Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-10-19 / 41. szám

18S5 október 18. hjbubapest 7 Uj pályázat a cirkuszra Fényes előtérben- Az Uj Budapest tudósítójától — A hétfői nap vette kézhez Kovácskázy tanácsnok, a városgazdasági ügyosztály vezetője a külföldön tartózkodó Busch Jakab cirkuszigazgatónak a levelét. Közli Busch, hogy szerződése értelmé­ben felmondja folyó év december Öl­ére a cirkuszi bérletei és nem él azon jogával, bogy további öt esztendőre ő legyen a budapesti cirkusz direktora. Kovácskázy tanácsnok előterjeszté­sére a polgármester nemzetközi pályá­zatot log kiírni a fővárosi cirkusz bér­letére. Busch Jakab esete azonban két­ségtelenül el fogja riasztani a külföldi pályázókat. Busch igazgatóval ugyanis az történt, hogy itt megkeresett pengő­jét a Nemzeti Bank nem engedte ki­vinni az országból. Buschnak pedig —- ez egyetlen pillanatig sem kétséges — nem az volt a célja, hogy pár százezer pengője legyen a Magyar Nemzeti Bankban De nem táplálnak efajta célokat általában a külföldi cirkusz­vezérek 'és igy minden valószínűség amellett szól, hogy a nemzetközi pályá­zat eredménytelen marad. A Fővárosi Cirkusz legesélyesebb bérlő-jelöltje Fényes György, a Nép- arcna igazgatója, aki legutóbb is csu­pán azért nem kaptu meg a cirkusz bér­letét, mert a főváros azt hitte, hogy Busch nemzetközi artistaműsora életre fogja kelteni a haldokló ligetet (ami természetszerűen nem történt meg). Fényes megfelelő tőkével rendelkezik a bérlet átvételére, tisztességgel és becsü­lettel küzdötte végig a szezont a Nép­arénában : igen nagy deficittel, mert a főváros az idegen Busch kedvéért meg­engedte a délutáni előadást, amivel a falatot vonták el a magyar Fényes szá­jából. A hazafias szempontok is amel­lett szólnak, hogy a külföldiekkel való sok hasztalan kísérlet után Fényes György megbízható szakértelme és ko­moly tőkeerőssége stabilizálja a cirkusz jövőjét. Árverelteí az árvaszék 4 gyámpénzíárí kölcsönök negyedrészéi csak per utján tudja behajtani a. főváros így ingatlan ngváilásáia perelték a szökést övárost Mfelitti a káreset; mondotta a törvényszél — Az Uj Budapest tudósítójától — Egy Róna-utcai ingatlan-tulajdonos Vidor Emil pert indított a főváros el­len és kérte, hogy a bíróság kötelezze a fővárost ingatlanának megvételére Előadta, hogy neki tudomására jutott az, hogy telke beleesik a főváros jóvá­hagyott szabályozási vonalába, követ­kezéskép a telket a város köteles meg­váltani G5 pengős négyzetölenkénti ár­ban, ami 37.850 pengőt tesz ki. A főváros Vámos András dr. út­ján a kereset elutasítását kérte. Utal­tak a külföldi idevonatkozó joggyakor­latra, amely szerint nem lehet addig ilyenfajta igénnyel fellépni, amíg a sza­bályozási terv nincs jóváhagyva. Egyéb­ként V i cl o r eddig sem az ingatlan komplexum szabályozását, sem pedig felosztását nem kérte, a mezőgazdasági ingatlan és a kár közötti okozati ösz- szefüggés egyáltalán nem állapít­ható meg. Hiányzik akeresetjog- alapja és az időelőttiség miatt is el kell utasítani. Az ügy egyébként a közigazgatósági hatóságok elé tartozik és végső fokon a miniszter dönt. Különben is a szabályo­zás ügyével a Közmunkák Tanácsa fog­lalkozott, ha tehát Vidort a szabá­lyozással kapcsolatban valamilyen ká­rosodás éri, forduljon a Közmunkák Tanácsa ellen perrel. Az ingatlan-tulajdonos a telekért túl- m.agas összeget kér, persze az infláció idejién nem jöttek ilyen keresetekkel, de később, mikor az ingatlanok ára fel­ment. egyszerre megrohanták a fővá­rost, úgy, hogy összetorlódtak a kisa­játítási ügyek. Ennek folyományakép azután a főváros költségvetési fedezete az ilyen célokra elfogyott. A főváros felajánlott Vi dórnak más telket, de az ingatlan-tulajdonos •túlzott igényei miatt nem jöhetett létre az ingatlancsere. Tagadják azt, hogy V i ő o r nem kapna parcellázási és be­építési engedélyt. Ez annál is valószí­nűtlenebb, mert hiszen a végleges sza­bályozási terv még tárgyalás alatt áll, az építési szabályrendelet 3. pontja pe- J dig úgy intézkedik, hogy érdemi hatá- ! rozatát a hatóság legfeljebb három ; évig függesztheti föl. Az elsőbíróság helyt adott ennek az -érvelésnek és időelőttiség miatt eluta­sított* Vidort keresetével. Az ügy most fellebbezésre a tábla elé került, áhol újabb megkeresést intéztek az j üggyel kapcsolatban a Közmunkák Ta- j •ácsához. —- Az Uj Budapest tudósítójától. — Szemethy Károly dr. tiszti főügyész a közigazgatási bizottsághoz intézett je­lentésében kimutatást készített a fővá- | ros közönségének az elmúlt évben j folyamatban volt pereiről. Ezen össze- I állításnak azon része, amely a gyám­pénztári perekkel foglalkozik, élénk feltűnést keltett várospolitikai körök­ben. Azokról a perekről van szó, amelye­ket a gyámpénztár indított a nemfizető adósok ellen. Ezek az adósságok úgy keletkeztek, hogy az árvaszék a kisko ruak és gondnokoltak letétbe helyezett kölcsöneiből az elmúlt esztendőkben nagyobb összegeket helyezett ki, termé­szetszerűen megfelelő ingatlanfedezet­tel. Adott az árvaszék a múltban rövid- lejáratú kölcsöneket, de kiutalásra kerültek amortizációs kölcsönök is. Az árvaszék kihelyezett kölcsöneinek össze­ge tőkében jelenleg megközelíti a négy­millió pengőt. A lefolyt esztendők alatt részben je­lentékenyen alábbszálltak értékben a jel - zálogilag lekötött ingatlanok, részben az adósok fizető-képessége csökkent, úgyannyira, bogy a nemfizető adósok egész légiója ellen volt kénytelen pert indítani a város. A pontosan 3,655,168 pengőt kitevő árvaszéki kölcsönök ne­gyedrésze: 843.321 -pengő van peres behajtás alatt. Ezen perek közül a főváros gyám- pénztára részére kedvező ítélettel befe­jeződött 14 per, összesen 330.657 pengő értékben. Egyezséggel befejeztek hét pert 191.753 pengő értékben. Folya­matban van két per, 21.000 pengő per­értékkel és szünetel 22 behajtási per, 299.910 pengő perértékkel. Mint illetékes helyről közük az Uj Budapest munkatársával, az árvaszéki ügyészség, amely a gyámpénztár nevé­ben a pereket folytatja, a legszigorúb­ban gondoskodik a kölcsönök behajtá­sáról, ha kell végrehajtás, sőt árverés útján is. Vannak olyan adósaik az árvaszéknek, akik öt-hat esztendő óta egyetlen fillért sem fizettek, sem kama­tot, még kevésbbé tőkét. A makacsul nemfizető adósok elleti most több eset­ben az árverést is megkérte már az ár­vaszéki ügyészség. Amennyiben az elárverezett ingatla­nok értéke nem fedezné a tőkét és ka­matait, a gyámi tartalékalapból fogják konkrét esetekben az esetleges hiányo­kat pótolni. Itt említjük meg, hogy az árvaszéki kölcsönök kiadása változat­lanul szünetel, aminek főoka a fenti rossz tapasztalatokon felül az általános gazdasági helyzet okozta pénzszűkében keresendő, amit természetszerűen az árvaszék is megérez. Jftiéd a ICúiohQa-cáditun 1 A ßudcos iáctyfalásai a betya Uik^Ué^d Egy kiváló magyar iparos kitünteté­se. Az ipari érdemek jutalmazására I alapit ott ezüst Baross-láncot az illeté- I kés fcizpttság az idén Hirmann Fe- J renc íémárugyárosnak ítélte oda, aki 1 most tölti be nyolcvanadik életévét és | 55 év óta vezeti gyárát. A lánc átadá­sát ünnepélyes keretek között vitéz jak- fai Gömbös Gyula m. kir. miniszter­einek, az arany Baross-lánc tulajdonosa fogja végezni. Íibb Injai u fiai ut-, csatorna- és beton- építési vállalkozó Budapest, Vili., Futó-utca 10, l Telefon: 30-3-85. Az Uj Budapest tudósítójától — A közegészségügyi szakbizottság legutóbbi ülésén elfogadta az ügyosz­tálynak az igazgató főorvosi értekez­let javaslata alapján Létrejött azon elő­terjesztését, amely szerint a székesfő­városi közkórházak részére szükséges rádiumot az Union Miniére du Haut Katanga belga társaságnál szerzi be. Ez a társaság tette az Orszá­gos Társadalombiztosító Intézetnél a közelmúltban megtartott versenytár­gyaláson a legolcsóbb ajánlatot, vala­mint ez volt a fővároshoz benyújtott ajánlatok közül is a legolcsóbb. A fő­város egy gramm rádiumért 35.000 északamerikai (U. S. A.) dollárt fizet, ami 3.40 pengős árfolyamon számítva 119.000.— pengőt tesz ki. Az Uj Budapest munkatársa ér­deklődött aziránt, miért nem nyilvá­nos nemzetközi versenytár­gyaláson szerzi be a főváros a kór­házai részére szükséges rádiumot. Eb­ben az ügyben Ilidéike# helyen a következőket mondották munkatár­sunknak: Antonia IDULATA KÁVÉ Kilója 40 fillér — Azért nem írtunk > ki nyilvános nemzetközi versenytárgyalást, mert azt rövid idővel ezelőtt megcselekedte az Országos Társadalombiztosító Intézet. A rádiumpiacon csupán néhány nagy cég van, amelyek nemzetközi viszony­latban számbajöhetnek. Ezek vala­mennyien részt vettek az OTI versenytárgyalásán és ajánlatot tettek a fővárosnak. — A Katanga-cég, amelyik megbí­zást kap a rádium szállítására, az isme­retes, vétellel kombinált köl­csönzési alapon, a világ legna­gyobb rádiumbányáinak birtokosa. A belga követséggel és a Nemzeti Bank­kal most folynak a tárgyalások a szük­séges deviza rendelkezésére bocsátása, esetleg megfelelő rekompenzációs üzlet létesítése céljából. Veszélyes üzem-e az álló autóbusz ? Guthard Tódor különös balesete — Az Uj Budapest tudósítójától. — Igen érdekes elvi kérdésben ho­zott döntést a minap végső fokon a. tábla A 1 c s u t h y-tanácsa. Azt kellett ugyanis eldönteni, veszélyes üzemnek tekinthetö-e az álló autóbusz. Az Ibusz volt vezérigazgatója, Guthard Tódor ugyanis egy alkalommal oly szeren­csétlenül lépett fel a Beszkárt egyik álló autóbuszára, hogy megcsúszott és a lábát törte. A vezérigazgató az egyik nagy biztosítónál volt baleset ellen biz­tosítva. A biztosító a kárösszeget rend­ben ki is fizette Guthardnak és azután pert indított a Beszkárt ellen azon a címen, hogy a balesetért a vál­lalat felelős. A perben a Beszkárt jogtanácsosa az­zal érvelt, hogy a balesetet nem az autóbusz, hanem a vezérigazgató rossz fellépése okozta. Őket semminemű felelősség nem terhelheti ezért, nőért a kocsi előírás szerint & megálló előtt állt és az autóbusz ilyen nyugalmi helyzetben nem veszé­lyes üzem. A járásbíróság helyt adott ennek az érvelésnek és a biztosító keresetét el­utasította. a törvényszék azonban köz- benszóló ítélettel megosztotta a kárt 5Ö 50% erejéig.

Next

/
Thumbnails
Contents