Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-27 / 17. szám

1935. április 27. UßBWMPEST 3 Uj iskola felé! Helykegyeleí és munkaiskola ~ Kerüíeiíöriéneii iskolai múzeumok létesülnek a fővárosi iskolákban — Az Uj Budapest tudósítójától. — A székesfőváros tanügyeinek ge­rincét alkotó polgári iskolákban, amelyek évente ezrével bocsátják ki az életbe a székesfőváros leendő polgárait, új, lüktetőbb élet bonto­gatja egy év óta szárnyait. Amióta Szendy Károly a tanügyi tanácsnok- ságot a székesfőváros első polgárá­nak díszes méltóságával cserélte fel, nemes és korszakalkotó pedagógiai elgondolásainak szellemében, ame­lyek az irányító polgári iskola meg­alkotójának, Loschdoríer Jánosnak nemes munkássága révén teljes dia­dalt arattak, megszületőben van az egységes szellemű munkaiskola, amely nyugaton már minden felé fé­nyesen beigazolta, hogy az iskola nem maradhat el a XX. század lük­tető életének menetétől, hanem min­den tekintetben a mai élet kívánal­maihoz kell idomulnia, nemcsak cél­kitűzéseiben, hanem módszerei­ben is. Elmúlt az az idő, amikor az isko­la diákok és szülők számára nem volt egyéb a rettegések házánál, ahol a kathedrák magaslatán olym- piai félistenekként trónoltak a peda­gógusok, akik bizony, mi tagadás, igen gyakran elvesztettek minden eleven kapcsolatot az élet realitá­sai iránt. Az új iskola: a munka­iskola a XX. század megváltozott életviszonyai számára neveli a prak­tikumok emberét, levet magáról minden ósdi felfogást és nyűgöt és csak egy célt ismer: önerejére tá­maszkodó, az élet minden vihará­ban helytálló ifjúságot nevelni a ha­zának, olyan ifjúságot, amelynek minden egyes tagja átérzi az egye­temes munkaközösség nagy és szent fogalmát, szerető fia szülővárosá­nak, amelyhez a helykegyelet el­szakíthatatlan szálai fűzik szívét, lelkét. Szendy polgármester, a nagy magyar kulturpolitikus beköszöntő­je a székesfőváros iskolai történeté­ben egy új korszaknak kezdetét je­lentette, amely máris kezdi meg­teremni a maga áldásos gyümöl­cseit a székesfőváros hatalmas is­kolahálózatában. Valósággal nemzeti szerencsének mondható, hogy ép e válságos évek­ben Hóman Bálintban, a tudósban és emberben a nemzet és főváros oly legfőbb kulturális és tanügyi irá­nyítóra lelt, aki az európai hírű szak­tudóst és a szerencsés kezű pedo- gógust egyesíti illusztris személyé­ben, akinek már atyja, a budapest- vidéki tankerület hajdanvaló jeles főigazgatója, kezdte meg családjá­nak immár két emberöltőre kiter­jedő munkásságát a magyar közmű­velődés terén. Az új fővárosi iskolának Szendy polgármester nemes elgondolása szellemében a helykegyelet a ten­gelye: a világ legszebb városának, a Duna királynőjének, a mi szép Budapestünknek rajongó szeretete. Megismertetni a fogékony fiatal lel­kekkel a magyar főváros két évez­redes dicső történetét, megszerettet­ni velük a munkás és alkotó élet gyönyöreit, hazafias munkára ser­kentő nemzeti érzéssel telíteni az az ifjúság lelkét — milly gyönyörű feladatok a XX. század magyar tan- férfiai számára! A tanár kezéből ki­hull a csak szorongást kiváltó osz­tályzókönyvecske. Az irányítóvá lett pedagógus leszáll a kathedra megközelíthetetlen magasságából, le a gyermeki lélekhez, testvéri irá­nyítója lesz a közös munkának, amely új, emberibb, magyarabb életre nevel. Ennek a hatásában egy­előre még fel sem becsülhető elgon­dolásnak szellemében működik im­már a főváros összes polgári isko­láira kiható hatáskörei a székesfő­városi irányító polgári iskola. Loschdoríer János, az új irányító iskola megalapítója, nemes törek­véseiben nem áll már egyedül. A haladó korszellemtől áthatott fiatal tanférfiaknak egész gárdája tömö­rül immár lelkesen körülötte, hogy megvalósítsák az új magyar iskolát. Ennek szellemében kezdte meg mos­tan vitéz Süghelyi Lajos dr., a szé­kesfővárosi polgári iskolák új szak- felügyelője a székesfővárosi polgári iskolai oktatás reformjának ünűvét. Az ő sas-szeme találta meg Palóczi Edgárban, az új eszméknek negyed- százada csendes magvetőjében azt a pedagógust, akinek helykegyeilet­— Az Uj Budapest tudósítójától. — Kovácsházy Vilmos tanácsnok, az ide­genforgalmi ügyek irányításával foglal­kozó polgármesteri városgazdasági ügy­osztály vezetője, sorrendben immár a harmadik évi beszámolóját adja a szé­kesfőváros bécsi propaganda-irodájának a működéséről. Három esemény telj es, változatos esztendő — mondja a béesi iroda elmúlt évi munkásságáról most megjelent beszámoló tanulmány ában Kovácsházy tanácsnok — mióta Buda­pest neve neon-betűkkel először felra­gyogott Bécsben a Kärtner-Strassen! Sajnos, az azóta elmúlt éveknek válto­zatos nehézségei és bajiaii az idegenfor­galomra csak akadályokat jelentettek. Bécs külföldi eredetű idegenforgalma ugyanis az iroda megnyításiai óta évről- évre csökkent és így csökkent azoknak a külföldieknek a száma is, akiket az iroda propagandája Budapest megláto­gatására megnyerhetett. — Bécsi irodánk — folytatja Ko­vácsházy tanácsnok — igyekezett hir­detni és kihasználni azt a tényt, hogy Budapest ma Közép-Európa legolcsóbb városai közé tartozik. Az olcsóság hir­detése ma az idegenforgalom korában nem megvetendő előny! Kovácsházy tanácsnok tanulmánya to­vábbi során beszámol a bécsi iroda in­formációs tevékenységéiről, az autós-prp­re nevelő iskolai múzeuma: az Ár pád Múzeum, Budapest első terület- történeti gyűjteménye (1927-ben alakult!), nemcsak a hazai, hanem számos külföldi szakember elismeré­sét is kivívta. Ott kint, a nemzetisé­gileg legexponáltabb területen, mely a környék német falvainak leghatá­sosabb magyarítója, Palóczi Edgár kizárólag tanítványai segítségével oly közgyűjteményt létesített Buda­pest legrégibb polgári iskolájában, amely a munkaiskola szellemének legméltóbb hirdetője és egyúttal a magyar diák páratlan értelmének és leleményének beszédes bizonyítéka. Ezt az iskolai múzeumot tette most vitéz Sághelyi Lajos dr. a székesfő­városi iskolai múzeumok minta- gyűjteményévé, hogy szelleme ke­rületekként hintse el a helykegyelet eszméit a fővárosi diákság szívé­ben. E hetilap szerkesztője volt az, aki egy negyedévszázad előtt, mint fia­tal újságíró egyik felfedezője volt Palóczi Edgár írásművészetének. Amidőn most, huszonötéves írói ju­bileuma alkalmából e hasábokról kö­szönti Budapest történetíróját és a budapesti helykegyeletnek egyik megteremtőjét, meg; van róla győ­ződve, hogy mint pedagógusra is még nagy feladatok várnak rá a munkaiskola jövőjében. pagandáról, a vetítettképes előadásokról, majd az elmúlt esztendő idegenforgalmi tevékenységét ismerteti a bécsi iroda szemszögéből. Igen érdekesek Kovácsházy statiszti­kai adatai, amelyek szerint 1933-hoz vi­szonyítva az iroda látogatóinak száma 9 százalékkal szaporodott. Az átlagos napi látogatottság az elmúlt évben 78 sze­mély volt. A bécsi iroda leggyengébb hó­napja január és február, legerősebb pe­dig mindig az augusztus, összesen hat­van különböző ország fiai keresték fel a bécsi irodát. A látogatók legnagyobb része osztrák volt: 1932-ben 40 százalék, 1933-ban 50 százalék, 1934-ben pedig már 64 százalék volt az osztrákok szám­aránya az iroda összes látogatóihoz ará- nyítva. Tanulmányai végén Kovácsházy ta­nácsnok köszönetét rója le azoknak a munkatársainak, akiknek hozzáértése és szorgalma a bécsi iroda helyes és hasz­nos működéséhez hozzájárult; elsősor­ban Zilahy Dezsőnek, Budapest Székes­főváros Ijde|genforgálmi HLajtaija igaz­gatójának, Markos Bélának, e hivatal helyettes igazgatójának', Dérföldy-Lux Vilmosnak, a Budapesti Idegenforgalmi Iroda Bécsben vezetőjének és Marót Gyula dr. székesfővárosi segédfogalma- úzónak, a polgármesteri XI. ügyosztály idegenforgia!mi előadójának. Napi hetvennyolc érdeklődő a bécsi iroda átlagos forgalma Kovácsházy tanácsnok beszámolója a főváros bécsi idegenforgalmi irodájának multévi tevékenységéről A nyelvtanulás uj korszaka A pedagógia szaktekintélyei év­tizedek óta vitatkoznak azon, hogy a fül vagy pedig a szem út­ján tudomásul vett tények rög­ződnek-e meg jobban a tudatba. Ennek megfelelően a tanuló em­bernek kétféle típusa alakult ki: van, aki csakis a látottakat, más csakis a hallottakat tudja megtar­tani emlékezetében. Régóta kísér­leteznek olyan tanítási metódus­sal, amely egyformán érvényes mindkét típusra. A szaktekinté­lyek tisztában voltak azzal is, hogy az új tanítási rendszernek főileg a nyelvtanulásban, van döntő szerepe. Egy londoni nagynevű nyelvta­nító intézmény egészen újszerű és szinte forradalmi jelentőségű ta­lálmánnyal lepte meg a világot. Nem kétséges, hogy a Linguaphone Institute hangosfilmszerü rendszere az emberek tízezreit fogja rábírni arra, hogy megismerkedjenek az idegen nyelvekkel. A rendszer hal­latlan előnye, hogy az idegen nyelveket bárki játszva, szinte észrevétlenül sajátítja el olymó­don, mint ahogy a gyermek tanulja meg anyanyelvét. Az új tanítási rendszer abban áll, hogy gramofónlemezek segít­ségével fokozatosan ismertetik meg a tanulót az idegen nyelv kiejté­sével., szabályaival és szókincsé­vel. Egyidejűleg képek kísérik a lemezek forgását és e képek szem­léltetően igazodnak a szóbanforgó előadáshoz. így a tanuló előtt va­lósággal hangosfilmszerüen pereg le az egész tananyag és könnye­dén, minden avult módszertől mentesen, nyelvtani szabályok fö­lösleges bemagolását megkerülve, tanulja meg a kiválasztott nyel­vet. Az előadók a világ legkitű­nőbb tanárai, akik természetes hangon gyakorlati témákról be­szélnek, egy fokozatosan felépí­tett pedagógiai rendszer kereté­ben. A lemezek segítségével kö­rülbelül 3000 különböző szóból álló szókincset sajátíthatunk el. Minden prospektusnál meggyő­zőbb, ha a komoly érdeklődők a kívántnyelvű teljes kurzust egy­heti próbára igénylik, mert azáltal közvetlenül meggyőződhetnek ar­ról, hogy ezzel a rendszerrel a kívánt nyelv valóban gyorsan és könnyen elsajátítható. Vágja ki és küldje be még ma! T.Budapest 4. Posiallók 321. Mint az Uj Budapest olvasója, kérem a a Linguaphone lsmerlelő- kiinyv díjmentes megkül­dését. Az angol-német-francia-olasz kur­zus érdekel. Gramofón van. — Gramofon nincs. (A kívánt aláhúzandó.) Név ....................................................................— Cím------------------------------------------------------­gyik e a legjobb szabóknak a Bel­városban. Készít finom, tiszta gyapjú szövetekből kifogástalan ruhákat, a legkényesebb igényeknek megfelelően. (4 legcsekélyebb hi­bával nem kell átvenni.) Előleg nem szükséges. Ára : 140 pengő NÉGER IV. Türr Islván-u. 4 Telefon: 811-----93. (H ungária szállóval szemben) Kösszénbánya 's Téglagyár Társulat Pesten (unnscHE) Budapest, V., K.lotild-utca 3. Telefon : 25-5-54 25-5-S5 és 25-5-56

Next

/
Thumbnails
Contents