Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-04-21 / 16. szám
TU BUDAPEST 1934 április 21 Összeírják és eltávolítják a fővárosból a vidéki illetőségű közsegélyre szorulókat Elkészült a kerületi szegénygondozás ügymenetének racionalizálása, amely lehetetlenné teszi a józsefvárosi elöljáróságon történt visszaélések megismétlődését — Az Uj Budapest tudósitójától — A szegénypénzekkel a józsefvárosi elöljáróságon történt visszaélések arra inditották a polgármestert, hogy a legsürgősebben gondoskodjon a kerületi szegénygondozás ügymenetének újabb szabályozásáról, olymódon, hogy semmiféle anomália ne fordulhasson elő. Valóban dicséretremeltó gyorsasággal készitette el a szociálpolitikai ügyosztály az errevona,tkozó tervezetet, amelyet hétfőn délelőtt a kerületi elöljárók értekezlete, kedden pedig a, közjótékonysági és szociálpolitikai bizottság tárgyalt le. Úgy a kerületi elöljárók, mint a szociálpolitikai ügyosztály elfogadták az ügyosztályi tervezetet a szegénygondozás reformjáról, amely a jövő hét csütörtökjén már a törvényhatósági tanács elé fog kerülni. Előterjesztésében megállapítja a polgármester, hogy a súlyos gazdasági viszonyok és az utóbbi években egyre fokozódó munkanélküliség a népjóléti igazgatás terén olyan szervezeti és ügymeneti eltolódásokat tettek szükségessé, amelyek a népjóléti igazgatás külső képét teljesen megváltoztatták. A polgármester biztosítani akarja a szegénysegélyezés reformjával, hogy mindazok az intézkedései, ügyviteli rendeletéi és intézményei, amelyeknek helyességét és szükségességét az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai igazolták, az inségenyhités minél eredményesebb és egyöntetűbb keresztülvitele érdekében az összes kerületi elölj (íróságokon a köz-segélyezés gyakorlatban feltétlenül és kötelezően érvényesüljenek. Kötelességévé teszi a polgármester a kerületi elöljáróságoknak, hogy a nyár folyamán összes nyilvántartott szegényeik gondozási iratait vizsgálják át és azokkal a szegényekkel, akikről nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy budapesti lakosok és akik húsz pengő értéket meghaladó segélyben részesültek, illetőleg akik állandó támogatásra szorultak, vegyenek fel jegyzőkönyvet a lakóhely megállapításához szükséges adatairól és azt a lakóhely megállapítása céljából terjesszék be a polgármesteri közjogi ügyosztályhoz. Általában nagy súlyt helyez a polgármester a vidéki Ínségesek segélyezésének megszüntetésére, miértis kötelességé teszi az elöljáróságoknak, hogy a vidéki Ínségeseket a fővárosból távolítsák el. Az elöljáróságok a vidéki szegények utisegélyeire nagyobb összeget fognak kapni. Minthogy pedig az útiköltség- nem adható az Ínségesek kezébe, a hazautazásra az elöljáróknak a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetségének pályaudvari misszióját kell igénybevenniök, amelynek közege a vasúti jegyet megváltja, a hazautaztatandót a vonathoz kiséri és a jegyet átadja a vonatot kisérő személyzetnek. Hazautazás előtt közük hivatalosan a vidéki szegénnyel, hogy esetleges visszatérése esetén a főváros területén még átmeneti segélyben sem részesülhet. A hazautaztatott ínségesekről vezetett jegyzéket az elöljáróságok kötelesek megküldeni az összes többi kerületi elöljáróságoknak. Ha az ilymódon már egyizben elutaztatott ínséges a fővárosba viszszatérne és továbbra is hatósági támogatásra szorulna, a Budapestről való eltávozás céljából a kerületi elöljáróságnak a rendőrség toloncügyosztályához kell fordulnia. Reméli a polgármester, hogy ez az eljárás előreláthatóan jelentékenyen csökkenteni fogja a vidéki ínségeseknek a fővárosba való özönlését. Különösen és részletesen megállapítja a polgármesteri előterjesztés a kerületi népjóléti ügyosztály belső ügymenetét és általában a kerületi elöljáróság népjóléti ügyvitelét. Hangoztatja a polgármester, hogy a népjóléti osztály tagjai személyesen felelősek a nekik kiosztott ügyek helyes és gyors elintézéséért, továbbá a nekik adott utasítások haladéktalan teljesítéséért. A népjóléti osztályt a népjóléti előadó vezeti, aki csak fogalmazói szakbeli végleges alkalmazott lehet. A népjóléti előadó igénybeveszi munkájához a Magyar Vöröskereszt Egylet szociális osztályának gondozónőit és a. szellem i szükség munkásokat. A népjóléti gondozás belső és külső szolgálatra oszlik. Van úgynevezett nagykörzet és kiskörzet, felelős irányítókkal, körzetvezetőkkel, népjóléti megbízottakkal. Részletesen szabályozza a polgármester a segélykérelem előterjesztésének módját, az okmányok átvételét, a kérelem elutasításának formáját, az első ízben jelentkező segélykérőkkel való különleges eljárásokat, a gondozási ivek kezelését, a kartotéklapok kitöltését, az ellenőrző igazolványokat, a más kerületbe költözettekkel szemben követendő eljárást, a segélyek feljegyzését, a központi nyilvántartó la— Az Uj Budapest tudósítójától — Feltűnést keltett a városházán az egyik nemrégiben megindult várospolitikai szaklap azon közleménye, amely Sajtó és városháza címen a főváros sajtópolitikáját tárgyalja és oda konkludáJ, hogy amint a kormánynak van több sajtóosztálya, a fővárosnak is legyen egy hivatalos vagy félhivatalos szerve, amely mint elfogulatlan sajtó-tájékoztató iroda, közvetítené a sajtóhoz a vezető tisztviselőknek egyegy ünnepi alkalomra szánt cikkeit, megfelelő elleninformációval üthetné helyre az esetleges téves híradásokat, készítené a napilapok szemléjét és fogadná a külföldről ideérkező és a speciálisan városi ügyek iránt érdeklődő újságírókat. A szaklap közelménye ügyében a városházi újságírók szombatra rendkívüli szindikátusi ülést hívtak össze, annál is inkább, mert a cikk mögött állítólag olyan tényezők húzódnak meg, amelyek célirányosaknak találják a városházi sajtóosztály felállítása kapcsán a fővárosi hírszolgálat bürokratizálódását. Bár ezeket a velleitásokat illetékes helyen a leghatározottabban megcáfolták, az Uj Budapest munkatársa előtt, és maga az elnöki ügyosztály vezető tanácsnoka jelentette ki, hogy a főváros vezetőségének nem áll szándékában küpok kitöltésének módját és kezelését. Mindezek az intézkedések a legnagyobb mértékben alkalmasak arra, hogy a jövőben a szegénysegélyezés terén mindennemű visszaélés elkerülhető legyen és az adózók filléreiből történő szegény-támogatás valóban az arra leginkább érdemesek nyomorát enyhítse. Részletesen szabályozza a polgármester az egyes jótékonysági akciók módját is: az ebédjegyek, tejjegyek stb. kiosztásánál követendő eljárásokat, mindenkor a legmeszszebbmenően ügyelve arra, hogy ne bürokratizálódjon el a szegény segélyezés, ennek ellenében azonban úgy a népjóléti osztályok tisztviselőit, mint a segélyezendők által előadottak valódiságát illetően meg legyen a kellő ellenőrzés. Egyben utasítja a polgármester a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztályt, hogy a kerületi elöljáróságoknak azt a tevékenységét, amely a közjótékonyság és szociálpolitika ügykörére vonatkozik, a szükséghez képest helyszíni szemlék utján, vagy más alkalmas módon is állandóan ellenőrizze. lön sajtóosztály felállítása, mégis a városházi újságírók állásfoglalása előtt, foglalkozni kívánunk a városházi önálló sajtóosztály felállításának gondolatával, mert az túlmenően egyes újságírók vagy nem újságírók fix állásban való elhelyezkedési törekvésein, valóban bonyolult városházi probléma, amelyről beszélni kell. Beszélni kell annál is inkább, mert a városháza vezetősége és a sajtó működése között jelenleg csakugyan nincs meg az az összhang, amely szükséges ahhoz, hogy minden politikától mentesen, de az eseményekhez híven és a főváros érdekeinek megfelelően kapjon a nagyközönség értesülést a városházi eseményekről. Ami a kritika jogát illeti, kétségtelen szabadságában áll minden újságnak, hogy azt és úgy írja a városházáról és annak vezető tényezőiről, amit és ahogyan tud és akar. E tekintetben csak a sajtótörvény, a jó erkölcs és az igazság az a hármas gát, amely az újságíró lelkiismeretén és becsületes meggyőződésén felül tilalomfa. Lehetetlen azonban, hogy szenzációhajhászásból, vagy egyéb okokból egyes újságírók és egyes lapok egyébként jelentéktelen eseményeket, amelyek a rendőri rovatban pár sorban intézhetők el, vagy még oda sem tartoznak, DANUBIA MŰSZAKI VÁLLALAT BUDAPEST, IV., MÁRIA VALÉRIA U. 1. 1:80 9 78, 80 9 79 Építési osztály: Bármely korszerű kőburkolat, aszfaltos, kátrányos és cementes ut, valamint bármely korszerű csatorna tervezése, építése, karbantartása. Vegyészeti osztály: Kátrány melléktermékek, különösen benzoltermékek gyártása és feldolgozása, különböző vegyicikkek készítése úgymint nyeregszappan, patazsir stb. Gyártelep: Budapest IX.f Csong-utca 3. Telefon: 34—0—82. Szabad-e bürokratizálni a városházi újságírást? Egyéni ambíciók szolgálatában áll a fővárosi sajtóosztály szervezésére vonatkozó törekvés — A polgármester vezetésével tartandó sajtó-konferenciákat kér a városházi újságírás — Az újságírók egyesületének éles állásfoglalása az állítólagos városházi sajtó-reform ügyében Remetehegy platóján Doberdó-ut 10—16. sz. alatt. József Ferenc főherceg és Schmidt Miksa kastélyai közvetlen szomszédságában, szépfekvésü, befásitott 300 négyszögöles üres villatelkek és villaépületek eladók A parcellák a 72-es villamostól néhány percnyire, főútvonalon terülnek el, könnyen megközelíthetők. Remek kilátás, elsőrangú hegyi levegő. Bővebbet a helyszínen, vagy T.: 83—2—89 alatt. világeseménnyé fújjanak fel, olyan színben tüntetvén fel az általánosításra mindig kész közönség előtt a városházát, vagy a főváros üzemeit, mintha ott reggeltől-estig egyéb se folyna, mint sikkasztás, szegénypénzekkel űzött visszaélés, vagy egyéb panama. Tény az, hogy megfelelő preventív intézkedésekkel és ami a legfontosabb: jireventiv információkkal ennek az utóbbi időben lábrakapott túlzott szenzációhajhászásnak, amelyet csak kiélésit a lapok és újságírók egymásközötti versenye, véget kell vetni. Kétségtelen azonban, hogy a városházi újságírókkal tartott rendszeres sajtókonferenciák, amelyeken a polgármester vagy annak helyettese informálná az újságírókat, ezt az egyébként nem nagy jelentőségű kilengést is megszüntetné. A leghatározottabban elleneznie kell azonban a közérdek minden hívének és a sajtószabadság minden barátjának az afajta tendenciákat, amelyek külön ügyosztályba akarják préselni a szabad újságírást, bürokratizálni akarják a hírszolgáltatást: ismételjük, elsősorban egyes jól vagy kevésbbé jól fésült urak elhelyezkedési törekvései következtében. A városházi sajtó, amelynek mindenki által elismerten jelentékeny része van Budapest fejlődésében, amely pártvezéreket és polgármestereket ajándékozott Budapestnek, melynek évtizedes fővárosi újságírásban megőszült munkásai egy becsületes élet minden tudását és tehetségét állították a főváros fejlődésének szolgálatába, mindig hivatása magaslatán állt és az sem most, sem a jövőben semmiféle me gr endszahály ozásra, sem skatulyázásra nem szorul. Önfegyelem és kritikai tudás jellemezték mindig a városházi újságírást, amely mindig tudta, mit lehet, mit szabad és mit kell megírni, anélkül, hogy bárki egzerciroztatta volna őket. A városházi újságírás mindig megfelelt a 48-as sajtótörvény azon rendelkezéseinek is, hogy hív és igaz szellemben kell közölni a különféle közgyűlésekről és egyéb ülésekről szóló tudósításokat is. A városházi újságírás az éltető levegője több, mint fél százada a városi közgyűlések és szakbizottságok üléseinek, hiszen a törvényhatósági tanácsnak is jelentékeny részben azért kellett elsorvadnia, mert nélkülözte a nyilvánosságot, a sajtó közvetlen tapasztalaton nyugvó kritikáját. A városházi újságírást annál kevésbbé kell megrendszabályozni, mert — és ezt dicsekvés nélkül állíthatjuk — annak szolgálatában Magyarország legkiválóbb hírlapírói állanak, a szerkesztőségek legtehetségesebb, legpontosabb és legképzettebb munkatársai, akik az ujságirótestületek vezetőségeiben is a legelőkelőbb pozíciókat foglalják el. Szükség van ellenben csakugyan a sajtó-irányitás bizonyos reformjára, jóindulatú racionalizálására, de nem ügyosztály felállításával, hanem barátságos eszmecserék formájában, a városházi újságírókkal és azokon keresztül! — Természetes ilyen körülmények között, hogy az Újságírók Egyesülete csütörtökön tartott választmányi ülése Rátkai Károly dr. felszólalása kapcsán egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden olyan törekvést, amely a városházi hírszolgálatot béklyókba akarja, szorítani, a leghatározottabban elitéi.
