Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-21 / 37. szám
4 mrmntAPEsr 1935. szeptember 21. Szép Budapestünk* Irta: FODOR SÁNDOR miniszteri tanácsos, a Fővárosi KözmunRáR Tanácsa mérnöRi osztályánaR vezetője A Kimúlt Tabán tulaj dónkképpen egy liáromszögalakú, aránylag kis terjedelmű völgykatlan, amelynek három oldalát a Gellérthegy, Naphegy és Várhegy lejtője zárja le. E háromszögalaku völgy területe alkalmas és elég nagy arra, hogy benne mindazokat az intézményeket, amelyek a gyógyfürdő-telep gyűjtőfogalma alá tartoznak, u.m.: szanatóriumoklat, fürdőépületeket, szállodákat és ezek tartozékait, elhelyezzük, az, egész területet pedig parkosítsuk. A fürdőtelep egyik fontos követelménye, hogy csendje és nyugalma biztosíttassák, a főforgalmi utakat tehát .semmiképp sem szabad a fürdőtelepen átvezetni, s impozánsnak képzelt vonalvezetés érdekében a fürdőtelep alapvető követelményét feláldozni. Az átmenő forgalmat lebonyolító útvonalaknak e terület szélén kell haladniok, és sétányszerű kiképzést kell nyerniök, hogy egybeolvadjanak a belső parkterülettel. Az útvonalaknak a park felöli oldalán csak magában álló épületeket szabad emelnie, eze’ et is csak nagy távolságban, hogy az utakról úgy az egész fürdőtelep, mint a környező hegylejtők áttekinthetők legyenek, s megfordítva: a fürdőtelepről a kilátás minden irányban biztosítva legyen. , ; Harm oniR us térhatást f Különös fontossággal bír, hogy a területnek a Duna felöli sarka nagy épülettömbökkel ne épüljön be, meri ez zárja el a legfontosabb kilátási vonalat. Különös, hogy a legtöbb tervező épp e tekintetben követte el a legsúlyosabb hibát: ugyanakkor, amidőn a Döbrentei tér nyugati oldalán álló épületeket lebontásra szánták, a csatlakozó részen még nagyobb épülettömegeket terveztek, ahol még sokkal szebb és értékesebb kilátást zárnának! el. Az épületnek az elrendezési terven harmonikus térhatást Ígérő berajzolása igen csábító; egy kis séta a folyton változó lejtős terepen, s a tervbe berajzolt épületeknek) a terepbe való b&képzelése rögtön felébreszt e tévedésünkből. Annyira fontos itt a természetnek és az emberi alkotásnak egybeolvadása, hogy szinte minden épület elhelyezését nemi a térrajzon, hanem magán a helyszínen kellene megoldani. ÁL tűzfalait városa Semmi sem annyira bántó, különösen a hegyvidék látképében, mint az épületek tűzfala. Az épületek építését tehát úgy kell irányítani, hogy látható tűzfalak még átmenetileg se legyenek. Az új szabályozási terv elkészítésénél ne csak maga a végcél lebegjen szemünk előtt, hanem azt is mérlegelnünk kell, hogy a célt miképp érhetjük el. A múlt tanulságai figyelmeztetnek bennünket, hogy magát az erdményt kockáztatjuk, ha a terv keresztülvitelét is egyszersmind nem biztosítjuk, vagy legalább is erre észszerű és valószínű prog- rammot nem készítünk. A semminél csak valamivel cselekedtünk többet, ha a kész tervet szépen a vánkos alá tesszük s felette nyugodtan alszunk. A terv valóban csak annyit ér, amennyit abból megvalósítunk. Lépésről lépésre! Legmeddőbbek azok a tervek, s azok hiúsulnak meg legtöbbnyire, amelyek egyszerre való megvalósítást követelnek. A mindent vagy semmit elve majdnem biztos gyilkosa a szabályozási tervnek. Oly tervre kell tehát az űj Tabánnál tör^kfedni, hogy egyes részei egymástól függetlenül, egymás után, mondhatni lépésről lépésre legyenek megvalósíthatókl Elsősorban a határoló főutak lesznek megépítendők és a belső hepe-hupás terület rendezendő, de itt már különös gondot kell fordítani arra, hogy a természetes hegyalaklulát megőriztessék. Legnehezebb feladat előtt akkor állunk, amidőn az épületek épülnek. Hiába alapvető fontosságú az úthálózat, a városképben magától értetődően az épületek dominálnak. Hogy a tabáni építkezéseknél e tekintetben egészen magas művészi igényeket támasztunk, az az előzmények utáni természetes. Ami a legnehezebb Legnehezebb és legkényesebb feladat azonban éppen a művészi kérdésekbe való hatósági beavatkozás. Fővárosunknak minden szépsége ellenére van egy tagadhatatlanul sebezhető pontja. Az utolsó fél században épült épületsorai építőmű- vészi szempontból bizonyos zavaros jklépet nyújtanak. A sok különböző kísérlet a különböző, régi stílusok újraélesztése, összeolvasztása irányában, ha 'még! külön-külön sikerült (épületet is eredményezett, az1 ilymódoni jóformán összes elképzelhető stílusban épült épületek egymás mellett nélkülözik a kel(lő összhangot. Különösen fontos helyeken ezért a hatóságok már előírták az emelendő épületek homlokzati kiképzését. így a Kossuth Lajos-térnek ma még beépítetlen déli részén, a Lipótváros külső részén létesített parki Duna felöli vonalán, s egységes terv szerint í/iell majd megépíteni az Erzsébetváros belső részében nyitandó új út Károly király-uti torkolatát és a csatlakozó szakaszokat is. Lényegesen javít a helyzeten, hogy ma már az épiiletmagasságokat az egyes útvonalakon egységesíteni törekszünk, s az Építésügyi Szabályzatnak e téren valószínűleg fontos újításai lesznek. Lff stilus felé Minden remény megvan azonban arra is, hogy 'korunk, amelyet méltán nevezhetünk az európai fehér faj szenvedésektől vajúdó, de hősi korszakának, meg fogja teremteni a maga képére az uj építészeti stílust is. Eredeti uj stilus csak az emberiség legnagyobb korszakaiban születik. A legutolsókat, a románt és a első évezredben történt elterjedésével járó óriási erkölcsi átalakulás hozta létre. A korunk szellemének mélyén járó változás oly ellenállhatatlanul hat át minden emberi megnyilvánulást, mint a nádlium kisugárzása. Ez a bennünk sokszor akaratunk: ellenére és majdnem mindig öntudatlanul végbemenő változás hozza létre minden szellemi megnyilvánulásban a közös vonást, az egységet, szóval az új stílust. Nem véletlen, hogy eredeti új stílusoki mindig az épületek új szerkezeti módjával kapcsolatosak. Akik az építészetben csak külső díszítést láttak, hiába kísérleteztek legjobb tehetségükkel, legjobb szándékukkal új stílus alakítása iránt. A lé- lejk mélyén szántó változás a lényeget, az épület szerkezetét ragadja meg. Az egyöntetűség Kora Ahány ház épült ezelőtt két-há- rom évtizeddel, annyi különböző stilus, helyesebben stílustalanság, mert a homlokzat csak ráaggatott dísz volt. Ma csodálatos egyöntetűség uralkodik. Sok még a tapogatózás, a botlás, de minden nagy művészetnek meg! volt a maga primitiv, naiv kezdő kora. Építészetünkben ma a szerkezet érvényesül a maga egyszerűségében, sokszor meztelenségében, a díszítő elemeket legtöbbször még csak nem is keresi. S mindamellett, ha az új házsorokon végigtefkintünk, lelkűnkben^ nyugodtabb, harmonikusabb hatást keltenek, mert áttekinthetőbbek és megértőbbek, mint azo’nak az épületeknek a sora, amelyeknek díszesebb külseje más-más, rég letűnt s előttünk ismeretlen korszaknak szellemét és felfogását tükrözi vissza. Bizonyára nincs messze az idő, midőn ennek az új stílusnak merevségét a rokon festő- és szobrászművészet új formáinak díszítő motívumai fogják feloldani. A rend, a rendezettség, az összetartozás szükségességének kényszerű átérzése hatja át az emberiség új szellemét, s ez az új szellem érvényesül a városfejlesztés terén is. Milliók és milliók kicsiny munkájából tevődik a modern nagy város, mint a tenger mélyéből kiemelkedő korallsziget. Uj művészet, felkelő napja ragyog erre az emberszigetre, s ránk csak egy feladat hárul: a viharzó hullámok között is csak: dolgozni, fáradhatatanul dolgozni! Szeptember 24-én és 26-án, délután 3 órakor Marx és Mérei BUDAPEST, VI., BULCSU U. 7. T E L E F O N: 93-3-86,93-3-88. Mérnöki műszerek. Elektromos és üzemi mérő műszerek. Teljes iskolai és laboratóriumi berendezések. Tornaszereid ______________ A főváros üzemeinek és hivata* lainak állandó szállítója. Alapítva 1900-ban. 80 munkás. Fényes Cirkusz Varieté Szeptember havi műsorának kiemelkedőbb attrakciói The Harry Hollt hires polo együttes kerékpáron Willy Dietrich&Sari O h ö e szenzációs török légtornászok zenemumoristák Seff rf exentrikus akrobaták és a nagy Kísérő műsor! Egész szeptember hónapjában nyitva!
