Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-11-24 / 46. szám

2

1934 november 24.

UJ BUDAPEST

főváros legtisztább, legönzetlenebb, legpuritánabb közérdekét szolgálta. Hitt a terveiben, bízott a tudásában, kategorikus imperativusnak vette a szó legszorosabb értelmében a maga felelősségét százezrek sorsa felett! És mialatt betegségek között bukdácsolt, ez a hit és ez az akarat adott neki

— Az Uj Budapest tudósítójától. — 183 szobrot és egyéb emlékművet tartanak most számon a városházán és az az érdekes, hogy ebből a 183 szoborból 81 az utolsó tizenöt esztendőben létesült. Különösen a háború után vett nagyobb lendületet a szobor-kultusz, mintha a nagy idők mulasztásait egyszerre akar. ná pótolni a társadalom, mintha régi adósságokat egyszerre akarna letörleszteni: az uccán és a parkokban egymásután jelennek meg a bronzemberek: Vannak közöttük népszerűek és vannak, akik mellett idegenül, közömbösen mennek el az emberek. Vannak szobrok, melyeknek látása a história elmúlt korszakait ébresztik fel; hazafiasságra buzdítanak, lelkesítenek, példát mutatnak. Más szoborművek viszont legfeljebb csak a nevét juttatják eszébe annak, akit egykor körültáncolt a dicsőség és elismerés. És vannak szobrok, elmúlt korszakok elfelejtett nagyságainak a szobrai, akiknek emlékét még a szobor sem tudta megmenteni a halhatatlanságnak.

Ezeknek a bronzembereknek érdekes életéről írt érdekes könyvet Budapest népszerű alpolgármestere, Liber Endre, a maga sokezer dolga és tennivalója közepette is tudott magának időt szakíszinte földöntúli erőt, hogy küzdjön és dolgozzon, amíg az a vérrögöcske meg nem akadt a túlmeszesedett hajszálérben. És ebben a vonatkozásban eltűnő árnya heroikus magasságokba emelkedik, oda ahol a tragédiák hősei élnek, tisztán és ragyogó fénnyel az eszmék távlatában.

tani erre a sok elmélyedést, komoly tanulmányt igénylő munkára. A tudós alaposságával és a műtörténetíró tájékozottságával ismertet meg bennünket hősök, költők, tudósok és politikusok karrierjével; elmúlt korszakok eszméivel és politikai hullámaival, hogy ebből magyarázza meg, miként és miért kapott szobrot ez, vagy amaz. Pompás tanulmányában megírta a szobor-kultusz történetét, de egyidejűleg megfesti Buda és Pest 20 esztendős fejlődésének a történetét is. Elmondja, hogy miképen jut hozzá Pest városa az első szoborhoz, Katona Józseféhez, a rossz szobrok között is a legrosszabbhoz, és miért kell várakoznia, amíg szobrot kap, József nádornak huszonkét évig, Széchenyi Istvánnak húsz évig, Petőfi Sándornak harminchárom évig és Vörösmarty Mihálynak több, mint negyven esztendeig?!

Érdekesen mutatja meg a szerző, hogy egy évszázad folyamán miképen változnak a művészeti és politikai divatok. A XIX. század elején Kazinczy még aggodalmaskodott, amikor azt hallja, hogy Csokonay szobrát bajusszal akarja ábrázolni a művész, mert szerinte a statuákon csak a rabszolgáknak van bajusza. Amikor Széchenyi szobrára pályázatot írnak ki, az akkori idők szoborbizottsága Széchenyit csak díszmagyarban, tudja elképzelni és Deák Ferenc az, akit 1887-ben felállított szobrán polgári ruhában ábrázol a szobrász. Azután megint hosszú időnek kell elmúlnia, amíg megjelenik a gót stílusú országháza frontján idősebb Andrássy Gyulának szép barokk lovasszobra. Feltétlenül szép ez a szobor és talán a romanticizmussal kokettáló művészeti iránnyal lehet megmagyarázni, hogy miért adott a művész lovat Andrássy alá, aki nem annyira katona volt, mint diplomata -és politikus és széken ülve szolgálta hazáját és a monarchiát.

Egyébként összesen négy lovasszobrunk van és azt lehet mondani, hogy ezek a szobrok Budapest legjobb szobrai. Savó],iái Eugén szobra, amely a királyi palota frontján áll, szintén barokk-szobor és érdekes, hogy ez a szobor, melyet Róna József szerencsés kézzel alkotott meg,véletlenül lett a mienk. Ezt a szobrot ugyanis Zenta városa rendelte meg, de éppen szűkiben lévén a pénznek, nem tudta az árát kifizetni és Ferenc József megvétette a királyi palota számára.

Gyönyörű szobor Szent István szobra is, Stróbl és Schulek remek alkotása, mely lovon ábrázolja az első magyar királyt és nagyszerűen hozzáillik a Halászbástya kőcsipkéihez. Végül sikerült szobor az ezredéves emlékművön Árpád fejedelem, lovasszobra.

Ezekről ír érdekes dolgokat és mond el kulisszatitkokat Liber Endre nagy művészettörténeti munkája. Könyve bevezetésében hálásan emlékszik meg két kitűnő munkatársáról, Pacher Béla dr. tanácsjegyzőről és művészettörténet-íróról, valamint Cserhalmi Jenő szobrászművészről, kik munkája nagy anyagának összehordásában értékes segítői voltak. A szépkiállítású könyv különben egyik

legbecsesebb kötete az Illyefalvi I. Lajos dr. kitűnő szerkesztésében megjelenő Statisztikai Közlemények című tanulmánysorozatnak.

Jeszenszky János

papi és polgári szabó

Trunktiahn cég volt papi szabásza. — szelíd arak, pontos kiszolgálás.

Budapest, iü., irányi utca 21. sz. félemelet 7.

(Irányi-utca és Veres Pálné-utca sarok).

Remetehegy platóján

Doberdó-út 10—16. sz. alatt, József főherceg és Schmidt Miksa kastélyai közvetlen szomszédságában, szépfekvésű, befásított 300 négysögöles üres

viElatelkek és villaépületek eladók

A percellák a 72-es villamostól néhány percnyire, főútvonalon terülnek el, könnyen megközelíthetők. —- Remek kilátás, elsőrangú hegyi levegő. Bővebbet a helyszínen, vagy Telefon: 83-2-89. alatt.

VIOKALI RAFAELLO

bl’OllKÖSítö

BUDAPEST Lakás Peineüázy-utca 73/0.

Gyár Ifi, JdSZ-Ut&a 74. SZ.

TELEFON 91-9-12.

60z, uizuezeieti, csatornázási, tiltási szereléseket»

megkönnyíteti fizetési feltételekkel.

Költségvetés, tervezés díjmentesen. Tóth Zoltán csatornázási vállalkozó BUDAPES,VII., BAROSS-TÉR 15

Bronzemberek az utcán

Liber Endre könyve

mmssmimmi

A CSALÁD ÉS A FŐVÁROS GYÁSZJELENTÉSÉT közöljük Borvendé g főpolgármester elhalálozása alkalmából. A család gyászjelentése így hangzik:

Özv. Borvendég Ferencné úgy a maga, mint Piroska és Ferenc gyermekei, valamint a megboldogult testvérei, anyósa, sógornői, sógorai és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy hőn szeretett férje, a legjobb o.pa, testvér és rokon: Borvendég Fe r e n c, Budapest székesfőváros főpolgármestere, 1931+. évi november hó 20-án, életének 59-ik, boldog házasságának 26-ik évében hosszú szenvedés és a haldoklók szentségének felvétele után az Úrban csendesen elhunyt.

A főváros gyászjelentése:

Budapest székesfőváros törvényhatósága mélységes fájdalommal jelenti, hogy B o r v e n d é g Ferenc, Budapest székesfőváros főpolgármestere, munkás életének 59-ik, értékes közszolgálatának 38-ik évében folyó hó 20-án váratlanul elhunyt. Fáradhatatlan munkabírással, éleslátással és önfeláldozó eréllyel szolgálta szívből szeretett fővárosának érdekeit. Áldozatos, önzetlen rnunkában eltöltött életével Budapest székesfőváros közönségének őszinte megbecsülését érdemelte ki.

Emlékét kegyelettel őrizzük!

*

A TRAGIKUS VÁRATLANSÁGGAL FÉLBESZAKADT keddi közgyűlés úgy kezdődött, ahogyan az

unalmas közgyűlések kezdődni szoktak: üres padsorokkal, még üresebb karzatokkal, egyetlen alpolgármesterrel az elnöki emelvényen: S z end y Károllyal. (S ip ö c z és Liber a főpolgármesteri hivatalban tanácskoztak órákon át a kereszténypárti vezérekkel: Wolff Károllyal, Csilié r y Andrással és Petrovácz Gyulával.) Hat órakor már olyan képe volt a közgyűlési teremnek, mintha éjfélre járt volna az idő, alig néhányan lézengtek a teremben, hogy a közélelmezési költségvetés többé-kevésbé szakértő szónokait meghallgassák. Nem csoda ily körülmények között, hogy például negyedhétkor a balközép padsoraiban egyetlen ember ült: az árvaszéki elnök. Ő is a legelső, a főtisztviselői sorban. Mögötte végesvégig üres volt OjZ egész mezőny.

A szónokok általában udv ar i a S'ü k voltak egymáshoz és a pártok még azokat a felszólalókat is megtapsolták, akiket egyébként nem szoktak túlságosan bayútságosan kezelni. Wolf István, a volt teherpályaudvari állomásfönök (aki különben azzal tüntette ki magát, hogy félórás szónoklata alatt mindenmondatát azzal kezdte, hogy: Mélyentisztelt Uraim) élénk tapsot kapott a helyikikötőről szóló okos és tartalmas felszólalása révén ugyanazoktól a szociáldemokratáktól, akik legutóbb szívesen belefojtották volna egy kanál vízbe, sőt — csudák csudája — Éber Antal is tapsot kapott, bár meg kell vallani, hogy ez a különben annyira lucidus elme ez alkalommal nem volt annyira agresszív, mint amilyen egyébkor szokott lenni. (Tegyük hozzá, hogy a tárgyilagosság sokkal

jobban áll neki, mintha folyton haragszik.)

*

AMI MÉG NAGYOBB RITKASÁG: Éber Antal beszédjével kapcsolatban a gyorsírók azt is följegyezhették, hogy: élénk derültség! A példádat, amellyel Éber Antal megnevettette a Tisztelt Közgyűlést, a következő:

— Egy angol lapban olvastam — mondotta Éber ■—, hogy Lloyd George a világ gazdasági helyzetével kapcsolatban azt mondotta, hogy úgy tetszik, mintha egy őrültek házából kormányoznák a világ gazdaságot. Erre a nyilatkozatra azután az egyik londoni elmegyógyintézet igazgatója levelet írt Lloyd George-nak, amelyben kikérte magának, hogy a világgazdasági helyzettel kapcsolatosan az örültek házáról beszéljen. Az én elmegyógyintézetemben — írta az igazgató — vannak, akik Napóleonnak, vagy Mohamednek képzelik magukat. Azonban itt mindenki elhiszi amit mond, nem törődik azzal, mit beszélnek a többiek és nem harag úsznak egymásra!

*

NÉMI VIHARFELHÖCSKE VOLT A DERŰS ÉGBOLTON Miklós Ferenc beszédje. Miklós nagy hévvel taglalta az üzemi munkások kérdéseit, beszédét a szocialisták egyre növekvő idegességgel és türelmetlenséggel fogadták. Nem tetszett a szociknak, hogy a munkások érdekeit képviselő Miklós — eleszi az ö kenyerüket.

Az egyik erősebb kijelentésnél azután a szociáldemokraták közbekiáltottak:

— Ez d em a g ó g i a !

Harsány kacagás volt a válasz a jobboldalon a szocialista kifakadásra.

— Példátlan! Maguk mernek valakit demagógiával vádolni? Hát maguk mit csinálnak állandóan?

*

BORVENDÉG FŐPOLGÁRMESTER HALÁLÁNAK HIRE kedden este terjedt el futótűzként a közgyűlési teremben. A lesújtó hírre a közgyűlés tárgyalása tudvalévőén félbeszakadt.

Szerdán délután negyed hat ómkor, amikor szokás szerint elkezdődött a közgyűlés, zsúfolva voltak a padsorok. A Keresztény Községi Párt Wolff Károllyal az élén teljes számiban vonult fel, hogy megadja a közgyűlési teremben is a végtisztességet az elhunyt főpolgármesternek. De zsúfolva voltak a középmezőny és a szélsőbal padsorai is.

A polgármester gyászbeszédét állva hallgatta végig a törvényhatósági bizottság és egyhangú helyeslés fogadta Sipöcz Jenő dr. azon javaslatát, hogy a főváros halottjaként temessék el Borvendég Ferencet és emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítsék meg.

*

EGYÉBKÉNT LASSAN ÉS SZENVEDÉLYTELENÜL, de a felszólalók

részéről nagy felkészültséggel és szakértelemmel folyik a költségvetési vita Szerdán is a kereszténypárti szónokok vetették fel a legtöbb megszívlelésre méltó ötletet és terjesztették be a megvalósításra érdemes javaslatokat.

Hufnägel Imre a Népszálló be-