Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-08-31 / 34-35. szám
1935. augusztus 31. iimmimPE&F 3 A költségvetés a polgármester előtt Miért nem tárgyalható ugyanazon a közgyűlésen a multévi zárószámadás és a jövő évi költségvetés? — Hétfőn veszi át a főváros az OTI-kölcsön első részletét: 4.2 millió pengőt — Ankéton fogják tisztázni, mennyivel tartozik a főváros az államnak és mennyivel az állam a fővárosnak — Az Uj Budapest tudósítójától. — ,Szendy polgármester hétfői liivatal- balépésével megkezdődött a városháza őszi szezonja. Bár egyelőre az önkormányzat különböző szervei közül kizárólag a különféle műszaki szakbizottságok tartanak üléseket, konkoly előkészítő munka folyik az adminisztráció kohóiban, hogy a törvényhatósági bizottság őszi ülésszakát megfelelő feladatokkal foglalkoztathassa a polgár- mester. Nem kétséges, hogy a szeptember második felében összeülő törvényhatósági bizottság első feladata a két nagy háztartási probléma: az elmúlt évi zárszámadás és a jövő évi költségvetés letárgyalása lesz. Ezekről a problémákról és ezzel kapcsolatban a főváros aktuális pénzügyi kérdéseiről Bódy László dr, tanácsnok, a pénzügyi ügyosztály nagytehetségű vezetője, a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Mindenekelőtt meg kell cáfolnom azokat az egyes sajtóorgánumokban napvilágot látott hi résztél éselcet, amely szerint a polgármester úr a múlt esztendei zárszámadást és a jövő esztendei költségvetést együttesen kívánná tárgyaltatni a törvényhatósági bizottsággal. Erről egyáltalában nem) is volt szó illetékes helyeken, annál kevésbbé, mert erre nincsen is mód. Az 1930: XVIIE t. c. ugyanis a leghatározottabban megállapítja, hogy fi költségvetés tárgyaláséira összehívott közgyűlésen csak a költségvetést szabad tárgyalni. Vagyis a közgyűlés elnökének nem is áll módjában ugyanazon közgyűlés napirendjére kitűzni a zárszámadást és a költségvetést. Kétségtelen, hogy a zárszámadást külön közgyűlésen kell letárgyalni, valószínűleg még szeptember végén és október havában kerül azután sor rendes szokás szerint a költségvetés letárgyalására. 1—• Ami m(ost már magát a költség- vetést illeti, a helyzet az, hogy a nyers tervezet elkészült és azt a legközelebbi napokban fogom referálni a polgár- mester úrnak. A polgármester úr fogja azután megadni azokat a végleges direktívákat, amelyek alapján majd a költségvetés végleges formát ölt, hogy azután az ön- kormányzat szervei elé kerüljön. Polgármesteri rendelet tiltja, hogy számszerű adatokat közöljünk a nyilvánossággal a költségvetés adataira vonatkozóan, és ezért csupán annyit mondhatok, hogy a kezeim között levő nyers költségvetési tervezet, mint minden nyers tervezet, természetszerűen deficites. A polgármester úr feladata azután, hogy a túlzott előirányzatokat lefaragja és a kiadási oldalt a bevételi oldallal egyensúlyba hozza. Mire a költségvetés majd a pénzügyi szakbizottság elé fog kerülni, akkorára ezek a deficitek, amelyeket — ismétlem — az egyes ügyosztályok és intézmények túlzott buzgalma hoz csupán létre az előirányzat terén, le lesznek faragva, úgyhogy az önkormányzat már egy deficitmentes költség- vetést tárgyalhat. — Egyet azonban már most is a leghatározottabb formában közölhetek a nyilvánosággal és ez az, hogy az új költségvetésben a közüzemi díjak, az adók, általában a közterhek emeléséről természetszerűen nem lesz szó, vagyis a főváros meglévő erőforrásai segítségével fogja a jövő esztendőben is a háztartást továbbvinni. Annak eldöntésére természetesen, hogy lehet-e szó a közszolgáltatás valamelyik ágában a díjak mérsékléséről, a törvény- hatósági bizottság és a kormányhatóság iránt felügyeleti hatóság van hivatva dönteni. Konkrét előterjesztés azonban sem az emelést, sem a csökkentést illetően nem fog a polgármester úr részéről a költségvetéssel kapcsolatban az önkormányzati szervek elé kerülni. — A főváros pénzügyi ügyvitele — folytatta nyilatkozatát Bódy tanácsnok — általában a rendes, megszokott mederben folyik, semjmi fennakadás, sem- rrii előre nem látott esemény ezen a téren nem, történik és nem is igen történhet. Legfontosabb közeli teendőnk: az OTI-kölcsön tényleges felvétele. Erre a nevezetes eseményre a hétfői nap folyamán fog sor kerülni, amikor is a Községi Takaréknál az OTI vezetőinek átszolgáltatjuk az időközben a fővárosi Házinyomdában elkészült és a polgármester aláírásával ellátott kötvényeket, egyben megkapjuk a 21 millió pengős kölcsön első részletét: 4.2 millió pengőt. — Azért kapunk csupán egyelőre 4.2 millió pengőt, mert takarékossági szempontból olyképpen diszponáltunk, hogy csak a beruházó programm előrehaladásával szükségessé váló összegek kerüljenek időnként — öt egymásután következő féléven át egyenlő részletekben —< lehívásra. Ez az intézkedés a kamatmarzs szempontjából történt: természetszerűen kisebb a betéti kamatláb, amit a főváros a Községi Takarék- pénztártól kap, annál a százaléknál, amelyet kamat címén az OTI-nak fizetnünk kell. Ezért hívunk le most szeptember elsejével 4.2 millió pengőt, a következő ugyanekkora részlet lehívására pedig csak jövő év március elsejével, a nagy közmunka-akció tavaszi új etapjában kerül sor. — Az OTI-kölcsön első részletének mlpstan, látszat szerint elkésetten történt lehívása természetszerűen nem jelenti azt, hogy a beruházó programm végrehajtása fennakadást szenvedett volna és a polgármester úr intézkedése folytán a folyó háztartási bevételekből jelentékeny összegeket ne folyósítottunk volna a Községi Takarék útján a nagy közmunkaprogramm megvalósítására. Mintegy egymillió pengőre rúg az az összeg, amelyet a Községi Takarék ezen a einten mintegy előlegképpen folyósított a fővárosnak. Ez az összeg főleg a Margithíd kiszélesítésére és iskolaépítésekre ment el. Most természetesen ezt a mintegy egymillió pengőt azonnal visszatérítjük a Községi Takaréknak, a 4.2 millióból fennmaradó 3.2 millió pengőt pedig folyószámla-betétként fogjuk kezelni ugyancsak a főváros pénzintézeténél: a Községi Takaréknál. Elmondotta még munkatársunknak Bódy tanácsnok, hogy a zárszámadás közgyűlési tárgyalását egy nagy fontosságú értekezlet fogja megelőzni. A főváros vezetősége végre tisztázni akarja, mennyivel tartozik az állam különböző köztartozások és közszolgáltatási díjak címén a fővárosnak, viszont mekkora a fővá— Az Uj Budapest tudósítóidtól. —-Több alkalommal megemlékezett az Uj Budapest arról a munkásságról, amelynek során a Fővárosi Közmunkák Tanácsa végre elkészítette az Építésügyi Szabályzat refoi'mjának tervezetét. Ebből a tervezetből kiderül, hogy nemcsak az újfajta építőanyagok használata és a takarékos építési módszerek forradalmasították a szó szoros értelmében a főváros elavult építésügyi normáit, hanem elkerülhetetlenné vált a főváros új övezeti beosztása is. A városrendezési ügyosztály érdemes vezetője, K e m p e 1 e n Ágoston műszaki fötahácsos az illetékes alosztály vezetőjével, M e s s i k Géza műszaki főtanácsossal együtt most elkészítette és a polgármester elé terjesztette a főváros új övezeti beosztását, amelynek fontos irányelvét illetékes helyen a következőkben ismertették az U j Buda p e s t munkatársával: — A főváros területének kétféle beosztásra van szüksége, melyeknek egymással összhangban kell államok. Az első beosztás véleményünk szerint egy általános rendezési tervbe volna foglalandó. Ennek tartalmaznia kell az összes területek rendezését és egyúttal a fő- és átmenő forgalmi utak, vasúti és közúti pályák, vízelvezetési vonalak hálózatát. Az építési övezetek új beosztásának azonban ezenfelül ki kell terjeszkednie nemcsak Budapest, hanem a szomszédos községek területére is. Szükség van erre egyrészt azért, mert vannak olyan városfejlesztési szükségletek, amelyek kielégítésére Budapest területén megfelelő hely már nincs, másrészt a főforgalmi útvonalak, vasúti pályák és közmű-vezetékeik továbbvezetéséről a szomszéd község területén át gondoskodni kell. Ennek a szomszéd helységekkel egyetértésben készítendő általáHULLÁMFÜRDŐ CSILLAGHEGYEN Kabin ós szekrényárak leszállítva Kombinált jegyek az IBUSZ-pavillonokban ros hátraléka az állammal szemben bizonyos költségvetésileg beállított, ténylegesen azonban nem folyósított összegeket illetően. Ez az értekezlet lesz azután hivatva arra, hogy kiküszöbölje ezen a téren azokat a sajnálatos ellentéteket, amelyek a kétirányú tartozások révén tagadhatatlanul fennállanak. nos rendezési tervnek kell kiküszöbölnie az olyan anomáliákat, aminö Újpest szennyvizeinek a Pesti Dunaágba való vezetése, a pesti bűzös szennyezett levegőnek a szomszédos városok legsűrűbben lakott részeibe való átbocaá- tása, a főutcáknak keskeny torkolta- tása, stb. Fontos feladatnak tartjuk az új építési övezet megalkotása során a Belváros mentesítését a tömegek állandó be- özönlésétöl közlekedési szempontból. Ahelyett, hogy külön üzleti negyedet jelölnénk meg a mai elosztás továbbfejlesztésére, a tisztán üzleti célokat szolgáló házaknak különleges lehetőséget kell nyújtani. A lakóvidéket soklakásos házak és villák övezeteire oszthatjuk. A soklakásos házak két övezetet foglalnának el, ahol legfeljebb 23 méter magas házak lennének építhetők, melyek magassága az utca szélességét sem haladhatja meg. A másik külsőbb övezetben az épületmagasságnak maximumát 12.50 méterre vennök. —i A villák két övezetben helyezkednének el. A belsőben legfeljebb három emeletsorral, a külsőben legfeljebb két emeletsorral bíró szabadon álló épületek lennének emelhetők, melyeknek alapterülete maximálva lenne. A családiházak övezeteiben viszont csak egylakásos házat lehetne építeni. Az építési mód,az egyikben sávos, csoportos, vagy ikerházas, a másikban az utóbbi két típus mellett sza- badonálló is lehet. A tiszta gyárterületet v-agy kizárólagos övezetet a Pest- szenterzsébettö1 délkeletre elterülő vidékre és Csepel szigetén tartjuk elhelye- zendőnek, míg a mai gyárvidékeket az egyes ipari és gyárvidékbe sorolnék. A zöld-területekre nézve szükségesnek tartjuk, hogy ezek aránya az illető városrész területéhez és lakosságnak számához törvény vagy rendelt útján szabályoztassék. Csepelen és Pestszenterzsébettől délre lesz az uj gyári övezet A legmodernebb irányelvek szerint készült el Budapest uj övezeti beosztása
