Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-11-24 / 46. szám

1934 november 24.

5

Hogyan lehet leszállítani a viz arat ?

ft vízmüven választmányának elnöke az üzem koitsegveteserdi

ás aktuális problémairól

— Az Uj Budapest tudósítójától. — A költségvetési vita jövő hete az üzemeknek jut. Az új fővárosi törvény 10. §-ának azon intézkedése, amely szerint a részletes vita idejéből négy napot az üzemek költségvetésének megvitatására kell fordítani, lehetővé teszi, hogy, amire a költségvetési vita elhúzódása miatt a legutóbbi esztendőkben nem kerülhetett sor, a törvényhatósági bizottság részletesen és szakszerűen megvitassai az üzemek dolgait.

Kétségtelennek tetszik, hogy a közgyűlés üzemi költségvetési vitájában a hangsúly a monopolisztikus nagyüzemeken lesz. Különösen a Vízmüvek költségvetésének tárgyalása fog ebből n vitaanyagból kiemelkedni, mert hiszen a Vízművek különféle problémái voltak azok, amelyek az utóbbi hónapokban különösen erősen izgatták a közvéleményt. A Vízművek várható nagyarányú költségvetési vitájáról és általában az üzem aktuális problémáiról

szűke Gyula dr.

felsőházi és törvényhatósági bizottsági tag, a Vízművek választmányának elnöke, a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának:

—*■ Ámbár a jövő évi költségvetés tárgyalása során a jövő héten felszólalok a törvényhatósági közgyűlésen ebben a tárgyban, készséggel szólok ezúton is a Vímüvek dolgairól. Voltaképen nem is a legfontosabb része a vízmű-beruházásoknak az alagút kérdése és mégis leginkább ezzel foglalkozik a közvélemény. Ez nyilván azért van, mert az alagútak építése során ismételten szerződésmódosításról és a munkálatok időleges beszüntetéséről volt szó és ezt a nyilvánosság előtt tárgyalták. Szóljunk tehát először erről. Az alagútépítés tényleg szükséges lehet akkor, ha a szentendrei szigeti vízmű-bővítés megtörténik abban a terjedelemben, amelyet a főváros még 1930-ban elgondolt. Ha azonban ez a teljes kibővítés meg nem történik, több szakértő véleménye szerint legalábbis ekkora terjedelmű alagútépítésre szükség nem igen van. Figyelemmel azonban arra, hogy

a Vízművek kibővítése nemcsak a napi vízhasználat és a közegészségügy és köztisztaság szempontjából fontos, de nélkülözhetetlen Budapest környékének vízellátása szempontjából is, a fővárosi vízműveknek legalább az 1930-as tervek szerinti kibővítése feltétlenül keresztiilviendő.

Ily körülmények között csak arról lehet szó, hogy az alagút talán előbb épül meg, mint a kibővítés megtörténik.

— A munkálatok vállalatba adása és az ott történtek közismertek, azt nem ismétlem. A Vízművek vezetősége külföldi tanulmányút és szakértői vélemények alapján járt el, amikor az olcsóbb és szociális szempontból is kedvezőbb pneumatikus rendszer felhasználása nélküli tervet kívánta alkalmazni az alagút fúrására. Hogy a terepviszonyok következtében a gyakorlatban ez nem sikerült, nem írható a vízmüvek rovására. Az a fúrógép ugyanis, amellyel ezt megkísérelték, külföldön már dolgozott sikerrel. A vállalkozók összes előkészületeiket erre a rendszerre alapították és az alagúthoz szükséges falazati betonköveket is erre készítették el. Mindenesetre

hiba. volt, hogy mindakét alagút öszszes kőszükségletét előre legyártották, de maga az elgondolás, hogy az anyagnak kéznél kell lennie kellő időben, feltétlenül helyes volt, amit mutat az is, hogy most a munkálatok azért nem haladnak gyorsabb tempóban, mert sikerült ugyan megtalálni azt a betonkővel, amely az új rendszerrel beépíthető és megfelelő, de a gyártása olyan módon történik és olyan sok időt vesz igénybe, hogy ennek következtében az alagútfűrás kellő gyorsasággal nem haladhat.

—* Amikor én a Vízművek akkori igazgatóságának tagja lettem, ezekre már a Vízművek vezetősége az előleget folyósította és már az is megállapítást nyert, hogy azzal a rendszerrel az alagút megépítése nem fog sikerülni. A polgármester a Vízművek vezetőségének a javaslatára és a mi véleményezésünk alapján áttért az új pneumatikus rendszerre és elfogadta a vállalkozók mellé betársult társvállalkozókat, akik a régi vállalkozóknak a kövekre vonatkozó kötelezettségeit is átvették. Természetesen ismét nem írhattuk elő, hogy milyen gépeket használjanak az újonnan megkezdett munkánál, mert ha mi megkötjük a vállalkozók kezét a munka kivitelének a módozataira nézve, úgy

voltaképen a főváros a siker kockázatát magára veszi anélkül, hogy abból bárminő előnye származnék.

Az új munka azon az alapon indult, hogy a legyártott köveket a társvállalkozók felhaszncúják. Az ő feladatuk volt tehát olyan munkagépek beállítása, amely inellett ez keresztüvihetö. A gyakorlat azt mutatta, hogy az általuk alkalmazott munkagéppel ezek a kövek fel nem használhatók és a vállalkozók kőborítás helyett vaslemez alkalmazását kívánták.

—• A szakértők véleménye alapján a választmány nem javasolta és a polgármester nem is járult hozzá a közel két és félmillió pengő túkiadást kívánó vaslemezborításhoz, amire a vállalkozók hosszú kísérletezés után egy újfajta kő gyártásával és alkalmazásával most már sikerrel dolgoznak az alagút építésén. Természetesen ez a változott falazás több kérdést vetett fel, amelyet a polgármester bizonyára beható szakértői vizsgálat és a választmány komoly eszmecserék titán fog döntésre vinni. Feltétlenül figyelembe kell venni ennél a Vízmüvek jövő erőkifejtésének és a vízszolgáltatási szükségnek egész mennyiségét. Mert ha az akkori elgondolások változnak, ehez kell idomítani a további építkezéseket is, amint erről már az első alagútszerződés is rendelkezik, amikor a tervváltoztatás jogát fenn is tartotta. Kétségtelenül nem alaptalan a kérdés,

miért utaltatott ki olyan nagy öszszeg eddig, ami tényleg kifizettetett.

Az sem kétséges, hogy a kiutalásokat mindenkor összhangban kell tartani a szerződéssel és a végzett munkával. Azonban a régi kiutalások fölött ma már annál kevésbbé kell vitázni, mert a társvállalkozók bevonása következtében az addig esetleg nem elég biztonságos kifizetés teljes biztonsá- j gúvá vált és ha vis major közbe nem ■

jön, az alagútnak a szerződés keretében való megépülése most már befejezetnek tekinthető.

Ma már az új kövekkel való kísérletezés nemcsak befejeztetett, de az első SO méter hossz meg is épült, a szakértők a szilárdságot megfelelőnek találták és mi várjuk azt az időt, amikor a sűrített levegővel való munkálat túlhalad az alagút kezdő méretein és a sűrített levegő nyomása nélkül megállapítható az alagút ilyetén való építésének állékonysága és az alagút falazatának vízhatlansága.

— Voltaképen sokkal fontosabb kérdés ennél most már a vízjogi engedély megadása után a Vízművek kibővítésének módja és mértéke. Ismételten fölvetettem azokat a kérdéseket, amelyek itt előtérbe tolulnak.

A trianoni gát következtében a régi megyeri kutak egy részének az elpusztulása befejezett tény, de viszont e helyett a megyeri szigeten újabb kutaknak az építése lehetővé vált.

Azonban úgy itt, mint a szentendrei sziget mindkét oldalán nemcsak az altalaj minősége szab határt, de határt szab a Duna mai folyása és a Dunameder jövőbeni rendezése is. Amíg ezzel tisztában nem vagyunk és nem vagyunk biztosítva arról, h9gy milyen mederrendezés történik, addig az új kutak építése nem célszerű. Ugyanis a hajózás érdekében

a nemzetközi Dunabizottság megváltoztathatja a Duna folyását a mederben, azaz eltolhatja az egyik parttól a másikhoz, vagy élesen ki a középre, amely esetben ismét eliszaposodásnak lehetnek a kutak kitéve. Ettől függ tehát, vagy legalább ettől is, hogy mekkora területen és mennyi kutat építhetünk a Duna balpartján, vagy a szigeteken és ettől függ az is, hogy a vízátemelésre szükséges alagút, vagy legalábbis a II. számú alagút milyen méretű legyen.

—• Miután a kibővítés tekintélyes részben a budai részek vízellátását is szolgálja,

a szentendrei szigetről Budára tervezett alagútnak a megépítése feltétlenül szükséges

Ebben a tekintetben ma már nem láthatunk veszélyt, mert az alagútépítés tapasztalatai előttünk állanak és meglepetéseknek aligha lehetünk kitéve. Éppen így szükséges a budai második fő vezetőcső-hálózat lefektetése, ha nem is mindjárt, de feltétlenül még a Vízmű teljes kiépítésével kapcsolatban, mert egy vezetékre az egész budai vízellátást feltenni nem szabad.

— Az eddigi tapasztalatok alapján azonban fel kell vetni a kérdést, vájjon

helyes, szükséges és gazdaságos-e az a zelgondolás, hogy a Vízművek összes gépeit elektrifikáljuk. Waggonszámra adjuk el az ócskavasat, amely a kitűnő és kitünően beépített gőzgépek lebontásából keletkezik. Annakidején 1926-ban a miniszteri vizsgálóbizottság úgy találta, hogy gazdaságosabb ezek helyett villanymotorok beépítése, amint nagyon sokan a természetes szűrés helyett a mesterséges vízszűrés mellett nyilatkoznak, nemcsak a víz jósága, de olcsóbbsága tekintetében is. A gyor[ „Antónia“ Ikókuszszappan

Kizárólag az I. emeleti 25 filléres osztályon

(Loíz^íerem)

PÁRISI HIT ÁRUHÁZ

san változó viszonyok az én kételyeimet látszanak megerősíteni. És ha mi az olcsó hazai barnaszenet használjuk, főleg ha a kartelen kívüli szénbányákat is igénybevesszük és ha a helyesen szabályozott Duna-meder és Dunafolyás alapján olyan területeken építik a kutakat, amelyek természetes szűréssel adják a vizet, tehát mangán- és vasmentesen, úgy bizonyára olcsóbb vizet is kapunk és eleget tehetünk annak a jogos kívánságnak, hogy a víz egységárát leszállítsuk.

— A nagy munka előestéjén tehát — fejezte be általános érdeklődésre számottartó nyilatkozatát Szőke Gyula —• ezek a kérdések beható vizsgálat alá veendők!

Miért késik a burkolási szabályrendelet régóta elhatározott módosítása ?

—• Az Uj Budapest tudósítójától. — A költségvetési vitában többen szóvá tették az útburkolási és csatornázási járulékok mai kivetési rendszerének tarthatatlanságát. Az elhangzott felszólalásokkal szemben illetékes helyen néhány héttel ezelőtt azt közölték az Uj Budapest munkatársával, hogy készül a szabályrendelet-módosítás, az jelenleg a tisztiügyészségen van és rövidesen az autonómia fórumai elé kerül.

Az volt a terv, hogy a két szabályrendelet megfelelő reformját Borvendég főpolgármester a szanálási törvényben kapott felhatalmazása alapján rövid úton fogja életbeléptetni, hogy a folyamatban levő járulék-kivetések már az új rendszer szerint történjenek.

A főpolgármester betegsége és halála azonban a két szabályrendelet-módosítás késedelmét is maga utóm vonta. Ennek a késedelemnek az a következménye, hogy ha rövidesen nem léptetik életbe a módosítást, akkor a jövő évi út- és csatornaépítések kivetéseit még a régi szabályrendeletek rendelkezései szerint kell elvégezni. Viszont, ha a módosítás hamarosan megtörténne, a jövő évi kivetések már az új szabályrendelet alapján történhetnének és ebben az esetben minden valószínűség szerint elmaradna az a sok felebbezés és reklamáció, ami a jelenleg érvényben levő szabályrendeletek intézkedéseinek a következménye.