Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-04-21 / 16. szám
1984 április 21 ojbuuapim 3 Szőke Gyula hatalmas iia íelsőházban a fővárosi törvényjavaslat ellen A törvény-infláció bizonytalanságot teremt a kormányzásban és a közigazgatásban — A tanácsrendszer megszüntetése és az egyéni felelősség hiterjesztésének súlyos problémája a törvényjavaslatban — Az Uj Budapest tudósítójától — Ä felsőház fővárosi vitájának kiemelkedő mozzanata volt az a beszéd, amellyel Szőke Gyula dr. kelt a múlt hét csütörtökjén a méltóságos főrendek gyülekezetében az autonómia védelmére. Szőke Gyula nem tartozik azok közé, akik állandóan verik maguk mellett a reklámdobot, a csendesebb és éppen ezért értékesebb egyéniségek közé lehet őt sorolni, akit nagyszerű jogi képzettsége, pompás gyakorlati tudása, nemes úri magyarsága egyképpen arra predesztinálnak, hogy vezető szerepet játszón úgy az országos, mint a várospolitikában. Logikus tartalom, cáfolhatatlan okfejtés, úri mérséklet voltak Szőke Gyula legutóbbi felsőházi beszédének fő jellemző vonásai. Szőke Gyula dr, beszédét a fővárosi törvényjavaslat felsőházi vitájában az alábbiakban részletesen ismertetjük közönségünkkel : Általános figyelemmel fogadott beszédét azzal kezdte Szőke Gyula, hogy az országgyűlés felsőházában nincs kifejlődve az a pártpolitikai rendszer, amely a képviselőháznak megfelelően a felsőházat úgy tagolná, hogy a szabad véleménynyilvánítás pártokokból lehetetlen legyen. Amikor tehát egyesek és igy Szőke is a törvényjavaslatnak akár általánosságban, akár egyes részleteiben való el nem fogadással más véleményt nyilvánítanak, mint a kormány és a belügyminiszter, ez sem személyes, sem pártpolitikai, sem pedig hatalmi kérdésként nem kezelendő, hanem ez egyszerűen olyan törvényalkotási kötelességnek a gyakorlása, amely elől az a törvényhozó, aki vállalkozott becsületből a törvényhozás bármelyik házában megjelenni, lelkiismerettel ki nem térhet. — Nekem az az álláspontom — nyérkát és még néhány tárgyat, amelyek a szentmisénél szükségesek, adományoztam akkor a kenései telep kápolnájának, mintegy ötszáz pengő értékben. — Álmatlan éjszakák után határoztam el magamat arra, hogy ezt a levelet megírom. Annakidején azt gondoltam, hogy a jó Isten meg fog segíteni, a jó Isten meg fogja fizetni, amit én az ő oltárára áldoztam. Most itt állok Önök előtt, leányom elvesztette az állását, egy fillér nélkül állok. Egy kis üzlet megvásárlására lenne módom, ha azt az ötszáz pengőt, amibe ez az üzlet kerülne, elő tudnám teremteni valahonnan. Éppen az az ötszáz pengő kellene, amit annakidején az oltárra költöttem. Talán, uraim, volna valamilyen lehetősége annak, hogy ezt a pénzt visszakaphassam? Kiváló tisztelettel: Özvegy Zier Albertné. ❖ TANÁCSKOZTAK, TANÁCSKOZTAK a segitőalap vezetői, mit csináljanak a szegény öregasszonynyal. Jár-e neki pénz, vagy természetben szolgáltassák vissza az ajándékot, esetleg — ne is válaszoljanak a levélre. — A gordiuszi csomót a másnap reggeli lapok oldották meg, amelyek közölték, hogy Zier főmérnök özvegye és leánya Lehel-utca 1. szám. alatti egyszobás lakásukban világ itógázzal öngyilkosságot követtek el. Zier főmérnök özvegye, a kenesei adakozó, a segitőalaphoz címzett levél írója, más kiutat talált, minthogy bevárja az alap vezetőségének elhatározását... folytatta a felszólaló, — hogy a belügyminiszter nagy hálára kötelezett volna bennünket, ha ahelyett, hogy, mint a törvényjavaslat indokolásában mondja, várt volna türelemmel, mert nem akart beleavatkozni az ügyekbe, igenis erélyesen beavatkozott volna és követelte volna, hogy a három évvel ezelőtt megalkotott törvény az égész vonalon végrehajtassák. Ezáltal mód adatott volna arra, hogy a törvényhozás akarata a közigazgatásban érvényesülhessen. Ezt meg kellett volna és ezután is meg kellene csinálni! Ha a belügyminiszter a várako zás elmellőzésével azt a felelős séget, amelyet a törvény előirt alkalmazta volna és kötelezte volna azokat, akik hivatottak hogy a törvényben előirt sza bályrendeleteket előteremtsék akkor nem kellene nekünk most az egyéni felelősség akkora ki terjesztéséről beszélnünk, amely lyel a felsőház előtt fekvő tör vényjavaslat a főpolgármestert illetőleg a polgármestert felru házzá. Szőke Gyula ezután rámutatott arra, hogy a fővárosi közigazgatás a kollégiális intézmény alapján állott a tanácsrendszer folytán, amelyet az 1872-es fővárosi törvény már a régi városi szervezetből vett át és amely a város kormányzását, mióta városok vannak, mindig helyes irányban tudta vezetni. Ezt a tanácsi rendszert igy eltörölni, ha helyébe a kormány mást ültetni nem tud, nem lehet helyesnek tartani. — Nem abban a korban élünk — emelte fel figyelmeztető szavát Szőke Gyula, — amikor szabad sötétbe ugrani, már pedig, ha valamikor, úgy ma, a legnehezebb időkben egy intézményt nem lehet eltörölni, amely azon rövid idő alatt, amig működni tudott, megfelelően dolgozott. Érdektelenül beszélek, hiszen nem voltam tagja a törvényhatósági tanácsnak. Azt hiszem tehát, hogy olyan rövid idő alatt eltemetni egy intézményt, anélkül, hogy láttuk volna, hogy életképes-e az, nem szabad, főleg akkor, amikor ezekben a nehéz időkben nem ültetünk helyébe mást, ha csak helyébe-tettnek nem tekintjük a polgármesteri hatalmat, amely már eddig is olyan nagy volt, hogy alig volt képes egy ember annak a feladatnak megfelelni. Szőke Gyula ezután rámutatott arra, hogy a törvényhatósági bizottságnak aprólékos ügyekben megint olyan nagy hatásköre lesz, hogy ezen aprólékos ügyek miatt a folytonos ülésezések folytán ott majd nem lehet komoly tanácskozást folytatni. A legnagyobb baj azonban az, hogy nem lesz egy átfogó erős gazdálkodási és közigazgatási irányzat, mert hiszen az egyeduralmi polgármesternek a működése, még ha őt választja is a törvényhatóság, nem lehet annyira népből-jött és nem lehet annyira ellenőrizni az érvényesülő befolyást, mint a régi tanácsrendszer, vagy éppen az uj tanácsrendszer mellett. Szőke Gyula ezután kifejtette a főváros folyó évi költségvetésére vonatkozó azon álláspontját, amelyről az Uj Budapest legutóbbi számában részletesen nyilatkozott. Rámutatott Szőke Gyula ezzel kapcsolatban arra, hogy ma voltaképpen nincs alap, amelyen a főváros tényleg eljárjon, mert a polgármesternek a múlt évi költségvetés szerint már nem, a folyó évi költségvetés szerint pedig még nem szabad intézkednie. — Kérdezem ilyen körülmények között — folytatta emelt hangon Szőke Gyula mire jó ez a törvényjavaslat? Erre a kérdésre nagyon sokan azt válaszolják, hogy a főváros helyzetének szanálása miatt van szükség erre a törvényjavaslatra. Azt hiszem azonban, hogyha megnézzük a most érvényben levő fővárosi törvényt, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy egyrészt erre a szanálásra a kormánynak már most is megvan a joga a meglevő törvény alapján, másrészt — megvallom egészen nyíltan — nem látom olyan nagyon szükségesnek ezt az úgynevezett szanálást. — Ezen indokok alapján — mondotta végezetül Szőke Gyula — nem tartom helyesnek, hogy az a törvény, amelynek talán szintén vannak hibái, de hibáinak megállapítására senkisem vállalkozhat, mig nem látta, hogy az hogyan hatályosul, már most módosittassék. Nem tartom helyesnek annál kevésbé, mert nem szeretem a törvény-inflációt. Ez a rengeteg törvényalkotás és rendeletalkotás és az egyik törvénynek a másik iitán való meghozása, mielőtt az előzőnek érvényesülését láttuk volna, rám azt a benyomást teszi, mintha a kormányzásban és a közigazgatásban bizonyos bizonytalanság volna és ez a bizonytalanság nem bírna elülni, megnyugodni, mert a rohanó élettel együtt kívánnak kormányozni és rohanni a közigazgatás vezetői is, ahelyett, hogy ők megállnának s ezzel együtt megállást parancsolnának annak a nagy nyugtalankodásnak, amely nemcsak a fővárosban, de az egész országban észlelhető. Én azt hiszem, hogy ha a kormány ugyanazzal a szeretettel jön a fővárossal szemben, amilyen szeretetet mi mindig vártunk és reméltünk a keresztény kormányzat részéről, abban az esetben ez a törvényjavaslat felesleges és éppen azért, mert feleslegesnek tartom, a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el. Mint az országgyűlési napló megjegyzi: helyeslés, éljenzés és taps a középen és a jobboldalon fogadta Szőke Gyula valóban hatalmas és magasivelésü felsőházi beszédét. nem minden nép timed tűz, de minden pereden telezne! Rögtön biztos segítség a törvé- ll ^ í"k 1 # Ifa SE nyileg védett „Kromofag“ I WZWIIW ÍL9 ISS. RJ „KROMOFAG“ vegy. gyár, VI., Reiter Ferenc-utca 13 Egyelőre nem áilamoiitják a budapesti árvaszéket Megmarad a közigazgatási bizottság gyámügyi küldöttségének hatásköre is — A közigazgatási törvény novellájának életbeléptetése kapcsán a felállítandó közigazgatási alsóbirósághoz lehet fellebbezni az árvaszék határozatai ellen — Az Uj Budapest tudósítójától — Keresztes-Fischer belügyminiszter a képviselőház pénzügyi bizottságának keddi ülésén a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása kapcsán bejelentette, hogy a gyámügyi törvényjavaslat, ■ nemkülönben a másodfokú közigazgatási bíráskodásra vonatkozó javaslat elő van készítve. A miniszter kifejtette azon álláspontját, hogy a gyámügyi szolgálatot államosítani kell, és az uj törvénynek magában kell foglalnia az egész gyermekvédelmi szervezetünkre vonatkozó törvényes jogszabályokat is. A miniszter fenti kijelentései élénk feltűnést keltettek a városházán, ahol felmerült az a kérdés, hogy az árvaszékek tervbevett államosítása magában foglalja-e a fővárosi árvaszék államosítását is. Ezzel kapcsolatban felmerült az a kérdés is, hogy az uj fővárosi törvény életbeléptetése után hogyan fog alakulni az árvaszék ügyvitele, kapcsolatban a közigazgatási törvény novellája szerint a gyámügyi küldöttségnek, mint másodfokú fellebbviteli hatóságnak megszüntetésével. Ezekről a nagyfontosságu és a jogászvilágot különösen érdeklő problémákról illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — Az árvaszék államosítását illetően hónapok óta folynak az előkészítő tárgyalások a belügyminisztérium szociálpolitikai ügyosztályában, ahol Kádár Levente miniszteri tanácsos, a szociálpolitikai ügyosztály törvényelőkészítő osztályának vezetője beható tárgyalásokat folytat ebben a tárgyban Csorna Kálmán dr. budapesti árvaszéki elnökkel, aki úgy is, mint a gyámügyi igazgatás egyetemi tanára, különlegesen szakértő ezekben a kérdésekben. E tanácskozások eddigi eredménye az, hogy a fővárosi árvaszék államosítására nem kerül sor. A fővárosi árvaszéket, különös tekintettel annak kitűnő működésére és mindenki által elismert eredményeire, a törvényjavaslat kifejezetten ki fogja venni az államositás alól. — Ami most már az uj törvény életbelépése kapcsán előálló helyzetet illeti, közölhetjük, hogy egyelőre nem lesz változás a közigazgatási bizottság gyámügyi küldöttségének működésében sem. Vagyis az árvaszék határozatai ellen a jövőben is fellebbezni lehet a közigazgatási bizottsághoz és annak határozatát felül lehet folyamodni a belügyminiszterhez. Igaz ugyan, hogy az 1929: XXX. t.-e. novellája az elmúlt esztendőben megszüntette a közigazgatási bizottság fellebbviteli hatáskörét árvaszéki ügyekben és felállította a középfokú közigazgatási bíróságokat, azonban ez a törvény még nem lépett életbe, mert végrehajtási utasítása még mindig nem jelent meg. Amikor ez a törvény életbe fog lépni és ezzel kapcsolatban megtörténik az alsó- és középfokú közigazgatási bíróságok felállítása, automatikusan megszűnik a közigazgatási bizottság gyámügyi küldöttségének fellebbezési hatásköre is. ÍR lcg&lz:S&&l2ÍRTC i)., gfiKépf CFiszee 3siivéitt-iR. 3 TELEFON : 82—4—29
