Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-26 / 4. szám
1935 január 26. UJ BUDAPEST 3 Egy Jogász-tanácsnokkal kevesebb, egy mérnök-tanácsnokkal több ? 4* Kombinációk a városháza fontos személyi kérdései körül-— Az Uj Budapest tudósítójától. — Az a lendületes munkatempó, amelyet Szendy polgármester hatalmas energiája a városházán diktál, két pozitív cél irányában csúcsosodik ki. A városháza munkásságának legjelentékenyebb íészét a folyó ügyeken kívül a multevi záró- számodás összeállítása és a jövő évi költségvetés előkészítése foglalja le, kapcsolatban azokkal az előkészületekkel, amelyeket az ezévi költségelőirányzat belügyminiszteri jóváhagyásának a fővároshoz való leérkezése idejére tettek jó- előre folyamatba. A másik nem kevésbbé fontos munka a szanálással kapcsolatosan van folyamatban. Ebben az irányban állandó és beható megbeszélések folynak a főpolgármester és a polgármester között és a polgármester mindent elkövet abban az irányban, hogy a teljes csendben, de a tőle megszokott alapossággal dolgozó főpolgármester mindazokat a felvilágosításokat megkapja szanálási munkájával kapcsolatban, amelyekre szüksége van. A városháza ezirányú munkásságának illetően a státusrendezés problémája áll előtérben. Még néhai Borvendég főpolgármester bízta meg Felkap Ferenc dr. tanácsnokot a státusrendezési munkálatok irányításával, különös tekintettel a szanálásra és racionalizálásra. A hónapok, sőt évek óta folyó racionalizálási munkálat most már rövidesen tető alá fog kerülni és a tizenhetes bizottság a közeljövőben abban a helyzetben lesz, hogy a főpolgármester előterjesztése alapján részletesen foglalkozzon a fővárosi közigazgatás és tanügy személyi v ona tkozásaiv al. A szigorúan zárt ajtók mögött folyó személyzeti racionalizálási, illetőleg státusrendezési munkálatokról hivatalos közlést nem adtak ki, de a kiszivárgott részletek is igen érdekesek és közelről érintik úgy a tisztviselő személyzetet, mint a várospolitikai pártokat. Nem titok a városházán Szendy polgármester azon szándéka, hogy a jogi minősítésű tanácsnoki állások közül egyet megszüntet, ezzel együtt természetesen megszűnik az egyik jogi minősítésit vezető alatt működő polgármesteri ügyosztály is. A polgármesternek az az elhatározása, a városházán elterjed hírek szerint, hogy az üresedésben levő, illetőleg rövidesen megüresedő jogi képesítéshez kötött öt tanácsnoki állás közül egyet nem tölt be. Hogy melyik lesz az az ügyosztály, amelyet megszüntetnek, arra vonatkozóan jelen pillanatban még csak találgatni lehet. Állítólag három ügyosztály valamelyikéről vem szó: a közművelődési, városgazdasági, illetőleg Közgazdasági ügyosztályok közül fogja az egyiket a polgármester halálra ítélni. Legtöbb valószínűség amellett szól, hogy a köz- gazdasági ügyosztály lesz ez, amelyet részben a városgazdasági, részben a köz- élelmezési ügyosztályokba fognak beolvasztani. Természetes, hogy az ügyosztályok mindig a vezetőkhöz vannak kötve, és sok momentum szól amellett is, hogy a polgármester azon elhatározásában, hogy az egyik jogi képesítésű vezető alatt működött ügyosztályt megszünteti, azok a szempontok is vezetik, hogy melyik ügyosztálynak jelenleg ki a vezetője? Most már bizonyosra vehető, hogy az alpolgármesterré választott Lamotte Károly örökébe a pénzügyi ügyosztály élén Bódy László dr., a közlekedési ügyosztály agilis, nagytudású és általános népszerűségnek örvendő tanácsnoka kerül. Ilyképpen megürül a közlekedési ügyosztály előkelő vezetői pozíciója: erre kombinálják elsősorban Felkap Ferenc dr. tanácsnokot, a közgazdasági ügyosztály jelenlegi vezető tanácsnokát, akit a fiatalabb tanácsnoki nemzedék reprezentáns értékének tart a városházi köztudat. A városházán azonban sokat beszélnek arról is, hogy a polgármester egyéb áthelyezéseket is tervez, sőt arról is szó van állítólag, hogy az ügyosztályok vezetésében egészen nagymértékű változások is várhatók. Maga a polgármester, akihez e tárgyban kérdést intéztünk, nem tartotta célszerűnek, hogy terveiről időnek előtte nyilatkozzon, csupán azokra a híresztelésekre vonatkozóan, hogy egyes tanácsnokok ide vagy oda helyezését illetően nagyarányú megmozdulások észlelhetők, jelentette ki a polgármester, hogy a tanácsnoki állások között nem lehet válogatni, mindenkinek engedelmeskednie kell abban az irányban, hogy ott látja el hivatalát, ahova őt a polgár- mester akarata állította. Azokon a bizalmas tárgyalásokon, amelyek a státus-rendezést előkészítik, sok szó esik arról a kívánságáról a mérnök-társadalomnak, hogy állítsák vissza ILKOVITS J. Központimé s- es ulzuezsiew uailalata V , JÓZSEF-TÉR 11 Telefon 81-1-54. az időközben lecsökkenteti harmadik mérnök-tanácsnoki állást. Ennek a létszámszaporításnak propagálói azzal érvelnek, hogy a városrendezési ügyosztály vezetőjének okvetlenül tanácsnoknak kell lennie, akkora felelősséggel jár ez a nagyfontosságú pozíció. Viszont abban az irányban is felmerültek kívánságok, hogy csupán egyetlen mérnök- tanácsnoka legyen a városházának, aki a főváros egész műszaki vonatkozású adminisztrációja felett áll. Ebben az esetben a netalán megüresedő egyik mérnöki tanácsnoki állást nem töltenék be. Végeredményben kétségtelen, hogy ezekben a kényes és nehéz ügyekben a döntő szót a szanáló főpolgármester fogja kimondani a tizenhetes bizottság véleményének meghallgatása után. A tanácsnokok áthelyezését illetően a polgár- mester természetesen szuverénül dönt, a várható átcsoportosításra azonban mindaddig nem kerül sor, amíg Lamotte alpolgármestert nem installálják. Mivel pedig az installáció késik, mert az al- alpolgármesteri választás ellen egy nyugalmazott fővárosi tisztviselő panasszal élt a közigazgatási bírósághoz (ugyanaz a tisztviselő, aki Szendy Károly polgármesterségét is megpanaszolta a múlt év nyarán és ugyanazon indokokkal, amelyekkel most Lamotte megválasztása ellen is panaszt emelt), a szóban- forgó áthelyezésekre és az új alpolgármesteri ügybeosztásra sem kerül február első napjai előtt sor. tért római katonák, akiknek a beheg- gedt sebhelyük volt az érdemrendjük. Neked és nekünk, tisztelt kollegáim, közös nagy érdemrendjeink vannak: a sebhelyek, amelyek ifjúságunk óta egymást fedik. —• Véres háborús esztendők után — folytatta általános figyelem közepette Fehéri Armand — jött száz esztendővel ezelőtt egy csöndesebb idő, amikor ennek az országnak a közvéleménye nagyon érdeklődött minden iránt, ami a törvényhatóságokban történik. A sajtó nem volt szabad, a törvényhatósági élet eseményei titkok maradtak és e titok leplét hiába igyekeztek fel- lebbenteni, a titok zárva maradt, meid így kívánta ezt a hatalom! És ezekben az években mégis akadt valaki, aki megírta a Törvényhatósági Tudósításokat és ezek a törvényhatósági tudósítások eljutottak Magyarország minden városába, úri kastélyába. 1831-ben Kossuth Lajos írja a Törvényhatósági Tudósításokat és azokat tollbamondja vagy száz jurátusnak és serceg a lúdtoll és a pósta az ország minden részébe szétviszi a törvény- hatósági tudósításokat. Éppen száz évvel ezután, 1931-ben ismét nagy szükség van törvényhatósági tudósításokra, mert a törvényhatósági tanácsülések zártak voltak, nekünk az ottörténtekröl mégis híradással kellett szolgálnunk! • Tisztelt kollegáim, soha nem fogjuk elfelejteni, hogy Bródy Ernőnek köszönhetjük azokat a Törvény- hatósági Tudósításokat, amelyeket a törvényhatósági tanács zárt üléseiről a lapjaink számára mindenkor idejéI ben és pontosan megírhattunk. Soha nem felejtjük el, hogy Bródy Ernő törvényhatósági tudósításai sohasem követtek politikai célokat: ő pártállás nélküli törvényhatósági tudósító volt a tanácsteremben. Neki volt arra gondja, hogy a városházi újságírók hű és pártatlan tudósítást kapjanak. Ezt a pártatlan, lelkes újságírói munkát köszönjük meg itt Bródy Ernöúek, ezen az egyszerű, polgári vacsorán! * LELKES TAPS FOGADTA FEHÉRI nagyhatású beszédét, amely után Bródy Ernő emelkedett szólásra: — A városházi újságírók — mondotta — Budapest szerelmesei! A legtöbbjének közülük nincs egy tenyérnyi földje ezen a Budapesten, mégis úgy szereti a fővárost, mintha az egész az övé volna. Ezt a lelkes megható munkát, amelyet évtizedek óta lát a városházi újságírók részéről, akarta ő elősegíteni, amikor a törvény, folytán zárt tanácskozó testület: a törvényhatósági tanács üléseiről tudósította a városházi újságírókat. Elmondotta Bródy Ernő, hogy amikor látta a szürke és jelentéktelen kommünikéket, amelyeket a tanácsülésekről kiadtak, a s a cr o e g o smo volt az, amely őt eleinte a saját és párthívei beszédeinek a nyilvánossággal való közlésére késztette. Azt akarta, hogy az ő felszólalásai ne a rideg és rövid kommünikében, hanem annál nagyobb terjedelemben lássanak napvilágot. Később azután, amikor tanácstagtársai látták, hogy a Bródy Ernő tudósításai bőven és részletesen megjelentek a napilapokban, maguk is kedvet kaptak arra,, hogy az ő felszólalásaikkal és megjegyzéseikkel is olyan részletesen foglalkozzon a sajtó, mint a Bródy Ernőéivel vagy a Rassay Károlyéival. — Így történt, — mondotta mosolyogva Bródy — hogy lassan és akaratom ellenére a törvényhatósági tanács hivatalos tudósítójává léptem elő. < — Sajnos, most már bizonyos pártatlanság is kötelezett, mert hiszen nem csak a magam és párthíveim beszédeit kellett leírnom, hanem a Wo l f f Károlyét és a Kozma Jenőét is. Végül aztán: politikusból újságíró lettem, aki teljesen objektiven és önzetlenül ad tudósítást az előtte lejátszódó eseményekről. Később ez a kivételes pozícióm azután annyira kialakult, hogy Wolff Károly vagy Kozma Jenő volt az, aki odaszólt nekem ülés közben: — Kérlek, ezt pontosan jegyezd! Kérlek, ezt ne add le a lapoknak, mert ez a megjegyzésem bizalmas volt. — Egyre vagyok büszke, — fejezte be felszólalását Bródy — hogy az alatt a néhány esztendő alatt, amíg az én törvényhatósági tudósításaim tartottak, soha senkinek k e Ilern etlensége azok miatt nem volt. Nem annak, aki beszédet mondott, de az újságírónak sem, aki az én följegyzéseim alapján a törvényhatósági tanácsban elhangzottakat leadta a lapjának. Ez az én legnagyobb érdemrendem a törvényhatósági tanács tiszavirág életé vei kapcsolatban, és az a toll, amellyel a ti baráti szeietete- tek most megajándékozott engem ! a UJFALUS1 NÉMETHY KÁROLY dr. tanácsnok, aranysarkantyús vitéz, a nagyezüst vitézségi érem, az ezüst és bronz signum laudis, a katonai érdemkereszt a kardokkal és a Károly- csapatkereszt tulajdonosa, ha felveszi ragyogó huszárkapitányi egyenruháját, a sok pompás kitüntetés mellé most egy új és értékes érdemrendet akaszthat. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy a kormányzó úr őfÖméltósága engedélyt adott Némethy Károhjnak, hogy a spanyol polgári érdemrend középkeresztjét elfogadja és viselje. Ezt az érdemrendet, amely vörös-fehér szalagon vörös-fehér nyolcágú kereszt, zöld koszorúval körítve és a kereszt közepén Pallas Athene emblémájával, a tavalyi spanyol hangverseny megrendezése és a spanyol emléktábla, leleplezése körüli érdemeiért kapta Budapest kitűnő és általános népszerűségnek örvendő kultúr- tanácsnoka. ^ A RÉGI VÁROSHÁZA egy érdekes és népszerű alakja hunyt el a héten: K o v á c s y Andor nyug. székesfővárosi segédhivatali igazgató halt el január 23-án, életének hetvenedik évében. Az elhunyt sógora volt B ár c z y István nijug. polgármesternek. * HUSZONÖTÉVES ÍRÓI JUBILEUMÁT ünnepli vitéz Horváth Béla dr. székesfővárosi tanácsjegyző a Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubjában, e hó 26-án, szombaton.
