Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-19 / 3. szám
4 ujBUBAPisr Í935 január 19, Az ülnöki állások számának szaporítását kéri Csorna árvaszéki elnök Nyolc kisrangu állás megszüntetését és évi hatezer pengő megtakarítást jelentene az árvaszéki státusrendezés-— Az Uj Budapest tutósítójától. Régi keletű kívánsága az árvaszéknek a fogalmazói státus rendezése. Még Ágoston árvaszéki elnök 1928-ban előterjesztést tett e tárgyban a főváros tanácsához és a polgármesterhez. hangsúlyozván, hogy a háború utáni időkben felgyülemlett munkát a mai létszám mellett nem tudja az árvaszék a közérdeknek megfelelő módon elvégezni. A legutóbbi napokban, hivatkozással a polgármester státusrendezési körrendeletére, az árvaszéki elnök új előterjesztéssel fordult a polgármesterhez. Erről az előterjesztésről Csorna Kálmán dr. árvaszéki elnök, egyetemi magántanár, az európai hírű gyám jogi tudós, a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: —- A székesfőváros árvaszékénél szervezés az 1911. évi általános státusrendezés óta — kivéve azt az egy esetet, amikor az 1930. év folyamán a tizenhárom ideiglenes segédfogalmazói állásnak végleges segédfogalmazói állásra való átszervezését a belügyminiszter engedélyezte — nem volt. Nem volt szervezés annak ellenére, hogy az ügyforgalom a háború előtti évekhez viszonyítva több mint a kétszeresére emelkedett, annak dacára, hogy az árvaszéki érdemi ügyeknek ülésben II. II. Mindezek előrebocsátása után a kontárkodás hathatósabb megszüntetése végett az alábbi intézkedések foganatosítását tartanám szükségesnek: Mindhárom fokú rendőri büntető bíróság részére hatályos újabb rendőri büntető szabályzat kibocsátása, melynek főként az eljárás gyorsítását célzó intézkedéseket kell tartalmaznia. I történő elintézési módja tíz esztendeje megszűnt és az árvaszéki ülnök, mint egyes bíró lett az ügyek egyedüli előadója és felelős intézője. — Hangsúlyozom — és csak az utóbbi években szinte szokássá vált perekre utalok, amelyeket az árvaszék egyes főtisztviselői, illetőleg a főváros ellen indítottak a magukat meg- károsítottnak érzett felek, — hogy az ülnökök felelőssége sokkal súlyosabb, mint azelőtt volt, mert hiszen ez a felelősség törvényeink szerint más köz- tisztviselő, sőt a bíró anyagi kártérítési felelősségénél is súlyosabb. A gyámhatóság felelősen intézkedő tagját nem mentesíti, ugyanis a kártérítési kötelezettség alól az a körülmény, hogy a kiskorú, illetőleg gondnokolt törvényes képviselője elmulasztotta a gyámhatóság tagjának a kiskorút károsító intézkedése ellen jogorvaslattal élni. — Nem kétséges, hogy az árvaszék ügyintézéséért a terhet és felelősséget elnöki, illetőleg elnökhelyettesi felülvizsgálat mellett az ülnök viseli. Az ő munkássága adja meg a hivatal nívóját és így a hatóság tekintélyét. Éppen ezért az ülnököt a köz érdekében munkával túlterhelni nem célirányos, mert túlterhelés esetén vagy munkája lesz felületes és így erősen kifogásolható, vagy pedig egészségi állapota szenved foglalt idevonatkozó rendelkezések, kihágások eseteiben is alkalmazhatók, az első fokon eljáró rendőri büntető bírák attól mégis tartózkodnak, mert ismételten előfordult, hogy a III. fokú rendőri büntető bíróság az idevonatkozó rendelkezést jogtalannak mondotta ki s ily III. fokú döntés birtokában az érdekeltek az eljáró első- és másodfokú bírák ellen kártérítési pereket indítottak. súlyos károkat. A kifogásolható, vagy felületes munka nemcsak az érdekelt fél, vagy az előadó anyagi és erkölcsi károsodását eredményezheti, hanem az előadó vagyontalansága esetén a közérdeket is sérti, mert ily esetben a főváros közönsége tartozik kártérítési felelősséggel. Nem kétséges tehát, hogy az ülnöki állások számát a segédfogalmazói állások terhére szaporítani kell, de ugyancsak a hivatal és a köz érdekében szükségesnek tartom a középfokú állások számának szaporítéi- sát is. A polgármester úrnak azt az előterjesztést tettem, hogy a jelenlegi nyolc ülnöki állást két ülnöki állással szaporítsák és így az ülnökök száma tíz legyen. Ugyancsak eggyel-eggyel kérem szaporítani az I. osztályú és a II. osztályú jegyzői állások számát, Ezzel szemben a jelenlegi öt I. osztályú és öt II. osztályú fogalmazói állások számát egy-egy állással, a tizennégy segédfogalmazói állás számát pedig hattal kérem apasztani. Végül kérem a két gyakornoki és két havidíjasi állás megszüntetését. — A fentiek szerint nyolc emberrel kevesebb lenne javaslatom szerint a fogalmazói státus. A javaslatom szerinti státus tehát létszámcsökkentést eredményez és amellett a jelenlegi tisztviselői törzsfizetések és lakbérek alapul vétele mellett az átmenet után évi hatezer pengő megtakarítással jár. ba tett kihágási ügyek elbírálása sokkal nagyobb felkészültséget igényel, mint má3, pl. a terményhamisítási kihágási ügyeknél, a hol a cselekmény elbírálása szinte már eldőlt abban a pillanatban, amikor a szakközeg (a vegyész, orvos, stb.) a hamisítás, ár- talmasság, stb. fennforgását már megállapította és a rendőri büntető bíró tevékenysége kimerül abban, hogy a felelősség kérdését kell tisztáznia, s az alkalmazandó büntetési nemet és mérvet megállapítania. Az ipari kihágások számos esetben specializálódást kívánnak, behatolást az ipar működési körébe, mert megfelelő rendelkezések hiányában a rendőri büntető bíró van hivatva megállapítani az egymáshoz közelálló iparok határvonalait, megmegszüntetni a súrlódási felületeket, stb. Kívánatos lenne, hogy a központosított rendőri büntető bíróságon az egyes rendőri büntető bírák között az ügyek ne a terheltek nevének kezdőbetűi, vagy az elkövetés helye szerint osztassanak meg, hanem az elosztás bizonyos iparágak (pl. építőipari) szerint történjék. Az a rendőri büntető bíró, akinek ilymódon alkalma nyílik valamely iparág sérelmezett jogkörével állandóan behatóan foglalkozni, a vitás kérdések megítélésénél idővel oly biztonságra tesz szert, hogy a feleket sok felesleges huzavonától, zaklatástól, a hivatalt pedig tekintélyes meny- nyiségű munkától mentesíti. Előnyére szolgálna a központosítás az ügyintézésnek azért is, mert az ösz- szes rendőri büntető bíráknak egy épületbe történő elhelyezése esetén a szakképviselők behatóbban működhetnek közre s nem adódna elő olyan helyzet, hogy a szakképviselők az egyes ügyekben azért legyenek kénytelenek a tárgyaláson való megjelenést mellőzni, mert ugyanabban az időpontban a város másik részén is van hasonló ügyben tárgyalásuk. Központosítás esetén a makacs kon- tárkodóktól állandóan megfelelő kimutatás állana a rendőri büntető bírák rendelkezésére a kéznél lévő nyilvántartási adatok alapján. Természetesen a kontárkihágások hatékonyabb üldözése minden téren nagyobb munkát, nagyobb hivatali személyzetet, stb. igényel. Az a rendőri büntető bíró, akinek egy tárgyalási napon esetleg 30—40 ügyben is határozatot kell hoznia, nem merülhet be annyira az előtte lévő ügy meritumába, mint amennyire esetleg azt az ügy megérdemelné és megkívánná. A kontárkodás leghatékonyabb megszüntetéséhez a gyors intézkedés vezet. Ha a rendőri büntető bírónak módjában áll mindjárt az eljárás kezdetén megfelelő intézkedéseket foganatosítani (lefoglalás, megfelelő bizonyítékok szerzése, stb.), szóval a kontár lehetetlenné van téve, az ítélet már nem is olyan fontos s a közönség is jobban fog tartózkodni a kontárokkal való munkáltatástól, ha azt fogja látni, hogy a kontárral való dolgoztatás az ö anyagi károsodásával is járt. Ezért volna indokolt soro3, permanens rendőri büntető bíró működtetése, aki a halaszthatatlan intézkedéseket a kontárkodás megakadályozására a panasz beérkeztekor azonnal, késedelem nélkül megtegye. Végül sürgősen változtatni kell azon a jelenlegi tarthatatlan állapoton, ami a jogerős kihágási ítéletek végrehajtása körül uralkodik. Nem ritkán 4—5 esztendeig is eltart az aránylag csekély összegű pénzbüntetés behajtása. Hogy is mutatkozhatnék a renitens kihágó részéről javulás, amikor az ítéletet ellene ugyan meghozták, de a sújtó kezet nem érzi, mert ő ugyan évekig még mindig nyugodtan kontárkodhatik, rajta senki a büntetést végre nem hajtotta. Külön behajtási osztályt a rendőri büntető bíróság mellé, mely a jogerőre emelkedést követő 15-ik napon elítéltet végrehajtja. Rengeteg munkaidőt, fáradtságot, papírt, stb. lehetne megtakarítani ezzel a látszólag személyzetszaporítást igénylő intézkedéssel. HAVAS GYULA kefe és ecsetgyáros Arany koszorús mester eVAR:«II.. RÖZSA-UTCA 2R. Telefon: 30—2—45. Remetehegy platóján Doberdó-út 10—16. sz. alatt, József főherceg és Schmidt Miksa kastélyai közvetlen szomszédságában, szépfekvésű, befásított 300 négysögöles üres villatelkek és villaépületek eladók A percellák a 72-es villamostól néhány percnyire, főútvonalon terülnek el, könnyen megközelíthetők. — Remek kilátás, elsőrangú hegyi levegő. Bővebbet a helyszínen, vagy Telefon: 83-2-89. alatt. Utasítás a II. B. N. 5., 6. §-ainak olyan értelmezésére, hogy az eljáró rendőri büntető bíró mérlegelésére van bízva, hogy terhelt vagyoni és kereseti viszonyainak megállapításánál megelégszik-e terhelt bemondásával, nehogy megismétlődjék az a nem régen előfordult eset, hogy a Kihágási Tanács azért semmisített meg egy maximális büntetési kiszabó ítéletet, mert az eljáró alsófokú rendőri büntető bírák megelégedtek terhelt azon „egyoldalú” bemondásával, hogy vagyonosnak vallotta magát. A kihágások megszüntetésének egyik legcélravezetőbb s már az eljárás első stádiumában felhasználható eszköze a bűncselekmény elkövetésére szolgáló szerszámok, munkaeszközök, anyagok stb. elkobzás céljábóli lefoglalása. A Kbtk. 25. §-ában kapott felhatalmazás értelmében a Btk. 61. §-ban Helyesnek látszik továbbá a jogosulatlan iparűzéssel elkövetett kihágások ügyeiben eljáró rendőri büntető bíróságoknak további, illetőleg teljesen egy helyre való központosítása. A központosítás mellett szól elsősorban, hogy a kihágási ügyekben ítélkező rendőri büntető bírák egységesebb gyakorlatot fognak folytatni. Az egy épületben, egymás közelében működő rendőri büntető bíráknak inkább módjuk van arra, hogy nézeteiket kicseréljék, a fontosabb eseteket megtárgyalják, mint a kerületekben szétosztott, egymástól távolesőknek, akik között az eddigi gyakorlatból leszűrt tanúság szerint rendeletekkel, elvi jelentőségű határozatokkal, sőt az esetleg bevezetendő időnkinti megbeszélésekkel sem lehet kellő egyöntetűséget és kellő felkészültséget elérni. Pedig a jogosulatlan iparűzés miatt folyamatA kontárkodás megszüntetéséhez a gyors intézkedés vezet Az Uj Budapest részére irta: FELKAY FERENC Dr. Két közlemény
