Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-02-24 / 8. szám
4 ujbudapest 1934 február 24 Az érem másik oldala ^isérfi alszik a főváros műszaki adminisztrációja? — Nem szabad gúzsba kötni Magyarország legnagyobb munkaadóját: a székesfővárost! — Rejtélyes okok akadályozzák a városszéli telep építésének folytatását Irta: ÜÜÜer Antal országgyűlési képviselő, törvényhatósági tanácstag — Az Uj Budapest tudósítójától. — A fővárosi reformtörvény parlamenti tárgyalása eltereli a figyelmet a városháza folyó ügyeiről. Politikai szempontból vizsgálgatják a szónokok a képviselőházban a törvényjavaslatot, közben feledésbe megy, bogy az éremnek két oldala van, az önkormányzatnak nemcsak politikai, hanem gazdasági célkitűzései is vannak, kell hogy legyenek. Parlamenti beszédemben a szőnyegen fekvő törvény javaslat ezen nézőpontból való megvizsgálására fektetem a fősulyt. Rá fogok matatni arra, hogy a fővárosi autonómia nemcsak politikailag, — értve jelen esetben a kifejezés alatt azon körülményt, ‘hogy a főváros parlamentje mindenkor hűséges kifejezője volt a tömegek akaratának — állta meg a hélyét, hanem gazdaságilag is. A főváros önkormányzata •— úgy a törvényhatósági bizottságban helyetfoglaló községi pártok, mint az adminisztráció — mindig sídyt helyeztek arra, hogy megfelelő közmunkák teremtésével munkaalkalmat nyújtsanak a mai gazdaságilag annyira nehéz időkben az arra valóban rászorultaknak. Ezt a szempontot, hogy a főváros a legnagyobb munkaadó volt a múltban és kell hogy legyen a jövőben is, nem szabad felejteni a reformtörvény tárgyalásánál. Sajnos a helyzet az, hogy az önkormányzatot annyira guzsbakötő reformtörvény bonyolult paragrafusai között a mai válságos állapotoknál is; kisebb méretükre csökkent a fővá- í rosi Iwzmunkák lehetősége. Nem is beszélve az átmeneti időre a tör. LL működéséről, amely — e tekintetben semmi kétség! — semmi körülmények között nem fogja a nagyszabású közmunkák megindításának lehetőségét előmozdítani, az üzemi igazgatás ujahb és újabb korlátok közé való szorítása, a szakbizottságok szerepének a közmunkák megalkotásánál és kiadásánál való tisztázatlansága mind hozzá fognak ahhoz járulni, hogy kevesebb legyen a közmunka és ami közmunka mégis lesz, azoknak megalkotásánál és vállalatba adásánál ne az autonómia szervei játszók a vezető szerepet. A reformtörvénynek az az intenciója, hogy a polgármesteri hatalom és a főpolgármester intézkedési jogköre a közmunkák létesítésénél is az eddiginél nagyobb terjedelmű legyen, a fővárosi ipar és kereskedelem éles tiltakozását vonja maga után. Az adminisztráció bürokratizmust jelent, holott éppen a közmunkák azok, amelyek körül ennek a lochnessi-szörnyetegnek a legkevesebb szerepe kell hogy legyen. Hiszen látjuk most, amikor a műszaki ügyosztályok szakbizottságai csadc tanácsadó szerepre vannak utalva, mennyire nehézkes az adminisztráció a közmunkák előbbrejuttatásával! Itt volt a hosszú tél, ez alatt az idő alatt a műszaki ügyosztályoknak elő kellett volna készíteni a terepet, hogy amint az első tavaszi napsugár kisüt a fagyos tél után, megtörténhessék az első kapavágás a Tabán közmüvekkel való ellátásánál, a városszéli telep továbbépítésénél, az uj Erzsóbet-Sugárut mentén. Leszámítva az ut- és csatornaépítési ügyosztály azon tevékenységét, bogy a karbantartási munkálatokat idejében kiírta, általónios az alvás a műszaki ügyosztályokban. Majd ha sürgetőkig lép fel az elkeseredés, akkor azután — ahogyan az régóta szokásban van a városházán — márólholnapra fogják előráncigálni a dolgokat, hogy azután újra levegyék a napirendről, azzal az indokolással, hogy nincsenek kellőkép-] pen előkészítve. \ A multketi rendkívüli tanácsülésen csak a főpolgármester kérésére álltam el napirend előtti felszólalásomtól a városszéli telep kibővítését illetően. A helyzet az, hogy az OTI-tól felvett egymillió pengős kölcsönnek a fele még rendelkezésre áll, aiz után kamatot is fizet a főváros, semmi intézkedés nem történik azonban arra, hogy a nagyszerűen bevált városszéli telep, ahogy azt az ősz folyamán az autonómia fórumai elhatározták, kibővittessék. Pénz is van, telek is van, — mi az oka a rejtélyes késlekedésnek“^ Holott a városszéli telep első részének építkezése mutatta, hogy olyan közmunkát is sikerrel végre lehet hajtani, ahol csak a kisiparosok lesznek foglalkoztatva.. Vagy talán éppen az az oka a késlekedésnek, hogy csak a kisiparosok érdeke a városszéli telepítés második részének vállalatba adása, a kisiparosoknak pedig csak a nyomorúsága nagy, de az összeköttetése kicsi. íme! Közmunka-politika a városházán 1934-ben! I ÜEBPECEM Él TÉR 11*1 Dell menü, a polgári éáíeremüen Minden szombaton disznótoros vacsora, pénteken este halászlé. 1.20 Gáspárdy képviselő még mindig haragszik! Egyoldalú és rosszindulata beállítással ujahb vádakat szór a fővárosi önkormányzat ellen — Az Uj Budapest tudósítójától. •— Az egyik közgazdasági hetilapban Gáspárdy Elemér országgyűlési képviselő A főváros szanálása címen hosszabb cikket irt, amelyben a fővárosi törvényjavaslat bizottsági tárgyalásának befejeződése kapcsán a városházi beliigyekkel foglalkozik. Gáspárdy képviselő gyűlölettől csepegő cikke élénken jellemzi azt a mentalitást, amellyel egyes vidéki képviselők a fővárosi önkormányzatról gondolkoznak. Azt mond j év Q a-opáray iDlemör, hogy a, főváros portáján a fővárosi törvényjavaslat parlamenti tárgyalása kapcsán megindult egy bizonyos kényszerű tisztogatási folyamat. Egy sajátságos jelenséget állapit meg Gáspárdy: és ez az, hogy a főváros urai a lezajlott viták folyamán vezető tisztviselőket kémkedéssel és besugáissal vádoltak meg. Ez a besugási affér ország-világ előtt olyan színezetet ad a dolognak, mintha a főváros urainak sok eltitkolni valója lenne. Valósziníi a feltevés, — Írja tovább a képviselő ur, — legalább is a józanul gondolkozók előtt, hogy ez igy is van, mert különben nem történt volna olyan irtózatos felzúdulás a pártvezetők részéről, ha ez nem igy lenne. Gáspárdy szerint a főváros állama minden eszközt felhasznál a magyar állam ellen, hogy annak egységesítési és rendcsinálási törekvéseit megakadályozza. KRAL GYULA KtadMnmci) ^IRflHLIFEC Es mArvAnyAro 9inCiini.i&i\ gyártelepe BUDAPEST. UL, LAJOS-U. 77/79. TEL. 824-88. Az állítólagos feljelentők, a kémek és besúgók szolgáltak olyan jelentéssel a belügyminiszter urnák — Gáspárdy képviselő szerint, — hogy a főváros költségvetését csupán személyi kiadások terén is 12 millió pengővel lehetne csökkenteni. Ha pedig ez igy van, akkor előtérbe kerül az a kifogás, miért tüntetnek fel a főváros költségvetésében tízmillió pengő deficitet, amelyet a személyi kiadásoknak a jelzett módon való apaszíásával teljes mértékfoa ol lcKctott volna, 1 tintetni. Gáspárdy képviselő nagyon haragszik a belügyminiszterre, és sajnálatosnak tartja, hogy a belügyminiszter a részletes bizottsági vita során a kelleténél több engedményt tett. Miniszteri biztosok helyett kormánybiztosokat követel Gáspárdy, meg akarja ismét szüntetni a bizottságban Petrovácz indítványára elfogadott jelölő bizottságot, és végezetül azt kérdi, hogy mi lesz a beliigy miniszter szanálási tervezetével. Gáspárdy hibásnak tartja, hogy a belügyminiszter nem akarja uniformizálni a tisztviselők fizetésénél a, fővárosiakat és az államiakat és azt hangoztatja, hogy a szanálási tervezetnek a nyugdíjasokra is ki kell terjeszkednie, mert a fővárosi tisztviselők e tekintetben is rendkívüli előnyben vannak az állami és a megyei tisztviselőkkel szemben. Állandó ellenői'zést és felügyeletet követel Gáspárdy az üzemeket illetően, ne történhessék meg, — irja — hogy egyes üzemvezérek kényük-kedvük szerint járhassanak el, mint legutóbb is a Beszlzárt részvényvásárlásainál történt. Egyáltalában azon a nézeten van a kitűnő képviselő ur, hogy az üzemek részvénytársasági formáját a szanálási tervezetnek meg kell szüntetnie, és meg van győződve arról, hogy a belügyminiszter alapos razziát tart és a jövőben az adatokat nem a Közérdekeltségekre Felügyelő Hatóságtól, sem pedig a fővárosi számszék adataiból, hanem a saját közegeinek alapos felülvizsgál lat árnak eredményeiből fogja megállapítani. Ezenfelül még általános takarékossági elveket köt a lelkére a főváros vezetőségének és a belügyminiszternek egyaránt Gáspárdy Elemér, akinek cikke mindenképen alkalmas nem ugyan arra, hogy egyoldalú elvakultságával befolyásolja a parlament tisztánlátását, hanem arra, hogy oktalan animozitást keltsen a főváros ellen, az ellen a főváros ellen, amely ezt a rosszindulatú és egyoldalú beállítást sem Gáspárdy képviselő úrtól, de senkitől a világon nem érdemli meg! A BekeioiuM és a Msz-m az aiiaiüen naponta inkasszálta a szazaiákos iOárösszeget — Hal eszienddre szerződik a idvaros Beketouidkkai, de da nem űzetnek, azonnali kaimmal kileheli Okét — Az Uj Budapest tudósítójától. — A törvényhatósági tanács legközelebbi ülésén fogja tárgyalni a Fővárosi Cirkusz további hasznosítása tárgyában készített polgármesteri előterjesztést. A polgármester előterjesztése tudvalévőén úgy szól, hogy a régi bérlőknek, a Beketovo-örökösöknek adják további hat esztendőre a cirkusz bérletét, olyképpen, hogy a kiskorú árvák neveltetése után (ami évente kéthárom ezer pengőre rúg) esetleg fennmaradó üzleti haszon Beketowék százezer pengőre rugó fővárosi tartozásainak fedezetére fordittassék. A városgazdasági szakbizottság a polgármester előterjesztésével szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy Beketowék kapják ugyan a bérletet, azonban nem hat esztendőre, hanem csupán egy esztendőre, ennek lejártával újabb versenytárgyalást tartsanak, amelyen remélhetőleg a mostani pályázatról elmaradt külföldi cirkuszigazgatók is részt fognak venni. A szakbizottság határozatával szemben a polgármester fenntartja eredeti előterjesztését, amely ebben a formában kerül a törvényhatósági tanács elé. Ebben az ügyben illetékes helyen a következőt mondották az Uj Budapest munkatársának: — Egy esztendőre nem lehet bérletet felépíteni és helytelenül cselekedne a főváros, ha a városgazdasági szakbizottság javaslata értelmében az év végével Beketowékkal okvetlenül megszakítaná az összeköttetést. Annak a szerződéstervezetnek, amelyet a főváros a Beketow-ö Tökösökkel meg akar kötni, van egy pontja, amely szerint abban az esetben, ha Beketowék nem teljesítik vállalt kötelezettségeiket, minden felmondás és külön bírói eljárás nélkül az év végével kötelesek elhagyni a cirkuszt. Ennél nagyobb biztosítékot a főváros egyetlen bérlővel szemben sem köthet ki magának, tökéletesen nyugodtak vagyunk afelől, hogy amenynyiben további ráfizetéseket lenne kénytelen eszközölni a főváros a cirkuszra, illetőleg a bért ők nem tudnák fizetni, bármikor megszabadulhat a főváros B eket oio éktől. — De egyéb szempontok is szólnak a Beketovo-örökösök mellett. Először az árvaszéknek az a hivatalos közlése, hogy a legteljesebb szigorúsággal ügyel fel az árvák érdekeire és a maga hivatalos hatalmával állandóan ellenőrzi a cirkuszi bérletet. Még egy fontos pontja van a szerződéstervezetnek, nevezetesen az, hogy az állatkert egy tisztviselője minden este meg fog jelenni a cirkuszban és a kaszszából kiveszi a fővárost aznapra megillető százalékos bérösszeget. A főváros tehát a le glelkiismeret es ebben megteszi az összes óvóintézkedéseket, amelyek megtehetők: bizonyosak vagyunk abban, hogy amennyiben jó lesz a szezon, adósságaik egy jelentékeny részét már ebben az esztendőben letörlesztik Beketowék, akiknek bérletét — és ez a legfontosabb! — semmiféle üzleti haszon nem terheli és akiknek kiválasztott szakértő igazgatója személyileg is megfelel a fővárosnál:. EPEI SZELLŐZŐ-9?LaELbL BERENDEZÉSEK SCtlUbaiSer FCrCIlC magánmérnök BUDAPEST, 111., EÖLD UTCA 51 Telelőn: 62-2-06
