes, harmonikus megoldása az élet, a gazdaságosság, az ipar-, kereskedelmi és idegenforgalom szempontjából a mai nagyvárosokban, világvárosokban rendkívüli fontosságú. Az útépítés tekintetében kettős feladat jelentkezik: 1. A kivezető útvonalaknak, illetőleg úthálózatnak a mai forgalmi igényeknek, közlekedés biztonságának megfelelő átalakítása, tervezése; 2. úttechnikailag az útvonalaknak a mai modern igényeknek, a gyors- és nagyterhelésű forgalomnak megfelelő átépítése. A rendszeres munka természetesen mindkét feltételnek egyidejű kielégítését tenné szükségessé, azonban a helyzetnek megfelelően a nagyobb városszabályozásoktól eltekintően elsősorban az útburkolatok, a mai forgalmi igényeknek megfelelő modernizálása elsősorban sürgős. A székesfőváros e tekintetben az utóbbi években igen nagy jelentőségű munkát teljesített. A 22 fontos kivezető útvonal, amely 85.000 méter hosszú és ma 863.000 m2 útfelülettel bír, jelentékenyebb részében, 460.000 m2 felületen új, modem burkolattal elkészült. A székesfőváros 7.228.00 m2 kocsiút felületéhez képest, amely 91 millió pengőt képvisel, a kivezető útvonalakra kereken 22 millió pengőt fordított, amelyből az újabb építkezések kereken 12 millió pengőt képviselnek. A meglevő kivezető útvonalak modernizálásán kívül fontos feladat a szabályozás tekintetében ki nem elégítő útvonalak megjavítása s e tekintetben igen nagy jelentőségű folyamatban lévő új balatoni út építése, valamint az új bécsi csatlakozás tervezése. A székesfőváros nagy áldozattal lehetővé tette úthálózatának modernizálását, de a nagy munka még folyamatban van, amely a tervezett fontos kivezető és összekötő vonalakkal egyetemben Budapest további fejlődését fogják szolgálni. Az előadottak alapján a következő megállapításokat szűrte le, illetőleg határozati javaslatot terjesztett elő, amelyet a szakosztály elvben elfogadott: 1. A városszabályozási kérdésekben, tervezetek megállapításában az útépítő és forgalmi szakértők közreműködése intézményesen biztosíttassék. 2. A közlekedés biztonsága, a mai modern forgalom és az idegenforgalom igényeinek kielégítése érdekében a főforgalmi vonalakra és az átkelő szakaszokra kötelezően rendelettel sza- bályoztassék, hogy a) az egyes községek, városok a megállapított forgalmi jelzéseket egységesen készítsék el; b) a szükséges köztisztasági szolgálatról gondoskodjanak; c) az állathajtási tilalom bevezetése; d) amennyiben végleges burkolattal nincsenek ellátva, azoknak portalanítása. A keresztény Ferencváros ünnepe. A Ferencvárosi Keresztény (Wolff) Párt, szombaton, e hó 16-án este 8 órakor, pártelnöke: Verebély Jenő névünnepe alkalmából a párt Ferenc-krt. 2. szám alatti helyiségeiben ünnepi vacsorát rendez. Ennek keretében leleplezik a pártszervezet elnökéről készült és a Délikerületi Lövészegyesület által felajánlott olajfestményt. Vacsoraegy ára: 2.50 pengő. A Székesfővárosi M. Kir. Pénzügyigazgatóság felkéri az igen tisztelt közönséget, hogy a címükre küldött állami sorsjegyeket, ha meg kívánják tartani, a mellékelt postatakarékpénztári befizetési lap felhasználásával azok árát mielőbb fizessék be. Akik a részükre küldött sorsjegyeket nem kívánják megtartani, szíveskedjenek a küldött portómentes küldésre jogosító visszboríték felhasználásával visszaküldeni ahhoz, akitől kapták. Az állami sorsjáték jőtékonycélt szolgál. Akik a megtartani nem kívánt birtokukban levő sorsjegyet vissza nem küldik, a jótékonycélt károsítják meg. A sorsjegyek visszaküldése díjtalan. Budapest kivezető utai Viola főtanácsost szakosztályi elnökké választotta a Városi Mérnökök Országos Szövetsége