Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-26 / 4. szám
4 r^cE^aüssEB 1935 január 26. ujbwdapjst m. ■ Ma^p^ihw—i—«. uioEff Karoly: A Keresztanypart tuiaidonKappen nem is nevezhető paitnaSf, hanem reprezentánsa a nemzet életének I szent? polgármester látogatása a Kereszten? Községi Pártban-— Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Községi Párt kedden este Csilléry András elnöklésével értekezletet tartott. Az értekezleten Mi- hcdovits Zsigmond a kolduskérdés rendezését tette szóvá és tiltakozott az ellen, hogy egyes kerületek elszigetelt módon igyekezzenek ezt a kérdést dűlőre juttatni. Megállapította, hogy ha csupán egyes kerületekben szabályozzák hatósági úton a koldusügyet, akkor részben az következik be, hogy a koldusok elözönlik a többi kerületeket, másrészt az lesz az eredmény, hogy a karitász működését elsorvasztják. Javasolta, hogy a párt keressen módot arra, hogy a kolduskérdést a főváros központi hatósága mielőbb egyetemlegesen rendezze. A felszólalással kapcsolatban vita indult meg, amelyben résztvett Csilléry András, Szakáll Antal, Schlachta Margit, Nemes Nagy Mihály, Kossalka János és Szabó Imre, aki ennek a kérdésnek kapcsán a délvidéki menekültek ellátási viszonyaira is felhívta a pártértekezlet figyelmét és tiltakozott az ellen, hogy ezeket a szerencsétlen magyarokat tömegszálláson összezsúfolva, valósággal demoralizálják. Közbelépést kért arranézve, hogy a menekültek segélyezésére szómt összegekből méltó lakást és elhelyezést biztosítsanak nekik. A kolduskérdéssel kapcsolatban a pártértekezlet elhatározta, hogy sürgősen eljár a főváros szociálpolitikai vezetőségénél, ankét összehívását kéri abból a célból, hogy a társadalmi szervek működését teljes összhangba hozzák a hatóság működésével. A pártértekezlet végén Wolff Károly kíséretében megérkezett Szendy Károly polgármester, akit a bizottsági tagok lelkes éljenzéssel fogadtak. Wolff Károly örömét fejezte ki afelett, hogy a polgármester, elődje hagyományaihoz híven, elsőnek a törvényhatóság legnagyobb pártját, a kereszténypártot tisztelte meg látogatásával. Hangsúlyozta, hogy ebből a látogatásból úgy érzi, hogy a polgármester nemcsak a fonnálitásnak, hanem szíve sugallatának is eleget tett. Azt fejtegette ezután, hogy a nemzet és a közületek életében igazi szerepe mindig csak az eszméknek van és a magyar nemzetet ezer esztendő óta mindig atavisz- tikus érők vezérelték. A keresztény nemzeti gondolat volt az az erő, amely a történelem minden vihara között megtartotta a nemzetet. Nekünk magyaroknak hivatásunk van és ezt a hivatást a keresztény nemzeti eszmék fejezik ki. — A kereszténypárt tulajdonképpen nem is nevezhető pártnak, hanem reprezentánsa a nemzet életének. Szilárdan őrködik azon, hogy ideáljait múló eszmék soha fel ne dönthessék és hogy mennyire helyes politikát követ, mi sem bizonyítja jobban, mint azok az átalakulások, amelyek éppen az utóbbi időben diadalmas szárnyalással juttatták előre útján Európa nemzeteinél a nemzeti gondolatot. Minthogy a főváros szellemi centruma ! az országnak, fokozott jelentősége van ] annak, hogy ebből a központból olyan I eszmekor sugározzák, amely az általános boldoguláshoz szükséges. A keresztény nemzeti gondolat a nemzetfenntartó atavizmust mindenki másnál erősebben őrzi. Végét kell már szakítani egyszer a kertelés politikájának és az ál-elméletek helyett az egyedül helyes alapra kell helyezkedni. —- Meg vagyok győződve, —- folytatta Wolff Károly —- hogy a polgár- mester, akiben, mint székfoglalójakor I maga is mondotta, a piarista atyák magyar szelleme él, mindenkor maga is elítéli a kertelés és a kétértelműcég politikáját, ö a keresztény nemzeti gondolat jegyében ül a helyén és mi, e gondolat munkásai, arra kérjük őt, hogy bízzék bennünk, akik tizenöt év óta megmutattuk, hogy biztos kormányzati alap vagyunk, egységes világnézetünk van és torzsalkodás sohasem férkőzött soraink közé. Bizalommal és szeretettel nézzük az ő működését, felajánljuk segítő jobbunkat, mégpedig nemcsak most, ha— Az Uj Budapest tudósítójától. — Ismeretesek azok az ellentétek, amelyek a főváros törvényhatósági bizottságában a közgyűlés által a kurkomisz- szióba kiküldendő tagok megválasztása körül lezajlottak. A legközelebbi közgyűlések egyikére vár annak a fogas feladatnak a megoldása, kiküldik-e a gyógyhelyi bizottságba azokat a bizottsági tagokat, akiket az egyes pártok jelöltek, vagy pedig olyképpen ejtik meg az egyes pártok jelölésének figyelmen kívül hagyásával a választásokat, hogy újabb politikai harcok kút forrása lesz a választási aktus. Ettől a háborúságtól függetlenül a legutóbbi napokban éles összeütközésre került a sor a működését tulajdonképpen alighogy elkezdett gyógyhelyi bizottság és a főváros vezetősége között. A gyógyhelyi bizottság vezetősége — mint azt az Uj Budapest Szviczsényi Zoltán miniszteri tanácsosnak, a bizottság ügyvezető- igazgatójának nyilatkozata kapcsán megírta — azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a pesti Vigadó épületét kurszalón céljaira használja fel és ebben az irányban intéz megkeresést a polgármesterhez. Szviezsényi miniszteri tanácsosnak az az elgondolása, hogy amint az a külföldi világfürdőkön szokás, Budapesten is legyen kurszalón, amely magához von- zaná a fürdőzés céljából Budapesten megforduló idegeneket. Az a terve Szvie- zsényinek, hogy a külföldiek számára a kurszalónban hangversenyeket is rendez, ott összegyűjti a Budapest-fürdővárosra vonatkozó orvosi munkákat és propaganda-anyagot is. Azok a tárgyalások, amelyek a kur- komisszió és a főváros között ebben a tárgyban heteken leeresztül folytak, a nem az esetleg elkövetkezendő nehézségek idején is. Szendy Károly polgármester nyomban válaszolt. Kijelentette, hogy a köteles udvariasságon túl elsősorban azért jött a keresztény- pártba, mert a szíve is ide vonzotta. Sohasem fogja feledni, hogy ő, aki a polgármesteri állást nem nagyon kereste, mai díszes méltóságát elsősorban a kereszténypárt elgondolásának köszönheti. Meggyőződése, hogy a történelmi tradíciókat minden felelős vezetőnek fel kell használnia és neki is, a főváros első polgárának, mert maradandó eredmények csak a történelmi tanulságok felhasználása alapján érhetők el. Hálásan köszöni Wolff Ká- rolynak hozzá intézett szavait és kijelenti, hogy becsiő.etesern fogja vezetni a magyai' fővárost, meggyőződése szerint úgy, hogy azzcd a keresztény polgárság is meg lesz elégedve. A polgármester éljenzéssel fogadott szavai után a párt tagjai társasvacsorán vettek részt. legteljesebb sikertelenségbe fulladtak. A városgazdasági ügyosztály, amelynek hatáskörébe a Vigadó épülete tartozik, arra az álláspontra helyezkedett, hogy semmi körülmények között sem adhatja át a Vigadót kurszalón céljaira. Ez az éppen annyira fontos, mint kényes probléma szóbakerült a gyógyhelyi bizottság legutóbbi ülésén is, ahol a főváros hivatalos vezetőségének képviselői felvilágosították a bizottságot arról, hogy a Vigadónak kurszalón céljaira való felhasználása éppen annyira kivihetetlen, mint teljesen felesleges. A gyógyhelyi bizottság tagjai,noha ebben az ügyben szavazásra egyelőre nem került sor, megél'- téssel fogadták a főváros képviselőinek előadását és az általános közhangulatból ítélve úgy látszik, hogy a Vigadónak kurszalón céljaira való felhasználása egy- szersmindenkorra lekerült a najnrcvd- röl. Illetékes helyen a főváros álláspontjáról ebben az ügyben a következőket mondották az Uj Budairest munkatársának: — A magunk részéről minden vonatkozásban kivihetetlennek, sőt teljesen feleslegesnek is tartjuk azt az ötletet, hogy a pesti Vigadóból kurszalónt csináljanak. Azok, akik a pesti Vigadóból az idegenek számára látogató termeket akarnak létesíteni, nincsenek tisztában a kurszalón szükségességével. A helyzet ugyanis röviden az, hogy Budapest világváros, ahol kurszalánra szükség nincsen. Szükség van kurszalónra egy eldugott kis fürdőhelyen, ahol a fürdő- vendégeknek más szórakozásuk nincsen, mint hogy a kurszalónban, vagy a kur- parkban délelőtt és délután a zenét hallgassák és az újságokat olvassák. A legHem lesz kurszalón a Vigadóból Éles összeütközés a kurkomisszió és a főváros vezetősége között a kurszalón ügyében - Hiért nem alkalmas a pesti Vigadó kurszalón céljaira ? - A legújabb terv: a források közelében a budai Várkert- kioszkban csinálják meg a kurszalónt több fürdőhelyen néhányperces egészségügyi séta után el is lehet jutni a kur- szalónba. — Budapest azonban világváros. A nagy hoteleknek, a Gellértnek csakúgy, mint akármelyik dunaparti szállodáknak, megvan a maga nagy hallja, saját zenekara, olvasótermei, társalgói, tánchelyiségei, stb. Minek itt külön kurszalón? Azért, hogy legyen egy központi hely,' ahol felvonulnak az iparlovagok, kártya- slepperek, továbbá a fürdővendégeket minden módon kizsákmányolni kész kétes egzisztenciák? Budapestet reuma-fürdővárosnak szeretjük nevezni: miért cső- dítsük az idegeneket a Vigadóba, ahol a fájóslábú reumás külföldiek lift hiányában gyalog kényszerülnek félórás villamosozás után felmenni az emeletekre. — Ezer és egyéb más ok van arra, hogy megbukjon az az elgondolás, 'amely kurszalónt akar varázsolni a Vigadó patinás termeiből. Ezek között a szempontok között nem utolsóak a gazdaságiak sem. Ha egyáltalában kinyitjuk a Vigadó kapuit, az télen, a fűtési szezonban naponta háromszáz, nyáron pedig kétszáz pengőbe kerül. Ki fedezné ezeket a költségeket? A kurkomisszió-e, amelynek költségvetése erősen határolt, vagy egy olyan újabb áldozatot kell-e hozni, amelyet az idegenforgalom emelése érdekében ismét a főváros nyakába akarnak sózni? És még egy: a Vigadó nagytermének, amely az elgondolás szerint társalgóhelyisége lenne a krírszalonnak, az akusztikája igen rossz. Ezt az akusztikát csak olyképpen sikerült megjavítani, hogy bepokrócoztuk a nagyablakokat és a lehetőség szerint plüssel borítottuk az akusztika szempontjából annyira rossz márvány felületeket. Már most lebont- suk-e ezeket a burkolásokat, amikor a Vigadót hangversenyek tartására teljesen alkalmatlanná tesszük, vagy pedig forró nyárban a Vigadó nagytermében csillárok fénye alatt sétáljanak-e a külföldiek? Értesülésünk szerint Szendy polgár- mester a leg határozottá bban helyezkedett arm az álláspontra, hogy a kurszalón létesítése Budapesten a Vigadóban teljesen felesleges és csupán arról lehet szó, hogy esetleg Budán, a fürdők közelében találjanak valamiféle megoldást a kurszalón létesítésére. E tekintetben elsősorban a Várkert-kioszk jöhetne tekintetbe. A főváros vezetősége egyébként tisztában van azokkal a nem- közérdekű mellékszempontokkal is, amelyek egyes érdekeltségek részéről a Vigadóiul}: kurszalón céljaira való feVaaszná- lása mögött meghúzódnak. Január 27-én és 30-én, leDruér hé 2-án és 3-én délután %3 érakor ilgstouersenyek Zománctáblák a legolcsóbban Beér Sándor V., Gróf Tisza István-u. 5. Telefon: 82—4—29. Jeszenszky János papi és polgári szabó TrUf!l5ö3?Kl cég volt papi szabásza. — SZOlHl ÍP3ft, pontos kiszolgálás, Budapest. íU„ irányi utca 21. sz. félemelet 7. (Irányi utca és Veres Pálné-utca sarok).
