Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-16 / 45. szám

1935 november 16. UJBUBAPESJ 5 A Uu&z6HHy&U(iMéee>s tarifa l/egw# cUli'áce Udí iuttatni a Be&zkátl bewká&cUL pcofrtétnáfái — lóoc&zakos ideniosegu a fa« politikai Uaiázain falul a tdteldii e^pség^süisc HÍREK A jövő feladatai A Keresztény Tanügyi Bizottság ülése — Az U j Budapest tudósítójától. — A Keresztény Tanügyi Bizottság köz­ponti tanácsülése B e d n a r z Ró­bert prelátus elnökletével nagy érdek­lődés mellett folyt le, aki megnyitó be­szédében hangsúlyozta, hogy a bizott­ság szívós kitartással folytatott több évi munkásságának, sikerének legfőbb titka, hogy a tanügyi tisztikar szociá­lis helyzetének megoldásánál: a jog és igazság alapján állanak. Elismeréssel adózik a kerületi körök tevékenységéért, hol magasszínvonalú pedagógiai előadások nyomán életre­való javaslatok hangzanak el, melyeket a köz javára értékesítünk. A jövő fel­adatairól tángyal a mai központi ta­nácsülésünk a kerületi vezetők jelenté­sei kapcsán. Legközelebbi taggyűlésün­kön foglalkoznunk kell a jellemnevelés­sel, a nemzeti öntudat fejlesztésével kapcsolatosan. Karácsonyi ünnepséget rendezünk a tanügyi tisztikar részére, valamint január 18-án kultúrestélyt tartunk. Végül felhívja a kerületi kö­rök vezetőinek figyelmét, hogy a szer­vezettség erejének tudatával dolgozza­nak a magyar jövőért. Pirovszky Lajos polgári iskolai igazgató a folyó tanév munkaprogrammját terjesztette elő, majd a Tanügyi Bizottság kerületi köreiről jelentést terjesztett elő Pár­kányi Norbert, Fallenbüchl Tivadar, R e m s e y Győző, Kará­csonyi Pál, Sille József, Ja­tt o s i t s Antal, R á c z János, Új­laki Gyula, vitéz Kelemen Fe­renc, dr. J á s v a y Gábor, dr. Kis- b án Emil, Ruthner Gyula, dr. K e n e s e y Béla, Kárpáti Ottó, Reischl Réw Sándor, M á t a y Gábor, Puskás Sándor és Fe­kete Géza. Régi vezetőségét újra-választotta a Fővárosi Rovatvezetők testületé. A Fővárosi Rovatvezetők Testületé Ke­lemen Géza elnöklésével kedden, e hó 12-én tartotta meg alapszabályszerü tisztújító közgyűlését. A testület mele­gen ünnepelte F e h é r i Armandot, a Pesti Hírlap kitűnő fővárosi rovatveze­tőjét abból az alkalomból, hogy most töltötte be újságírói működésének har­mincadik esztendejét. A tisztújítás so­rán egyhangúan a régi vezetőséget vá­lasztották meg, titkos szavazással. El­nökök lettek: György Endre (Új­ság), Kelemen Géza (Uj Nemze­dék), Rátkai Károly dr. (Esti Ku­rír). Jegyzővé óriási szótöbbséggel Pakots Györgyöt (Magyarország) választották meg. A testület díszelnöke továbbra is Schwét Henrik (Pes­ter Lloyd) a városházi újságírók il­lusztris doyen-ja. Baitz József elfoglalta hivatalát. B a i t z József, a Községi Élelmiszer­üzem új vezérigazgatója mindezideig nem foglalta el hivatalát, mert meg­várta, amíg a fővárosnak vele kötött szerződését a belügyminiszter, az új fő­városi törvény értelmében, jóváhagyja. A jóváhagyás most megtörtént és Baitz vezérigazgató az elmúlt na­pokban átvette hivatalát és résztvett az üzemi választmány ülésén is. Ez al­kalommal Juhász Jenő dr. gazda­sági főtanácsos, a választmány elnöke üdvözölte az üzem új vezérigazgató­ját. — Az Uj Budapest tudósítójától — A legutóbbi napokban nyilvános­ságra kerültek azok az elgondolások és tervezetek, amelyekkel az új törvény által elrendelt takarékossági intézke­dések keretében a főváros nagy közle­kedési vállalatának, a Beszkártnak anyagi ügyeit rendbe akarja hozni a főváros vezetősége. A legújabb terv megvalósítja a Keresztény Községi Párt azon posztulátumát, hogy a fővá­ros területén, még pedig a politikai határokon belül akár a Hév, akár a Beszkárt vonalain egységes legyen a menetdíj. A legújabb tervezet szerint — amely azonban még egyáltalában véglegesnek nem mondható — 28 fil­lér lenne ez az egységes vitel díj. Nem kétséges, hogy a Beszkárt nagy problémáit most már olcsó népszerű­ségi szempontok miatt további hallga­tássá lemellőzni nem lehet. A Beszkárt pénzügyi helyzete igen súlyos. Bár külső hitelezői alig vannak, mégis jelentékeny tőkéket volt kénytelen el­sősorban saját nyugdíjintézetétől el­vonni, hogy a rekonstrukciós munká­latokat, amelyeket a vasúti felszerelés lerongyoltsága igen sürgősekké tett, el­végezhesse. Most már azonban az igénybevehető belső tőkék is kimerül­—• Az Uj Budapest tudósítójától. — A Városi Mérnökök Országos Szö­vetsége újjászervezésének tízéves évfor­dulója alkalmából egybehívott mérnök szakosztályi ülésen Viola Rezső dr. székesfővárosi műszaki főtanácsos meg­köszönte szakosztályi elnökké történt megválasztását, kifejtette, hogy előd­jének a szövetség elnökévé megválasz­tott Király Kálmán székesfővárosi ta­nácsnok ügybuzgó és a szövetség cél­jait támogató munkásságát példakép­nek tűzte maga elé. Az elnöki szék el­foglalása alkalmával különösen ki­emelte a mérnöki munka fontosságát, a termelés fokozása érdekében. Minden hatósági mérnöknek feladata a mér­nöki alkotó készségét akár kezdemé­nyezés alakjában is, a mai helyzet, a magyar közélet megjavítása érdekében sorompóba állítani. Hasonlóképen igen időszerű és nagyjelentőségű a ra­cionalizálás kérdése, úgy a munka, mint az igazgatás tekintetében. Az ülés tárgya Viola Rezső dr. Bu­dapest kivezető útvonalairól tartott elő­adása volt. Az előadó Budapest kive­zető útvonalainak fejlődését, kialakítá­sát és technikai vonatkozásait, a mai modern forgalom, a modern közleke­dő eszközök hatására —• a székesfővá­ros egységes úthálózatával való össze­függésben —• tárgyalta. A háború után az autónak úgy a személy, mint a teherforgalomban jel­legzetes térhódítása új követelmények betartását tette szükségessé, nemcsak az útépítés tekintetében, de a városszabá­lyozással szemben is. A régi várossza­bályozási felfogásokkal szemben az út­tek, viszont további modernizálásra van szükség, tehát felmerül a prob­léma: külső kölcsönt vegyen-e fel a Beszkárt, vagy pedig bevételei fokozá­sával igyekezzen az elkerülhetetlen be­ruházásokat végrehajtani. Erre a nyílt és egyenes kérdésre nyílt és egyenes választ kell adnia a tizen- hetes bizottságnak, amely elé a takaré­kossági intézkedések végrehajtása so­rán a Beszkárt problémája kerülni fog. A Beszkárt ma — mint azt a Beszkárt igazgatósága kimutatja —• Európa leg­olcsóbb közúti vasútja, amely ennek ellenére még ma is évente sok millió­val járul hozzá a főváros háztartásá­hoz. Ezt az állapotot a leromlott gaz­dasági viszonyok közepette tovább fenntartani nem lehet, és ezért kell a Beszkárt bevételeit a kiadásokkal arányba hozni. Mindenesetre korszakos jelentőségű a főváros politikai határain belül egy- a főváros politikai határain belüli egy- vileldíj. Amikor a főváros a Hév rész­vénytöbbségét megvásárolta, ez a cél lebegett szemei előtt. A Hév vonalai­nak jelentékeny olcsóbbodását hozza magával a távolsági viszonylatban is az a körülmény, hogy a főváros poli­tikai határáig az egységes vitel díj alapján lehet majd utazni. hálózat és a közlekedő rendszerek fon­tossága emelkedik, az útvonalak terve­zésénél a mechanizált közlekedő eszkö­zökre kell nagy figyelmet fordítani, a közlekedés biztonsága érdekében a kü­lönböző rendszerű forgalmat a gyalo­gos- és kerékpárforgalomtól elkülöní­teni. így keletkeztek a nagy kivezető útvonalak, a forgalmi érhálózat a fő­forgalmi vonalakból, amelyeknek egy­séges, harmonikus megoldása az élet, a gazdaságosság, az ipar-, kereskedel­mi és idegenforgalom szempontjából a mai nagyvárosokban, világvárosok­ban rendkívüli fontosságú. Az útépítés tekintetében kettős fel­adat jelentkezik: 1. A kivezető útvonalaknak, illetőleg úthálózatnak a mai forgalmi igények­nek, közlekedés biztonságának megfe­lelő átalakítása, tervezése; 2. úttechnikailag az útvonalaknak a mai modern igényeknek, a gyors- és nagyterhelésű forgalomnak megfelelő átépítése. A rendszeres munka termé­szetesen mindkét feltételnek egyidejű kielégítését tenné szükségessé, azonban a helyzetnek megfelelően a nagyobb városszabályozásoktól eltekintően első­sorban az útburkolatok, a mai forgalmi igényeknek megfelelő modernizálása elsősorban sürgős. A székesfőváros e tekintetben az utóbbi években igen nagy jelentőségű munkát teljesített. A 22 fontos kivezető útvonal, amely 85.000 méter hosszú és ma 863.000 m2 útfelülettel bír, jelentékenyebb részé­ben, 460.000 m2 felületen új, modem burkolattal elkészült. A székesfőváros 7.228.00 m2 kocsiút felületéhez képest, amely 91 millió pengőt képvisel, a ki­vezető útvonalakra kereken 22 millió pengőt fordított, amelyből az újabb építkezések kereken 12 millió pengőt képviselnek. A meglevő kivezető útvo­nalak modernizálásán kívül fontos fel­adat a szabályozás tekintetében ki nem elégítő útvonalak megjavítása s e tekin­tetben igen nagy jelentőségű folyamat­ban lévő új balatoni út építése, vala­mint az új bécsi csatlakozás tervezése. A székesfőváros nagy áldozattal lehe­tővé tette úthálózatának modernizálá­sát, de a nagy munka még folyamatban van, amely a tervezett fontos kivezető és összekötő vonalakkal egyetemben Budapest további fejlődését fogják szolgálni. Az előadottak alapján a következő megállapításokat szűrte le, illetőleg ha­tározati javaslatot terjesztett elő, ame­lyet a szakosztály elvben elfogadott: 1. A városszabályozási kérdésekben, tervezetek megállapításában az útépítő és forgalmi szakértők közreműködése intézményesen biztosíttassék. 2. A közlekedés biztonsága, a mai modern forgalom és az idegenforga­lom igényeinek kielégítése érdekében a főforgalmi vonalakra és az átkelő szakaszokra kötelezően rendelettel sza- bályoztassék, hogy a) az egyes községek, városok a meg­állapított forgalmi jelzéseket egysége­sen készítsék el; b) a szükséges köztisztasági szolgá­latról gondoskodjanak; c) az állathajtási tilalom bevezetése; d) amennyiben végleges burkolattal nincsenek ellátva, azoknak portala­nítása. A keresztény Ferencváros ünnepe. A Ferencvárosi Keresztény (Wolff) Párt, szombaton, e hó 16-án este 8 órakor, pártelnöke: Verebély Jenő név­ünnepe alkalmából a párt Ferenc-krt. 2. szám alatti helyiségeiben ünnepi va­csorát rendez. Ennek keretében leleple­zik a pártszervezet elnökéről készült és a Délikerületi Lövészegyesület által felajánlott olajfestményt. Vacsoraegy ára: 2.50 pengő. A Székesfővárosi M. Kir. Pénzügy­igazgatóság felkéri az igen tisztelt kö­zönséget, hogy a címükre küldött ál­lami sorsjegyeket, ha meg kívánják tartani, a mellékelt postatakarékpénz­tári befizetési lap felhasználásával azok árát mielőbb fizessék be. Akik a részükre küldött sorsjegyeket nem kí­vánják megtartani, szíveskedjenek a küldött portómentes küldésre jogosító visszboríték felhasználásával visszakül­deni ahhoz, akitől kapták. Az állami sorsjáték jőtékonycélt szolgál. Akik a megtartani nem kívánt birtokukban levő sorsjegyet vissza nem küldik, a jótékonycélt károsítják meg. A sors­jegyek visszaküldése díjtalan. Budapest kivezető utai Viola főtanácsost szakosztályi elnökké választotta a Városi Mérnökök Országos Szövetsége

Next

/
Thumbnails
Contents