Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-02 / 43. szám

XIII. évfolyam 43. szám Budapest, 1935. november 2. )» c VÁROSPOLITIKAI Elflflzeléíl Arak : Eg«»z évre ................................................. 30 pengő Fe l évre.......................................................... 13 pengő Egye* szám ára 60 filier FELELŐS SZEÍiKESZTŐ: DOBY ANDOR DR­Szerkesztőség es kiadóhivatal: Budapest, IV., Kaas Ivor-uica g. Telefon: 82^8^23. Postatakarékp. csekkszámla 30.913. CD **r Hentesek Nem kétséges, hogy a fővárosi üze­mek költségvetési vitájában a főváros közgyűlésén ismét a hangulatkeltő vá­dak és immár szokványossá vált, egyéb frázisok fognak elhangzani. Lesznek például öblöshangú szónoklatok arról, hogy az Élelmiszerüzem a kisipar sír­ásója, amely hatósági segédlettel teszi tönkre az adóifizető kisexisztenciák ez­reit. Az ellen is ismételten el fog hang­zani panasz, hogy mer a Községi Élelmiszerüzem olcsóbb árakon aján­latot tenni, még pedig nyilvános ver­senytárgyaláson, a fővárosi közkórhá­zak élelmiszerszállítására, holott ezek a szállítások, dacára az emlékezetes kli­nikai panamáknak, a magánkereskede­lemnek vannak fenntartva. Az Elelmiszerüzem ellen folyó há­ború kuliszatitkaiba érdekes bepillan­tást ad az a szakadás, amely a fiók­üzletek külön adóztatása miatt a. hentes- iparteslületben kitört. Az ipartestület napóleoni stílusú elnöke, bizonyos Koch Gyula, felterjesztésben javasolta a pénzügyminiszternek, hogy a kettőnél több fióküzlettel rendelkező iparűzőket külön fiókadóval terhelhesse meg. A hentesárugyárosok erre viszont elhatá­rozták, hogy nem fizetnek, kilépnek az ipartestületböl és együttesen csatlakoz­nak a Gyáriparosok Országos Szövet­ségéhez, amire a törvény értelmében kétségtelenül joguk is van. Kiderült közben, hogy a kilépni szándékozó tíz nagyhentes évente száz­ezer darab sertést vág le, ami negyede Budapest évi sertés fogyasztásának. Te­kintettel arra, hogy az évente. Buda­pesten levágásra kerülő négyszázötven- ezer darab sertésben az Élelmiszer- üzem fogyasztása, nemkülönben a sza­lámigyártás is benne foglaltatik, meg­állapíthatjuk, hogy Budapest hentes- iparosságát termelés tekintetében leg­alább ötven százalék erejéig a most a GyOSz-ba átlépő hentesárugyárosok re­prezentálják. A fentiek után napnál világosabb, hogy amikor a budapesti hentesipartes- tület Jákobjai a kisipar védelméről fu- voláznak, a háttérben leselkedő Ezsauk érdekeit szolgálják. Más lapra tartozik, hogy viszont a siránkozó kishenteseh évi jövedelme a statisztikai hivatal ada­tai szerint felül" van a köztisztviselők életstandardján és Budapest összes ipa­rosai közül nekik van a legtöbb házuk Budapesten. Vagyis a budapesti hente­sek részben nagytőkével és nagyüzem­mel dolgozó gyárosok, részben a köz­tisztviselői átlagos fizetésnél felüli jö­vedelemmel rendelkező háziurak. Ezek után valóban nem kis merészség kell ahhoz, hogy a budapesti hentesek ja­vára a Községi Elelmiszerüzem tömeg- élelmezési, minden vonatkozásban al- truisztikus célkitűzéseit valaki elgán­csolja! Ki győzött, ki vesztett DélenP Az áprilisi választáshoz arányitva szavazóinak 6'5 százalékát elvesz­tette a NÉP, ugyanennyivel emelkedett az ellenzéki pártok szavazóinak száma — Meg kell szűntetni azt a rendszert, hogy aiap-mandátun nélkül töredék révén jussanak pártok mandátumhoz! £- •• Az Ui Budapest tudósítójától. -— A déli kerületi választás eredménye — két NEP-párti, két kereszténypárti, két szociáldemokrata, egy Rassay-párti, egy Fridrich-párti és egy Payr-párti mandátum — fölött nagy polémia in­dult meg politikai körökben és sajtó­ban egyaránt. A kormánysajtó, csak­úgy, mint a szélsó'liberális politikusok, saját győzelmüknek igyekeznek feltün­tetni a déli kerületi választás eredmé­nyét. A déli-kerületi választás jelentő­ségéről és számadatairól Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt legkiválóbb választási szakértője, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatár­sának : — A választások eredménye a Ke resztény Községi Pártot nem lepte meg Attól a perctől kezdve, amikor a vá lasztási bizottság szótöbbséggel úg} döntött, hogy a választásban a Kérész tény Ellenzék is indulhat, bár ajánlá sai aggályosak: ez a döntés azt jelen tette, hogy a keresztény tábor meg var osztva és a kereszténypárt szavazatokat fog veszíteni. Mégis a szavazatok meg­számlálásánál azt láttuk, hogy úgy a kereszténypártnak, mint a NEP-nek, de a szociáldemokratáknak tömegei is érintetlenül vannak meg és ha valami­vel kisebb számban jelentkeztek is, azok legnagyobb részükben épségben megmaradtak. . — Tény az, hogy kereken kilenc­ezerrel kevesebb választó szavazott le, tehát összehasonlítási alapul nem az abszolút számok, hanem a százalékok alkalmasak. Kétségtelen az is, hogy ke­reken 14.500 szavazatot elhódítottak a pártoktól a Payr-párt és a Fridrich- párt, de míg Payr kereken 10.000 sza­vazatnyi hódítása a mi pártunk, a NÉP és Rassayék között körülbelül egyenlő arányban oszlik el, addig a Fridrich- párti töredék legalább háromnegyed részében a mi pártunk szavazatait csök­kentette■ Összehasonlítva az áprilisi és októberi választások számbeli és száza­lékos eredményeit, az alábbi statisztika állítható fel: Áprilisban szavazat Októberben szavazat Veszteség szavazat Wolf f-párt 27.808 28.8% 20.326 23.1% 7.482 5.7% Nép. 30.174 31.2% 21.683 24.7% 8.491 6.5% Szociálisták 23.475 24.2% 20.334 23.1% 3.141 1.1% Rassay-párt 15.358 15.8% 10.975 12.5% 4.373 3.3% Payr-párt — — 9.916 11.3% nyereség 11.3% 16.6% Fridrich-párt — — 4.617 5.3% nyereség 5.3% 96.815 100.0% 87.851 100.0% 23.487 16.6% 16.6% Ebből nem szavazók révén kevesebb szavazat 8.954 Elhódított szavazat 14.533 Kormánypárt 30.173 31.2% 21.683 24.7% 8.491 6.5% Ellenzék 66.637 68.8% 66.168 75.3% 469 nyereség 6.5% 96.815 100.0% 87.851 100.0% 6.5% 6.5% — A fenti táblázatból kiderül, hogy abszolút számokban és százalékokban is a NÉP vesztette a legtöbbet, mert 8100 szavazattal van kevesebbje és 6.5 százalék a vesztesége, míg a kérész párt, csak 7.500 szavazatot vés it, ami a leadott szavazatoknak 5.7 száza­léka. Ennek dacára a választási arit­metika töredékrendszere nekik juttatott harmadik mandátumot. Látható, hogy a Fridrich-pártnak 4.600 szavazata az ajánlás részére előírt kötelező számot sem éri el, úgy hogy igazuk volt azok- nak a választási bizottsági tagoknak, kik ezen párt ajánlásait aggályosoknak tartották. Dacára, hogy ennek a párt­nak indulnia sem. lett volna szabad, mégis beérkezett. Ezúttal másodszor is­métlődött meg ugyanezen párttal ez az eset, mert áprilisban az északi kerület­ben tudvalevőleg 4200-as töredékkel kapott a párt egy mandátumot. így az ő északi es déli kerületi eredményeik alapján o.800 szavazattal két mandátu­mot birtokolnak, holott ezúttal a déli kerületben az egy mandátumra eső osztószám 8785 és például a közel 11.000 szavazatot nyert Rassay-párt is csak egy mandátumot kapott. Általá­nossá vált ebből folyóan az a felfogás, hogy az új választójogi törvényben ki kell *,ár ni azt a lehetőséget-, hogy olyan párt, amelynek alapmandátuma nincs, töredék révén mandátumot szerezhessen. — A fenti táblázatból még egy ér­dekesség derült ki: az tudniillik, hogy ha a kormánypártot és a vele szemben álló pártokat együttesen hasonlítjuk össze, akkoi a kormány 21.68 > szava­zatával szemben 66.168 szavazat esett az ezúttal ellenzékben lévő pártokra vagyis a kormány pártja a választók bizalmat csak 25 százalék erejéig el vezi, míg 75 százaléka a választóknál a kormánnyal szemben ellenzéki állás pontot fogla lel. Ha ehez hozzáteszem hogy áprilisban a kormány 31 százaié kot mondhatott magáénak és az ellen zék 69 százalékot, akkor világos, hogy a választás összeredményében a NÉP elvesztett 6-5 százaléknyi választót, az ellenzék pedig nyert 6.5 százalékot. us j, jrri ív á

Next

/
Thumbnails
Contents