Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-04-07 / 14. szám

1934 április 7 aj BUDAPEST 3 Kétségbeesés és pusztulás az építőipari fronton Petrovácz Gyula nyilatkozata a fővárosi Közmunka^program megdöbbentő kilátástalanságáról és a rendkívüli házadó= mentesség meghosszabbításáról, amely nélkül nem lesz a tavasszal építkezési tevékenység — Az Uj Budapest tudósítójától — A belügyminiszter ismeretes ren­deleté a főváros ezévi költségvetése ügyében, amely szerint kikötötte a kormány, hogy az 1934. évi költ­ségvetésbe felvett hiteleket a költ­ségvetés végleges jóváhagyásáig csak tizenkét egyenlő havi részlet­ben szabad felhasználni és utalvá­nyozni csak a tényleg rendelkezésre álló bevételek erejéig lehet, mint az áprilisi fagy, lehervasztotta azokat a satnya reményeket, amelyeket a főváros ezévi közmunka-programja irányában az érdekeltségek támasz­tottak. Ezek szerint a főváros ez­évi közmunka-programja majdnem a nullával egyenlő, az érdekeltségek figyelme a magántőke építkezési lehetőségei felé fordul. Ennek a problémának legfontosabb része a harmincéves házadómentesség ügye, amelyre vonatkozóan Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő, törvény­­hatósági tanácstag, aki az építőipa­ros érdekeltség legutóbbi nagygyű­lésén elnökölt és nagyobb beszédet is mondott, a következő nyilatko­zatot tette az Uj Budapest munka­társának: — Az épitkezéssel foglalkozó valamennyi iparág a legtelje­sebb kétségbeesés és a legször­­nyiibb munkanélküliség határán van. A városrendezési szakbizottságban hétről-hétre tárgyalásra kerülő épi­másik szerint a közlekedési ügyosz­tály tanácsjegyzői közül fog kike­rülni az uj helyettes. * MISEM MUTATJA JOBBAN A NÉPSZERŰSÉGET, mint a főváros kereskedő és iparos világának az az egyhangú öröme, amely I lov szky János örökös bizottsági taggá való megválasztása kapcsán megnyilvá­­mdt. Például a Füszerkereske­­dők Lapja, amelyet igazán nem lehet azzal megvádolni, hogy túl­zottan jobboldali érzelmű lenne, vagyis a túlsó oldalról Írja Ilovszky örökös taggá való megvá­lasztása kapcsán a következőket: — Ilyen egyhangú választás a tör­vényhatósági bizottságban vajmi ritkán fordul elő és akivel ez megtörténik, kétségtelen, hogy arra a közbizalomra nagyon is érdemessé v ált. Hiszen az ösz­­szes pártok bizalmuk és nagyrabecsü­lésük jelét adták azzal Ilovszky János iránt, hogy egyhangúlag reá szavaztak. Meg is érdemelte nemcsak rokonszenves egyéniségé­nél és szeretetreméltóságánál fogva, de azért a becsületes és önzet­len munkáért is amit a kereske­delem és ipar érdekében kifejt, és mi csak örvendeni tudunk, ha látjuk, hogy a közért küzdők minél na­gyobb megbecsülésben részesittet­­nek. Ilovszky János ezen kitünteté­sének pedig mi különösen örven­dünk, mert a detail-kereske­­delem egy kiváló férfiüt érte az, olyan férfiút, aki mindnyá­jan mindenkor szer etet ünkkel vet­tünk körül és akit nagyrabecsül­­tünk. * ITT EMLÍTJÜK MEG, HOGY ILOVSZKY János örökös taggá való választásával megüresedett a Vili. kerület Wolff-párti listáján egy bizottsági tagsági hely. Erre a helyre az igazoló-választmány a so­ron következő póttagot, W enc zel Árpád dr.-t, az ügyvédi kar kitűnő­ségét fogja behívni. tési engedélyek folyton csökkenő száma mutatja, hogy amint a kora tavasszal véget­­érnek azok a még a harminc­éves rendkívüli házadómentes­ség alapján megkezdett épüle­tek, amelyeket a novemberi ko­rai fagy miatt bevégezni nem lehetett, végig egész Budapes­ten megállnak az építészek ke­zében a ceruzák, kiürülnek az irodák, megszűnnek az építő­ipari műhelyek, kiesik a kala­pács és a vakolókanál a munká­sok kezéből. Sürgős, a legsürgősebb intézkedé­sekre van szükség, még pedig az ál­lamhatalom részéről, hogy az adó­­mentesség rendezésével a kormány indítsa meg azt a magánépitési te­vékenységet, amely nélkül az építő­ipari társadalom sorsának jobbra­­fordulását elképzelni sem lehet. — Az Uj Budapest hasábjain már több alkalommal kifejtettem, hogy a harmincéves adómentesség folytatólagos megadása az ál­lam részére veszieséget nem je­lent, mert az építkezés megkez­dése kapcsán adókban, illeté­kekben és egyéb jövedelemben jóval többet, még pedig egy­szerre vesz be az állam, mint amennyit az adómentesség har­minc esztendeje alatt vészit. Mint Müller Antal barátom az Uj Budapest legutóbbi számában ki­fejtette: az építőipari munkánál csak húsz százalék az anyag, nyolc­van százalék a munkabér. Olyan munkabér, amely újból és újból belekerül a gazdasági életbe, alapját adja további állami jö­vedelmeknek, forgalmi adó, fo­gyasztási adó, házadó és egyéb adók révén egészen tekintélyes jövedelem származik az állam és a főváros részére ebből a nyolcvan százalék munkabérből. — Az elnökletem alatt álló fővá­rosi középitési szakbizottság csü­törtökön megtekintette a Gellért fe­dett fürdőjének építkezését és hely­színi szemlét tartott a Rudas-fürdő­ben, ahol a közismert okok miatt még mindig nem tudott megindulni az építkezés. Végigmenve a város­házi lehetőségeken, meg kell állapi­tanom, hogy ez a két építkezés az egyetlen, amely a legközelebbi jövőben a főváros közmunka-programmját képezi Az általános fővárosi tatarozási munkálatokon felül, különös tekin­tettel a belügyminiszternek a költ­ségvetés jóváhagyását megtagadó leiratára, a közeli hónapokban sem­mi lehetőség sem nyílik arra, hogy olyan közmunka-program valósul­jon meg, amelynél az iparosok és a munkások széles rétegei találhatnak munkaalkalmat. Ezzel azonban vé­geztünk is teljesen a hatósági mun­kákkal, amelyek az építőipar táplá­lására teljesen alkalmasak sohasem voltak, amelyek inkább csak gyógy­szerek, mesterséges injekciók, ame­lyek a fájdalmak enyhítésére talán alkalmasak, de a betegség gyökeres gyógyítására sohasem. Elmondotta még munkatársunk­nak Petrovácz Gyula, hogy a ható­ságok és a közületek az építkezési lehetőségek biztosítása terén meg­tesznek minden tőlük telhetőt, amit bizonyít a Fővárosi Közmunkák Tanácsának ismeretes akciója az Erzsébet-sugárut megépítése tekin­tetében, nemkülönben a polgármes­ter azon rendelete, amely szerint a városszéli telep építését folytatják. Fontos azonban Petrovácz szerint olyan speciális adómentességek biztosítása, amelyek különösen sarkalják a tu­lajdonost uj épület emelésére. — Az az óhajtásom, — fejezte be nyilatkozatát Petrovácz Gyula — hogy május elseje ebben az évben legyen csakugyan a munka ün­nepe. Annak a munkának az ünnepe, amely alkot és gyarapit, mentes minden sallangtól és ólomlábakon járó hivatalos apparátustól. Remé­lem, hogy a kormány intézkedni fog addig, amíg nem késő, amíg az építkezésre legalkalmasabb tavaszi hónapok nem múlnak el nyomtala­nul és munka nélkül! íDEBRECEN ÉTTEREM RAhöczi iit 88 ni.uKi.t,i,u ■ 1, re ■, i ■ Tclefon. 31.M6 34*40 Déli menő, a polgári élteremben P Minden szombaton disznótoros vacsora, pénteken este halászlé. 1.20 Az Útügyi Intézet Miért nem lehetett a Kátrányozó- és Bitumenezőtelepet továbbá az Anyagvizsgáló Intézetet a Vegyészeti és Élelmiszer-vizsgáló intézettel összevonni? — Az Uj Budapest tudósítójától — A székesfőváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének az egyes fővárosi üzemek megszüntetése, vagy tevékenységi körüknek korlá­tozása, valamint a különböző intéz­ményekkel kapcsolatos műhelyi te­vékenységek szabályozása ügyében még az elmúlt évben hozott határo­zatai és a belügyminiszternek a fő­városi üzemek és műhelyek tevé­kenységének felülvizsgálatára vo­natkozó leirata az üzemek életében tudvalévőén fontos intézkedéseket tettek szükségessé. A polgármester a Kátrányozó- és Bitumenezőtelepre és az Anyag­vizsgáló Intézetre vonatkozólag a közelmúltban fentieknek eleget tett s a következőképpen intézkedett: 1. A Kátrányozó- és Bitumenező­telepet, mint önálló vagyonkeze­lésű üzemet megszüntette. 2. Az 1934. évi január hó 1-től kezdve a telep mint közigazgatási intézmény működik. 3. A Kátrányozó- és Bitumenező­telepet az Anyagvizsgáló Intézettel egy intézménnyé egyesítette. Ezen intézkedések megtételénél a főváros műszaki igazgatására és gazdasági érdekeire volt figyelem­mel. A közgyűlés határozataiban már kiemelte, hogy kívánatosnak tartja a telep és az Anyagvizsgáló Intézet­nek a viszonyokhoz képest való egyesítését, amelyet a belügyminisz­ter is leiratában jóváhagyott, de folytatólag felvetette azt a lehető­séget, hogy a fenti két intézmény­nyel még a Vegyészeti és Élelmi­szervizsgáló Intézet is egybevonas­­sék. Az intézmények egyesítésénél azt a helyes megoldást kellett figye­lembe venni, amely a kapcsolatos feladat- és munkakörökből a fővá­ros igazgatásának a legjobban felel meg s végleges jellegénél fogva ál­talános szabályozást biztosit úgy, hogy részletintézkedések, ismételt átszervezések, összevonások, csopor­tosítások újabb zökkenéseket ne okozzanak. A három intézmény közül a Kát­rányozó- és Bitumenező-telep, vala­mint az Anyagvizsgáló Intézet első­sorban és úgyszólván teljességében építési ügykörbe tartozó műszaki kérdésekkel, építési végrehajtások­kal, építési ellenőrzésekkel és ezek­kel kapcsolatos anyagvizsgálatok­kal, a technika haladásával össze­függésben újabb építő eljárásokkal, idevonatkozó kísérletekkel foglal­kozik, amelyeknek vezetését, irányí­tását, igazgatását annál is inkább az ut- és csatornaépítési ügyosz­tályra kell bízni, miután csak igy látszik biztosítva a közigazgatásnak ama fontos alapelve, hogy az egyes intézkedések, az ellenőrzés és veze­tés munkálatai közvetlenül történ­jenek. E kérdés különösen jelentkezett abban a vonatkozásban, hogy a Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet feladatköre a másik, két in­tézménnyel nincs összefüggésben és a technikai, különösképen pedig az épitésteehnikai kérdésektől álta­lában távol áll. Az igazgatás racio­nalizálása szempontjából sem lát­szik előnyösnek a Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézetnek az előbbi két intézménnyel való egyesí­tése, miután a két teljesen külön­böző tárgykörű és munkakört in­téző ügyosztálynak, a II. és a VIII. ügyosztályoknak megbízásait telje­sítik. Fentiek alapján az esetlegesen fel­vetett gondolatot, illetőleg javasla­tot, hogy a Vegyészeti és Élelmiszer­­vizsgáló Intézet a nevezett másik két intézménnyel egyesittessék a székesfőváros műszaki igazgatása és racionális ügymenet szempontjá­ból mellőzni kellett. A. székesfőváros polgármestere a Kátrányozó- és Bi turné nézőt elep közigazgatási intézménnyé való át­szervezésének és az Anyagvizsgáló Intézettel való egyesítésének végre­hajtását a következőkben szabá­lyozta: Az intézmény elnevezése: Buda­pest székesfőváros útügyi intézete. Tárgyi vonatkozásban az egyesí­tett intézmény ügyköre két főága­zatra éspedig az útburkolási és az anyagvizsgáló csoportra tagozódik. „CLARIDGE“ I., BÖSZÖRMÉNYMJT 28 SZ. (59, 75. villamos mentén, 2-es autóbusz) Éttermeit - Sörözd - Bridgeszalon Különterem 5 órai tea délután és este TÁNC! CHARLES LAX jazz-zenekara VIONALI RAFAELLO uronzöniö BUDAPEST Lak«. Petneliázu-utca »D. Gyár. VI., Jász-utca 14. szám TELEFON: AUTOMATA 919 12. április 10-én és 13-én délután V*3 órakor Ogeiüierseiiieii ilunyadi János természetes heseriiviz az emészlőszervek leg­kiválóbb gyógyvize. Egy háztarlásban sem hiá­nyozhat. Hatásában felülmúlhatatlan SAXLEHNER ANDRÁS, BUDAPEST

Next

/
Thumbnails
Contents