Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-11-24 / 46. szám
6 1934 november 24. HÍREK Díszjelvény és díszoklevél Sipőcz Jenemének. Sipőcz Jenőné, a polgármester felesége díszelnöknöj e a Honszeretet egyesületnek, amelynek munkásságát mindenkor lelkes fáradozással támogatta Az egyesület hálája jeléül most díszjelvényét adományozta Sipőcz Jenemének. A jelvényt és az erről szóló oklevelet szép beszédek kíséretében Sárkány Ferenc, Schara Béla kerületi elöljáró és Bayer Antal fővárosi bizottsági tag adta át. Iíovszhy János nagysikere Hódmezővásárhelyen — Aú Uj Budapest tudósítójától. — Ilovszky Jánosnak, a Baross Szövetségországos elnökének népszerűségét élénken illusztrálja az az ünnepség, amelynek során az elmúlt vasárnap Hódmezővásárhely társadalma csatlakozott a Baross-gondolathoz, meleg ünneplésben részesítvén József Ferencz királyi herceget és Ilovszky Jánost. Az alakuló nagygyűlésen Ilovszky nagyobb beszédet mondott, melynek során hangsúlyozta, hogy a Baross Szövetség a kereskedelmi és ipari életben érvényesíetni akarja azt azt etikát, amely* Angliát is naggyá tette, ahol nincsenek hamis bukások, ahol nem csapja be a kereskedő az iparost, az iparos a gazdálkodót és így tovább. József Ferenc királyi herceg azt mondotta, hogy nincs szükségünk ünnepségek sorrendjére, ellenben szükségünk van cselekvések sorrendjére! Az egész ország tele van díszbeszédekkel, amiket, ha lemezre felvennének, azokat egymás után lejátszani nem lehetne, mert már egyik a másikat lekoptatta. A Baross Szövetség a cselekvések sorrendjének az intézménye! A nagygyűlés során Soós István dr. polgármester mondott nagyobb beszédet.* — A vesszőparipáról, — mondotta — le kell szállnunk a gyorsvonatra, vagy repülőgépre, mert ha a régi úton haladunk, lemaradunk a nemzetek versenyében. Felkay Ferenc dr. tanácsnok a székesfőváros üdvözletét tolmácsolta, Szablya János az Országos Magyar Iparművészeti Társulat nevében mondotta el üdvözlő szavait, majd a helyi kereskedelem és ipar képviselői szólaltak fel. mindkét cirkuszra kiírjak a pályázatot — Az Uj Budapest tudósítójától. — A városgazdasági szakbizottság Kovácsházy tanácsnok elnöklésével kedden ülést tartott, amelyen a szakbizottság hozzájárult a Fővárosi Cirkusz bérletének nemzetközi pályázaton való értékesítéséhez az Uj Budapest-ben már közölt feltételek szerint. A szakbizottság véleményének meghallgatása után a pályázat már napvilágot is látott, január 3-iki határidővel. Ugyanezen alkalommal tudomásul vette a szakbizottság, hogy Weisz Richárd, a városligeti Néparéna bérlője, kiválik a bérletből. A népszerű kiscirkuszra is rövidesen kiírják a pályázatot. LISKA JENŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK VÁLLALKOZÓ Budapest, Vili., Baross-u. 77. UJ BUDAPEST A kercszlMl a munkásom miRlós Ferenc hOionblzotlság Kiküldését javasolta a közgyűlésén — Az Uj Budapest tudósítójától. — A törvényhatósági bizottság költségvetési vitájában Miklós Ferenc dr., a Keresztény Községi Párt egyik legtevékenyebb tagja, fejtette ki teljes részletességgel a párt kívánságait a fővárosnál, illetőleg az üzemeknél dolgozó munkások különböző ügyebien. Általános érdeklődés és figyelem fogadta a törvényhatóság minden pártján Miklós Ferenc fejtegetéseit, amelyek azt bizonyítják, hogy a kereszténypárt változatlan energiával képviseli azon célkitűzéseit, hogy a munkásság érdekeinek hivatott védelmezője. Közgyűlési indítványairól és azok eredményéről mikiós Ferenc dr. a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Közgyűlési indítványomnak legfontosabb része az volt, hogy a törvényhatóság tizenöt tagból álló különbizottságot küldjön ki a főváros intézményeinél és üzemeinél alkalmazott munkások alkalmaztatásának feltételei ügyében. Egységesen kell szabályozni a munkabért, a munkaidőt, az előléptetést, a szabadságolást, a túlórák megtérítését, a ruhát és az egyéb, természetben való szolgáltatásokat, a véglegesítést, az elbocsájtásokat, a nyugbért és a kegy díj-juttatásokat. — A párt kívánsága, hogy az alkalmazásokra nézve a munkások felvétele, esetleges elbocsájtása, előléptetése, ked— Az Uj Budapest tudósítójától. — Nem mindennapi kártérítési per, amely, nek városházi és kartel-vonatkozásai igen jellemzőek és tanulságosak, került tárgyalásra az elmúlt napokban a tábla C/ry-tanácsa előtt. A pert Fodor Béla Imre indította a főváros ellen, keresetében 60.000 pengő kártérítést követelve. Előadta keresetében, hogy értesülést szerzett arról, hogy a főváros a kereskedelmi miniszter leiratára az 1934. évi jegelési időszakra a tejszállító vasúti kocsik megfelelő hűtésére pályázatot hirdet. Fodor Béla Imre hadirokkant egy korlátolt felelősségű társaságot alapított és ennek a társaságnak az ajánlata volt a legolcsóbb a pályázaton. Ezekután érdeklődni kezdtek a hadirokkantnál a társaság iránt, majd a főváros illetékes ügyosztálya felhívta Fodort, hogy három napi határidőn belül 50.000 pengős biztosítékkal támassza alá ajánlatát és jelölje meg azt a gyárat, amely legalább napi 600 métermázsa mű jég szállítását garantálni tudja. A hadirokant magára nézve sérelmesnek találta a háromnapos határidőt és ezért panasszal fordult a kereskedelmi mi. niszterhez, hivatkozva a közszállításoknál előírt feltételeidre. A minisztérium alaposnak találta a panaszt és további nyolc napot engedélyezett Fodor Béla Imrének az ajánlatában lefektetett feltételek teljesítésére. A hadirokkant azonban hiába próbálkozott tárgyalásokat kezdeni a kariéiban álló és a pályázaton ugyancsak résztvevő műjég gyárosokkal, vezmények adása egységes alapelvek szerint történjen. A budapesti születésűeket és állandó budapesti lakosokat, rokkantakat, családfenntartókat, előnyben kell részesíteni! — Igen fontos probléma a munkabérek szabályozása, a bérminimum, mint a létminimum biztosításának alapján. Rendezni kell a munkaidőt is olyképpen, hogy a munkaidőt mindenütt legfeljebb napi 8 órában állapittassék meg. Fontos, hogy a megállapított munkaidőt heti és órabéres munkásoknál csökkenteni, úgynevezett kényszerszabadságolással ne lehessen. | , — A fővárosi üzemeknél dolgozó munkások legnagyobb problémája a véglegesítés. A jelenlegi 10—15 évi ideiglenes minőség megszüntetésével, egy évi ideiglenesség után állandósítani kell a munkásokat és legalább két évi szolgálat után véglegesíteni. A munkájukat becsületesen végző munkások ne legyenek kitéve annak, hogy 10—15 évi munkájuk után esetleg egy erősebb protekciójú munkás helyett egyszerűen elbocsájtassanak. — Követelte még Miklós Ferenc dr. a közgyűlésen a szolgálati ruházat biztosítását minden közüzemi munkás részére, kérte továbbá a túlórázásoknak 25—100 százalékos többlettel való díjazását, ezenkívül fizetett szabadság biztosítását minden közüzemi munkás részére minden kétévi szolgálattól kezdődően a kényszerszabadságolás teljes beszüntetésével. azok nem voltak hajlandók rendelkezésre bocsájtani a pályázaton előírt mű jégmennyiséget. Ilyen előzmények után indította meg a kártérítési port a hadirokkant és hivatkozott arra, hogy a főváros előírásellenes vétkes eljárása miatt esett el a szállítástól. A sor során azzal is érvelt, hogy ő a kartel 56 filléres árajánlatával szemben 29 filléres ajánlatot tett, mégis a főváros utimátumszerűen határidőzte az ő ajánlatát. Az eredetileg mű- és száraz jégre kiírt pályázatot tisztán műjég szállítására korlátozták és ezzel elmellőzték az általa később tetttermészetes jég ajánlatot. Neki rendelkezésre állott a megfelelő jégmennyiség, mert hiszen előzőleg a Polgári Serfőzde Ígéretet tett arra, hogy ha megkapja a vállalkozást, segíteni fogja jéggel. Mikor azonban a főváros három napra adott terminust, a Serfőzde, talán a konkurrencia figyelmeztetésére, elállott a jégszállítástól. Az 50.000 pengős garancia, levelet is megkapta volna a Mezőgazdasági Ipari R. T.-tól abban az esetben, ha be tudta volna mutatni a főváros végleges döntését, hogy ő nyerte el a szállításokat. A fővárost a tárgyaláson képviselő tiszti ügyészség ezzel szemben hivatkozott arra, hogy a hadirokkant szegényjogon perlekedik, csak azért, mert annakidején a főváros vezetői, elsősorban Vájná tanácsnok, különös figyelemmel voltak arra, hogy Fodor Béla Imre hadirokkant. A korlátolt felelősségű társasága soha m-eg nem alakult, ennek ellenére a főros különös előzékenységének minősíthető az, hogy a hadirokkantnak három nap mégis rendelkezésre állott, hogy a szállítást eszközölhesse és ezt az időt a miniszter leirata következtében még nyolc nappal prolongálták. Fodor.' nem tudott volna műjeget szállítani, sőt régül természetes jégre vonatkozó ajánlatának sem tudott eleget tenni, mert a pestkörnyéki svábok nem mutattak hajlandóságot a neki tett Ígéretük betartására. Az első bíróság ezekután elutasította a keresetet és megállapította azt, hogy a fővárost ebben az ügyben mulasztás nem terheli. A hadirokkant az ítélet ellen fellebbezéssel élt és hivatkozott arra, hogy a főváros tudatosan járt el az ö megkárosítására, mikor a pályázódat a kartelírozott jégiroda részére engedte ári A Közszállítási Szabályzatot egyáltalán nem tartották be és csak így volt lehetséges az, hogy öt elüssék a pádyázattól. Ezzel szemben arra is hivatkozott a főváros jogi képviselője, hogy a jégszállítási pályázat terminusát már a, kereskedelmi miniszter is rövidre szabta, és komoly pályázókkal csak abban az esetben tudnak tárgyalni, ha azok megfelelő időn belül a garanciális feltételeknek eleget tesznek. Igen nagymennyiségű jég leszállításáról volt itt szó, következéskép közérdek volt, hogy ebben az ügyben óvatosság mellett döntsenek. A fellebbezési bíróság helybenhagyta a törvényszék elutasító ítéletét, az ítélet indokolása szerint a hadirokkant nem igazolta, hogy honnan fogja leszállítani a pályázatban kiírt jégmennyiséget, a korlátolt felelősségű társaság pedig még nem volt bejegyezve és annak nevében így a hadirokkant nem indíthat pert. Budapest XI — Szent Imre-város. A polgármester hirdetményben közli a fővárosi közgyűlés azon elhatározását., hogy a XI. közigazgatási kerületet — az érdekelt lakosságnak vallás- és pártkülönbség nélkül előterjesztett óhajához, híven készített javaslat alapján — Szent Imre városnak nevezi el. A polgármester ezen rendelete Imre napján: november 5-én lépett életbe. Tízezer pengőt enged el a főváros a Vigadó vendéglősének. A pesti Vigadd terítési jogát évek óta Mucsnyák Károly bérli, a bruttó bevétel hat százalékáért, de minimálisan évi ötezer pengőért. Amíg 1928-ban még huszonnyolc bált rendeztek a Vigadóban, az idén már csak hét bál volt és a bruttó bevétel nyolcvanhatezer pengőről huszonhatezer pengőre csökkent. Mivel a fővárosnak százalékos részesedés címén mindössze ezérszáz—ezemégyszáz pengő járt évenként, Mucsnyákra túlnagy teherrel nehezedett volna az ötezer pengős bérminimumok fizetése. Mucsnyák tehát azt kérte a fővárostól, hogy a főváros a múltra visszamenőleg is tekintsen el attól, hogy százalékos részesedésen felül évente ötezer pengőre egészítse ki a fővárosnak járó százalékos részesedést. A polgármester Mucsnyák kérelmét elutasító javaslattal terjesztette a városgazdasági bizottság elé, amely azonban legutóbbi ülésén akképen határozott, hogy nem kívánja Mucsnyáktól a bérminimumot és megelégszik a szerződés szerint járó forgalmi százalékkal. Már csak azért is, mert a bérlet a jövő év tavaszán amúgy is lejár. Menczer Gusztáv tisztik! ruháit egy évi jótállással fényteleniti Budapest, II., Törók-u. 3. Tel.: 504-93. Vidékre is szállít. Gallér, frakk-dngek, ruhák tisztításában vezet A fűvaros, a jégkártól as egy nyomorult hadirokkant Kik ks mennyiért jegelik a tejszéliltú uaggonokat?
