Uj Budapest, 1935 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-20 / 16. szám
4 ujbubapest 1935. április 20. A községi választásra jogosultak kétharmada lakást változtatott 1930 áta A rendőrség bejelentőhivatala lázasan dolgozik száznyolcvanezer elköltözött választó uj lakcimének megállapításán — Szepesváry tanácsnok a most lezajlott képviselőválasztások sima és hibátlan technikai lebonyolításáról — Az Uj Budapest tudósítójától. — Az országgyűlési választások sima és zavartalan lebonyolítása Szepesváry Pál dr. tanácsnoknak, a polgármesteri közjogi és illetőségi ügyosztály kitűnő vezetőjének az érdeme. A képviselőválasztásokat ^megelőzően heteken keresztül Szepesváry tanácsnok a szó szoros értelmében éjt és napot egybetéve buzgólkodott azon, hogy a választások technikai lebonyolítása zavar nélkül történjék meg, olyképpen azonban, hogy a váratlanul aktuálissá lett választások a gyors intézkedések révén fedezetnélküli kiadásokra ne kényszerítsék a polgármestert. A most lezáródott országgyűlési képviselőválasztás, nemkülönben a június 2-ra községi választás előkészületeiről Szepesváry Pál dr. tanácsnok a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A főváros zsebe szempontjából a most lezajlott országgyűlési képviselőválasztást jelentékeny megtakarítással lehetett lebonyolítani. A közgyűlés tudvalévőén 120.000 pengő póthitelt szavazott meg a technikai keresztülvitelre, ebből az ösz- szegből 10.000 pengőt sikerült megspórolnom. Ez igen jelentékeny ösz- szeg, ha tekintetbe vesszük, hogy az 1931-i képviselőválasztás 204.000, az ugyanabban az évben tartott tör- tott törvényhatósági bizottsági tagválasztás 260.000 pengő kiadással járt, 1926-ban pedig kerek 400.000 pengőt költött a főváros. — Ami a leszavazottak számát illeti, megállapíthatom, hogy e tekintetben téves hírek vannak forgalomban. Olyan tendenciózus beállítások vannak, hogy a választók jelentékeny része a szavazóigazolvány ki nem kézbesítése és egyéb okok miatt el volt ütve a szavazás lehetőségétől. Ez nem így van! Mindössze 75.000-en nem szavaztak, szemben az 1930-as képviselő- választással, amikor 86.000-en nem járultak az urnák elé. Mint más választások alkalmával, most is nyolc nap alatt kell igazolni a központi választmány előtt a szavazástól való távolmaradás okát. Előre hangsúlyozom, hogy a szavazó igazolvány ki nem kézbesítését igazolásnak nem fogjuk elfogadni, mert hiszen hirdetményben közöltük, hogy azoknak, akik a névjegyzékben előfordulnak, szavazói igazolvány nélkül is kell személyazonosság igazolása mellett szavazni. Az igazolatlanul távolmaradókat 1—10 pengő bírsággal fogjuk sújtani. — Ami a községi választások névjegyzékének kiigazítását illeti, T-“ folytatta nyilatkozatát Szepesváry tanácsnok —, a rendőrlegénység házról-"házra járva állapította meg, kik laknak ugyanabban a lakásban, ahol 1930-ban laktak. A 292.500 községi szavazásra jogosult budapesti lakos közül a rendőrség jelentése szerint 110.000-en nem változtatták meg lakásukat az elmúl öt esztendő alatt. — Azoknak lakcímét megállapítandó, akik 1930 óta lakást változtattak, repülő-lapokat bocsátott ki a főváros, mintegy 180.000 darabot. A repülő-lapok alapján az államrendőrség budapesti főkapitányságának bejelentő hivatala fogja megállapítani, mi történt az elköltözőitekkel, hányán haltak el közülök, mennyien mentek Budapesten új lakásba, mennyi a vidékre költözőitek száma. Az államrendőrség Annak az egyházi és társadalmi téren egyre tovább gyűrűző mozgalomnak, amelyet a pápai encyklika alapján hazánkban a hercegprímás úr Őeminenciája indított el, egyik nagyjelentőségű továbbrezgése volt Petrovácz Gyulának a közigazgatási bizottság március havi ülésében tett az az indítványa is, amelyben a családvédelmi kérdések törvényhozási szabályozásának keretében a gyámsági ügy szervezeti és egyéb időszerű reformjának megoldását sürgette. Ekkor és később tett nyilatkozatában is sok megérzéssel, igen helyesen mutatott reá a bizottsági tag úr arra, hogy a züllött és bűnöző gyermekek lejtőre kerülésének legfőbb oka a családi miliő felbomlása, vagy megromlása és hogy különösen a gyermekkel bíró szülők házassági váló- és bontópereinek lefolytatásánál elkerülhetetlen szükség lenne arra, hogy a gyermekek anyagi, de különösen erkölcsi védelme érdekében hatósági szerv — szerinte a gyámhatóság ■— lépjen fel képviselőként. Hogy mennyire helytálló ez a megállapítás, illetve követelmény, azt legjobban igazolja az a tény, hogy szakértők véleménye, fiatalkorúak bíróságainak és javítóintézetek statisztikai adatai szerint a bűnöző gyermekek 70—75 százaléka felbomlott, vagy tökéletlen családi miliőből kerül ki, hogy továbbá világszerte törekszenek a családi élet bomlását megakadályozó, feltartóztató, illetve megelőző jogszabályokat, szervezeteket és intézményeket megalkotni. így már az 1930- ban Liége-ben megtartott nemzetezen nehéz és nagy körültekntést igénylő munkája folyamatban van. Mindenesetre közvetlenül az ünnepek uitán abban a helyzetben leszünk, hogy a kiigazított névjegyzékek teljes elkészüléséről tehetek jelentést a polgármester úrnak. Elmondotta még munkatársunknak Szepesváry tanácsnok, hogy a választások tartamára az ügyosztályhoz beosztott tisztviselők valóban példás szorgalommal és nagy lelkesedéssel végezték a képviselőválasztások lebonyolításának nehéz és felelősségteljes munkáját. A fővárosi tisztviselők fegyelmezett munkabírása jelentékeny mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a választások lebonyolítását illetően semmiféle semmiféle panasz nem érkezett a polgármesterhez. közi gyermekvédelmi kongresszuson tisztázták annak szükségét, hogy a felbomlott házasságból származó gyermekek védelmét szervezeti téren hatékonyabbá kell tenni. Nevezetesen határozatba ment, hogy a gyermekek anyagi és erkölcsi képviselete, illetve érdekvédelme céljából szükségesnek tartják akár egy igazságügyi, akár pedig közigazgatási szervnek közreműködését, mely szervnek meglegyen a szükséges vizsgálat lefolytatására, illetőleg az ellenőrzés gyakorlására a hatalma, hogy továbbá azokban az esetekben, amelyekben a szülők tényleg különváltan élnek és ez a különélés a gyermekekre nézve erkölcsi veszélyt jelent, a hatáskörrel bíró hatóság mondja ki egyik vagy mindkét szülő szülői hatalmának megszüntetését. Néhány nyugati ország joga ezt a követelményt már tartalmazza is. így pl. a francia jog szerint az államügyész jogosult a szülők válóperében azt kérni, hogy ä gyermek a szülők egyikének vagy másikának, avagy mindkettő mellőzésével egy harmadik személynek gondozására bízassák. A német jog szerint pedig a gyámhatóság a bontóper bíróságának ítéletétől függetlenül határozhat az elvált vagy különvált szülők gyermekeinek elhelyezése Iránt, azonban döntés előtt meg kell hallgatnia az ifjúságjóléti hivatalt, tehát a köz- igazgatási hatóságot. A magyar törvény megoldása végeredményben szintén helyes, mivel megengedi a. gyámhatóságnak, hogy az elvált szülők gyermekei elhelyezésének és tartásának kérdésében a bontóper bíróságának ítéletétől eltérően is intézkedhessek, de annyiban mégis hiányos, .hogy nem enged beleszólást a bontóper folyamata alatt az árvaszéknek, jóllehet az igen sok esetben éppen az ügy korábbi adatainak ismerete folytán igen kívánatos lenne és mert a gyámhatósági intézkedésnek is az ítélettől eltérően csak akkor van helye, ha az ítélet óta a viszonyok megváltoztak. A jelenlegi jogállapotnak helyes és célszerű korrekciója tehát az lenne, hogy az árvaszéknek a gyermekkel bíró szülők váló- és bontópereinél részvételi, illetve képviseleti jog biztosíttassék és pedig az árvaszéki ügyész útján, akinek ehhez hasonló közérdekű- képviseleti joga más esetben is biztosítva van; pl. a gondnokság alá helyezési stb. ügyekben. Ennek a megoldásnak meg lenne az előnye, hogy az árvaszék még a bontóítélet hozatala előtt nyomozó eljárása alapján felderítvén az összes ténykörülményeket, befolyhatna a gyermek olyan elhelyezésébe, amely leginkább áll érdekében és megakadályozhatná nem egy esetben a gyermek roinlá- sát olyankor, amikor a szülőknek a gyermek elhelyezésére irányuló, de valódi érdekét nem szolgáló megegyezése a gyermek testi, lelki és erkölcsi javát veszélyezteti. A gyámhatóságok szükségképpeni és már nem halasztható, korszerű anyagi és eljárási jogi, valamint szervezeti formájánál ez a szempont is egy követelményt kell, hogy képezzen. Az a bizottság, amelyet az Actio Catholica jogász-ankétja a kormányhoz a családvédelem érdekében teendő jogi reformjavaslatok megszövegezése végett kiküldött — és amelynek magam is szerény tagja voltam — immár elkészült munkájával és ez a memorandum tartalmazza a gyámhatóság korszerű reformjára irányuló elveket is. Megvan a remény arra, hogy a memorandumnak — az illetékes tényezők jóváhagyása után — a kormánynál és törvényhozásnál is kellő visszhangja lesz és beteljesülés felé viszi a családvédelem egyik hathatós szervének a korszellem követelte újjáalakítását. Április hó 30 án és május hó 9-én délután '|23 órakor König, Román és Stein mérnökök, építési vállalkozók BUDAPEST, VIII., népszínház-utca 13. Telefon : 43-1-44. LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök vállalkozó Budapest, Vili., Baross-u. 77 Árvaszék és családvédelem Irta: CSORNA KÁLMÁN dr.
