Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-03-17 / 11. szám

4 ÚJ BUDAPEST 1934 március 17 Mennyi a fővárosi háztartás valóságos hiánya és e*évl deficitje? Lamotte pénzügyi tanácsnok reflexiói Keresztes-Fisclier belügyminiszter parlamenti megállapításaihoz — Az Uj Budapest tudósítójától. — A fővárosi reformjavaslat be­nyújtását a kormány azzal ^ indo­kolta, hogy szanálni kell a főváros pénzügyi helyzetét. Ilyen körülmé­nyek között érthető, hog'y úgy az általániOiS vitában, mint a részletes vitában is a főváros pénzügyi hely­zetének a feltárása volt a szónokok beszédének legkiemelkedőbb része. Különösen nagy feltűnést keltett Keresztes-Fischer belügyminiszter­nek az általános vita lezárása után mondott beszéde, amely szintén részletesen foglalkozott a főváros háztartási helyzetével és megállapí­totta. hogy a városházán 25 millió pengős hiánnyal kell számolni. A belügyminiszternek ebből a megál­lapításából nyilvánvalóan követke­zik, hogy a kormány szanálási ter­vezete elsősorban ennek a 25 mil­lió pengős hiánynak a pótlását tűzi ki célul. A főváros vezetősége esztendők óta a legheroikusabb küzdelmet folytatja a pénzügyi és háztartási egyensúly megóvásáért. Ezt a célt sikerült is a legnehezebb esztendő­kön keresztül elérni, az idén történt meg először, hogy deficites költség­­vetés készült. Az Uj Budapest mun­katársa szükségesnek tartotta, hogy ezekről a kérdésekről beszéljen La­motte Károly dr. pénzügyi tanács­nokkal, aki most már esztendők hosszú sóira óta irányítja a főváros pénzügyeit — éspedig, mint párt­különbség nélkül minden oldalon elismerik, — teljes sikerrel. Minde­nekelőtt azt a kérdést vetettük fel, miért késik a főváros 193Í évi költ­ségvetésének a jóváhagyása és az­iránt is érdeklődtünk, hogy nézete s-AtriVin,' arte/m, fos/nah-o nz év folya­mán különösebb zavarok bekövet­kezni a főváros háztartásának a menetében. Lnmoiic Károly' dr. pénzügyi tanácsnok a következőket mondotta az Uj Budapest munka­társának: — A költségvetés jóváhagyását mindig közvetlen tárgyalások szok­ták megelőzni. Ezeken a tárgyalá­sokon a belügyminisztérium felvi­lágosításokat szokott kérni a fővá­ros vezetőitől és a felvilágosítások meghallgatása után készül a döntés a jóváhagyás tekintetében. Késede­lem nincsen, mert hiszen máskor is csak április elején érkezett le a vá­rosházára a kormány leirata a költ­ségvetés jóváhagyásáról. Lehet, hogy az idén máskép alakul a hely­zet, amire abból a tényből követ­keztetek, hogy a költségvetés jóvá­hagyását megelőző tárgyalások még egyáltalán meg sem kezdődtek a belügyminisztérium és a főváros vezetősége között. Azt hiszem, hogy a tárgyalások megindítása körül mutatkozó késedelem összefüg­gésben van a képviselőház előtt fekvő fővárosi reformtörvény­­nyel, illetve azzal a szanálási tervezettel, melyet a kormány a fővárosi tör­vény életbeléptetésével egyidejűén hoz nyilvánosságra. Nem lehe­tetlen, hogy a költségvetés jóváhagyása fe­lől maga a kormány szanálási tervezete fog intézkedni, illetve a szanálási tervezetben foglalt rendelkezések kapcsolatban lesz­nek a kormánynak az uj költ­ségvetés jóváhagyására vonat­kozó elhatározásával. A főváros háztartási helyzetének a kormány által kívánt szanálása nyilvánvalóan csak úgy történ­hetik, hogy ez a szanálási terv ma­gát a költségvetést változtatja meg. Mindezek részemi'ől csak feltevé­sek, amelyeknek a valódisága csak később fog esetleg beigazolódni. Felvetettük Lamotte tanácsnok előtt azt a kérdést: nem tart-e a főváros vezetősége a bevételeknél mutatkozó kiesés következtében bi­zonyos háztartási zavarok bekövet­kezésétől? Lamotte tanácsnok igy felelt: —A bevételeknél nagyobb arányú kiesés — legalább is január elseje óta — nem mutatkozik. Az ezévi költségvetést ugyanis a. legnagyobb rigorozitáseal állítottuk össze, sőt a bevételeknél várható esetleges kiesést is igyekszünk ellensú­lyozni. Ezt az ellensúlyozást célozza a pol­gármester urnák legutóbb kiadott rendelet», amely tiz százalékos zá­rolást tesz kötelezővé minden egyes kiadási tételnél, kivéve természe­tesen a személyi kiadásokat, ame­lyekre nézve ilyen rendelettel vál­toztatásokat előidézni nem lehet, továbbá azokat a dologi kiadáso­kat, amelyekre nézve szerződéses kötelezettségek állanak fenn, így például a fővá­ros által bérelt házak bére, továbbá a különböző kölcsönök törlesztő­szolgálata. Arra a kérdésre, hogy Keresztes- Fischer belügyminiszter a költség­­vetésben szereplő tízmilliós deficit­tel szemben milyen alapon beszélt a képviselőházban 25 millió pengős deficitről, Lamotte tanácsnok vála­sza igy hang'zott: — A deficit összegének a megálla­pítása számtani művelet. A hiány természetesen több an­nál a tízmillió pengőnél, amely az 1934. évi költségvetésben sze­repel. Mi ugyanis az uj költségvetésbe — a súlyos viszonyokra való tekin­tettel — kizárólag olyan kiadási té­teleket vettünk fel, amelyeknek a felvételétől nem tekinthettünk el. Mindazokat a tételeket elhagytuk, amelyek felvétele nem volt múlha­tatlanul szükséges. Nekünk nem­csak a tízmillió pengős költségve­tési deficitet kell pótolni, hanem pótolni kell az 1932. évi zárszám­adási hiányt is, továbbá a vá­sárpénztári veszteségek kiegyen­lítéséhez szükséges összeget is. Ide kell számítani a kórházi alap refundálását is, amennyiben mi a törlesztő rész­letet 1934-re nem állítottuk be, ha­nem abból az elgondolásból indul­tunk ki, hogy ezeket a törlesztő részleteket majd akkor vesszük fel, amikor a főváros költségvetési helyzete kedvezőbbé vált. A kórházi alapnál a hiány eredetileg 15 millió pengőt tesz ki —- kerek számban. Ez a hiány úgy állott elő, hogy a főváros a kor­mánynak előlegezte azokat az ápo­lási költségeket, amelyek a vidéki betegeket érintették. Ezekkel az összegekkel a kormány tartozott a fővárosnak. Esztendőkön át folytak e tárgyban bizonyos megbeszélések, amelyek alapján megállapodás jött létre a főváros és a kormány kö­zött olyan értelemben, hogy a kor­mány ellenszolgáltatás címén hét­millió pengőt fizet évenként a fő-Szász Albert Oki. mérnök út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit-körut 43 Telefon : 51—4—06. Uthengerlést vállal elsőrangú eredeti hengereivel WOIFF ERNŐ Budapest,!., Keienföldi-ut 1. Tel.: 59-9-68. Igyunk jaimar-vizei! Megrendelhető Székesfővárosi Ásványvíz-üzemnél (I., Gellért-rakpart 1. Telefon: 53-0-03) _ városnak, a főváros pedig tartozik a kórházi alapnál mutatkozó hiá­nyokat az évek folyamán pótolni. Nekünk tehát ahhoz, hogy kórházi számadásaink rendbejöjjenek, eze­ket a hiányokat valahogyan pótol­nunk kell, vagyis a kórházi alapot refundálnunk kell. ügy. gondoltuk, hogy évenként két-két millió pen­gőt veszünk fel a költségvetésbe a kórházi alap fokozatos refundálá­­sának a céljaira. Az idén ezt elmu­lasztottuk, éppen azért, mert a bevételek nagyarányú esése következtében amugyis tízmillió pengős deficitet kellett feltün­tetnünk. Számolni kell végül az 1933 évi zár­­számadási hiánnyal is, bár erre nézve még nincsenek konkrét szám­adataink. Az 1933 évi zárszámadá­sok ugyanis most készülnek, de egyelőre nem lehet még véleményt alkotni abban a tekintetben, hogy ezek a zárszámadások mekkora hi­ánnyal fognak zárulni. Valószínű, hogy hiány lesz, hogy ennek a hiánynak összegszerű megállapítá­sára nézve még csak jóslásokba sem lehet bocsátkozni. Lamotte Károly dr. pénzügyi ta­nácsnoknak ez a nyilatkozata teljes őszinteséggel tárja fel a főváros háztartási helyzetét. Nem kétséges, hogy abban az esetben, ha a kor­mány a szanálási tervezet megálla­pításával és az uj költségvetés jó­­víVhagyásával kapcsolatosan meg­kérdezi a főváros vezetőségének a véleményét, olyan megállapodás jön létre, amely úgy a kormányt, mint a főváros autonómiáját egyaránt kielégíti. Március 12—2 5-ig 1864—1934 JUBILEUM meglepően oksó árakon: Sfylusos és modern szobaberendezések« garnitúrák, egyes bútordarabok, fotelek, székek, csillárok, szőnyegek, képek, dísztárgyak, antik órák, gobelinek, bútorszövetek, és nagymennyiségű szövetmaradékok ¥11.. ROZSA UCC A 4

Next

/
Thumbnails
Contents