Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-12-20 / 49-50. szám
XI?. évfolyam 49-50. szám Budapest, 1934 december 20 U J B U D A P E S T KÓZGA3LDASÁGIVÁROSPOLITIKÁI ELŐFIZETÉSI ARAK: Egdsz övre.....................................................ao pengő Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IV.. KAAS IVOR-UTCA Telefon : 82-8-23 Postatakarékp. csekkszámla 30913. Felelős szerkesztő: DOBY ANDOR D" Fél évre..........................................................iö pengő Egyes siám ára 60 fillér Budapest karácsonya Az Uj Budapest részére irta: SIPŐCZ JENŐ Dr. Budapest székesfőváros főpolgármestere Évtizedek óta nem volt boldog, nyugodt karácsony ünnepe a magyar népnek. Az angyali éneket hallotta a lelke mélyén, visszhangot adott arra nemes érzelmektől áthatott szíve, de évek óta bánat és gond borong a homlokán. A nemzeti lét kérdését vetették jel állandóan előtte az idők, nehéz küzdelmek és súlyos válságok tették próbára életerőit. Ma is kálváriás úton járunk, a megpróbáltatások nem értek véget, sőt éppen az idei karácsony idejére zúdult az országra az ellenséges gyűlölet új támadása. A nemzeti Budapest mindenkor együttérzett az egész nemzet szívverésével; most is ott áll egész leikével és erejével a nemzet életügye mellett, hittel, cselekedettel vallja a magyar sorsközösséget. A nemzeti gondok átjárják mindenkinek a lelkét, de érezzük a nagy reménységei, hogy a nemzeti hűségnek és kitartásnak meg-ÍíeSí'. n ioitsiJ/tYlSI Of.amr.~-.lJ- -• S’--*, érd összefogással lekiizdjük a válságokat és megpróbáltatásokat. A fővárosok helyzetüknél és nemzeti jelentőségüknél fogva mindenkor mindenütt döntő szerepet játszottak az egyes népek életében. A fővárosok történetéből ki lehet olvasni a nemzetek történelmét, vagy legalább is azok sorsát fővárosuk szerepének méltatása nélkül nem lehet megérteni és megmagyarázni. Budapest méltó képviselője a nemzet kulturális emelkedésének és gazdasági fejlődésének a világ nyilvánossága előtt; ugyanezt a jelentőséget hordozza a nemzet belső életében is. A nemzeti szellem, a nemzeti hivatás bástyáját képviseli, mely tartó oszlopot jelent abban az épületben, ■melyet a jobb jövő szárúdra építünk a nemzeti élet megszervezésével, a most folyó országépítő munkával. Budapest karácsonya nem lehet boldog és megelégedett az idén sem, mert súlyos gondok és megpróbáltatások boronganak most is az ország fölött.. Mégis azt a szent hitet és meggyőződést melengetjük az ünnepi érzésben, hogy a karácsonyi fényességben megszületett örök Eszme fölemeli, megváltja a mi életünket is. A főváros azt a nagy reménységet táplálja a maga erejével a nemzet szívében, hogy visszatér egyszer az az idő, amelyben boldog és megelégedett volt a nemzet karácsonya. A keresztény nemzeti gondolat homlokán a bethlehemi csillag fénye ragyog es azt az isteni igazságot tartja mxiga előtt világítófáklyául, amely valamikor átalakította az egész világot. A főváros jövőjét olyan eszmények jegyében építjük, amelyek halhatatlan ideálokat jelentenek. A karácsony ünnepi fényében és áhítatában megújítjuk lelkünket, hogy soha el ne tántorodjunk a karácsonyi hittől, mely a végén kálváriás úton, nagypénteki megpróbáltatáson át a magyar hit, a magyar igazság húsvéti fényességébe vezet. Keveset neszeim, sonat cselekedni! szénig Htroly üst polgármesteri nyilatkozata —-Az Uj Budapest tudósító jóitól. — A főpolgármesterek egymásutánjában szerencsés szám: a hetedik; Szend.y Károly, a székesfővárosnak a törvényhatósági bizottság multheti rend kívüli közgyűlésén megválasztott pol gármestere. A három-egy városnak: Budapestnek Kammermayer Károly Szinte hagyomány, hogy a székesfőváros fiatal polgármestereket válasz!. Ebben a szokásban, ha öntudatlan!.! is, benne él az a. tudat, hogy a város vezetésében a lehetőség szerint meg kell őrizni azt az állandóságot, amelyet a késői életkorban megválasztott polgármesterek nyugdíjazása, elÁz Uj Budapest galériája : Szendy Károly polgármester volt az első polgármestere, utána Márkus József, majd Halmos János, Bárczy István és Bódy Tivadar következtek. A sorban hatodik polgármester: Sipőcz Jenő örökébe került most Szendy Károly, közszolgálatának huszonkilencedik, életének negyvenkilencedik évében. halálozása, stb. gyakoribb időközökben szakítana meg. 1872 óta még nem volt olyan polgármestere Budapestnek, aki elmúlt volna ötven esztendős, amikor a város első polgárává történő választása örömére megkondultak a belvárosi főplébánia-templom harangjai. Legidősebb korban Bódy Tivadar és Halmos János kerültek a polgár mesteri székbe: mindketten az ötví ^ nedik életév küszöbén. A legfiatalat korban Bárczy István került a polgf mesteri székbe: negyven esztenc q> volt, amikor Sipöcz Lászlóval szem! polgármesterré választották. Ut Sipöcz Jenő következik: ö negyvei esztendős korában, és Kammermfn. Károly, aki negyvenhárom éves korában lett polgármester. A negyvenkilenc esztendős Szendy Károlynak, aki nem kapott semmit könnyen az élettől, hosszú, munkában és érdemekben eltöltött közszolgálatát koronázza a polgármesteri állás. Negyvenkilenc esztendős: de, aki nem nézi tolt, fiatalember-számba menő atlétatermet Budapest úi polgármestere. Az elmúlt hetekben láttuk egy fényképét, amely a negyvenkilenc esztendős alpolgármestert futball-dresszben ábrázolja, amint, mint szenior játékos, a gyepen került a fényképezőgép lencséje elé régi sportbarátaival. Furcsa találkozása a véletleneknek, hogy ennek a sportdressznek, annak a rajongásnak, amelyet a főváros új polgármestere a testgyakorlás minden ága iránt érez, jelentős szerepe van Szendy Károly polgármesterré választásában. Mert ahoz, hogy valaki polgármester legyen, köztudomás szerint nem. elegendő a tehetség, ahoz szerencse is kell. Sokan kérdezik a városházán: mi az oka annak, hogy a kormányzó úr őfőméltósága annyira elismeréssel van Szendy Károly képességei iránt, hogy történhetett az, hogy Szendy Károlyt már tanügyi tanácsnok korában mint a kormányzó kedvelt emberét emlegették várospolitikai körökben? Annak a szerény és szívós munkának, amelyet Szendy Károly tanácsnoki minőségben végzett a közoktatási ügyosztály élén, van egy talán kevésbbé ismert, de fontos és értékes fejezete. A sportember Szendy a tanügyi ügyosztály vezetői poziciójában teljes sikerrel tudta érvényesíteni még a főváros leromlott anyagi lehetőségei közepette is azon álláspontját, hogy a főváros rosszul táplált, egészségtelen odúkban lakó proletárifjúságával meg kell kedveltetni a testedzést: a napfényt, levegőt, a szabadtéri szórakozásokat. Azokat az imponáló eredményeket, amelyeket ezen a téren kifejtett munkásságával elért (csak az épülő népligeti ifjúsági stadionra utalunk), értékelte, még pedig igen gyakran és' nagy elismeréssel az államfő, aki nem egyízben jelent meg azokon a sport-
