Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-02 / 43. szám
1935 november 2. iißwumiEsr 3 Válasz, TLsitvay Tibornak Jl Keresztény Községi Párt a békés egyiittmtíköáés Harmóniáját biztosítja a keresztény és nemzeti alapon álló fővárosi kormánypárt részére — Az Uj Budapest tudósítójától. — A költségvetés általános vitájában Szendy polgármester hatalmas erejű expozéja és Wolff Károly nagykoncepciójú beszéde után a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének elnöke, Zsitvay Tibor emelkedett szólásra. Zsit- vayt éljenzés és taps üdvözölte a közgyűlés jobboldali pártjai részéről és élénk helyesléssel fogadták már beszédének bevezető mondatait is, amelyben a többi pártoknak pártja nevében a harmonikus együttműködést ajánlotta fel. Zsitvay Tibor beszédének jelentőségéről a Keresztény Községi Párt vezetősége részéről a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — Zsitvay Tibornak első szereplése a közgyűlésen a kereszténypárt felé is, de az ellenzék felé is tapintatos és szimpatikus volt. Szerencse, hogy az ő első beszéde nem júniusban, közvetlen a községi választások kiélezett hangulata után hangzott el, hanem egy négyhónapos lehiggadási idő jött közbe, ami lényegesen konciliánsabbá és békésebbé tette őt is és pártját is. Nekünk jólesett az a kijelentése, hogy ő is és pártja is keresztény és nemzeti alapon áll, hogy a keresztény kultúrát akarja szolgálni, a keresztény erkölcsöket akarja a várospolitikában érvényesíteni, a keresztény felebaráti szeretetet kívánja szociálpolitikája alapjává tenni: úgy, ahogy azt Wolff Károly és pártja tizenhat esztendeje gyakorolja. — A Zsitvay Tibor beszédén átvonuló gondolatok kivétel nélkül a ké * * * ből. Hogy ki ez a hölgy és miért van ott a maga százkilós testsúlyával és csillogó szemüvegével valamennyi ülésen., egyelőre rejtély. De Veronács mester megígérte, hogy ki fogja nyomozni . . . * FELTŰNT, HOGY A FŐPOLGÁRMESTER az általános vita egyetlen ülésén sem jelent meg. Erős influenza gyötri Sipőcz főpolgármestert: a múlt héten hivatalába sem jött be, orvosai tanácsára a szobát volt kénytelen őrizni. A főpolgármester hétfőn jött be először hivatalába, alig néhány órára csupán, hogy a betegsége alatt, felhalmozódott folyó ügyeket elláthassa. DOROGI FARKAS ÁKOS DR. TANÁCSNOK, az elnöki ügyosztály vezetője, kedden délben kihallgatáson jelent meg a kormányzó előtt. A tanácsnok ez alkalommal mondott köszönetét az államfőnek kormány főtanácsosi kitüntetéséért. * ZÓLYOMI DEZSŐ hírlapíró-kollégánknak, a Prágai Magyar Újság budapesti szerkesztőjének, a városházi újságíró gárda egyik legrégibb és legnépszerűbb tagjának egyetlen leánya: Ily, K o z m dny i Eduárddal csütörtökön tartotta esküvőjét a lazaristák Szent Imre-herceg-uti templomában. reszténypárt programrnját és eddigi célkitűzéseit igazolják, hiszen mi voltunk azok, akik úgy a közgyűlési teremben, mint a képviselőházban hirdettük a kormánnyal szemben, hogy az autonómiát meg kell védeni, és hogy a főváros szanálására semmi szükség nincsen. Sajnos, hogy akkor nem lehettünk Zsitvayval azonos állásponton, mert ha ő a törvényjavaslat tárgyalása idején a képviselőházban ugyanazt az álláspontot hirdette volna, amelyet a közgyűlési teremben bemutatkozó költségvetési beszéde kapcsán elfoglalt, nem jött volna létre ez a szerencsétlen szanálási törvény. — Mi is hirdetjük évek óta, hogy a főváros és a kormány közötti elszámolás maga alkalmas volna a deficit megszüntetésére és hogy ezen kérdések tisztázása céljából le kell ülnie a tárgyaló-asztalhoz a kormánynak és a fővárosnak. Meg is történt ez többször — csak a kórházi megállapodásra utalunk — de sajnos, a kormány egyetlen megállapodást sem tartott be. Nagyon szeretnék, ha Zsitvay Tibornak nagyobb szerencséje lenne és a kormányt ígéretei megtartására tudná rábírni! — Ugyancsak mi hirdettük sajtóban és szóban, amire most Zsitvay Tibor is rájött, hogy a tisztviselők és munkások már agyonszanált illetményeit tovább — Az Uj Budapest tudósítójától. — A gazda-adósságok ismeretes rendezése kapcsán egyre több hang emelkedik amellett, hogy a gazdalakosság mintájára a nem kevésbé súlyos anyagi helyzetben levő elszegényedett városi lakosságot is meg kell segíteni. A most lezajlott déli kerületi képviselő-választás programbeszédeiben, de a fővárosi közgyűlés költségvetési vitájában is többször hangoztatták, hogy a fővárosi kölcsönök kamatszolgáltatásának valorizálása az első lépés kell, hogy legyen a városi lakosság megsegítése céljából. Nem kevésbé fontosnak ítélték ezek a megnyilatkozások a kereskedői és iparos-hitelek kereteinek lényeges felemelését is. Erről a nagy fontosságú problémáról ísáfce Cfyula de. aki úgy is mint gazdasági szakértő, de mint pénzügyi szakember is a legkiválóbbak közé tartozik, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Az alapelv nem kétséges: épen úgy a gazda-adósságok rendezésének, mint a kereskedők és iparosok megsegítésének kérdésében a teljes objektivitás csökkenteni nem lehet és nem ez a szanálás egyetlen járható útja. De, sajnos a belügyminiszter az, aki ragaszkodik ezen illetménycsökentésekhez és bér- nivellálásokhoz. Reméljük, hogy a belügyminiszter meghajlik Zsitvay érvei előtt és ennek révén a mi törekvéseink is ezen a téren érvényességhez jutnak. — Különleges örömünket fejezzük ki, hogy Zsitvay Tibor is megállapította azt az egészséges atmoszférát, amely a közgyűlési teremben honol és amelyről mi már akkor beszéltünk a képviselőházban, amikor ott 'az volt a hangulat, hogy a városházán az úgynevezett párturalmi rendszert meg kell buktatni. Végeredményben — és ezt már Zsitvay Tibornak is be kell látnia — nem az a fontos, hogy mifajta frázisokat találnak ki a városházi kormányzati rendszer ellenzésére. Az a fontos, hogy a közgyűlési pártok között valóban meglegyen a város érdekében a becsületes munkából fakadó harmónia. Mi a NÉP vezérének barátságos fogadtatásával és helyeslő, sőt tapsoló végighallgatásával is dokumentálni kívánjuk, hogy ezt a harmóniát a magunk részéről a legmesszebbmenően kívánjuk ápolni, amit megkönnyít az, hogy íme, a mi programmunk legnagyobb részét az ő ajkáról visszhang- . ként hallhattuk. alapján olyan helyzet megteremtését kívánjuk, amelyben segélyek és alamizsnák nélkül mindenki megtalálhatja a boldogulását. Tíz esztendővel ezelőtt, amikor még szó sem volt a gazdaadósságok rendezéséről, a fővárosban a Kisipari Hitelintézet révén segített a Keresztény Községi Párt azokon a kisiparosokon, akik elsősorban rá voltak szorulva a segítségre. — Természetesen nem lehet arra a kényelmes és népszerű álláspontra helyezkedni, hogy akár a kisgazdákat, akár pedig a nagybirtokosokat, vagy pedig az iparosokat és kereskedőket minden válogatás nélkül megsegítsék. A közpénz valóban nem arra a célra szolgál, hogy haszontalanokat és érdemteleneket támogassunk, hanem arra való, hogy a rossz gazdasági helyzet folytán az arra valóban rászorulóknak megadjuk a segítséget. Ebből a szempontból kell nézni a gazdaadósságok rendezésének problémáját, nemkülönben a kamatleszállítás kérdését is. Az uzsorakamatok leszállításá mindenkivel: nagybirtokosokkal, kis és nagyiparosokkal és kereskedőkkel szemben is egyaránt szükséges és méltányos. — Ami a valorizálás problémáját £eUet-e> a ßi/atasi kötvények kadkdw Mlowzá * Sz&Ue (fyula sxedhl cvz aslendeí egyezményt leélt id&M&Mrtoci&cUni illeti, rámutatok az Uj Budapest hasábjain arra, hogy már ezelőtt tíz esztendővel indítványoztam a gyámpénztári pénzek elértéktelenedése következtében elszegényedett árvák megsegítését a főváros által olyképen, hogy ezeknek a vagyona valorizáltassék. A főváros közgyűlése annak idején el is fogadta ezt a javaslatomat, amely azonban a kormány ellenállásán megbukott. Amikor a Keresztény Községi Párt azon az állásponton volt, hogy az árvapénzek valorizációja, amely nem tette volna tönkre a fővárost, keresztülvitessék, ugyanakkor azonban álhatatosan ellenezzük és elleneztük mindig a karitatív valorizálást, mert az nem egyéb, mint alkalom protekciós hadjáratokra. — Nézzük csak meg: országos viszonylatban kik kapnak hadisegélyt, még pedig karitativ valorázició alapján, karitativ segélyt. Erről jobb nem beszélni! Ha a főváros törvényhatósága a valorizációs gondolatokat keresztül akarja vinni, akkor nemcsak a külföldi hitelezők kölcsöneit és a fővárosi kötvényeket kell valorizálni, hanem a koronajáradékokat és egyéb papírokat is! Valorizálni kell mindazokat a bankokkal kapcsolatos pénzeket, amelyeknek valorizálására a bankok vállalkoztak és ajánlatot is tettek! — Nem kell fejtegetnem, hogy az egyetemes valorizálás keresztül nem vihető. Amikor a folyó kiadások fedezését sem bírja el a főváros, akkor itt sem lehet valorizálni. Ellenben, ha valorizálásról beszélünk, akkor előbb beszéljünk azokról a bizonyos régi kölcsönökre vonatkozó egyezményeknek, elsősorban az ostendei egyezménynek a visz- szavalorizálásáról. Ha azt látjuk, hogy az egyéb papirokat valorizálni fogjuk, akkor nem lesz az a külföldi hitelező, aki azt fogja mondani, hogy én pedig engedni fogok! A mi deficites költség- vetésünk inkább azt az álláspontot involválja, hogy a dőrén megkötött szerződések alapján kibocsátott kötvények összegét visszavalorizáljuk. Ezt sokkal igazságosabbnak tartom, mint azokat a hangulatkeltő megnyilatkozásokat, amelyek a karitativ kötvény-valorizációt rángatják a hajánál fogva elő! Zománciábláb. a legolcsóbban Beér Sándor V., Gróf Tisza István-u. 5. Tel. 82-4-29. November hó 5-én és 9-én délután fél 3 órakor
