Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-02-24 / 8. szám

1934 február 24 ajBODAiTsr 8 A reformjavaslat útja a parlamentben: Petrovácz Gyula ötvenöt módosító indítványa közül húszat elfogadott az egyesített közjogi és közigazgatási bizottság A képviselőházi részletes tárgyalás során a bizottságban visszautasitott tizennyolc indítványát megismétli a kereszténypárt — Részletes beszámoló a belügyminiszter által elfogadott módosításokról, amelyek jelentékenyen enyhitik a javaslat szigorát — Az Uj Budapest tudósitójától. — Szerdán délután megkezdődött a fővárosi törvényjavaslat tárgyalása a képviselőházban. Nemcsak a ke­reszténypártnak, hanem a törvény­javaslat elbuktatása érdekében meg­indított mozgalomnak is Petrovácz Gyula volt a vezérszónoka, aki a főváros keresztény tömegeinek ál­láspontját juttatta kifejezésre nagy­vonalú és igen mély hatást keltett beszédében. A képviselőház egyelőre általánosságban tárgyalja a javas­latot, a részletes tárgyalás a legjobb esetben a jövő héten kezdődik. Egy­előre tehát még nem lehet tudni, hogy a fővárosi reformjavaslat eredeti tervezetével szemben milyen módosítások kiharcolására lehet számítani. Annyi bizonyos, hogy a fővárosi reformjavaslat bizottsági tárgyalása során már sikerült több kisebb-nagyobb jelentőségű módo­sítást kieszközölni. Ezeket az indít­ványokat a Keresztény Községi Párt szónokai nyújtották be és el­sősorban Petrovácz Gyula agilitá­sának köszönhető, hogy e módosí­tások igen tekintélyes részét sike­rült Keresztes-Fischer belügymi­niszterrel elfogadtatni. Amennyi­ben a képviselőház plénuma ezeket a módosító indítványokat a bizott­sági jelentés elfogadásával kapcso­latosan magáévá teszi, egészen más képe lesz az uj törvénynek. Petrovácz Gyula, a Keresztény Községi Párt vezető tagja ebben az ügyben a követke­zőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — Összesen ötvenöt módosítást nyújtottam he a fővárosi reform­­javaslat bizottsági tárgyalása so-NÉMETHY TANÁCSNOK, aki tudvalévőén Rómában járt az egy­­liázmüvészeti kiállítás megnyitásán, Olaszországból influenzásán érke­zett haza és lázasan fekszik laká­sán. Némethy tanácsnok állapota már javulóban van és minden való­színűség szerint már hétfőn átveszi hivatala vezetését. * MEGLEHETŐSEN LASSAN ÉS NEHÉZKESEN folyik a városházi tisztviselők névmagyarosítást ak­ciója. A hiba nem az elnöki ügyosz­tályban van, ahova Sipőcz pol­gármester rendelete tudvalévőén központosította a névmagyár ősit ási ügyeket, hanem a belügyminiszté­rium illetékes osztályában amely igen lassú tempóban dolgozza fel a városházi tisztviselők kérvé­nyeit. Az elnöki ügyosztály 1200 névma­gyarosítást kérvényt tart nyilván, ennyit küldtek fel megfelelő kon­szignáció kíséretében a belügymi­nisztériumba. Három hónap alatt a minisztérium mindössze két -há­romszáz kérvényt intézett el, a kérvények közül azokat, ame­lyek a legegyszerűbbek, ahol a név­magyarosításért folyamodó fővá­rosi alkalmazottak uj nevét ille­tően semmiféle különleges igény nem volt. Azokat a kérvé­nyeket, amelyek a polgármester spe­ciális ajánlása kapcsán úgynevezett védett nevekre kérik az idegen hangzású neveket megmagyarosi­­tani, a minisztérium egyáltalában nem intézte el. A főváros a névma­gyarosítást kérvények sürgős elin­tézését most külön felterjesz­tésben fogja kérni a miniszté­riumtól. rán a kereszténypárt részéről. Az ötvenöt benyújtott módosítás közül Keresztes-Fischer belügyminiszter, illetve az egyesített közjogi és köz­­igazgatási bizottság elfogadott hú­szat. Az el nem fogadott harmincöt módosító indítvány közül tizen­nyolcat újra beuvujtok a plé­­numban, mert ezekre nézve re­mélem a szükséges többség el­érését. Az első elfogadott módosító indít­ványom úgy szólt, hogy a főpolgármester képviseleti ál­talányát ne Budapest székesfő­város fizesse, hanem az állam, mivel a főpolgármestert a jövő­ben nem a főváros közönsége választja, hanem a kormány nevezi ki, éppúgy, mint a vidéki főispánokat. Ezt az indítványomat a bizottság többsége magáévá tette. Elfogadták azokat a módosító indítványaimat is, amelyek az előbbi érvelésből folynak, vagyis a bizottság olyan értelmű rendelkezést vett fel a tör­vényjavaslatba, hogy a kormány által kinevezett fő­polgármester nem lehet a kegy­úri bizottság elnöke. Elfogadták továbbá azt a módosító indítványomat, is, hogy a polgármester köteles azokban az ügyekben is meghallgatni az érdekelt szakbizottságokat, amely ügyekben a végleges dön­tés meghozatala nem tailuzik a közgyűlés hatáskörébe. Eredetileg úgy szólt a törvény­­javaslat megfelelő rendelkezése, hogy a polgármester csak azokba,n a kérdésekben tartozik a szakbizott­ságot meghallgatni, amelyek a köz­gyűlés kompetenciája alá tartoznak. Eredetileg tehát csak egy szakbi­zottság megkérdezéséről lehetett szó, most az összes érdekelt szakbi­zottságokat meg kell kérdeznie a polgármesternek és pedig az összes ügyekben, nemcsak azokban, ame­lyek a közgyűlés elé tartoznak. NagT változást jelent annak az indítvá­nyomnak az elfogadása is, amely szerint a Fővárosi Közmunkák Taná­csába ezentúl nemcsak a város­­rendezési bizottság tagjai kül­denek ki maguk közül négy ta­got, hanem ezt a négy tagot a műszaki ügyosztályok együttes ülésén az összes műszaki ügy­osztályok tagjai közül választ­ják meg. Elfogadták továbbá azt a javasla­tomat, hogy a polgármester önhatalmúlag, saját hatáskörében csakis olyan építkezés, vagy egyéb közmun­ka vállalatba adását foganato­síthatja, amelyekre nézve a köz­gyűlés előzetesen már elhatá­rozó döntést hozott. A polgármester hatáskörében csu­pán a telekszabályozási ügyek ma­radnak, a városszabályozási és vá­rosrendezési kérdések mindenképen a közgyűlés elé tartoznak. Javas­latomra törölték a törvényjavaslat­ból azt a szakaszt, amely a nyugdíjasoknak újra való al­kalmazását tette volna lehetővé. Nyugdíjast többé a városnál újra alkalmazni nem lehet. — Az igazoló választmánynak a jövőben nemcsak elnöke, hanem he­lyettes elnöke is lesz — indítvá­nyomra, mert eddig sok bajt oko­zott az a körülmény, hogy az iga­zoló választmány nem tudott leg­sürgősebb ügyekben sem összeülni, ha az elnök beteg volt. A költség­­vetés tárgyalásáról szóló uj szakasz­nál, amelyet a bizottság vett fel a javaslatba, elfogadták azt az indít­ványomat, hogy az általános vita csak két napig tarthat, a többi napokon részle­teiben kell tárgyalni a költség­­vetési tervezetet és az üzemek költségvetési előirányzatait. — Határozattá emelték azt az in­dítványomat is, hogy a számszéki igazgatónak lehet egyedül tanácsnoki fizetése, a számszék többi alkalmazottainak megfelelően alacsonyabb fizetésük lesz a velük egyforma minősítésű közigazgatási tisztviselők fizetésé­hez arányositva. A műszaki tanács­noki és esetleg műszaki alpolgár­mesteri állást a jövőben ugyanolyan feltételek mellett kell betölteni, mint a jogi minősitésüeket. Léiiyeges ja­vulást jelent annak az indítványom­nak az elfogadása, hogy a főváros minden egyes tisztvi­selőjét a kijelölő választmány jelölése alapján kell megválasz­tani, vagy kinevezni. A belügyminiszter nem helyettesít­het be senkit a fővárosnál, mint azt eredetileg tervezték, hanem indítvá­nyomra kimondotta a bizottság, hogy a polgármesteri állás megiirese­­dése esetén a behelyettesítés jo­gát a miniszter nem gyakorol­hatja. Azt az indítványt is elfog, e kérdés rendezésénél, hogy az alpol­gármesterek egymást nem helyette­síthetik. Indítványoztam továbbá, hogy az üzemi választmány elnökét és helyettes elnökét ne tetszés sze­rint nevezze ki a polgármester, ha­nem kötve legyen a keze olyan ér­telemben, hogy ezeket csak a meg­választott tagok közül jelölheti ki. — Az Uj Budapest tudósítójától. — Lamotte Károly dr. pénzügyi ta­nácsnok. Szemethy Károly dr. tiszti főügyész és Reményi-Schneller La­jos dr., a Községi Takarékpénztár vezérigazgatója kedden reggel Ber­linbe utaztak. A főváros pénzügyi és jogászi szakemberei a hétt végéig tartózkodnak a német fővárosban. ahol nagyjelentőségű tárgyalásokat folytatnak a főváros külföldi köl­­csöneit illetően. Ezekről a tárgya­lásokról illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — A berlini tárgyalások elsősor­ban a főváros azon négymillió dol­láros függőkölcsöne körül forog­nak, amelyet a Községi Takarék közvetítésével vettünk fel a berlini Mendelsohn-bankháztól. Ennek a kölcsönnek megfelelő meghosszab­bítása tette szükségessé a berlini utat. — A függőkölcsön-tárgyalásokon felül a főváros kiküldöttei megpró­bálkoznak a transzfer-pénzek Buda­pesten való felhasználási lehetősé­gének kieszközlésével. Ebben az irányban még 1932-ben történt bizo­nyos rpegegyezés, amelynek révén Hasznos tudni, hogy Schmidthauer Igmándi keseriivizében a természetnek ha­talmas gyógyító ereje érvényesül Ugyancsak elfogadták azt a javas­latomat, hogy a törvényhatósági bizottság köz­gyűlésének határozatával szem­ben az üzemi miniszteri biztos­nak vétó-joga nincsen. Az üzemi kormánybiztos kiküldését illetően határozatba ment az az in­dítványom, hogy ez az üzemi kor­mánybiztos csak halaszthatatlan ügyekben járhat el közgyűlési ha­táskörben. — Hiányzott az eredeti javaslat­ból az az intézkedés, — folytatta Petrovácz Gyula — hogy a törvény­­hatósági bizottság feloszlatása ese­tében az üzemi választmány meg­újításáig a régi üzemi választmány folytatólagosan működik. Javasla­tomra ilyen értelmű rendelkezést vettek fel pótlólag. — Ezek azok a fontosabb módo­sító indítványok, amelyeket a bizott­sági tárgyalás során beterjesztet­tem, és amelyeket a bizottság több­sége elfogadott. A törvényjavaslat­ról általában az a véleményem most már, hogy az lényegesen enyhült, bár benn­maradt továbbra is három elfo­gadhatatlan rendelkezés. Az egyik az, amelyik az üzemek to­vábbi gazdálkodását szabályozza, és amely azt eredményezi, hogy a törvényhatósági bizottságnak sem­miféle ingerenciája sem lesz többé a főváros közönségének vagyonát jelentő üzemek működésére. A má­sodik elfogadhatatlan rendelkezés az, amely lehetőleg egy évre, de leg­feljebb két évre felfüggeszthetővé teszi az autonómiát, anélkül hoa’v ismer no k űzi u, tervezetei, melyet a kormány az uj főpolgármester ut­ján végrehajtani szándékozik. A harmadik nagy sérelem az, hogy a törvényhatósági bizottság feloszla­tása ellen jogorvoslattal nem élhe­tünk. Enyhítő körülmény itt az a rendelkezés, amely szerint hat hé­ten belül ki kell írni az uj válasz­tásokat. tízmillió pengő, a fővárosi kölcsö­nök törlesztéséből származó transz­ferpénzt akarunk további kölcsön formájában a nagyüzemek beruhá­zásaira felhasználni. Annakidején azonban, noha az autonómia fóru­mai már hozzájárultak a tárgyalá­sok folytatásához, megszakadt az összeköttetés, és azt most próbál­ják a főváros szakemberei Berlin­ben újra felvenni. Pénzügyi és gazdasági körökben a főváros azon tervéhez, hogy a külföldi kölcsönöknek a Nemzeti Bank transzferalapjába befizetett kamatait vissza lehessen kapni to­vábbi kölcsön alakjában, nem sok reményt fűznek. A helyzet ugyanis az, hogy a transzferalapba éven­­kint befizetésre kerülő mintegy 18 millió pengőt a külföldi hitelezők csaknem teljes egészében kiviszik a Nemzeti Bankból, olyképpen, hogy vagy belföldi cimlettulajdonosok jelentkeznek az esedékes szelvé­nyekkel, vagy pedig a megfelelő le­gális engedélyek alapján külföldi kötvénytulajdonosok veszik fel a pénzeket. A Nemzeti Bank transz­­fémlapjában jelenleg is elfekvő ka­matok egyáltalában nem elegendők arra, hogy azok kölcsönv ételév el a főváros bármilyen komoly köz­munkaakciót kezdeményezzen. A berlini tárgyalások Kevés a remény, hogy a transzferalapba befizetett kamatok kölcsönkapásával komoly közmunka-akciót létesítsen a főváros

Next

/
Thumbnails
Contents