Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-11-24 / 46. szám
1934 november 24. ZU BUDAPEST 3 A szanálás legKözeieöbi célkitűzéseiről nyilatkozik a téuáros pénzügyminisztere-— Az Uj Budapest tudósítójától. A közgyűlés költségvetési vitájának a szónokai természetszerűen legtöbbet a főváros pénzügyi helyzetével fog lalkoznak. Minden oldalon az a kíván ság merül fel, hogy a székesfőváros autonómiája maga igyekezzék kézbe venni a szanálás munkáját. Ilyen irányban Wolff Károly, a Keresztény Községi Párt vezére, konkrét indítványt is tett, amidőn azt javasolta, hogy a főváros vezetősége emelje ki a költségvetésből a beruházási tételeket és ezeket kölcsönből fedezze. Az ellenzéki oldalon is megértéssel fogadták Wolff Károlynak ezt az indítványát, amely kétségkívül az egyedül járható útnak tekinthető, mert nemcsak a háztartási egyensúly helyreállítására nyújt módot, hanem egyben új munkaalkalmak teremtését is lehetővé teszi. Beszéltünk ezekről a kérdésekről Lamotte Károly dr. tanácsnokkal, a főváros pénzügyi ügyosztályának a vezetőjével, aki legközelebbről és legalaposabban ismeri Budapest székesfőváros mai háztartási helyzetét. Mindenekelőtt aziránt érdeklődtünk, hogy helyesli-e a városházi pártok vezetőinek azt a felfogását, amely szerint az autonómiának kell kézbevennie a szanálás munkáját. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok, akinek személye a legutóbbi napokban messzemenő kombinációk központjába került, a következő érdekes nyilatkozatban fejtette ki a maga véleményét az Uj Budapest munkatársa előtt: — Az autonómia embere vagyok és épen ezért a legtermészetesebb törekvésnek tekintem, ha a főváros autonómiáját képviselő pártoknak a vezetői maguk akarják irányítani a székesfőváros sorsát. Mindenesetre nagy érdeklődéssel várjuk az autonómia részéről azokat az indítványokat, amelyeknek megvalósításával a főváros pénzügyi helyzetét szanálhatjuk. Én a szanálási művelet legközelebbi és legfontosabb céljának a költségvetési egyensúly helyreállítását tekintem. Ha a költségvetés deficitjének az eltüntetése nem volna lehetséges, akkor minden egyéb erőfeszítés céltalanná válik. — A költségvetés általános vitájában több oldalról is elhangzott az a felfogás, hogy a szanálásnak az útját az üzemek területein kell keresni. Sokan hangoztatták, hogy az üzemek gazdálkodásáriak gazdaságosabbá tételével, az üzemek jövedelmezőségének fokozásával és általában az üzemek üzletvitelének a keretein belül eszközlendö megtakarításokkal meg lehet javítani a főváros pénzügyi és háztartási helyzetét. Elvileg kétségkívül megáll ez az elgondolás, mert hiszen az üzemek minden jövedelmüket átadják a községi háztartásnak, amelynek mérlege aszerint alakul, hogy az üzemek mekkora összegekkel járulnak hozzá évről-évre a főváros általános szüntetését javasolta azzal, hogy az épületet használják fel iskola vagy kórház céljaira. Nagy László dr. pontos elszámolást kér az inségadóról és azt javasolta, hogy a szellemi szükségmunkát már december elsején indítsák meg ezer emberrel. Szabó József átfogó szociálpolitikai programot sürgetett. A csütörtöki közgyűlésen Miklós Ferenc dr. a Rókus-kórház kitelepítését, Szabó József a Temetkezési Intézet alkalmazottainak véglegesítését sürgette, nemes Nagy Mihály pedig az idegenforgalmi propaganda fontosságára mutatott rá. * SIPÖCZ POLGÁRMESTERNEK az volt az idén a kívánsága, hogy minden na.gyobb ünnepség nélkül múljon el a súlyos helyzetre való tekintettel a nevenapja. A fáklyás felvonulást és a lampionokat szigorú elhatározása révén el tudta kerülni a polgármester, azt azonban nem akadályozhatta meg, hogy hivatalnoktársai, barátai és tisztelői egy-egy szívélyes kézszorítással ne kívánják neki a legjobbakat az évforduló alkalmából. Elsőnek természetesen szűkebb hivatali személyzete üdvözölte a polgármestert a múlt hét szombatján, a Jenőnap alkalmából. C s an á d y Gusztáv dr. tanácsjegyző, a polgármester régi hűséges munkatársa és bizalmasa mondott néhány keresetlen üdvözlő szót, amire a polgármester meghatottan válaszolt. Az alpolgármester, majd az elnöki ügyosztály vezető tisztviselői és a tanácsnokok következtek ezután. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének küldöttségét Liber alpolgármester, D uday tanácsnok és B u d ó levéltáros vezették a polgármester elé. Liber alpolgármester beszéde során rámutatott azokra a szívből jövő kapcsolatokra, amelyek a főváros első tisztviselőjét a tisztviselői kar minden egyes tagjával összekötik. B u d ó levéltáros, a FANSz főtitkára, viszont arra kért engedelmet, hogy egy régi ígéretre való hivatkozással — latinul köszönthesse a polgármestert. Tudni kell ugyanis, hogy Budó levéltáros kiváló tudósa a klasszikus nyelveknek. — Opto, Illustrissime, — fordította latinra a beszédet Budó dr. — ut hunc onomasticum et plurimos alios quam felicissimos agas aeternaque laude florentem virtutis Tuae glóriám incolumis et fortis aliis super alia operibus augeas. — Ezekhez a szavakhoz — folytatta magyarul Budó — legyen szabad hozzátenném Tacitusnak A gricoláról mondott szavait is: — ... multos veterum velut inglorios et ignobiles oblivio obruit: E ug enius posteritati narratus et traditus superstes érit! * GUTTAY FERENC székesfővárosi segédhivatali igazgatót hétfőn tisztviselő társai meleg ünnep éltetés ben részesítették huszonötéves szolgálati jubileuma alkalmából. Az ünnepély társasebéd keretében folyt le, amelyen az ünnepeltnek ötvenhat tisztviselő társa vett részt, a fővárosi tisztviselők kaszinójában. Az ünnepelt érdemeit és a megjelentek jókívánságait Fent Nándor segédhivatali főigazgató méltatta. igazgatásának a költségeihez. Ezekután az elvi megállapodások után várjuk a konkrét javaslatokat az autonómia részéről! — Nyilatkozatot ma még erre vonatkozólag tenni nem lehet, az eredmény kialakulása ugyanis attól függ, hogy az előterjesztendő indítványok elfogadhatók-e és végrehajthatók-e. Annyi bizonyos, hogy az autonómiának van legnagyobb jogosultsága a követendő út megje; lölésére, mert hiszen az autonómiát képviselő pártok tagjai ismerik legközelebbről a főváros közönségének kívánságait, igényeit, céljait, egyszóval öle ismerik legjobban a közfelfogást. Ebből a szempontból a legnagyobb érdeklődéssel tekintek az üzemek költségvetésének a vitája elé, mert úgy gondolom, hogy az üzemi vitában sok életrevaló ötlettel fogunk találkozni. A közigazgatási költségvetés vitájának lezárása még nem jelenti a mérleg fixirozását, mert a közigazgatási költségvetés mérlegének a kialakulására befolyást gyakorolhat minden olyan változtatás, amit a közgyűlés az egyes üzemek költségvetésében esetleg eszközölni fog. Érdeklődtünk Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnoknál a főváros új beruházási programja iránt is. Sipőcz polgármester ugyanis pénzügyi expozéjában kijelentette, hogy 20 millió pengős kölcsön felvételét tervezi, amiből jut majd a költségvetési deficit eltüntetésére és új beruházások megindítására is. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok érdeklődésünkre így felelt: — Azok a tételek, amelyek a költségvetésben beruházási címeken szerepelnek, nem olyan nagyok, hogy kiemelésük eltüntethetné a deficitet. Legnagyobbrészt tatarozásokról, épületek karbantartásáról, kisebb útburkolásokról és olyan nem nagyarányú építkezésekről van szó, amelyeket sohasem volt szokás kölcsönből fedezni. Ha ugyanis az ilyen tatarozási és helyreigazítást jellegű kiadásokat beruházásoknak minősítjük és kölcsönből fedezzük, ezzel tulajdonképen csak egy esztendőre-tüntetjük el a deficitet. Ilyen alapon nem lehet a deficites gazdálkodást végérvényesen megszüntetni. Márpedig igazi gyógyulást tüneti kezeléssel elérni nem lehet. De végeredményben mind a két út a közös célhoz vezet. Akár azt határozzuk el, hogy ezeke a beruházási tételeket a költségvetésből kiemeljük és fedezésükre kölcsönt veszünk föl, akár bennhagyjuk ezeket a tételeket a költségvetésben és az így jelentkező deficit fedezésére veszünk fel kölcsönt: az eredmény ugyanaz. — Ami a polgármester úr által bejelentett beruházási programot illeti, ez nagyrészben már elkészült. Az egyes ügyosztályok felszólítást kaptak, hogy legsürgősebb beruházási terveiket írják össze. Ez megtörtént. A felveendő kölcsön legnagyobb részét a tabáni közművek befektetésére, különböző út- és csatornaépítésekre fogják fordítani. Esetleg szó lehet az autóbusz-park kibővítéséről is. Természetesen csak később történik döntés a beruházási program egyes részleteinek kiválogatása és a végrehajtás sorrendjének megállapítása felől. A tíz-százalékos zárolás feloldásának jelentőségét Lamotte tanácsnok ezekben fejtette ki: — A zárolás feloldására feltétlenül szükség volt, mert különben zavarok állottak volna be. A feloldásban nincs semmiféle veszély, mert az ellenőrzés továbbra is szigorú lesz, mint eddig volt. Feloldásról ezután is csak a legszükségesebb esetekben lehet szó. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok nyilatkozata kimerítő képet ad a főváros háztartási helyzetéről és egyben megjelöli azt az utat, amelyen a főváros autonómiájának járnia kell. Mellékutcába akarják eldugni a Segiiőatap székházát Rossz és félreeső lelkeket ajánl a városrendezési ügyosztály a Segiíőalap vezetőségének — Az Uj Budapest tudósítójától. — Jelentette az Uj Budapest, hogy a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő alapja külön bizottságot küldött ki annak eldöntésére, építkezzen-e a Segítő alap, vagy készen vegyen-e magának székházat. Megállapíthatjuk, hogy az évek óta folyó küzdelemben jelenleg az építési irányzat kerekedett felül, mert az építkezés révén mód nyílik a munkanélküliség enyhítésére. Az alap vezetőségének az a makacs elhatározása, hogy valamely fővárosi telken építsen magának palotát a Segítőalap. Az alap vezetősége és a kiküldött bizottság most a városrendezési ügyosztály által megjelölt fővárosi telkeket tekinti meg, hogy azok közül a legalkalmasabbon épüljön fel a székház. Sajnos, hogy a városrendezési ügyosztály csak a kevésbbé értékes telkeket jelöli meg építkezés céljaira a Segítőalap vezetősége számára és így könnyen megtörténhetik, hogy eldugott, a véirosházától távolesö helyen fog felépülni a székház. A sok rossz telek közül még a legkevésbbé rossznak látszik az a fővárosi telek, amely a központi vásárcsarnok háta mögött, a Ferenc József-híd és az épülő Boráros-téri híd között akarja felépíteni az alap székházát. Azzal, hogy ez a mellékutcai telek nagyon kiesik a közforgalomból és a legkevésbbé sem alkalmas a nagyarányú építkezésre, úgylátszik, nem sokat törődik az alap vezetősége. Azt is el tudjuk képzelni, hogy nem fővárosi telken, hanem valahol a Belváros belső részén az alap által vásárolt telken épülne fel az új székház. A Belvárosban rengeteg ócska ház van, amely a mai leromlott ingatlan-árak mellett telekértékben szinte fillérekért kapható, és akkor a székház a városháza környékén megfelelő helyre kerülhetne. a deficit es a beruházó nőieseit j