Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-11-17 / 45. szám

1934 november 17. ZU BUDAPEST BBPaB— Kháosz a városházán Petrovácz a főpolgármester betegsége folytán előállott uj helyzetről —-> Az Uj Budapest tudósítójától A törvényhatósági bizottság köz­gyűlése részleteiben tárgyalja a jövő évi költségvetést, amely legkorábban csak november végén kerülhet jóvá­hagyás céljából Keresztes-Fischer belügyminiszter elé. A költségvetésnek ez a késedelmesletárgyalása nem okoz komplikációkat, mert Sipöcz polgár mester legutóbb Keresztes-Fischer belügyminiszternek jelentést tett ar ról, hogy a közgyűlés általánosságban már megszavazta a költségvetést. Sok kai súlyosabb nehézségeket okoz Bor vendég főpolgármester betegsége, ami miatt a szanálási művelet tényleges megindítása hetekig, sőt hónapokig is késhet. A változott városházi helyzet­ről Petrovácz Gyuia a Keresztény Községi Párt álláspont­ját a következőkben fejtette ki az Új Budapest munkatársa előtt: — Borvendég főpolgármester súlyos betegsége a kereszténypártban általá­nos és osztatlan részvétet keltett. Az idegölő munka és a pihenéstől való tar­tózkodás bosszulta meg magát a főpol­gármester szervezetének és idegeinek a kimerülésében. A párt minden egyes tagja őszintén kívánja, hogy Borven­dég főpolgármesteer ebből a súlyos krízisből minél előbb egészségesen ke­rüljön ki, hogy hivatalába visszatérve, a főváros krízisének megoldását ké­szíthesse elő régi tetterejével. Távok áll a Keresztény Községi Párt minden egyes tagjától az a gondolat, hogy a főpolgármester betegsége következté­ben bármiféle személyi változást óhaj­tanánk. Ellenkezőleg, egyenesen ag­gódunk valamennyien egészségi álla­pota miatt, mert azt szeretnék, hogy ő hajtaná végre maradék nélkül a szanálás munkáját, ha már a 1 or­mány minden körülmények körött szükségesnek tartja a főváros pénz­ügyi helyzetének ilyen irányú meg­javítását. A főváros törvényhatósági bizottsá­gának valamennyi pártja egyértel­műen azt hangoztatja, hogy kívülről irányított szanálásra egyáltalán nin­csen szükség. Már csak ebből a szem­pontból sem vállalkozhatik Sipöcz Jenő polgármester a „szanálásra”. — Érthetőnek tartjuk ellenben, hogy a főpolgármester betegsége alatt a főváros polgármesterét feloldják azok alól a kötelező korlátozások alól, amelyeket a polgármesteri hatáskör ellátása tekintetében az új fővárosi törvény előír. Feltétlenül biztosítani kell ugyanis az adminisztráció zavar­talan továbbvitelének a folytonossá­gát, a feloldás azonban semmiesetere sem érintheti magát a szanálási műve­letet, vagyis azokat az intézkedéseket, amelyeket az új fővárosi törvény értel­mében a főpolgármesternek kell meg­tennie. Az új fővárosi törvény szerint a polgármester nem lehet helyettese a szanáló főpolgármesternek. Annyi azonban bizonyos, hogy kell valamilyen expedienst találni, mert különben addig, amíg Borven­dég főpolgármester felépül, olyan zavarok következhetnek be a köz­­igazgatás vitelében és az üzemek gazdálkodásában, amelyek veszedel­mekkel járhatnak. Sipöcz polgármesternek éppen ezért rendelkeznie kell azzal a hatáskörrel, amely a szanálás keretébe nem tartozó intézkedések foganatosításához szük­ségesek. — Sipöcz polgármester alkalmas személyiség arra, hogy Borvendég fő­polgármester betegsége alatt élhessen azzal a felhatalmazással, amely a fő­városi ügyek említett keretek között való viteléhez szükséges. Sipöcz polgármester — mint a költ ségvetési vita eddigi folyamán is be­bizonyosodott — bírja a közgyűlés osztatlan bizalmát és éppen ezért megvan a szükséges támasztéka ah­hoz, hogy ezekben a kivételes idők­ben az áthidalás szerepére vállalkoz­­hassék, — feltéve, hogy a kormány oldaláról is találkozik hasonló biza­lommal. Sipöccz polgármester úgy fölfelé, mint lefelé megnyugtató módon tudja kép­viselni a közérdeket és működése álta­lános megelégedéssel találkozik min­den oldalon. Szerencsés gondolatnak tartom tehát, hogy a belügyminiszter Sipöcz polgármestert az ismeretes ob­­ligók alól feloldotta és szabad kezet adott neki a főváros közigazgatásának további viteléhez. Az elmúlt időkben sajnálattal nélkülöztük ezt a szabad kezet, amelyet sok irányban megkö­töttek. Ez a megkötöttség okozta, hogy a vá­rosházi adminisztráció nehézkesen mozgott, reméljük ezek a tapasztalatok arra indítják az illetékeseket, hogy a jövőben lehetővé teszik ezt a szaba­dabb mozgást és az adminisztráció egyszerűsítését és meggyorsítását elő­segítik.- Ami a költségvetési vitát illeti, a legtárgyilagosabban meg lehet állapi tani, hogy ez magas színvonalon mo­zog. Egy-két hazabeszéléstöl eltekint­ve, ami politikai testületben nem kifo­gásolható, az egész költségvetési vita elvi alapokon folyik. Elég ebből a szempontból a íemplomépítési probléma megoldására hivatkozi. Mindenki meg­oldhatatlan kérdésnek tekintette ezt és ime a költségvetési vita bebizonyí­totta, hogy még ezt a nehéz problémát is könnyen meg lehet oldani. Kiderült, hogy a protestáns és a katholikus érdeke­ket össze lehet egyeztetni, mert hi­szen 300 ezer pengő nem olyan nagy összeg, hogy azt ne lehetne a költ­ségvetésbe beállítani. Ez az új tétel nem fogja növelni a deficitet, mert szel intem az adóbevételek túlságo­san pesszimisztikus előirányzásának némi korrekciójával könnyen elő le­het teremteni a fedezetet. Ezen a helyen szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy nem helyeslem a pénzügyi bizottságnak azt az elhatá­rozását^ amely deficites alakban fo­gadta el a költségvetést. Éppen az Új Budapestben han­goztattam hetekkel ezelőtt, hogy a pénzügyi bizottságnaak kötelessége a deficitet eltüntetni. Mivel a pénzügyi bizottság ezt elmulasztotta, a deficit eltüntetésének a feladata most a közgyűlésre vár. Ha a közgyűlés nem tünteti el a defi­citet, akkor ez az eljárás a felügyeleti hatóságban azt a meggyőződést kel­tené, amit egyébként már régóta in­dokolatlanul táplálnak kormánykörök­ben, ■ hogy Budapest törvényható­sága nem képes a főváros háztartásá­nak és gazdasági életének takarékos vezetésére. A törvényhatósági bizott­ság közgyűlésének feltétlenül el kell tüntetnie a deficitet, ami szerintem lehetséges. A költségvetési vita további folya­mán, de a pénzügyi fejezet tárgyalá­sánál feltétlenül módunk nyílik a háztartási helyzet megjavítására és az egyensúly helyreállítására. Mindenekelőtt Wolff Károly indítvá­nyának az elfogadása nyújt erre ko­moly lehetőséget. Ha a produktív ter­mészetű beruházásokat kiemeljük a kiadások közül és ezekre kölcsönt vesz fel a főváros, azonnal eltűnik a deficit. Szükség van erre a megoldásra azért is, hogy ezzel meggyőzően szolgáltas­sunk érveket a felügyeleti hatóság számára, olyan értelemben, hogy a sza­nálásra szükség nincsen. Teljes mér­tékben osztom ebben a tekintetben Ugrón Gábornak azt a kijelentését, amely szerint a törvényhatósági bizottság minden pártjában él a vágy, bizonyítékot nyújtani arra, hogy az autonómia maga is képes sorsának irányítására, a pénzügyi bajok kiküszöbölésére és a háztartási egyensúly helyreállítá­sára. Neem kétséges, hogy a felügyeleti ha­tóság nem fog jóváhagyni deficites költségvetést. Ha deficites költségve­tést terjesztenek jóváhagyás céljából a belügyminiszter elé, akkor ez titólag leiratban kötelezné a fővárost a defi­cit eltüntetésére. Sokkal egyszerűbb tehát, már most, a költségvetési vita folyamán dönteni a deficit eltüntetésé­nek a módjáról, mint megvárni, amíg erre felülről kapunk utasítást. A szé­kesfőváros autonómiájának szerintem nincs ma fontosabb érdeke, mint a költségvetési deficitnek az eltüntetése. Ez valósággal presztizs-kérdés. Már maga az a körülmény, hogy a sza­náló főpolgármester beteg, fokozot­tabb mértékben teszi kötelességünkké a deficit eltüntetését. Petrovácz Gyulának ez a meggyőző érvelése remélhetően hatást gyakorol a főváros vezetőire .akiknek elhatáro­zásától függ úgy Wolff Károly, mint más törvényhatósági bizottsági tagok deficit-eltüntető indítványainak az el­fogadása, vagy elutasítása. Erősen szervezkedik a kerületekben a Keresztény Tanügyi Bizottság — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Tanügyi Bizottság köz­ponti tanácsa nagy érdeklődés mellett tartott gyűlést. Bednárz Róbert prelá­­tus elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a Keresztény Tanügyi Bi­zottság nem elégszik meg azzal, hogy hadállásait megtartja, hanem erősíteni akarjuk bástyáinkat. A keresztény peda­gógusok öntudatos tábora nem akar is­meretlen vezetők járszalagjába kapasz­kodni, akik a tanférfiakat politikai cé­lokra akarják csak kihasználni. De vi­szont életerős szervezetünket, hogy kellő­kép megismerjék a vezetők a kendétek­ben, azért a kerületi elnökökkel meg fogjuk ismertetni pedagógiai szerveze­tünk célkitűzéseit és munkásságunk ed­digi eredményeit. így vállvetett munká­val akarunk dolgozni a főváros közokta­tásügyének elöbrevitelén. A kerületi tan­ügyi bizottságok tökéletes kiépítésével tesszük mejd lehetővé, hogy a konjmik­­túra-keresztények alkalom szérűié g ne ugorhassanak elő, mikor érvényesülési lehetőségek kínálkoznak a becsületes munkát végzők számára. Beszervezett embereinkről a kartotékok tesznek majd tanúbizonyságot a jövőben. — A Keresztény Tanügyi Bizottság — folytatta Bednárz — csak szorgalmas, arravaló embereket fog támogatni s ez­zel lehetetlenné tesszük az indokolatlan protekciót. A tanügyi bizottság elsősor­ban a rátermett, érdemes fővárosi alkal­mazottak gyermekeinek óhajt szeretet­teljes támogatást nyújtani. A nagy tetszéssel fogadott elnöki meg­nyitó után Urbányi C. József jelentette, hogy az I. kerületi és zuglói tanügyi bi­zottságokon kívül a többi szervezet igen eredményes munkásságot fejt ki. A fel­szólalók sajnálattal konstatálták, hogy az I. kerületben már alig van Keresztény Községi Párti igazgató, a II. kerületben pedig már csak egy van, az újabb kikül­detések után. Az I. kerület újjászervezé­sével az elnök megbízta Till Gézát, Új­laki Gyulát és Varga Károlyt,, az új XI. kerület vezetését Remsey Győző gimn. tanárra bízta; a zuglói kerületet Rózsa Géza és Kárpáti Ottó fogják újjászer­vezni. A II. kerület tanügyi bizottságá­nak munkájáról Ruthner Gyula számolt be. A III. kerületi bizottság tevékenysé­gét Kocsán József ismertette. A IV. keni­­leti szervezetet Fallenbüchl Tivadar is­mertette. Az V. kerületről Jäger Péter tartott beszámolót. A VI. kerületről Kirchner Béláné törvh. biz. tag és Pár­kányi Norbert leánylíceumi igazgató nyi­latkozott elismerően. A VII. kerületi tan­ügyi bizottság mintaszerű munkájáról Karácsonyi Pál kereskedelmi iskolai ta­nár számolt be. Fekete Géza elemi isko­lai igazgató a VIII. kerület munkáját is­mertette. Józsa Rezső a IX. kerület újjá­szervezésének tervezetét-ismertette. Urbá nyi C. József a X. kerületi tanügyi bi­zottságban működő pedagógusok munká­jáért mondott elismerést. Felszólaltak még: Jablonkay Géza dr. főigazgató, Prágai Mária, Vándory Dezső, Barthou­­nek Katalin, Seress Ágost, Vidor Árpád, Kiss Gyula, Rózsa Géza, Mátay Gábor, Pirovszky Sándor, Havas Mihály, Pus­kás Sándor, Saskeöy Béla, Kováts Ist­ván, Lajkó Klára és Takács Bogdán. Fotócikkek: SZAKÁLL GÉZA. SZAKÜZLETÉBEN BUDAPEST, V., DOxOTTYA-UTCA 1, SZÁM Amatőrfelvételek kidolgozása LEICA GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAK ÜZLETE ______ KŐSZÉNBÁNYA 'S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN (DRÄSCHE) Budapest, V., Klotild-uica 3. Telefon : 25-5-54 25-5-55 és 25-5-56 * aßilfiS legjutányo­sabban vállal megkönnyitefí fizetési feltételekkel. Költségvetés, tervezés díjmentesen. Tóth Zoltán csatornázási vállalkozó BUDAPEST,VII., BAROSS-TÉR 15

Next

/
Thumbnails
Contents