Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-19 / 3. szám
1935 január 19. ujmm&PESi Nincs deficit! Elkészült a főváros elmúlt évi zárszámadása, melyből kiderül, bogy egyetlen fillér deficitje sem volt 1934-ben a fővárosnak — A szanálási törvény létjogosultságát teszi kétessé a deficitmentes zárszámadás —- Az Uj Budapest tudósítójától. — A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén többen felvetették azt a kérdést, hogy megfelel-e a valóságnak az a hír, amely szerint Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter nem hajlandó jóváhagyni a székesfőváros 1935. évi költségvetését. A törvényhatósági bizottság közgyűlése tudvalévőén deficitmentessé tette a költségvetést azzal, hogy elfogadta Wolff Károlynak, a Keresztény Községi Párt vezérének azt az indítványát, amely szerint a közgyűlés a költségvetésből kiemelt beruházási tételek fedezésére kölcsönnek a felvételét határozza el. Bizonyos oldalról nem minden tendencia nélkül híresztelik most azt, hogy a belügyminiszter dezavuálni fogja Wolff Károlyt — a költségvetés jóváhagyásának a megtagadásával. Mint az Uj Budapest munkatársa legilletékesebb helyről értesül: Ez a hír nem felel meg a valóságnak! Mindenekelőtt tévedJs az a beállítás, hogy Wolff Károly a belügyminiszterrel folytatott megbeszélések eredménye alapján terjesztette elő a közgyűlésen a beruházási tételek kiemelésére vonatkozó indítványát. Aki figyelmesen elolvassa Wolff Károlynak a közgyüésen elmondott költségvetési beszédét és a költségvetési vita végén előterjesztett indítványának az indokolását, az megfogja állapítani, hogy Wolff Károly saját feleló'sségére terjesztette elő nevezetes indítványát, amelynek az elfogadását a maga szempontjából egyáltalán nem tekintette presztizskérdésnek. Wolff Károlynak a közgyűlés által elfogadott indítványa előterjesztésével i kizárólag az volt a célja, hogy az autonómia pártjait egy nagy gondolat jegyében összefogja és ezzel rábírja az autonómiát olyan értelmű bizonyíték fölmutatására, amely szerint az autonómia maga is képes a szanálás művét elvégezni. A belügyminisztert í illetően Wolff Károly csak annyiban nyilatkozott, hogy megemlítette azt az értesülését, amely szerint a belügyminiszternek nincs kifogasa az ellen, ha az autonómia maga állítja helyre a költségvetés egyensúlyát és nem várja meg a kormány által kinevezett főpolgármester szanálási terveinek a nyilvánosságra hozatalát. Mindezekből következik, hogy sem a főváros közgyűlését, sem Wolff Károlyt a Keresztény Községi Párt vezérét nem érné politikai értelemben vett blamázs — akkor sem, ha a belügyminiszter nem hagyná jóvá a főváros 1935. évi költségvetését. De még erről sincs szó, mert — amint ezt az Uj Budapest munkatársával a legilletékesebb helyen közölték — a belügyminiszter nem fogja megtagadni a jóváhagyást a székesfőváros új költségvetésétől, mindössze arról van szó, hogy a közgyűlés által kiemelt tételek közül egyet-kettőt visszahelyez a költségvetési keretek közé, ami azt jelenti, hogy ennek az egy-két beruházási tételnek a fedezését a belügyminiszter költségvetési úton óhajtja biztosítani. Még abban az esetben is, ha a belügyminiszter egy-két ilyen beruházási tételt visszahelyez a költség-vetés keretei közé, — ezzel sem okoz különösebb nehézségeket, mert legfeljebb arról lehet szó, hogy egy, vagy másfél millió pengős deficit fog végeredményben mutatkozni. Ebben az esetben pedig még mindig deficitmentessé lehet tenni a költségvetést, merthiszen Wolff Károly többször említett indítványában még sok olyan tartalék-felesleg mutatkozik, amelyeknek a beállításával ellensúlyozni lehet a felügyeleti hatóság esetleges intézkedéseit. De egy másik tényt is föl lehet említeni, amely amellett szól, hogy Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a főváros jövő évi költségvetését jóváhagyja. Ez a tény, amelyről még igen kevesen tudnak, még Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter előtt sem ismeretes. Az Uj Budapest elsőnek hozza ugyanis nyilvánosságra, hogy a főváros 1931+. évi zárószáma- dásai nagy vonásokban már elkészültek és szenzációs eredményt mutatnak. Nem kisebb szenzációról van itt szó, mint arról, hogy a főváros 1934. évi gazdálkodásáról szóló zárszámadások nem tüntetnek föl legminimálisabb deficitet sem, sőt Sebő Béla főszámvevő számít arra, hogy a zárószámadási eredmény többletei, vagyis pluszt fog hozni. Ez a végeredmény már csak azért is nagy feltűnést fog kelteni, mert hiszen egy évvel ezelőtt, amikor az új fővárosi törvényt kitűzték a képviselőház napirendjére, a kormány azzal érvelt, hogy nagyarányú zárószámadási hiányokkal kell számolni. Most azután kitűnik, hogy a deficit veszedelme úgyszólván teljesen elmúlt az aunonómia feje felől. Az 1933. év végén mutatkozó hiányokat 1.8 millió pengő leszámításával teljesen fedezték a régebbi beruházó kölcsönökből visszamaradt 15 millió pengővel, amit az emlékezetes politikai viharok között „titkos tartaléknak'’ neveztek el. Maga Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter is több ízben hangoztatta az új fővárosi törvény parlamenti tárgyalása során, hogy 1931+-re 11+—15 millió pengős újabb hiánnyal kell számolni, amelynek a fedezése szintén a szanálásnak lesz a feladata. Amennyiben tehát megfelel a valóságnak az a hír, amely szerint a fo'- város 1934. évi zárószámadásait pozitív eredménnyel végződnek, — amely hírnek a valódiságában n ncs okunk kételkedni, — akkor a kormánynak nincs semmiféle alapja arra, hogy az új költségvetéstől a jóváhagyást megtagadja. Az Uj Budapest-nek ez az értesülése^ politikai körökben mindenfelé nagy feltűnést fog kelteni. Mindenekelőtt’ az a hír fog a szenzáció erejével hatni, hogy az 1934. évi zárószámadások nem mutatnak föl hiányt, de számolni keü ennek az érdekes fordulatnak politikai következményeire is. — Ezekután ugyanis nemcsak ellenzéki oldalon, hanem kereszténypárti oldalon is föl fogják vetni a kérdést: mi szükség van egyáltalán szanálásra és miért kellett egyáltalán létrehozni az új fővárosi törvényt, amely megszűkítette a székesfővárosi autonómia jogait? Annak az autonómiának, amely a mai súlyos gazdasági viszonyok között úgy tudott gazdálkodni, hogy a deficitet teljesen kiküszöbölte, nincs szüksége gyámságra! A városházi pártok vezetői mindenesetre nagy érdeklődéssel várják az újabb fejleményeket ezen a téren. Reprezentációs ravatalozó épül a Kerepesi temetőben Hétszáz személy befogadására létesül az aj ravatalozó múlt vasárnap nem kisebb balatoni szaktekintély állapította meg, mint a kitűnő Ilovszky János. A páratlanul népszerű józsefvárosi örökös városatya a nap huszonnégy órájából most huszonhármat a Baross- Szövetség február elején tartandó közgyűlésének előkészítésével tölt. Semmi csudálkozni való nincs azon tehát, hogy a rengeteg telefonálás, levél, tárgyalás, szóval: közügy elől egy napra az agyonfáradt Ilovszky leszökött Kenésére, még pedig a Krizantémum- Társasággal: megnézni, befagyott-e már a magyar tenger. Bizony befagyott, sőt fél méter vastag hó is esett rá, nagy örömére a szánkózás és fakutyázás nagyszámú híveinek a fővárosi üdülőtelepen. Minden rendben volt, csak az volt az akadálya a jégszánkázás és a fakutyázás megkezdésének, hogy a takarékos- sági intézkedés folytán alaposan lecsökkenteti kenesei parti személyzetnek, amely egyetlen emberből, a Lajos nevezetű vitorlás emberből áll, bizony nem volt sem ideje, sem ereje, hogy megszabadítsa a strandfürdő előtti befagyott tó-részt a rajta levő hótól. De nem azért volt Ilovszky Kenésén, hogy az ö nagyszerű leleményessége és szervező ereje ilyen csekély feladattal gyorsan meg ne birkózzon! A gondolatot már is tett követte: Ilovszky szerzett a Lajos nevezetű vitorlásmestertöl egy speciális széles hólapát o t és el kezdte hányni a havat. Társaságának tagjai között rögtön követőkre is talált V é g h János nyug. tiszti főorvos és Fekete Géza tanácsi fogalmazó személyében, akiknek segítsége mellett néhány negyed óra alatt eltűnt a hó, a strandfürdő előtti befagyott tórészről. Az eltakarításban seprűkkel működtek közre Müller Antal országgyűlési képviselő, Szabó József a Beszkrt igazgatóságának tagja és W i g h János nyugalmazott józsefvárosi elöljáró. Lajos vitorlásmester hümmögve jegyezte meg: —- Pesten csinálnák ezt, méltóságos uram! Rögtön sírna az egész népesség, hogy konkurrenciát tetszik nekik csinálni! Hogy a tréfás hó-eltakarítás után, amely pompás testgyakorlásnak is beillett, mennyit evett ebédre a Krizantémum Társaság, arról ezek után hallgasson a krónika. * A VÁROSHÁZA BETEGEI: Farkas Ákosné, az elnöki ügyosztály kitűnő tanácsnokának kedves és bájos hitvese súlyos középfültő-gyulladáson ment keresztül. Bár a betegség szerencsésen lezajlott, Farkasné még pár héten át kénytelen a szobád őrizni. —- F e i g l e r Károly dr. tiszti ügyész és felesége homloküreg-gyulladásban fekszenek betegen Aréna-úti lakásukon. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Régi panasza a temető-igazgatóságnak és a közönségnek is, hogy nagyobb és díszesebb temetések rendezésére megfelelő ravatalozó helyiség nem áll rendelkezésre. A legnagyobb ravatalozó helyiségekbe maximálisan ötven-hatvan ember fér be, úgyhogy azokat a temetéseket, amelyeken többszázra rúgnak a megjelentek száma, a ravatalozó épület előtt, a szabadban, vagy az amellett levő faépületben, amely erre a célra egyáltalán nem alkalmas, kénytelenek még rossz idő esetén is megrendezni. Ezen a panaszon iparkodik segíteni Salamon Géza dr. tanácsnok, a közegészségügyi ügyosztály érdemes vezetője, amikor a közeli hetekben új, nagy, díszes ravatalozó helyiség megépítésére tesz előterjesztést a polgármesternek. A legutóbbi napokban helyszíni szemle is volt a Kerepesi-temetőben, amelyen az új, nagy, díszes ravatalozó helyiség heÜKOVITS J. Hözpontitutes; es uizuezetem ufiiiaiata V, JÓZSEF-TÉR 11 Telefon 81-1-54. lyéiil a bejárat mellett, az igazgatósági épülettel szemben levő üres parcellát, amely százhúsz méter hosszú és hetven méter széles, jelölték ki. Salamon tanácsnok úgy tervezi, hogy az új ravatalozó épületet a felveendő függőkölcsönből építenék meg, annál is ■ inkább, mert ez a& építkezés hasznot- hajtó beruházásnak Ígérkezik, hiszen az eddiginél nagyobb befogadóképességű ravatalozó helyiségeket előreláthatóan. gyakran fogják igénybevenni. Az új reprezentációs ravatalozó épület terveit már készíti a magasépítési ügyosztály. A ravatalozó helyiség három részből fog állani, amelyek közül a középső négyszáz ember, a két szélső százötven-százötven embert tud majd befogadni. A falak széttolhatók lesznek, úgyhogy egyetlen nagy ravatalozó helyiség lesz szükség esetén alakítható hétszáz főnyi befogadóképességgel. Januar hű 20-án 24-űn űs 27-én délután v23 érakor llBBinuersenneli vmn ii mi iinu.*iiiiwiMaB«waB
