Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-11-17 / 45. szám
8 ÜJ BUDAPEST 1934 november 17. úsammaEi A költségvetés elfogadása után tárgyalnak a beruházó kölcsön felvételéről A városházán jó benyomást keltett Huszár Aladárnak az Uj Budapestben megjelent nyilatkozata az OTI előzékenységéről a fővárossal szemben Sütő sokat ivott Hiába perelte mégis a polgármestert — Az Uj Budapest tudósítójától. — Nem mindennapi érdekességü városházi vonatkozású kártérítési per került a minap tárgyalásra a Kúria Térffytanácsa elé. A pert Sütő István javadalmi őr indította a főváros ellen, keresetében 12.910 P-t és annak kamatait követelve kártérítés címén. Néhány évvel ezelőtt ugyanis a javadalmi őrt különböző szebálytalanságok miatt elbocsátották állásából. Sütő István most azt panaszolja, hogy szabályellenesen bocsátották el állásából. A per során azután megállapítást nyert az, hogy a javadalmi őr fegyelmi úton való elbocsátására azért volt szükség, mert italos volt, amikor őrségre ment és elaludt a poszton, amikor a tiszt ellenőrző útján megtalálta. A tiszt ugyan felköltötte Sütőt, amikor azonban később visszatért, a javadalmi őrt ismét alva találta. Sütő azzal érvelt, hogy nem volt részeg, hanem súlyos aranyérbántalmai voltak, aminek következtében nem tudta megfelelően ellátni szolgálatát. A fegyelmi vizsgálat során — mondja Sütő perirata — felettes hatóságának meg kellett volna idéznie és kihallgatnia a javadalmi őrt, azonban szabályrendelet-ellenesen Sütő István személyes kihallgatásától eltekintettek és ügyét legfelsőbb döntésre Sipöcz Jenő polgármester elé az ő személyes meghallgatása nélkül terjesztették fel. Az elsőbíróság azonban elutasította a különös keresetet és utalt arra, hogy a javadalmi őrt nem lehetett megidézni, mert nem volt meg a címe. Az ítélet ellen Sütő István fellebbezéssel élt, s hivatkozott arra, hogy betegségének tartama alatt az OTI-ba járt kezelésre, ahol pontosan be volt jelentve a lakása, a főváros illetékes tényezői tehát nem ján'tak el megfelelő gondossággal akkor, amikor nem nyomozták ki azt, hogy hol tartózkodik. A javadalmi őrt azonban úgy a fellebbezési bíróság, mint most a Kúria elutasította keresetével. A Kúria szerint az a szabályrendelet, amelyre Sütő István hivatkozik és amelynek értelmében a javadalmi őrnek fellebbezésre lett volna joga az eljáró fegyelmi bizottság határozata ellen, ma már nem áll fenn és Sütő István ügyében jogosan döntött Sipöcz Jenő polgármester, az ő döntése ellen pedig nincsen apelláta, de az eljárások során az is megállapítást nyert, hogy a javadalmi őrnek sűrűn voltak olyan esetei, amelyek kimerítették a fegyelmi vétség tényálladékát. 3>iimmmimnmmiiiiiiiMiimimmimiiiiiiJiitiiiiiiii>iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiimiiiiiiiiHiiiiiiiiimmi!i»~ (Hunyadi Jánosi j természetes keserüuiz; az emésztőszervek legkiválóbb gyógyvize. Egy háztartásban sem hiá- | nyozhat. Hatásában 1 felülmúlhatatlan. ÍSAHLEHRER ANDRÁS. RUDAPEST; aimmiiimmiiiHHiiiHiiimmimmiiiimiiiiiiimiiiiiimmiiiiiiimmimuiuiiiiiHtiiimmiiiiiiiiMimmiiiii? ILKOUITS J. központim fists «mézelem MHaiati V.f JÓZSEF-TÉR 11 Telefon 81-1-54. — Az Uj Budapest tudósítójától. — A költségvetés részletes tárgyalásánál a törvényhatósági bizottságban mellőzték a pénzügyi ügyosztály költségvetését. A pénzügyi ügyosztályi költségvetés kihagyásának a költségvetés részletes vitájában az az oka, hogy az ügyosztály költségvetésének tárgyalására csak akkor ke. rülhet sor, ha már az egyeztetésnél tartanak, az egyes ügyosztályok költségvetéseinél felmerült javaslatoknak és kívánságoknak egy nevezőre való hozatalánál. A pénzügyi ügyosztály költségvetését ily körülmények között csak a jövő hét végén akkor fogja letárgyalni a közgyűlés, ha már az összesegyébb költségelöirányzotokkal végeztek. Ekkor fog tehát eldőlni az a kérdés is, elfogadja-e a törvényhatósági bizottság azt a több szónok által felvetett indítványt, elsősorban Wolff Károly indítványát, hogy a beruházási tételeket vegyék ki a költségvetésből, amely ily körülmények között deficitmentes lesz és a legszükségesebb beruházásokra kölcsönt vegyenek fel. Arról lenne szó, hogy mintegy huszmilló pengőnyi belföldi kölcsönt venne fel a főváros, amely fedezetül szolgálna a kontenplált beruházásokhoz. Városházi körökben már arról beszélnek, hogy Lamotte Károly dr. tanácsnok, a pénzügyi ügyosztály vezetője, közvetlen tárgyalásokat is indított a fővárosi nagybankokai, illetőleg az Országos Társadalombiztosító Intézettel a húszmillió pengős kölcsön felvételét illetően. Ezekről a kombinációkról iííeíéhes helyen a következőket mondották az Uj Buda— Az Uj Budapest tudósítójától. — Felkay tanácsnok nyilatkozata kapcsán pár héttel ezelőtt részletesen ismertette az Uj Budapest az új Közszállítási Szabályzat életbeléptetésével egyidejűén a polgármester által kiadott azon rendeletet, amely azt célozza, hogy a Közszállítási Szabályzat végrehajtása a fővárosnál egységes irányelvek szerint történjen. Az új Közszállítási Szabályzat életbeléptetését a fővárosnál egyöntetűen biztosító polgármesteri rendelet aktuálissá teszi az építkezési feltételek megfelelő módosítását is, hogy a vállalkozókkal kötendő szerződések és az ajánlati felhívások kapcsán ugyanaz az eljárási gyakorlat alakuljon ki a főváros összes hivatalainál, intézményeinél és üzemeinél. Az építési feltételek racionalizálásáról illetékes helyen a következőket mondották az Uj Budapest munkatársának: — Amikor a kereskedelemügyi miniszter az új Közszállítási Szabályzat életbeléptetése iránt intézkedett, a belügyminiszterrel egyetértőén rendeletet bocsájtott ki abban az irányban is, hogy át kell dolgozni az összes építési feltételeket: a magasépítési, mélyépítési, útépítési stb. feltételeket is. A két miniszter ezzel a racionalizálási munkálattal, amelynek főcélja, hogy nemcsak a főváros, de az ország valamennyi hatósága is egységesen kezelje ezeket a fontos pest munkatársának: — Egyenlőre nincsen szó arról, hogy a szóbanforgó kölcsön felvétele iránt bárminemű tárgyalásokat folytassunk. Egyenlőre ugyanis nincsen semmiféle köz gyűlési határozat arra vonatkozóan, hogy a főváros kölcsönt akar felvenni. Ha a költségvetés egyeztetésénél, illetőleg a pénzügyi ügyosztály költségvetésének közgyűlési tárgyalásánál a törvényhatósági bizottság elfogadja Wolff Károlynak és a töbi errevonatkozó bizottsági tagnak az indítványát, fog kerülni sor arra, hogy akár az OTI-val megindítsuk a közvetlen tárgyalásokat. — Arra vonatkozóan, hogy kitől veszi fel esetleg ezt a kölcsönt a főváros, ma még csak találgatni lehet. E tekintetben minden esetre igen kellemes hatást váltott ki a városházán Huszár Aladárnak, az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökének az Uj Budapest hasábjain meg. jelent azon nyilatkozata, amely közli, hogy az intézet a legnagyobb készséggel áll a főváros rendelkezésére, ha kölcsön felvételének tervével fordul hozzá. Mint illetékes helyről értesülünk, a pénzügyi ügyosztály iniciativájára az egyes ügyoszályok összeállították azokat a beruházási szükségleteket, amelyek az ügyosztályok keretén belül felmerültek és amelyekre a kölcsön hasznothajtó módon befektethető leisz. Mindenesetre addig amig a közgyűlés eben az irányban konkrét határozatot nem hoz, ezek a munkálatok is csak belső jellegűek, és a főváros vezetősége felhatalmazás nélkül semilyen irányban nem kezd el tárgyalásokat. problémákat, a Magyar Racionalizálási Bizottságot bízta meg, amelynek kebelében helyet foglalnak a főváros illetékes tényezőin kívül az összes érdekeltségek, az egyes kamarák, továbbá az összes érdekelt hatóságok képviselői is. A racionalizálási munkálat a bizottság kebelében erősen folyamatban van. Átdolgozták az összes magasépítési, mélyépítési és útépítési vállalatbaadási feltételeket, amelyek ma mások az egyes minisztériumokban, mint a fővárosnál, nem is beszélve a vidéki hatóságokról. Ennek kapcsán a bizottság meghatározza az egyes építési anyagok szabványosítását és a Magyar Szabványügyi Intézet keretében, amely a kereskedelemügyi minisztériumban működik, átdolgozzák azokat a feltételeket is, amelyek az egyes vállalatbaadásoknál a szabványosítást illetően kötelezők. Ezekkel a nagyfontosságú munkálatokkal a Racionalizálási Bizottság, illetőleg a Szabványügyi Intézet a jövő év tavaszára lesz készen, amikor is a kibocsátandó miniszteriális rendelet végre a mai káoszban rendet fog teremteni. Mint illetékes helyen értesülünk, a főváros jelenleg is állandóan figyelemmel kíséri a maga hatáskörén belül, függetlenül a Magyar Racianalizálási Bizottság, illetőleg a Magyar Szabványügyi Intézet munkásságától, a racionalizálás egységesítésének feltételeit, és az egyes építési anyagok szabványosítását. Elfogultak-e a Kúria Hutases Terlly-tanácsai a föltárással szeműén? — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Kúria folyosóin érdekes hirdetmény hívja fel a figyelmet arra a hosszú évek óta húzódó peres ügyre, amelyet özv. Jaros Jánosné indított a főváros, mint a Községi Temetkezési Intézet tulajdonosa ellen. Jarosné több százezer pengőt követel a fővárostól a Temetkezési Intézet felállítása előtt az ő tulajdonában volt temetkezési kegyszerekért. A tábla meg is ítélt Jarosnak mintegy 30.000 pengőt, de az özvegy képviseletében eljáró fia már akkor elfogultsági kifogást emelt a fellebbezési bíróság ellen. Jaros most ezt a kifogást oda módosította, hogy az ügyében most eljáró Hutás és Térffy kúriai polgári tanácsainak az eljárásból való kizárása iránt tévesztett be kérelmet. A Kúria elnöke közeljövőben nyilvános ülésben dönt a furcsa kérvény ügyében. Uj kiírások: Belső burkoló, gummipadozati, asbestpadozati, szobafestő, vízvezeték és csatornázási, központi fűtési, külső kő- és aszfaltburkolati, villámhárító és kertrendezési munkákra a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei, X., Simor- és Villám-utcák sarkán épülő transzformátor-állomása részére. Határidő: 1934. évi november hó 19-én délelőtt 9 óra. Futókocsitörzsek szállítására a sertés- és szarvasmarha közvágóhidak számára beszerzendő magaspálya részére. Határidő: 1934. évi november hó 20-án délelőtt 11 óra. Gépkenőolaj (500 métermázsa raífinált, fagyálló, ásványi gépkenőolaj) szállítására a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság részére. Határidő: 1934. évi november hó 20-án déli 12 óra. A Budapest székesfőváros közkórházai valamint népjóléti intézményei részére 1934 december 1-től 1935 szeptember 30-ig szkséges élelmiszereknek a Községi Élelmiszerárusító Szem telepére való szállítására. Határidő: 1934. évi november hó 24-én déli 12 óra. Padló- és faburkoló munkákra a XI. kér. Horthy Miklós-út 141. szám alatt épülő elemi iskola részére. Határidő: 1934. évi november hó 27-én (kedden) délelőtt fél 11 óra. tiHUluumiHinmmmriimiHiHiMiiimiiiiiiiMmHiimiiiirHiimuiiimiimMiMiiiiimMmmimHiHiiHHiiiuc Tóth Lajos i pala- és cserépfedő-mester | 1 Vállal: Eternit*, cserép*, facement* és bőrle* | I mezfedést, tetők jókarbantartását és tatarozást | I Budapest, IX, Közraktar.u. 24. Telelőn 87-7-26 § SimiwMiiNMiinmi.utmimHKiHiiiimiuHimiiiiimiMiHiiiiiiHHiiHHiiffwiimMiHWHMMtmHWuemB Az Uj Budapest minden héten szombaton reggel jelenik meg és egyes példa nyok a kiadóhivatalban kaphatók. * A szerkesztésért és kiadásért felelős s DOBY ANDOR dr. Szerkesztő: RASKÓ OSZKÁR. Racionálisan eMesiim az wsi mietet A magyar Racionalizálási Bizottság és a magyar szabványügyi intézet tavaszra Részül el nagy munkájával Wesselényi-könyvnyomda (Friedmann A.), Budapest,VII., Kertész-ucca 20.
