Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-26 / 4. szám

2 1935 január 26. UJ BUDAPEST azonban nem mondhatjuk el az üze­mekről. A rokonüzemek összevonása, a tarifák revíziója, az anyagbeszerzés központosítása, az üzemek adminisz­trációjának racionalizálása, az üzemi fizetések arányosítása — egytől-egyig olyan terv, amelyeknek a megvalósí­tásával lényeges megtakarításokat és kedvezőbb pénzügyi eredményeket le­het elérni az üzemeknél. Ha a fővá­ros vezetősége összehívja a tizenhetes ellenőrző bizottságot, konkrét javasla­tokat is kaphat tőlünk ezen a téren. Annyi bizonyos, hogy sok problémá­nak a megoldása vár komoly előkészí­tésre. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Általános feltűnést keltett a felsőház múlt szerdai ülésén az az interpelláció, amelyet Verebéig Jenő dr., a fővárosnak a felsőházba küldött képviselője, a kereszténypárt oszlopos tagja, terjesz­tett elő a tatarozási adókedvezmény ügyében. Verebéig interpellációjának a jelentőségét misem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy Fabinyi mi­niszter arra azonnal és részletesen válaszolt. Megállapította felszólalásában Vere­béig Jenő, hogy a háztulajdon minden- kor tetemes részét képezte a nemzeti vagyonnak, amely hosszú évekre, sok­szor egy életre terjedő munkálkodásnak megtakarított gyümölcsét jelenti. A háztulajdon az egyetlen tulajdon, melynek jövedelmét, vagyoni mivoltát eltitkolni nem lehet. Évtizedekre vissza­menően megkötöttségben szenvedett a VÄROSHÄH NOTESZ A NAGY KORÁNKELÉSI AKCIÓ, amelyet S z endy Károly kezdemé­nyezett polgármesterré történt meg­választása után, teljes sikerrel járt: háromnegyed nyolctól nyolc óráig tele van a városháza siető hivatalnokokkal, akik valamennyien abban a tudatban gyorsítják meg lépteiket, hogy ha pontban nyolc órakor nem ülnek író­asztalaik mellett, könnyen baj lehet a késedelemből! Reggel nyolckor csak­ugyan mindenki bent van a hivatalá­ban, nem ahogy eddig szokták mon­dani, fogalmazótól felfele a tanácsno­kig, hanem: tanácsnoktól lefele a fogalmazóig . . . Mert bizony az a fordított világ állt elő a városházán, hogy a tanácsnok uraknak korában bent kell lenniök, mint az ifjú fogalmazóknak. A fogal­mazókat egyelőre nem kontrollálja a mindenható podeszta, figyelme csak csupán a tanácsnokokra fordul, akár van tanácsnoki értekezlet, akár pedig csöndes munkanap van. Amikoris bi­zony gyakran előfordul, hogy nyolc órakor vagy nyolc óra után megszólal a tanácsnoki telefon, jelentkezik K e- n es s ey Giziké, Szendy titkárnője és jelenti, hogy a tanácsnok urat a polgármester úr Öméltósága azon­nal kéreti magához. A fogalmazók egyelőre mosolyognak és nem veszik túlságosan zokon, ha egy-két perccel, sőt negyedórácskával is nyolc után érkeznek be a hivata­lukba. Ez vol a helyzet szerdáig, amikoris a polgármester késett el egy A főváros vezetői sem tagadhatják, hogy sok lényeges kérdés érdemel alapos megvitatást. Helyesen tennék tehát, ha a tizenhetes bizottságot sűrűbben foglalkoztatnák. Petrovácz Gyulának ez a nyilatkoza­ta élénken megvilágítja a számlálással összefüggő problémákat. A főváros vezetői ezekután remélhetően már a legrövidebb időn belül összehívják a pártok vezetőiből álló tizenhetes ellen­őrző bizottságot, hogy bemutassák szanálási terveiket és meghallgassák az esetleges konkrét javaslatokat. háztulajdon, ezenkívül a ház egyike azoknak az objektivumoknak, amelyek túladóztatást szenvednek. A házak tatarozása — folytatta Verebéig — eminens állami és nemzeti érdeket képvisel: A tatarozás konzer­válja a nemzeti vagyont, munkaalkalmat létesít, rentábilissá teszi az épületeket és a kincstárnak négy év múlva tetemes jövedelmet biztosít. A háztulajdonosok a tatarozással és a modernizálással óriási anyagi terhet vesznek magukra, mert az összes teher és az egész rizikó, amely ebből származik, az ő vállukon van, viszont négy esztendő múlva a kincstár megkapja a teljes adóját, a háztulajdo­nosok pedig még hosszú éveken keresz­tül nyöghetik azokat a terheket, ame­lyek a tatarozással és modernizálásai kapcsolatban rájuk hárulnak. Interpellációja végén a pénzügymi­niszterhez abban az irányban intézett negyedórát a hivatalból. Nem azért, mintha későn kelt volna fel (az ő erős és energikus egyéniségénél ilyen kése­delem ki van zárva), hanem azért, mert a polgármester, mielőtt bejött volna a központi városházára, a ferenc­városi elöljáróságon tett látogatást. Csak miután meg győződött róla, hogy ott mindenki helyén van, az elöljárótól kezdve a napidíjasig, jött be hivata­lába. Ahol — és ez természetes is —- mindenki csudálk-ozott, hogy miért késett Szendy, amíg azután megtudták az emberek a késedelem okát. És azóta is a fogalmazók is feltűnően korán­kelők lettek... ^ HÁT BIZONY NEM JÓ MESSZE LAKNI a városházától a koránkelö tisztviselő uraknak! Azok, akik távo­labb, laknak, a perifériákon, az életen át összespórolt családi ház vagy egy­szerűen az olcsóbb lakás kedvéért, bi­zony a hajnali órákban kénytelenek fölkelni, hogy nyolc órára beérkezze­nek a munkahelyükre. Reggel három­negyed nyolc és nyolc között a Város­ház ucca feketéink a besiető tisztvise­lőktől. Nos, reggel hét és félnyolc óra között pedig az a helyzet, hogy a Bel­városba igyekvő villamosokon és autó­buszokon ódnak egymásnak randevút a tisztviselő urak. Van néha úgy, hogy egy egész autó­busz-, vagy villamoskocsi rakomány csupa-csupa városházi tisztviselő. A városházi humor, amely az efajta ke­serű témáknak is, mint a korai hiva- talbamenés, meglátja a kevésbé komoly oldalát is, ezeket a hajnali villamosokat és autóbuszokat röviden, de találóan: Szendybxis z-nak keresztelte el... kérdést Verebéig, hogy hajlandó e a miniszter a jelenlegi intézkedéseket mó­dosítani és a reális élet követelményeivel összhangba hozni, mert a hatályban levő tatarozási és modernizálási rendelkezé­sek alapján komoly tatarozást és moder­nizálást eszközölni nem lehet, ezeh munkálatokat finanszírozni nem■ lehet és a visszaható erejű rendelkezések alkal­masak a legnagyobb bizonytalanságot felidézni. Fabinyi Tihamér dr. kereskedelem­ügyi miniszter, aki a pénzügyminiszté­rium ideiglenes vezetésével van meg­bízva, az interpellációra adott válaszá­ban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tatarozásoknál előfordult vissza­éléseket meg kell vizsgálni és akik visz- szaéltek, azok részesüljenek a megtor­lásban, ellenben a jóhiszemű embereket ne akadályozza e kedvezmények élvezé­sében az a körülmény, hogy a vissza­élőkkel szemben bizonyos eljárást le kell folytatni. Bejelentette Fabinyi, hogy azon felülvizsgálat során, amely most folyik, olyan rendelkezést fog kiadni a napokban, amely szerint az adózó a megállapított, de még revízió alá kerülő tatarozási és átalakítási kedvezményt a /eőrotem negyedben érvényesítheti. A megállapításokat ideiglenesen helyesek­nek fogadja el az adóhatóság, nehogy a jóhiszemű embereket a természetszerű­leg hosszú ideig tartó revízió révén átmenetileg is baj érje. A felsőház tudomásul vette a minisz­teri választ. Verebéig Jenő dr.-t nagy­sikerű felszólalása kapcsán a felsőház­ban lelkes ovációban részesítették. gőz. uizuezeiéH, csBtornazasí, iuiősí szereléseketaí megkönnyíteti fizetési feltételekkel. Költségvetés, tervezés díjmentesen. Tóth Zoltán csatornázási vállalkozó BUDAPEST, VII., BAROSS*TÉR 15 KÍSÉRTETEKET IDÉZTEK A VÁROSHÁZI újságírók szerdán este az egyik előkelő étterem különtermé­ben. Ezüst tollat adtak át B r 6 dy Ernő országgyűlési képviselőnek, a jobblétre szenderiilt tömény hatósági tanács kitűnő tagjának, ama való emlékezésül, hogy ö volt az, aki a zárt tanácsülések anyagának az újságírók számára való közlését magára vállalta. Bizony olyan régen kriptába került a törvényhatósági tanács, hogy valóban a múltból visszajáró kísérteteknek kell tartanunk még a róla való emléke­zést is. Hogy röviden, de szabatosan idéz­zük a szeüeyneket azok számára, akik elfeledték a két esztendővel ezelőtt még teljes virágjában pompázó régi fővárosi törvényt, azok számára ide­jegyezzük, hogy a nyilvánosság előtt szigorúan zárva voltak a törvényható­sági tanács pámás ajtói. Adtak ki ugyan valamiféle kommünikét az ülé­sekről, ezt azonban nem újságírók fo­galmazták, hanem a tanács jegyzői verejtékezték ki, természetszerűen ne­hézkesen és unalmasan. Az újságíró pedig nem a lassúság és egyhangúság, hanem a friss gyorsaság és a zajló élet embere. Természetes tehát, hogy információkat kért és kapott a közre- bocsájtott hivatalos tudósításon felül is a tanácsülésen történtekről. A vá­rosházi újságírók pártkereteken felül álló tanácsülést informátora, mond­hatni tudósítója a szerda esti baráti vacsorán ünnepelt Bródy Ernő volt. * DE ADJUK ÁT A SZÓT a vacsora szónokainak, elsősorban F ehér iAr­Remetehegy platóján Doberdó-út 10—16. sz. alatt, József főherceg és Schmidt Miksa kastélyai közvetlen szomszédságában, szépfek­vésű, befásított 300 négysögöles üres villatelkek és villa­épületek eladók A percellák a 72-es villamostól néhány percnyire, főútvonalon terülnek el, könnyen megközelíthetők. — Remek kilátás, elsőrangú hegyi levegő. Bővebbet a helyszínen, vagy Telefon:! 83-2-89. alatt. •iiHiiiiiiiHiummtmmiiiiHiiiHiiimiuiiiiimiimiiiiiimmiiiniiiimmiiiiiiiiiiiiHmiiiitmúttniiülliuiiiitú Tóth Lajos | pala- és cserépfedő-mestter | | Vállal: Eternit*, cserép-, facement* és bőrle* | | mezfedésí, tetők jókarbantaríását és tatarozást | ] Budapest, IH, Hözraktar.u. 2a. Telelőn 87-7-26 f nmmiimriiiiiiuiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiimiiimiiuiimtiiuiimmtmtMiiimmtiiiUHiuiMiHUuuiiiiiiiHUiir VIGHÁLI RAFAELLO foronzöntő BUDAPEST Laka? Pettteházy-utca 73 D. Gyár ül, jasz-utca 74. sz. TELEFON 91-9-12. Fotócikkek SZAKÁII GÉZA sZAKÜZLETÉBEN BUDAPEST, V., DO ^ÖTTYA-UTCA 1, SZÁM Amatőríelvételek kidolgozása LEICA GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK Fóthi-út, Klapka, Tüzér, Csángó uccák által határolt telektömb felparcellázva kedvezöfeltételek mellett 5IQ00 Bővebbet: vasárnap délelőtt a helyszínen Fóthi-út 35. Hétköznapokon RudoH-tér 6. IV. 22. Telefon: 24—1—15. ■■■■■IIII1IIIII1IIII1IIIIIIIIII1IIII« mandnak, a Pesti Hírlap általános népszerűségnek örvendő városházi ro­vatvezetőjének, a magyar újságíró gárda egyik legragyogóbb tehetségű tagjáyiak, aki — amennyiben ezzel a baráti vacsorával kapcsolatban hiva­talos jellegű aktusokról egyáltalá-ban szó lehet —• a vacsora hivatalos ünnepi szónoka volt: —• Mi itt baráti körben vagyunk ma este — mondotta Fehéri — hogy meg­szakítva pár órára köznapi munkán­kat, ünnepeljük régi újságíró társun­kat, a képviselőház és a budapesti- törvényhatóság egyik díszét: Bródy Ernőt. Kedves Ernő, te egyszerű polgárember voltál egész életedben és mi, akik ma este itt körünkben tisz­telünk, bármilyen politikai irányt kö­vetnek is lapjaink, mi is ilyen egyszerű emberek vagyunk, mint te: mostoha sorsban élő magyar újságírók, akik megromlott és megrántott szociális viszonyok között végezzük egyre job­ban megnehezülő munkánkat. Lehet itt politikai pártállás akárhány, akiket itt körülötted látsz, ezek a régi barátaid, ezek az újságírók, akármilyen politikai pártállásúak is, napi munkájukból élő nagyon szegény emberek. Ez a folyto­nos munka, ez a trianoni Magyaror­szág helyzetéhez illeszkedő és talán az élet végéig tartó közös szegénység: ez a mi pártközi demokráciánk! — De kedves Ernő, mi ezt nem panaszképpen mondjuk, mert mi nem panaszkodunk, mert mi mindent ki­bírunk. Azokat a sokszor irtózatos seb­helyeket, amelyeket az élet tépett raj­tunk, olyan büszkén tárjuk fel, mint kétezer évvel ezelőtt a háborúból meg­Verebély Jenő nagysikerű felszólalása a felsőházban A tatarozást intézkedéseket a reális élet követel­ményeivel öszhangba kell hozni!

Next

/
Thumbnails
Contents