Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-20 / 16. szám
6 HJ‘BUDAPEST 1935. április 20. szombat volt, ele az alapító nyiltialn kije- 1 erűt ette, hogy Nagyszombat csak átme- meneti állomása az egyetemnek, s mihelyt az ország a török járom alól felszabadul, az egyetem az esztergomi egyházmegye területén lévő más városba is áthelyezhető. Lehetetlen megtagadnunk miajgmnjktól aizt a sejtést, hogy a nagy alapítóruak az ősi helyén felvirágzó új egyetem lebeghetett szeme előtt. Pázmány melegen gondját viselte az intézménynek, figyelme kiterjedt anyagiakra és szellemiekre egyaránt, s amidőn útnak - indítja egyetemét, szellemi pod- gyásat is kíván vele adni, a nyomtatott betű gazdag tárházát, s a jezsuita kollégium könyvtárának átengedésével megveti alapját a mai egyetemi könyvtárnak. Pázmány példáján fellelkesedve mások is belépnek az adakozók sorába, Esz- ierházy Miklós nádor meg éppen székes- egyházat épített szánnám. A nagyszombati egyetem II. Ferdinand királynak 1635. olkt. 18-án kelt megerősítő levele értelmében mindazokkal a jogokkal élhetett, mint a német birodalmi egyetemek s fejlődése zavartalan volt. 1667-ben Lósy Imre és Lippay György prímások a jogi klairral bővítik ki. A nagy bőkezűséggel útjára indított egyetem teljes lendületét azonban fékezte valami s ez: a helye. Az aránylag kis, átmeneti székhelynek gondolt váró sklas szűkké lett keretei számára, s nemcsak befogadni, de még inkább vonzani sem tudott sokakat az egyetemhez. A XVIII. század közepén merült fel először az egyetem áthelyezésének gondolata s nagy felkarol ója ,<a miagyar közoktatásügy lelkes támogatója, Mária Terézia volt. A királynő 1769. év július hó 29-én kelt kéziratában felveti az egyetem Budára helyezésének gondolatát. A kiküldött javaslattevő bizottság nem javasolta az áthelyezést, mert Bitdán nincsenek megfelelő épületek. Ez valóban fájóan tárja fel a főváros szegényes és szomorú állapotát, hogy még a felszabadítás után 80 évvel sem tudott súlyos válságából kiemelkedni. A gondolat azonban nem ment veszendőbe. Az egyetemmel kapcsolatban új- intézk'edésekre volt, szükség, hiszen 1773- han a jezsuita rendet, az egyetem vezetőjét, eltörölték s így szervezetének megújítására kellett gondolni. Az 1777-ben megjelent Ratio Educationis valóban, a királyi tudományegyetemet jelöli meg a tanulmányi szervezet csúcspontjául. Ennek a központi jellegnek megfelelően azonban a központi elhelyezés sem volt többé elhalasztható s a tanulmányozásra kiküldött bizotság a Budára való áthelyezés mellett foglalt állást. A központi fekvésen kívül Buda mellett szólt az élet nagyobb olcsósága, azonkívül Buda városának készsége, mellyel az egyetemet méltóan fogadni kívánta. Az akkori viszonyok között, nagy összeget jelentő 10.000 frt. felajánlásán kívül az ú n. Forhina-házat, a mai közigazgatási bíróság épületét, telkeket, az orvosi kar gyakorlati tanítására helyiségeket, a fü- vészkert céljaira is kellő területet helyezett kilátásba, sőt vízvezeték1 építésére, két új várkapu s a fedett jezsuita lépcső létesítésére, a közvilágítás emelésére is ígéretet tett. Buda, az ország központi városa, mely a királynő székhelyéhez méltóvá akkor kezdett átalakulni és ahol aiz új, a, nemzet, akaratából létesült királynői palota nemrégen készült, el, ilyen lelkesülten várta az egyetemet, székvárossá emelkedésének igazi megkoronázását. A királynő 1777. február 10-én keit leiratában jóváhagyta az egyetemnek Budám helyezését, sőt az új királyi palotát a-z egyetem székhelyéül engedte át. Buda felett, így —• egyidőre — ,a Várhegyet koronázó királyi kastélyban az uralkodói trónus mellett a tudomány katedrája foglaltai el az első helyet. Az egyetem még annak laiz évnek őszén megnyílt a palotában, az orvosi kar pedig a régi János-kórbáz ma is álló, némileg átépített ódon helyiségeiben, igy az európai hírre emelkedett magyar orvos- tudomány bölcsője ebben a szerény épületben ringott. A mai Karácsonyi-palota helyén létesült az első füvészkert az egyetem természetrajz! oktatásának hasznára. Az egyetem nagy szabadalom-levele (Diploma, inaugurate) csak 1780. májusára készült el. A szabadalomlevél átadása ünnejn keretek között történt 1780. június 24—- 25-én. Egykorú metszetek megőrizték számunkra ennek az ünnepélynek valóban fejedelmi pompáját. Az egyik az ünnepi közönség felvonulását ábrázoljál. A másik kép a díszes beikta,tó-ülés a királyi palota pompás dísztermében, ahol a főhelyen a személyesen meg nem jelenő királynő hatalmas képmása jelképezi azt, hogy a (királynő lélekben jelen vtajn. Négy év múlva, az egyetemnek alig két évi Budán időzése után, amidőn II. József császár Budára hozta a legfőbb állami hatóságokat s emiatt máshová szándékozott tenni az egyetemet, minden ellenkező kérelemmel szemben a legtermészetesebbnek ia Pestre való áthelyezés látszott. Ez meg is történt 1784-ben, amikor a jogi és -bölcsészeti kar a mai F erenciek-terére, a kúria palotájába került, az orvosi kar a királyi ügyigazgatóság épületébe, »ajz egyetemi könyvtár pedig a Ferenciek kolostorába, kb. mai helyére került. Uj füvészkertet is kapott -az egyetem, a Szép-utca tájékán. Ez az áthelyezés volt az, mely végleg céljához vezette a,z egyetemet mely után a vándorlás, költözés véget ért, az alapok megvetése után következhetett, a következő életszakasz: a, 'kibontakozás, kifejlődés időszaka. Előbb Buda, majd Pest, a két testvér- város, Magyarországnak kezdettől fogva természetes, utóbb pedig egyúttal szellemi központjai, büszke vendéglátó gazdáivá váltak a,z egyetemnek s az egyetem szépen megtelepedett a városban. Megerősödése a pesti oldalon fokozatosan, de eléggé gyorsán ment végbe. Ezt a megerősödést és terjeszkedést, külsőleg az épül eltekben való gazdagodás jelzi. Pestre költözésekor kölosönépiiletekben talált csak helyet, de már két "év múlva, 1786-ban, az ideiglenesen Pozsonyba helyezett hittudományi kar visz- szacsa,tolásakor megkezdődött a központi épület építése a régi pálosholostor helyén, ott, ahol ma is áll. Ebbe a,z épületbe 1805-ben költöztek be a kúria, épületéből. A tanszékek és a hallgatóság szaporodásával bérelt épületekbe kerülnek az egyeis1 fakultások, ahol bizony a kényszerhelyzet egyre nehezebbé teszi a,z egyetem helyzetét. A XIX. század elején érvényesülő abszolutisztikus szellem megbénította az élet lendületét, a szia- badságharc leverését követő időszak zsarnoki elnyomása pedig teljesen elfojtottál a mozgást, a mozgás vágyát, s csak a. kiegyezés új, felszabadult légköre hozott új felpezsdülést ereibe. Közben csupán egy eseményről kell megemlékeznünk, az 1848. XIX. t. c.-ről, mely a nemzet legsürgősebb intézkedései között, a legelsők sorában szükséges nek tartotta intézkedni a Magyar egye- tem-ről is. Ez a törvény, laiz oktatási és tanulás szabad ságának törvénybe iktatás a, nemcsak reakció volt .a megelőző királyi önkényes, az egyetem öfakonmányzatát. alapjaiban megtámadó lépésekre; ez sza- vaikbami megfogalmazása az egyetemek őslényegének, elismerése az egyetemnek, mint különleges jellegű és rendeltetésű intézménynek, mely nem egyszerűen egy legmagasabb fokú iskola^ főiskola, hatnem a. tudományosság szabad, csak saját, korlátáitól kötött és szabadságában az államhatalom, által is elismert központja, őrzője és áitörökítője. Az elv törvénybeiktatását csak 20 év múlva, a kiegyezéskor követte a végrehajtás. Ez a felszabadulás rögtön megadta a gyors kibontakozáshoz szükséges eszközöket. Ezt a kibontakozást egyszerűen egy adatsorozat gyönyörűén világítja meg. Rögtön 1868-ban megépült a vegyészeti intézet a Múzeum-kőrúton,; 1871-ben az élettani intézet, ugyanott. Még abban az. évben új szárnyat kapott a központi épület, 1872-ben épült az Egyetemi Könyvtár a Ferénáek-terén, 1873-ban az első Üllői-úti klinika, 1882- ben a fizikai intézet, 1885-ben, a törvényszéki orvostani intézet, 1886-ba|n a központi palota egy újabb szárnya, 1887-ben a természetrajzi épület, 1896- ban a szülészeti klinika a Baross-utcá- ban, 1898—1900-ba|n az új központi épület az Egyetem-téren, 1908-ban a szemklinika épülete a Máriutcában, 1909-ben a női klinika a külső Üllői-úti telepen, mely voltaképen a régi füvészikert területén áll. 1909-ben költözött be la. bölcsészeti kar a Műegyetem Múzeum-kör- úti helyiségeibe és ezzel kb. megtörtént, a teljes kibontakozás.. Ma a budapesti Tudomány-Egyetem, mely igaz kegyelettel hordja Pázmány Péternek, a nagy álláp Rónak a nevét., közel 400 személyből álló tanári karral oktatja a mintegy 6.000 főnyi magyar ifjúságot. Ilyen rövid áttekintésben nézni a fejlődés vonlaiét a kiindulóponttól az eredményig, megkapó és lenyűgöző távlatot mutat. Nem volt célom a kialakulás minden fokozatát feltüntetni, csupán azokat a tényeket kerestem, melyek az egyetem és a mai Budapest között jelentenek kapcsolatot, s a.zokra az eseményekre rá is mutattam, melyek ennek a kapcsolatnak külső jegyei. . Ki tudhat azonban egy kapcsolatra ránrutátni. mely lelkiekben, jön létre egy város és egy intézmény között? Ezek egymással összeforrnak, egyik hat a másiknál ezerféle módon. Elképzelhető-e, hogy egy egyetem, melynek falai között Pázmány Péter szelleme él, melynek katedráin csupa, kiváló egyetemi tanár közül .egv Katona István, Pray György, Révai Miklós, Dugonics András, Heuszlmann Imre, Toldy Ferenc, Greguss Ágoston. Gyulai Pál, Kitaibel Pál, Jedlik Ányos, Eötvös Lóránd, Than Károly, Semmelweis Ignác, Mihabkovics Géziaj, Fodor József, Korányi Frigyes, Entz Géza oktattak é-s munkálkodtak, me legyen hatással egy város szellemi életére, ne nyomja -rá bélyegét, ne igyekez7,ék maga körül a miaga világ’Szemléletét az épületnek falain túl is elterjeszteni. A múltat vázolni volt célom. Megtettem! Az ötvösmesterek1 és aranyművesek ismerik a próbakövet, mellyel megérintik a fémtárgyat s a próbakő megmutatja, hogy -a fémtárgy valódi arany-e- és mennyire -tiszta. A mi városunk lelki értékeinek finomságát le gvil ágasabban az -egyetem mutatja. Megérintett bennünket és legyen szabad remélnem, hogy Budapest kiállotta a próbát. Egy egyetem nőtt nagyra falaink között s ugyan- ezalatt az idő alatt Budapest is felnőtt egyeteméhez méltóvá. Frigy létesült közöttünk, a Pestre helyezés idejét véve. éppen másfélszáz esztendeje! Az eltelt, és pedig eredményekkel eltelt -esztendők jelölték ki útját az elkövetkezendő időknek. Komornyik hordozható ruhaállvány kíméli a ruháját seffes mm tornaszerek és sporteszközök gyára ALAPITATOTT: 1878. Budapest, IV., Kammermayer Károiy-u. 3. TELEFON: 89—1—31. F oíocikkek Szakáll Géza szaküzletében BUDAPEST, V., DOROTTYA-UTCA 1. AmatőrFelvételek kidolgozása LEICA GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAKÜZLETE Proczeller Bálint kövező mester Budapest, X., Korponai-u. 11. Telefon : 48-1-32. gyike a legjobb szabóknak a Belvárosban. Készít f in o m, tiszta gyapjú szövetekből kifogástalan ruhákat,a legkényesebb igényeknek megfelelően. (A legcsekélyebb hibával nem kell átvenni.) Előleg nem szükséges. Ára : 140 pengő NÉGER IV. Tíírr István-u. 4 Telefon : 811-------93. (Hungária szállóval szemben)
