Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-12-20 / 49-50. szám
1934 december 20. ZUBZHtAPJESr 11 H ÍR E K Az Uj Budapest legközelebbi száma — tekintettel a kaiácsonyi ünnepekre — 1935 jannál 5-én, szombaton, a rendes időben fog megjelenni. Előfizetési felhívás ! Január elsejével tizenharmadik évfolyamába lép az Uj Budapest. Ebbed az alkalomból azt a tiszteletteljes kérést intézzük előfizetőihez: küldjék be idejében az előfizetési díjakat, hogy a lap elküldésében semmiféle fennakadás ne álljon be. Szinte feleslegesnek tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet az évforduló alkalmából arra a kivételes pozícióra, amelyet a városházi hírszolgálatban az Uj Budapest '• betölt. Kétségtelen, hogy fennállása óta az Uj Budapest a legtartalmasabb, a legkomolyabb, a legjobban informált városházi újság, amelynek minden számában a város vezetőségének tagjai mondják el nézeteiket az aktuális városházi problémákról, a keresztény várospolitika illusztris vezető egyéniségei fejtik ki véleményüket a szőnyegen fekvő kérdésekről. Büszkén állapítjuk meg, hogy amiképpen az Uj Budapest címrajza ugyanaz, mint ami tizenhárom évve? ezelőtt, megindulása idején volt, azonképpen világnézetünk, elveink és célkitűzéseink sem változtak egyetlen jottányit sem. Ugyanazok vagyunk, akik voltunk és ugyanazok fogunk maradni! Világnézetünk: a keresztény világszemlélet, elvünk: a tisztességes újságírás, kitűzött célunk: a nemzeti és keresztény Budapest. Ennek a hármas gondolatnak leszünk fáklyavivői a jövőben is, zászlónk alá tömörítve mindazokat, akiknek vágyuk és célkitűzésük ugyanez! Az élet rohanó tempójában megáll tunk egy percre, hogy magunkról beszéljünk. Bocsánatot kérünk a szerénytelenségért és megyünk tovább haladék nélkül a megkezdett úton, amelyen az Uj Budapest minden betűje, minden sora önmagáért beszél I Kicsi az árdeüiüdés a cirüuszaeriet iránt — Az Uj Budapest tudósítójától. — Jelentette az Uj Budapest, hogy a polgármester január 3-iki határidővel pályázatot írt ki a Fővárosi Cirkusz és a Weiss Richárd visszavonulása következtében üresen maradt Néparéna bérletére. Mint a városkazdasági ügyosztályban értesülünk, mindkét bérlet iránt feltűnően lanyha az érdeklődés. Külföldről egyáltalában nem érdeklődnek, a budapestiek közül pedig azok jelentkeznek csupán, akik egyik vagy másik cirkusz vezetésénél már kompromittálták magukat. | Szó van arról, hogy a Fővárosi Cirkuszt az egyik színházi vállalat bérelné ki, mégpedig csupán egy szezonra, hogy ott a folyó esztendei színházi produkcióhoz hasonló előadás-sorozatot rendezzen. A főváros ezt az ajánlatot csak végső kényszerűségben fogja elfogadni, mert nem célja a fővárosnak, hogy esztendőrőlesztendőre új és rövidlejáratú bérletek tárgya legyen a két épület. A nemzet fővárosa Az Uj Budapest részére irta: dorogi FARKAS ÁKOS dr. A középiskolában annakidején a történelem tanulmányozása közben mindig bámultam azt, hogy egyes városok nagy szerepet játszottak, sőt hatalmat jelentettek a világon. Csodálattal töltött el Róma városának nagysága; egyetlen város a világ' ura lehetett, valamikor 24 király és 3 fejedelem fizette neki a tributumot. Karthago és Velence történelme is megragadta a figyelmemet, azok is fölértek önmagukban egy-egy országgal. Amikor annakidején ifjú szívvel és lelkesedéssel álltam a magyar székesfőváros szolgálatába, nagyon sokszor gondoltam arra, hogy a történelmi Magyarország fővárosának, Budapestnek is sokszor jutott történelmi szerep. Ez a főváros, így, ahogy ma látjuk, nem ezeresztendős, mint Magyarország. Addig, amíg az ország átélte évezredes históriáját, Budapest kétszer is teljesen megsemmisült: először a tatárjárás idején, másodszor pedig a török hódoltság, de különösen Budavár ostroma és bevétele után, 1686-ban, amikor a zsoldos katonaságnak szabad prédájául engedték át . . . És hiába volt a tatárjárás: Pest és Buda újjáéledt. És hiába volt a török hódoltság, az ostrom és a zsákmányolás, amikor kő kövön nem maradt, — Buda is, Pest is újra feltámadtak az üszkös romokból, egészen újonnan építve az új és jobbára idegenajkú telepesekből, akik ma már annyira magyarok lettek, hogy a magyar nemzetnek igazán magyar fővárosává tudták tenni. A poraiból megelevenedett Phönix nagyon is uiiK Budapestre. EimeK a városnak ősi éne ugyan Pest, — sőt még régebbi települése: Óbuda, — de évszázadokon keresztül a budai Vár adott irányítást az egész városnak és az egész országnak. Zsigmond király alatt a budai egyetem tanárai résztvettek a konstanzi zsinaton, utána Mátyás király idejében Budát repia-nak, királyinak nevezték és egy túlságosan is szolgalelkű renaissance tudós még a délkört is Budáról számította. Olyan fényes és domináló szerepe csak a török hódoltság idejében volt még Budának, mert a budai pasa a szultáni birodalomban egészen Délszerbiáig uralkodott és egyenrangú volt a kairói pasával. A romokból csak nehezen újjáéledő Budát sokáig csupán a királyi kegy juttatta jelentőséghez, de testvérvárosa és anyavárosa: Pest sokkal hamarább magához tudta ragadni a vezetést, úgyhogy Buda csakhamar kénytelen volt átengedni 1873-ban még a tudományegyetemet is Pestnek. A két város soká vetélkedett. A kor hívó szava azonban nem engedte ezt a vetélkedést elfajulni. Ennek az országnak, ennek a nemzetnek, amely szeretettel fogadta a magyar nemzeti testvéreket, a szláv, román és germán fajú nemzeti kisebbségeket, szüksége volt ipari, vezető városra, — nyugodt értelemben vett fővárosra, — hogy tekintélyével, gazdagságával diktálhassa az ország számára a fejlődés, a haladás ütemét. Mivel pedig már Mátyás ideje óta belátták az uralkodók és a gondolkozó hazafiak, hogy vetélkedés helyett a két város egyesítésére volna inkább szükség, — nem volt új gondolat, amikor Széchenyi István gróf, „a legnagyobb magyar” egyesíteni akarta egységes fővárossá Pestet és Budát. A magyar szabadságharc kormánya, amely kimondta az Erdéllyel való uniót is, többek között Pest, Buda és Óbuda egyesítését is elrendelte, sőt a Bach-korszakban is erre törekedtek. Az alkotmányos kormányzás helyreállítása után már nem volt idegen az egyesítés gondolata sem a nemzet, sem az alkotó városok polgársága előtt. És valóban: azoknak volt igazuk, akik belátták, hogy az egységben van az erő, a hatalom és a szebb jövő Ígérete, nem pedig a széthúzásban, a viszályoskodásban, a vetélkedésben, hogy melyik különb. Az egységesítés sem ment könnyen. A megrögzött lokálpatrióták Pesten a gazdag város anyagi javait féltették, Budán a főváros patinás jogait, — sőt még- Óbudán is féltették a régi kiváltságokat ár egyaógcoítcötöl. A kor szelleme azonban elsöpörte az akad ék os kod ókat. Jóindulattal, kölcsönös engedékenységgel minden ellentétet ki lehet küszöbölni, ha a tárgyaló felekben megvan a kölcsönös jószándék és valamilyen magasabb erkölcsi eszmének a tisztelete. A magasabb erkölcsi eszmény még a személyi torzsalkodásokat is háttérbe tudja szorítani. Ezt kell ma is megtalálnunk Budapest igazgatásában, ezt az erőt, ezt a szellemet. Budapest millió polgára ma a megcsonkított, de független Magyarország igazi fővárosának a polgárai. Ahogy 60 év előtt egyesültek a- testvérvárosok, úgy kell most is megmutatni a magasabb eszmények felé való törekvést: virágzó, boldog Budapestet kell teremtenünk az összefogás erejével, hogy méltó fővárosa legyen ismét annak a magyar nemzetnek, amely testvérekként kehiére öleli majdan a nemzeti kisebbségeket is egy szebb, boldogabb magyar jövő pirkadó hajnalán ! UadáaMm! Ha ön ideges vagy szívbeteg, fogyasszon Mézmaltin tápszert kávé helyett. Kapható minden drogéria és füszerüzletben. ftekord-rollfglm 26oSch.6X9*őíelvé!e!es Pl.40 Amatőr felvételek kidolgozása elsőrendű kivitelben REKORD FOTO SZAKÜZLET, VII, Nyár-utca lO. Tef. 40-4-03 * ét „Antónia kókuszszappan daran kókuszo lap ból készült cca 4 dekás hófehér és dúsan habzó kézmosó szappan háriyapapirba csomagolva összesen iill. Kizárólag az I. emeleti 25 filléres osztályon (Lolz-derem) pilisi naay áruházi Felhívás a Nyugdíjas Fővárosi Tisztviselők Egyesületének tagjaihoz. A Fansz tisztviselő és oktató osztályainak elségei a trianoni magyar területről kiüldözöttek segélyezésére a fővárosi tisztviselők, oktatószemélyzet, valamint az altisztek nevében fizetésük 1—3% át ajánlották fel és hozzájárulás végett a Nyufte elnökségét hasonló akcióra hívták fel. A Nyufte elnöksége megfontolás tárgyává tette az akciót és tekintettel arra, hogy az elnökségnek nincsen joga a tagok meghallgatása nélkül tagjait anyagi áldozattal megterhelni, felkéri a fővárosi nyugdíjasokat, hogy amennyire lecsökkentése dacára segélyt nyújthatnak, ezt a nemes célra való tekintettel kényszerítés nélkül tegyék meg, illetőleg adományukat illetékes helyre juttatni szíveskedjenek. — A Nyugdíjas Fővárosi Tisztviselők Egyesületének elnöksége. A Keresztény Magyar Asszonyok Pártszövetsége december 17-én tartotta rendes havi taggyűlését. Toperczer Ákosáé örökös elnöknő megnyitó beszédében örömmel állapította meg, hogy a Pártszövetség napról-napra erősödik és nagyobbodik, annyira, hogy újabban mind többen és többen csatlakoznak a keresztény magyar asszonyok táborához. Beszámolt azokról a tervszerű munkálatokról, melyeket a kenyérkereső nő érdekc- Den tesz s vázolta a megalakításra kerülő Országos Nővédő Tanács rendkívüli jelentőségét. A továbbiakban ismertette azokat a bel- és külpolitikai kérdéseket, melyek leginkább foglalkoztatják a közvéleményt. Felszólítására a kerületi elnöknők a kerületekben folyó munkáról jelentést tettek. Majd Kasics Margit központi igazgató ismertette a központi ügyrendnek egyes pontjait. A gyűlésen felszólaltak még dr. Schalter Sándomé, özv. Schleicher Ferencné, Kecskemétül/ Anna, Kiss Elemérné, Balázs Béláné. A legközelebbi rendes havi taggyűlést január 21-én fogják megtartani. Szemüvegek, orrcsipíefők, !orgneííek, színházi és verseny* j látcsövek a legjobb kivitelben, j Fényképészed cikkek. A SzöMesJöyarBsí segiíőaiap szállítója. CALDEROHI ÉS ÜRSfl látszerészek Budapest, ü., Vörösmarty tér i. telefon: 81 —1—48.
