Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-09 / 44. szám

6 T&mmAJPEsr 1985 november 9. Újlak gondjai Irta : nemes NÁTLY IGNÁC nyug. ezredes Súlyos összeférhetetlenséget látok évek hosszú sora óta a Császárfürdő közvetlen hegyvidékének példátlan el­hanyagolásával a többi, a főváros tu­lajdonában lévő gyógyfürdővel szem­ben annál is inkább, mert köztudomás szerint az ingatag idegenforgalom egy­általán nincsen arányban az ezirányú óriási befektetésekkel. Zavarok vannak a fürdővárosi fogalmak és a gyó­gyulni, üdülni vagy kizárólag szóra­kozni, utazni vágyó idegenek körül. Budapest-fürdőváros idényvendége — az orvosi rendelő és a megfelelő el­látás során — a tiszta napsütéses leve­gőt, a nyugodalmas csendet, meg a ké­nyelmes, biztonságos közlekedést ke­resi. Majd elballag ki-ki a gondviselés­szerű barlangkápolna, keleti fényű me­cset vagy imaház felé. Azután a csodát, testének megújhodását, gyógyulását várja. A Gellérthegyet az idegen alkalom- adtán a hajóról, a magyar — Szent István napján — kivilágítva megnézi. A Tabán gyógyvizeinek környezete, in­kább a múzsáknak, mint a való élet sujtottainak otthonához méltó és el­végre, a lelki megnyugvás is a gyógy- programmba tartozik. Óbuda-Ujlakon, a Zsigmond-utcai villamos kitelepítésével meg lehet te­remteni a nélkülözhetetlen pormentes, csendes fürdővárosi légkört. Ugyanis a támfallal kiszélesített újlaki alsórak­parton, az itt tekintetbejövő alig 500 m. hosszú útszakaszon, a közúti forga­lom minden viszontagsága, ez esetben nyitott árkádos alagúttal gyökeresen megoldható. Sürgős szükség van ugyanilyen csen­des, pór- és balesetmentes légkörre a rohamosan fejlődő Budapest legforgal­masabb területein — eltekintve minden fürdővárosi elgondolástól. A földalatti villamos végig a pesti rakpartokon és — hasonlóan az Andrássy-úthoz — a többi sugárút mentén megkétszerezné és megosztaná a túlterhelt utak felvevő- képességét. Országos viszonylatban legfőképpen a közutak állapota befolyásolja a la­kosság jólétét úgy egészségi, mint gaz­dasági szempontból és ezen fordulnak meg a szerepet játszó világpiaci lehe­tőségek. A polgármester rádió-tiszteletdíja. Szendy polgármester olyképen intézke­dett, hogy a vasárnapi rádió előadá­sáért járó tiszteletdiját, száz pengőt, a kormányzóné nyomorenyhitő akciója javára utalják át. Fővárosi mérnök előadása a Magyar Mérnök- és Építészegyletben. A Ma­gyar Mérnök- és épitészegylet mü és középítési szakosztályai f. évi novem­ber hó 11-én, hétfőn este lé 7 órakor ülést tartanak, melynek tárgya: Lan­tos Zoltán, szfőv. mérnök előadása: Az építkezések engedélyezése az amerikai városok szakszerű közigazgatásában. Igazságosan fognak megtörténni a tanügyi kinevezések Bednoirz Róbert prelátus nagyfontosságu bejelentése a Keresztény Tanügyi Bizottságban — Az Uj Budapest tudó sító iától. — A Bednárz Róbert prelátus elnök­lete alatt álló Keresztény Tanügyi Bi­zottság rendkívül nagy érdeklődés mel­lett tartott ülést, melyen jelen voltak Lampel Vilmos ny. miniszteri taná­csos, Csorna Zsigmond szakfelügye­lő törvényhatósági bizottsági tagok, ürbányi C. József igazgató, P a- 1 ó c z Endre, S z ö d y Szilárd, Tirpák Sándor, Ekamp Nándor, Vedrődy István szakfelügyelők, Holló Károly, a Rajztanárok Egyesülete alelnöke, dr. Laurentzy Vilmos, Krizs Jenő, Masson Izabella, Reisch 1 Réw Sándor, Sárosy Jánosné, Fekete Géza, N é d e r István, Havas Mihály, Czimerer Béla, Varga Károly, Rózsa Géza, Ispanovics Sándor, Fallenbüchl Tivadar, dr. Schal- 1 e r Sándor, Castiglione László, Jager Péter, Ti 11 Géza, Rózsa Géza, vitéz M o r v a y Gyula, Újlaki Gyula, Walter István, H a á n Győző, Rá ez János igazgatók s sokan mások. Bednárz Róbert prelátus kijelen­tette, hogy a kinevezések a legigaz­ságosabban fognak megtörténni. Figyelembe veszik a szociális kö­rülményeket. A tanügyi tisztikar és a közigazgatási tisztviselők gyerme­keinek elhelyezése is szívén fekszik az illetékes hatóságoknak. A Keresztény Községi Párt vezére, dr. Wolff Károly is a legmelegebben támogatja az ifjú- [ ság elhelyezkedési lehetőségeit. L a m­p e 1 Vilmos törvényhatósági bizottsági tag a legmelegebben üdvözli a Keresz­tény Tanügyi Bizottság kultúrtörekvé- seit. S z ö d y Szilárd rajzszakfelügyelő tartott ezután érdekes előadást a rajz­oktatás fejlődéséről. Megállapítása sze­rint a rajzoktatás a magyarországi pol­gári iskolákban rendszeres és eredmé­nyekben gazdag, amit nem mondha­tunk el a legtöbb európai ország rajzok­tatásáról. Az európai nemze­tek nagy részének nincs ön­álló népművészete. Éppen azért síkdíszítményei nem­zetköziek. A mi népművé­szetünk olyan bő és magas nívón áll, hogy abból ál­landóan meríthetünk. A m a- gyar rajzoktatás azonban nem áll meg, hanem halad és az állandó fejlődés min­den évben észlelhető. Ne higyjük azt, hogy elődjeink nem dol­goztak és nem ugyanezen cél lebegett szemük előtt. Az alapot ők adták meg, melyre tovább építhetünk. A bizonyta­lan kísérletezések nem viszik előbbre a rajzoktatást, hanem visszavetik és fej­lődésében megakasztják. Tirpák Sándor szakfelügyelő, Holló Károly rajztanár, Lampel Vilmos nyug. minisz­teri tanácsos hozzászólása után, Urbá- n y i C. József igazgató közölte, hogy a Tanügyi Bizottság bécsi tanulmányi út- I ja a hatóságok jóakaratú támogatásá­val meg fog valósulni. A főváros mérnökei a Városi Mérnö­kök Országos szövetségének közgyűlé­sén. A Városi Mérnökök Országos Szö­vetsége november 13-tól 16-ig tartja ünnepélyes jubiláns közgyűlését. Az előadások sorozatában a főváros tech- nikus-szakerpberei élénk szerepet játszanak. Kedden délután 6 órakor F r i d r i c h Lajos műszaki főtanácsos a Mátyás templom folyamatban levő restaurálásáról, ugyanaznap este 7 óra­kor Viola Rezső dr. Budapest kivezető útjairól tartanak előadást. Csütörtökön délután 6 órakor Pap Ferenc, a Vízmü­vek vezérigazgatója a fővárosi vízmü­vek bővítési munkálatairól beszél, ugyanaznap este 7 órakor pedig Karpfner János műszaki tanácsos „Fűtés ellenőrzés és tüzelőanyag meg­takarítás“ címen tart előadást. Pénte­ken délután 6 órakor B á n ó c z y Béla a községek, járások, megyék és városok műszaki hiányosságaira vonatkozó adatgyűjtés megindításáról beszél, ugyanazon este hét órakor pedig Hoepfner Pál előadása következik a községi és városi szolgálatban álló mérnökök kari törekvéseiről. Az ösz- szes előadások színhelye a Magyar Mérnök és Építész Egylet székháza. A háromnapos közgyűlés délelöttjein a fővárosi szaküzemeket és a legújabb közmű-építkezéseket mutat­ják be a közgyűlésen résztvevő vidéki mérnökök nagy tömegének. Juttassa megérdemelt pihenéshez agyondolgozott régi rádiócsöveit. Rádiója csak modern csövekkel adhat igazán jó teljesítményt. Uj Tungsram csövek rádiójába uj élefef öntenek! Horony^Pálfi Aurél dr. a közélelmezési ügyosztályban — Az Uj Budapest tudósítójától. — A polgármester Kiss Zoltán tanács­jegyzőt a közélelmezési ügyosztályból a belvárosi elöljárósághoz helyezte át. A közélelmezési ügyosztály vezető­helyettese: Horony-Pálfi Aurél dr. ta­nácsi főjegyző, az elnöki ügyosztály vezető-helyettese lett, aki a polgármes­ter intézkedésére új beosztását a csü­törtöki nap folyamán már el is fog­lalta. A közélelmezési ügyosztály működé­sének állandóan növekvő fontossága tette szükségessé Horony-Pálfi meg­bízatását, akiben Rosta tanácsnok, az ügyosztály kiváló vezetője, valóban ér­tékes és nagy tudású helyettest kap. Furcsa munkaügyi per a Községi Takarék ellen Jár-e nyugdíj Mészáros Gézának? — Az Uj Budapest tudósítójától — Mészáros Géza 1911—1920-ig, majd 1922—24 júliusáig teljesített pénz­tárosi minőségben szolgálatot az Egye­sült Fővárosi Takarékpénztárnál. Ek­kor azonban az intézettől nagyobb vég- kielégítéssel elbocsátották. Tíz év múl­va, 1934-ben azután Mészáros mun­kaügyi pert indított a Fővárosi Ta­karékpénztár jogutóda, a Budapest Szé­kesfővárosi Községi Takarékpénztár el­len és nem kevesebb mint havi 110 pengő nyugdíj megfizetését kérte. Hivatkozott arra keresetében, hogy ö a Fővárosi Takarékpénztárnál több mint tizenkét éven keresztül fizette a nyugdíjjárulékok díjait. Az igaz ugyan, hogy kapott valami végkielégítést elbo­csátásakor, ezzel azonban még nem. mondott le nyugdíjjogosultságáról. Ak­kor amikor kilépett a Fővárosi Taka­réktól, nagyon zavaros viszonyok vol­tak, annyira, hogy ő nem tartotta ildo­mosnak azt, hogy nyugdíjkövetelésével föllépjen. Időközben azonban megválto­zott a helyzet, mert a Fővárosi Taka­rékpénztár helyébe a jólfundált, hatal­mas városi vagyonnal rendelkező Köz­ségi Takarékpénztár lépett, Mészá­ros pedig teljesen tönkrement, va­gyona elveszett, felesége elmebeteg. A Községi Takarékpénztár azzal vé­dekezett, hogy Mészáros kilépésekor igen tekintélyes többmilliós végkielé­gítést kapott. A pénztáros írásban le­mondott minden igényéről. De egyéb­ként is Mészáros nem volt, nem le­hetett a Takarékpénztár nyugdíjintéze­tének tagja, mert hiszen a megkívánt tíz éves szolgálattal nem rendelkezett, sőt szolgálati idejét meg is szakította. A bíróságok, így most a Kúria T o 11 h-t a n á c s a is, elutasító ítéletet hoztak. Az ítélet indokolása szerint az ugyan még nem jelent joglemondást, hogy Mészáros tíz éven keresztül nem érvényesítette követelését, azonban a pénztáros kapott annakidején vég- kielégítést és egy nyilatkozatot is ki­töltött, amelynek értelmében minden igényéről lemond. A keresetnek azért sem lehetett helyt adni, mert a pénztá­rosnak nem volt meg a nyugdíjsza­bályzatban megkívánt szolgálati ideje. Molnár Kálmán oki. gépész és közgazdasági mérnök, építési vállalkozó. Telefon: 80-7-13. Budapest, IV., Irányi-u. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents