Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-20 / 16. szám

Budapest,

áss egyetemi város

Irta: EIBER ENDRE

1935. április 20. TTJ^ÜfUßAPJEST Mikor Budapestről, mint egyetemi városról akarok számat adni, annál több joggal 'és büszkeséggel tehetem ezt, mert ez az év a mi egyetemünk éve, amikor valóban minden polgárnak meg kell emlékeznie az egyetemről és vissza kell emlékeznie ennek az egyetemnek múltjára, betöltött háromszáz esztendejére. És nem kisebbítése, hanem gyarapításai, a jó magyar szó szerint valóban öregbítése az érdemnek, ha a háromszázéves évfordulóval kapcsolatban egy másik, sokkal nagyobb évközt jelentő időre is gondolunk, arra az 545 esztendőre, mely a legelső budai egyetem alapítása óta eltelt, fényesen igazolván, hogy a egyetem felállítása nem késő nyomon követése a Nyugat haladottabb országainak, hanem egy, jóformán a legelsőkkel egyidőben felkarolt mozgalom, sajnos az idők viszontagságai alatt semmivé lett, eredményeinek felélesztése, feltámasztása.

Budapestnek, mint egyetemi városnak története visszavezet bennünket magának a város történetének elejére, hiszen az egyetem fogalma .a középkor 'Szülötte, az egyetemek kialakulása a középkor műve és fővárosunk bátran dicsekedhetik azzal, hogy ebben a munkában méltóan és az elsők között vette ki részét. Az úttörő olasz és francia egyetemek nyomán, a legközelebb fekvő országok területén csak két hosszabb ideje fennálló egyetem van még, a prágai és a bécsi, míg a többiek közül csak Heidelberg és Köln előzi meg, az előbbi három évvel, az utóbbi egy évvel Budát, helyesebben Óbudát, míg Erfurt, Lipcse már csak' utána jönnek. A magyar 'szellemi életnek a világfolyia/matba való bekapcsolódása megérdemli, hogy kellő nyomatékkai hangsúlyozzuk és hirdessük: mindenkor együttjártuk az utat a Nyugattal s nem riadtunk vissza a kezdet nehézségeitől, sőt lehet móndani az úttörök szerepétől sem.

Mi hozta létre az egyetemeket? Kétségtelenül a tudományok fejlődése, a tudás ágazatainak sokoldalúsága.

Universitas a latin ősi neve ennek az intézménynek -s hajlékony képzeletünk készséggel hajlandó mindjárt kiegészíteni a szót, unwersitas scientiarum: a tudás egyeteme, a tudományok összessége. S valóban az egyetem konxstatálá- sának tényéhez a legtöbb esetben az kell, hogy több tudományág találja fel benne otthonát. Ha van is kezdetben csö/k egyszakos, fakultásos egyetem, rövidesen kiterjeszti körét másokra is, hogy büszkén .nevezhesse magát stúdium generale-gxék, ibiiversale-rnsJk., általános, összefoglaló tudománynak.

Volt azonbatn valami más, amiről ez egyetemnek legelső tagozódása tanúskodik, a nemzetek szerint való megoszlás, .amikor is a nemzetek szerint elkülönülő hallgatóság és tanári kar külön elöljárót ismert maga felett, a prokurátorokat, akik aztán együttesen választották az egyetemek főnökét, a recfor-t, aki még ma Í3 ezt a nevet viseli. Sőt viseli még az eredeti címzést is, a magnificus-t, •amely 'annak! idején is, ma is egyedül őt illette és illeti meg. Ez a szervezet arra mutat, hogy az egyetem nem valami helyi tanul ótár saságot akart körébe vonni, nem kívánt egy szűk országrészre szorítkozni, hanem büszkén ínyitóttá meg kapuit az egész akkori világnak, szeretettel hívta meg és látta vendégül minden nemzet fiait. A tudománynak1 nemzetek felett állása ez, nemzeteket összekötő igyekezete, mely az egyetembemi öltött látható testet és vált tevékennyé, munkálkodóvá.

Universitas scientiariim-ról beszéltem, holott a iszóetimológia nem innen vezeti le azt. Az wniversitas magistrorum et scholarium az eredeti, igazi elnevezés, mely egy harmadik fontos tulajdonságot világít meg. A tanárok és tanulók testületé, szervezete az, amely előttünk áll, önálló szervezet, mely saját szabályai szerint, a saját elöljárója alatt, függetlenül minden mástól és mindenki mástól éli életét.

Az egyeteminek ez az önálló, saját joghatóságé szervezete végül többet is tesz, mint csupán magát igazgatja és saját keretein belül intézi ügyeit. Az egyetem a maga eredeti 'kialakulásától kezdve rangokat osztogatott, melyek nem is saját falain belül váltak kötelezőkké, hanem mindenkinek szóltak, 'mindenki részéről elismertetést kívántak. Ezek a rangok régen fokozatokba sorakoztak a baccalaureatus, a licentia, a magisterség neve alatt, de ezekből már csak a doktori fok maradt meg, az utóbbiból átalakulva. A doktori címnek ez az általános érvénye és a igáját tudományszakon túl is a mindennapos életbe való belépése olyan súlyt biztosít az egyetemeknek, amely szinte egyedülálló és ebben a súlyban az évszázados hagyomány ereje látszik a leglényegesebbnek.

Az első budai, helyesebben óbudai egyetemet, Zsigmond király állította fel 1389-ben. Ezzel a ténnyel kapcsolódik be Buda az egyetemi életbe, ekkor válik először egyetemi várossá. S nem is az első magyar egyetem volt ez. Nlajgy Lajos 1367-ben alapította meg az elsőt Pécsett. Ez az első egyetem nem Budára került, amin alig lehet csodálkozni, hiszen akkortájt Óbudának főváros jellege alig (alakult ki, szemben más nagy központokkal, így Székesfehérvárral, vagy Esztergommal.

Az idők azonban változtak. Buda királyi székhely és még inkább országközpont jellege növekedőben van, a város és vele együtt lépést tartva Óbuda, egyre jobban épül ki, egyre alkalmasabb lesz uagyobbszabású létesítmények elhelyezésére is amikor a királyságban nehéz, zavaros esztendők után végre egy majgy- rahivatott és nagyotakaró ifjú király lép a trónra, jellemző az általános korszellemre, hogy uralkodásának hiatrmadik eesztendejében, legelső tervei között Zsigmond új egyetem megnyitására gondol. S ez az egyetem hová kerülhetett, kívánkozhatott volna máshová, minit Óbudára, ahol mint az egész ország részére egyaránt könnyen megközelíthető városban, kedvezőbb helyzet alakult ki.

Zsigmond IX. Bonifácius pápához fordult engedélyért, hogy Óbudán egyetemet állíthasson fel. A pápa ezt az engedélyt megadta és- az új egyetemet minden szokásos előjoggal és mentességgel felruházta. Az új egyetem vezetője, akkori elnevezése szerint kancellárja, az óbudai Szent Péterről nevezett káptalan mindenkori prépostja lett és a káptalan •tagjai is ezután ennek az egyetemnek doktorai közül kerültek ki.

1396-batn a bécsi egyetem egy tanárát hívták meg az óbudai egyetemre. Ez a tény nemcsak az élénk nemzetközi érdeklődést, hanem, aiz óbudai (egyetem színvonalát is bizonyítja.

Az egyetem működéséről, kereteiről sajnos, adatunk alig van, ami azonban van, kedvező fényt vet reá.

1414-ben az 1415. évre összehívott konptanci zsinatra az összes európai egyetemek is meghívást kaptak és azon részt is vettek. 14 egyetem küldött kiküldötteket a zsinatra', közöttük az óbudai is, ami az egyetem általános elismertr- ségét bizonyítja. Az óbudai egyetem részéről 8 tanár vett részt: 2 tbeologus,

1 orvos, 4 jogász és 1 bölcsész. íme, egyrészt kézzelfogható bizonyságunk van van arra,, hogy az óbudai egyetemen mind a négy fakultás megvolt. Ez jisi az óbudai egyetem súlyára vet világot, de még inkább az, hogy ennek az egyetemnek képviseletében 8 tanár vesz részt ugyanazon a zsinaton, ahol a bécsit csak 4 képviseli.

Ez az úgy látszik jól megalapozott intézet Óbudán állott fenn, de mindvégig a budai egyetem (Studium Budense) nevét viselte. Hol, merre volt, nincs rá adatunk, sőt arra sincs, hogy meddig állott fenn. Egy nagy király alapítása volt, a nagy király halála után bizonyára meg is szűnt, mert Mátyás korában már nyomát sem találjuk.

Mátyás király 1465-ben fordult II. Pius pápához, Itérve egy egyetem felállításának engedélyezését. A pápa ezt meg is engedte, hivatkozva árra, hogy Magyarországon egyáltalán ninosen egyetem, tehát az óbudai mái- megszűnt és úgylátszik a pécsi is szűk körre korlátozódott.

Mátyás az új egyetemet fel is állította, először Pozsonyban, 1467-ben, Vitéz János érsek fennhatósága alatt. Vitéz Jánosnak 1472-ben bekövetkezett halála azonban megindította a hanyatlást, amivel egyidőben Mátyás megragadta a leg- kínálkozóbb lehetőséget és újból az ország központjában, Budán, kísérelte meg az egyetem felállítását.

1481-ből biztos hírét kapjuk annak, hogy az egyetem, — tehát a második budai egyetem — feánáll. Petrus Niger (Schwarc Péter) domonkosrendi barát, tekintélyes, külföldet bejárt tudós egy könyvének előszavában már az egyetemről, mint működő intézetről ír, melyet a király bőkezűen tart fenn, tanárait arannyal fizeti és a tanítványokat élelemmel, lakással, ruházattal ellátja. Az egyetemnek igazgatója Petrus Niger volt.

Ennek az egyetemnek a helyét is meg tudjuk állapítani. A domónkosrendi atyák rendházában volt az, s a tanárok egy része, mint maga Niger, domonkos- rendi volt. A rendház a Várban, a Nagyboldogasszony templomától északra, a mai régi pénzügyminisztérium helyén

5

állott, hozzá csatlakozott Szent Miklós temploma, melynek csonka tornya az Iskola-déren), és szentélyének [maradványai a Halászbástya mellett, ma is hirdetik Mátyás egyetemének dicsőségét.

Ez taiz egyetem is nagy mecemási alapítás volt, fennállása is a mecénás életétől függött. Mátyás hirtelen halála alapjában megrázta az egyetemet, 'annyira, nogy a XVI. század elejéről már nincsenek is 'adataink.

Pedig micsoda nagy tervek forrtak itt! 1 lágyományszerű adatok vanaik arra, nogy Mátyás egy óriási egyetem építkezését kezdte meg. A feljegyzett száj- hagyomány 40.000 tanuló befogadásáról beszól és ennek megfelelő méretekről.

Brodarics István püspök le is írja, milyen lett volna az épület. Az építészeti megoldás kevésbbé érdekes, mint az egyetemi szervezetre vonatkozó megjegyzések, melyekből az tűnik ki, hogy egész kis város épült volna, amelyben nemcsak a diákok lakókamarái lettek volna, hanem a tanárok házai, orvosdoktorok, patikárosok és borbélyok lakóhelyei, külön pedig a betegek, tehát kórház. Azután élelmiszerárnsok, boltosok és művesek műhelyei, majd konyhák, mészárosok, kenyérsütők és külön vásár. Mint írja a 40.000 diákból egy sem jönne be egész esztendeig a városba, mert minden szükségletét kinn megkaphatja és így magát teljesen a művelődésnek adhatja.

Gyönyörű szép ólom, Mátyáshoz méltó, s talán nem is szép a tudománytól, hogy koholt voltát kimutatja. Jellemző a korra, hogy Mátyásnak élete főművét egy olyiatn műben látja, hogy mind e széles világon nem l&nne jobb, szebb és bővebb schola annál. Szép álma egy kornak, mely hirtelen a végső pusztulásba hanyatlott és szép emléke az érdemekben gazdag uralkodónak ez a szó szoros értelmében vett légvár, mely meg- valósíthatatlanságában is a nemzet nagy bitét hirdeti nagy, legendás királyában.

Már ia Mátyás halálát követő évek kezdik a budai egyetem alapjait megrendíteni, illetve az intézet lassan a Domonkosrend főiskolájává alakul át.

De még ez az iskola is csiak 1541-ig állott és úgy vélem, nem kell bővebben indokolni, miért? A török rabság nem a tudomány ápolását előmozdító, vagy ajk ár megengedő légkör volt. Elmúlt minden, ami emelkedett és nemes volt, s másfélszázadnyi lélektelen tengődés következett.

Ennek a 'sivár állapotnak Buda 1686. •évi visszafoglalása vetett véget, de még újabb 100 évnek kellett letelnie, míg az egyetem legjobb rendeltetési helyére, az ország úgy földrajzi, mint szellemi központjába, tehát mondjuk ki, .Laza" költözött.

A XVI. század elején egy szárnyaló lelkű, a nemzetért munkálkodó főpap tudatára ébredt a nagy veszteségnek. Ő maga, akinek pályája a tanár, a prédikátor és la tudós író állomásain vezetett keresztül, tisztán érezte, mit jelent egy nemzetnek, ha tudományokra nevelő, magas iskola gyűjti egybe jeles ifjait s irányítja legkiválóbbjait a tudományok különböző pályái felé. Ezt a nagy hiányt szerette volna pótolva látni, s maga vette vállaira az alapítás gondját. 1635- ben a párisi Akadémia alapításának évében Pázmány Péter esztergomi érsek, a Jézus Társaság tagja, így alapította meg 100.000 forintos adománnyal, a nagy- szombati egyetemet.

Ez az egyetem egyelőre két fakultáson volt, csak theológiai és bölcsészeti facul- tása működött és az egészet a Jézus Társaság kormányoztai Székhelye Nagy-