Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-08-31 / 34-35. szám

2 ujbtidapfst 1935. augusztus 31. lésre, amelyen őt installálni fogja tiszt­ségébe a székesfőváros törvényhatósági bizottsága. Mint értesülünk, ezt az in­stalláló rendkívüli közgyűlést Sipöcz főpolgármester szeptember második je­lére fogja összehívni. Az installáló köz­gyűlésen a polgármester nagyszabású beszédben fogja programmját ismer­tetni. Külön közgyűlésen iktatják be az alpolgármestereket. Le lehef-e foglalni a köztisztviselők fizetési pótlékát ? Nagyfontossdgu jogi problémákra hívja fel a törvényhatóság figyelmét a tiszti főügyész félévi jelentésében — Az Uj Budapest tudósítójától — Szeraethy Károly dr. tiszti fő­ügyész jelentésében két olyan, a min­dennapi életet nagyon is közelről érintő kérdésre hívta fel a figyelmet, amelyben részint a jogszabályok és a bírói gya­korlat, részint a Kúria egyes tanácsai­nak álláspontja között fennálló eltéré­sek miatt a jogegység érdekében szük­ség van intézkedésre. Az egyik kérdés a közszolgá­lati alkalmazottak illetmé­nyeire vezetett végrehaj­tásokkal kapcsolatos. A vég­rehajtási novella értelmében a közszol­gálati alkalmazottak fizetését és a fi­zetés természetével bíró pótlékokat évi 2.000 pengő épségben hagyásával egyh&rmad rész erejéig végrehajtás alá lehet vonni A gyakorlatban azon­ban sokszor válik vitássá az, hogy mi tekinthető fizetés természetével bíró pótléknak, mert csak az ilyenek képez­hetik végrehajtás tárgyát. Az 1908. évi végrehajtási novella megalkotásakor a törvényhozás a nyug­díjba beszámítható pótlékot értette a fizetés természetével bíró pótlék alatt. Ugyanezen álláspontra helyezkedett az igazságügyminiszter is 5368—1908. és 44.493—1913. számok alatt kiadott köz­leményeiben. Ezen a helyzeten azonban változtatott az 1912. évi LXV. te., amely a pótlék nyugdíjba való be- szá m í that6ságának négy előfeltételét állította fel, amelyek közül csak az egyik volt az, hogy a pótléknak fizetés természetével kell bírnia. Ezen törvény életbelépése óta az az álláspont volt helytálló, amely szerint fizetés természetével bíró — te­hát lefoglalható — pótléknak csak azt j , lehet tekinteni, amelyet meghatározott munkakörben való működés tartamára engedélyeztek, amely állandó jellegű, amelynek értéke előre meghatározott és amely személyre való tekintet nél­kül egybe van kötve az állással. Ezt az álláspontot magáévá tette a budapesti ítélőtábla is egyik múlt évi ítéletében. Azonban az ítélőtábla döntése és az igazságügyminiszter fenti közleménye, valamint az annak alapján kifejlődött gyakorlat között ellentét van, amelynek kiküszöbölése közérdekből kívánatos. Ezt a tiszti főügyész úgy látja legcél­szerűbben megoldottnak, ha a tör­vényhozás határozná mega 1 e f o g 1 a 1 h a t ó s á g szempontá- ból a fizetés természeté­vel bíró pótlék fogalmát. A tiszti főügyész jelentésének máso­dik része minden valószínűség szerint foglalkoztatni fogja a közgazdasá­gi köröket is. Ez ugyanis azt a kérdést veti, hogy mennyiben felelős a részvénytársaság azokért a kötelezett­ségekért, amelyek a részvénytársaság igazgatósága által az egyes igazgató- sági tagokkal létesített szerződéseken alapszanak. A főügyészi jelentés rámu­tat arra, hogy a részvénytársaság igaz­gatóságát a közgyűlés választja fize­téssel vagy anélkül és ebből a Kúria még 1927-ben azt a következtetést vonta le, hogy az igazgatóságnak nincs joga a részvénytársaság vagyoni meg­terhelésével olyan javadalmazást meg­állapítani saját maga, vagy az igazga­tóság valamely tagja részére, amely nincs tüzetesen meghatározva az alap­szabályokban, vagy amelyet nem a köz­gyűlés határozott el. A Kúriának ezzel az álláspontjával kapcsolatban azonban az elmúlt évek­ben sokszor felmerült az a kérdés is, hogy vájjon alkalmazható-e ez a döntés akkor is, ha a vagyoni javadalmazás a részvénytársaság igazgatósága által létesített külön szolgálati jogviszonyokon alapszik. Ebben a kérdésben a Kúria egyes ta­nácsai között egymással homlokegye­nest szembenálló joggyakorlat alakult ki. Ugyanis, amíg a II. sz. polgári ta­nács az elmúlt években hat ítéletében azt az álláspontot foglalta el, hogy az igazgatóság által az egyes igazgatósági tagokkal kötött szerződés kötelezi a részvénytársaságot, addig a IV. számú polgári tanács ugyanezen idő alatt nyolc ítéletében azt mondottá ki, hogy az ilyen szerződések nem kö­telezik a részvénytársasá­got. A Kúria VII. sz. polgári tanácsa pedig egyszer a II. egyszer pedig a IV. sz. tanács döntését tette magáévá. A tiszti főügyész szükségesnek tartja, hogy ez az ellentétes joggyakorlat jog­egységi döntvény útján küszöböltessék ki. Szerinte ugyanis kívánatos, hogy ebben a kérdésben, amely a részvény- társaságok életében elég gyakori, de amelyben az igazgatósági tagok és a részvényesek érdeke rendszerint ellen­tétes, az igazságszolgáltatás álláspontja egységes legyen. XomúnctúblúK (i legolcsóbban Beér Sándor V., Gróf Tisza István-u. 5. Tel. 82-4-29. VIGNÁLI RAFAELLO bronzöníő BUDAPEST Lakás: Petnehézy-utea 73 b. Gyár: VI., Jász-utca 74 TELEFON: 91—9—12. Ledniczky veje : Hódos Andor lakatosipari és redénygyártó üzeme Budapest, IX., Tompa-u. *2. tat 39-9 36 HÉ6Y ÉS ÖTSZ8BÁS LAKÁSOK kiadók. Bővebbet: V., RUDOLF-TÉR 6. IV. em. 23 Marx és Méret BUDAPEST,VI., BULCSU U. 7. T E L E F O N: 93-S-86,93 3-88 ________ Mérnöki műszerek. Elektromos és üzemi mérő műszerek. Teljes iskolai és laboratóriumi berendezések. Torna- szerek. A főváros üzemeinek és hivata» lainak állandó szállítója. ‘Alapítva 1900-ban. 80 munkás. /t legkedvesebb pesti ßely, ax ANGOL BARK Uj tarka élet és nagy meglepetések. A nyár művészi életének szenzációi. Minden csOtörtSkBn hazai és nemzetközi művészekkel nagy elite-esték. A m kJr. Cperabáz tagjaiból alakult zenakar hangversenyei. A Budapesti Szlmfónlkus zenekar koncertjei. Berkes Béla 50 tagú cigányzenekarával és kedvenc művészekkel nagy magyar esték. The Breat Melody Band monstre jazz tarka műsorai. Katonazene a rendőrzenekarral. Gyermekdélutánok. A ma emberének szórakozóhelye vmoSHAH VISSZAVONHATATLANUL KÖ­ZELEDIK az ősz, aminek csalhatat­lan bizonysága a városházán nem a fecskék elvonulása, hanem V er o - nács mester dörgedelmes hangja, amellyel is a nyárutói nagytakarí­tásra rendeli a takarító asszonyok seregét. Pontos naptára van Verő- nács atyának arról, mikor mennek szabadságra a polgármester és a ta­nácsnok urak, alighogy kiteszi a lá­bát valamelyik főtisztviselő, öt perc múlva ott terem az elektromos por­szívó, a seprő és a mosogató dézsa, hogy az elárvult hivatal ragyogó tisztán várhassa gazdáját, ha lete­lik a vakáció. Ami azt a bizonyos vakációt illeti annak is bizony vége szakad egyszer, sőt: igen hamar! Egyre többen ér­keznek vissza a nyaralásból az urak, benépesül a városházi folyosó, zsú­folásig telve a polgármester titkári hivatala. A boltíves folyosókon is égyre sűrűbb a forgalom: az első emeleten szokott posztjukon álldo­gálnak, vagy sétálgatnak a szerkesz­tők, megnyugtatván az izgatottan érdeklődő városatyákat, hogy ezen a világon semmi, de semmi újság nincsen, Amint hogy nem is igen lesz, több mint egy hónapig. Szokatlanul hosz- szú ideig tartott ezidén a 'vakáció, aminek oka az izgalmas választási harc okozta fáradságban és a város- politikai helyzet tavaszi feszültségé­ben keresendő. Nincs is remény arra, hogy szeptember vége előtt megkezdődjön a törvényhatóság élete. Bizonyos azonban, hogy men­nél nagyobb a csend, annál nagyobb zaj várható azutánra. Bár azt is meg kell állapítani, hogy viharokra nem igen van kilátás: soha nyugod- tabb, mint most, nem volt a város­házi atmoszféra. * AZ ELMÚLT HÉT KÖZEPÉN ér­kezett haza marienbadi üdüléséből Sipöcz főpolgármester. Közel há­rom hetet töltött a világhírű fürdő­helyen felesége társaságában a fő­polgármester. Múló természetű be­tegség is megzavarta az üdülést, ettől a jelentéktelen incidenstől el­tekintve azonban kellemes és kedves volt a marienbadi sejour. Egy napra belátogatott hivatalába a főpolgármester, természetesen a legszigorúbb inkognitóban, titkári hivatala volt a legjobban meglepetve. Sipőczék rögtön Budapestre való megérkezésük után a zebegényi csa-1 Idái kúriába hajtattak, itt még pár' hetet fognak eltölteni a legteljesebb viszavonultságban Sipöcz Jenőék. A főpolgármester hivatalát különben csak szeptember második felében fogja elfoglalni, ha azonban előbb ke­rül sor a szanálással kapcsolatos miniszteriális konferenciádra, a fő­polgármester egy-egy napra meg fogja szakítani zebegényi üdülését. HÉTFŐN REGGEL HÁROMNE­GYED NYOLC órakor a tőle meg­szokott ruganyos lépésekkel lelsietett a városháza első emeletére Sz end y polgármester. Egy órai ebédmegsza­kítással teljes tizenhárom órán ke­resztül: este kilenc óráig hivatalában volt már ezen az első napon a po- áeszta. Elsőnek helyettesével: L a - motte alpolgármesterrel tárgyalta le Szendy a vakáció alatt történteket, majd az ügyosztály-vezetőket és a szakhivatalok vezetőit hívatta, meg­hallgatva jelentésüket a legfontosabb folyó ügyekről Az a nagy munkatempó, amelyet a polgármester diktál önmagának, ter­mészetszerűen lehetetlenné tevzi, hogy lega'ább az éjszakákat viseg­rádi villájában töltse. Már budai kú­riájukban laknak Szendy ék, a po'- gármesternek arra a fél órára sem telik, amennyit a Visegrááról való bejövetel jelentene. Meg kell cáfolnunk azokat a híre­ket amelyek arról szólnak, hogy Szendy újból szabadságra menne. Erről semmilyen formában nincs szó. A polgármester teljesen kipihente magát, azon két heti szabadságideje alatt, amelyet egy Salzburg melletti kis faluban töltött el. FELKAY TANÁCSNOK ÉS HAV- LIN tanácsjegyző képviselték a fő­várost a polgármester megbízásából a mohácsi ünnepségekre és a göcseji héten. * KENESSEY GIZI, a polgármester titkárnője szabadságidejét Dálmáciá- gan töltötte. * A TÖRVÉNYHATÓSÁGI bizottság­ból hónapokon keresztül hiányzott Ugrón Gábor nyug. belügymi­niszter markáns alakja. Ugrón hóna­pokon át súlyos betegen feküdt az egyik budai szanatóriumban. A nép­szerű kegyelmes úr most már telje­sen felgyógyúlt és a szeptemberben megináúüó törvényhatósági életben már részt fog venni. * GYURGYÓKAY ZILAHY DEZSŐ­NEK, a Székesfővárosi Idegenfor­galmi Hivatal igazgatójának leányát, Máriát, eljegyezte ifi. G e r 6 László építészmérnök.

Next

/
Thumbnails
Contents