Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-19 / 3. szám
UJ BTUliPFSI 1935 január 19. üzemrendezési kívánság is szívügye lesz Szendy polgármesternek. Az új földművelésügyi miniszter pedig bizonyára már csak a különböző foglalkozási ágak és társadalmi osztályok össz- hangos élete érdekében is beszünteti az árdrágítás elgondolását, amely mint látjuk, talán egy-két szemfüles ember kivételével senkinek sem használt, hanem mindenkinek ártott és azt az irányt követi, amelyet meg vagyok győződve, az egész város egyhangú óhajaként fentebb jeleztem, amely közmegelégedésre válhatik. WoliSKároly szózatával megalakult a Keresztény Klub A keresztény és nemzeti gondolat nélkül a magyar társadalmat a materializmus hullámverése közben a második ezer évre megszervezni nem leket! egyaránt, hanem a jó kereskedő jó polgári gondosságával kell végeznie a feladatát, amely a saját méltányos haszna mellett egyaránt szolgálja a termelés és fogyasztás érdekeit. Kapcsolat létesítendő a sertés és marhavásár, valamint a különböző piacok és az üzem munkája között és ennek a munkának az irányítása a vásárjogot is gyakorló ügyosztály kezében legyen. Az üzemszabályzaftal kiépítendő új szervezetnek figyelemmel kell kísérnie a főváros területén lévő szükségletet és a földművelésügyi kormány megfelelő szerveivel kapcsolatban nyilván kell tartani az ország tej'melésének a mennyiségét és mindig arról gondoskodni, hogy a mindenkori szükségletek az élelmicikkeknek kellő időben és kellő helyről való felszállításával illő áron elégíthesse ki; ebben a tekintetben a magánk er esked,ele mnek is útmutatásul szolgáljon és segítségül legyen. Az élelmiszereknek aként történő helyes igénybevételével látja a kormány a kivitelre maradó mennyiséget és úgy lehet beosztani, hogy a kivitel a megfelelő helyről minél kisebb költséggel eszközöltessék. A lelépett földművelés- ügyi miniszter azt mondotta, hogy ö a mezőgazdaság érdekében az árdrágítás minisztere. Azt is mondta, hogy a külföldre potom pénzért kivitt vaj többletárát a budapesti fogyasztókkal fizetteti meg. Termelő és fogyasztó egyaránt súlyosan érezte ennek a ferde felfogásnak a következményeit. A polgármester a közgyűlés támogatásával erős hangon igyekezett rávenni felfogása megváltoztatására, hogy a főváros közélelmezését olcsóbbá tehesse. A főpolgármester bizonyára ma is ezt az álláspontot képviseli. Az új polgármester pedig bizonyára magáévá teszi az elődje és a közgyűlés felfogását. Ha pedig ez megtörtént, úgy nemcsak a drágaság elleni felirat, de az — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Községi Párt vezetőségének régi elhatározása valósult meg a mai napon, amidőn Budapest keresztény társadalmának színe-javából megalakult a Központi Klub. Az alakuló közgyűlést szerdán este hét órakor tartották a klub Városliáz-uccai helyiségében, többszáz főnyi közönség jelenlétében. Az elnöki széket a gyengélkedő Wolff Károly helyett Csilléry András foglalta el. Felkérésére Nagy László dr. felolvasta Wolff Károly elnöki megnyitóbeszédét: — A magyar közéletben — mondja Wolff Károly — legnagyobb hatóereje mindig a politikának volt. A mai időkben ezt túltengő egyoIdalúságnak is lehet nevezni, de vitathatatlan, hogy a múltban e tulajdonságunk egyike volt azoknak a konzerváló erőknek, amelyek biztosították nemzetünk létét. Ez a tulajdonság jelenti a közélet megnyilvánulásaival szemben mutatkozó érdeklődést. Pedig csak a közélet az a hely, amely biztosíthatja a helyes lelkiség érvényesülését. Mostanában, amidőn a gazdasági élet fokozott jelentőségre tett szert, némi el- lanyhulás mutatkozik a közélettel szemben. Nem lenne azonban kívánatos, ha a magyar Icözélet veszítene inténzívitásá- ból, de nem is erről van szó, hanem arról, hogy az emberiség lelkülete megváltozott. Az alkotmány továbbra is nélkülözj keletien nemzeti életünkben és fennmara- I dásunkban. Mert igaz az a tétel, hogy ahol alkotmány van, ott van szabadság és ahol szabadság van, ott termelődik ki a kultúra. A politikának nem lehet felszívnia, es eltüntetnie a társadalom szervezettségét., mert a valódi alkotmányosság alapfeltétele a gerincse és jellemet tisztelő társadalom. A klub-alakulás olyan szervezetet kíván állítani a A'áros- házi politika mellé, amelyben szabadon éi’vényesülhet a polgárok szándéka, kívánsága és elgondolása. Ennek az elgondolásnak társadalmi vonatkozásban is mellőzhetetlen alapfeltétele a rendíthetetlen kei'esztény nemzeti alap. Egyértelmű ez a nemzeti létet biztosító önvédelemmel. Ez a klub rendíthetetlen harcosa, művelője és hirdetője lett a keresztény nemzeti gondolatnak, minden ízében és porcikájában, mert enélkül a magyar társadalmat a materializmus és hitetlenség hullámverése közben a második ezredévre megszervezni nem lehet. Megfontolás és ingadozás nincs. Elhatározásra és határozott cselekedetik van szükség' és a klub megindulásának pillanatában mi tisztázzuk ezt az elvi alapot. így akarjuk felépíteni a városi élet társadalmi megszervezését. Nem kertelünk, nem alkuszunk, hanem egyenes úton, tiszta munkát végezve haladunk a cél felé, támasztéka akarunk lenni a városházéinak, erőforrása politikájának. Amidőn az alapkövet leteszem, hittel állítom, hogy a lelkekben lerakott alap százszor erősebb minden betonnál, ez biztosítja a nemzet létét és ez vértezi fel a nemzetet olyan lelkiséggel, amely képessé teszi mindannak visszaszerzésére, aminek elvesztése felett ma könnyeket hullat. Betonmunka ez a társadalmi szervezkedés, amely a krisztusi igazságok erejének tudatában megy előre és küzd gyermekeink, az ifjúság, a munkásság és a polgári társadalom jogos erkölcsi és anyagi érdekeiért. A közgyűlés lelkes tetszéssel fogadta Wolff Károly felolvasott szózatát, amelynek elhangzása tán Csilléry András mondott beszédet. Meleg szavakkal vázolta a klub célkitűzéseit és javaslatot tett arra, hogy' a távollévő elnököt a közgyűlés bizalmáról biztosítja. Ezután Gyurkovich Henrik dr. felolvasta az alapító tagok névsorát, majd a közgyűlés egyhangú szavazással megejtette a választást. — Elnök Wolff Károly, alelnök Bednómz Köbért, Csilléry András, Ernszt Sándor, Homonnay Tivadar, Krizs Árpád, Lázár Ferenc, Müller Antal, Petrovácz Gyula, Raffay Sándor, Szőke Gyula, Toperczer Ákosné, Verebéig Jenő; titkárok Gyurkovich Henrik és Birlcás Géza; ügyész Szakáll Antal; klubigazgató Mackó Vilmos Ede; ellenőr Cselényi Pál, háznagy Petritz Ferenc és Szigethy István; könyvtáros vitéz Temesy Győző. A választmány tagjaiul a párt törvényhatósági bizottsági tagjait választották meg, a számvizsgálóbizottságba pedig Nenida Nándort, Pilis Károlyt és Véirady Jánost küldték ki. Közgyűlés után százhúsz terítékes társasvacsora következett, amelyen több felszólalás hangzott el. Sóz, vizvezeMatornázisi, líiiesi szereléseket sä megkönnyitett fizetési feltételekkel. Költségvetés, tervezés díjmentesen. Tóth Zoltán csatornázási vállalkozó BED APES, VII., BAKOSS-TÉR 15 vXRosMtínmmi A MOST LEZÁRULT HÉT általában a csendé és a nyugalomé volt a Városházán: mindössze három ülés volt, a közigazgatási bizottságé hétfőn, ahol hivatalosan is köszöntötték a bizottság ülésén első Ízben megjelenő Szendy polgármester és az igazoló választmányé, ahol viszont csütö7‘tökön csaptak össze Glück s t hal Samu és K r i v o s s Árpád. Az elnöki szak- bizottság ülésezett még a héten, elintézve Hamvasy és Bucsánszky kerületi tanácsnokok és Gárdonyi főlevéltáros nyugdíjazását. Közgyűlés nem volt, ha összehívták volna, sem akadt volna érdemleges tárgy. * SZENDY POLGÁRMESTER tudvalévőén rendeletet adott ki, amely szerint a tisztviselők ezentúl a legnagyobb pontossággal kötelesek betartani a hivatalos órát. Maga a polgár- mester nyáron ötkor, télen hatkor kel föl, ifjúsága óta hozzá van szokva a korai felkeléshez. — Könnyű Szendyn ele! — mondják keserűen a városházán! Hozzá van szokva a hajnali fölkeléshez, de mit csináljunk mi, akik eddig bizony reggel nyolc órakor, amikorra most bent kell már leni a hivatalban, eddig a másik oldalunkra forrdultunk jó meleg ágyunkban! 1 . Nem kétséges, hogy Szendy akkor is korán kelt fel és elsőitek jött be a városházára, amikor még nem volt polgármester. Visegrádi nyaralójában az volt a legkedvesebb szórakozása, hogy reggel ötkor kiült a kertjébe, olvasgatni, vagy aktákat tanulmányozni. Szendy Károly évtizedek óta nyáron háromnegyed nyolc órakor, télen nyolckor pontosan bent volt a hivataléiban és fogadta a referenseket, akik kénytelen-kelletlen alkalmazkodtak főnökük szokásához. — Csöbörből w e k er b e estünk — sóhajtoznak a városházán. — Borvendég a fizetésünket akarta elvenni, Szendy a hajnali álmunkat viszi el.. . * DE Ä PARANCS, PARANCS! Ha lázadoznak is a tisztviselők, főleg a tanácsnok urak, akiket hetenként kétszer értekezletre gyűjt össze szobájában Szendy polgármester, nyolc órakor íróasztalaiknál ülnek, sőt ülési napokon háromnegyed nyolckor, mert hiszen mielőtt a polgármesterhez mennek, előbb még referensekkel is foglalkozni kell, meg kell beszélni velük a polgármester elé kerülő aktákat. Így esik, hogy azok a tanácsnok urak, akik reggelenként elpepecselgétnek a borotválkozással, öltözéssel, bizony hatkor, fél hétkor kénytelenek már felkelni. Ami pedig a nehezen derengő téli hajnalokon nem megvetendő teljesítmény. Panaszkodott is az egyik ügyosztályt vezető tanácsnok a polgármesternek: — Szörnyű ez, polgármester uram! Volna, egy tiszteletteljes kérésem: Légy szíves, adj nekem felmentést ft hét órai felkelés alól! — Rendben van — válaszolta mosolyogva a podeszta — megkapod a fölmentést! — Igazán? Köszönöm szépen, polgármester úr! Szóval nekem n e m kell hét ór ak o r felkelnem és nyolcra bent lennem. — Nem kell hét órakor felkelned, jogod van f é l hétko r i s felkelni — zárta le a vitát Szendy polgármester — de nyolc órára pontosan bent kell lenned a hivatalodban, akár hétkor, akár fél hétkor is kelsz fel! * BUCSÁNSZKY BERTALANT, Kőbánya nyugalombavomdó elöljáróját búcsúztatjuk e sorokban. Bucsánszky tanácsnok, aki a■ múlt év októberében töltötte be harminckilencedik szolgálati évét és a jövő hónap ötödikén lesz hatvan esztendős, az elnöki szakbizottság határozata értelmében május elsejével nyugalomba vonul. Bucsánszkyval a régi városházi gárda egyik oszlopos egyénisége megy a jól megérdemelt penzióba. A harminckilenc szolgálati évből mindössze hármat töltött szolgálati ideje elején az elöljáróságon és ötöt, mint tanácsnok elöljáró Kőbányán, a szolgálati ideje végén. A közbeeső harminc a központban telt el. Hosszú ügyosztályi szolgálatát a k omol y és s z o r g a l m a s alkotó munka jellemzi; a tanügyi osztályban, az iskolákban a háború alatt a katonai kórházak felállítása és később megszüntetése körül foglala toskodott, i amiért is a második osztályú polgári I érdemkeresztet kapta, Működésének súlypontja azonban a városgazda- sági ü g y oszt á l y r a esik, ahol teljes 11 esztendeig működött, mint vezető-hely sties. Abban a nagyszerű alkotó lendületben, amely Bérezel Jenő, majd később Édes Endre ta- nácsnoksága alatt a városgazda-sági ügyosztály munkásságéit a háború utáni években annyira jellemezte, jelentékeny része van ft halk, derék, megbízható Bucsánszkynak is, 1929 márciusában választották meg tanácsnok-elöljáróvá Bucsánszkyt, akit Kőbánya vezetésében bízott meg a pol- ; gármester. Bucsánszky nagyszerű organizáló képessége becsületes igyekezettel sokat lendített Kőbánya közegészségügyi, építésrendészeti és kul- '• túrális helyzetén. Valóságos atyja ő via is a kőbányaiaknak., akik pártkü- lönbség nélkül a szó szoros értelmében r a j o n g a n a k crle. Valóban integer vitel scelerisque purus hosszú közéleti pályája. A kitűnő köztisztviselő minden attribútumával ékeskedő egyénisége évtizedekkel nyugalombavomdása után is élni és hatni fog polgártársai emlékezetében! ; * KENÉSÉNÉL BEFAGYOTT A BALATON — ezt az igazságot az el-
