Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-11-10 / 44. szám
6 1934 november 10, UJ BUDAPEST n iwgJM^pgPLMW——— — au A Köztisztasági Hivatal kulisszái mögül Félmillió pengős fedezetlen kiadás a Köztisztasági Hivatal háztartásában — Tojástánc a költségvetési egyensúly, a munkáslétszám és a fizetéscsökkentés súlyos adottságai között — Az Uj Budapest tudósítójától. — Általános feltűnést keltett a városházán az elmúlt napokban Sipöcz polgármester azon rendelete, amely a három esztendőn keresztül az út- és csatornaépítési ügyosztály hatásköréhez tartozott Köztisztasági Hivatalt visszahelyezte, még pedig azonnali hatállyal, a közegészségi ügyosztály hatáskörébe. A polgármesteri rendelet mögött egyesek politikai momentumok meghúzódását vélték, holott a helyzet az, hogy a polgármestert rendelete meghozatalánál az a szempont vezette, hogy a Köztisztasági Hivatal közelebb fekszik a közegészségügyi célkitűzésekhez, mint az út- és csatornaépítésiekhez. A polgármester rendelete értelmében az út- és csatornaépítési ügyosztály mindazokat az iratokat és könyveket, amelyek a Köztisztasági Hivatal kapcsán most már a közegészségi ügyosztály ügykörébe tartoznak, át is adta Salamon tanácsnoknak, aki a Köztisztasági Hivatal városházi referenséül Garancsy László dr. tanácsjegyzőt jelölte ki. A Köztisztasági Hivatalnak a közegészségi ügyosztály hatáskörébe való átutalása aktuálissá teszi a hivatal súlyos és szinte megoldhatatlan problémáit. A Köztisztasági Hivatal a költségvetési előirányzathoz képest most november első napjaiban mintegy 450 ezer pengő fedezetlen hiányt tüntet fel, ez a hiány az év végére még akkor is, ha időközben nagyobb havazás nem fogja súlyosbítani a Köztisztasági Hivatal budgetjét, 500 ezer pengőre fog emelkedni. Meg kell állapítanunk, hogy ezért a fedezetlen hiányért nem lehet felelőssé tenni sem a Köztisztasági Hivatal vezetőségét, sem az út- és csatornaépítési ügyosztályt, amelynek hatáskörébe eddig a hivatal tartozott. Az 500 ezer pengős nyílt költségvetési hiány mögött súlyos politikai és szociális momentumok húzódnak meg. A Köztisztasági Hivatal költségelőirányzatának mintegy 75 százaléka mukabér, a többi folyó dologi kiadás. Beruházásokra a hivatal semmit sem költ, a dologi kiadás nem egyéb, mint az üzemben tartáshoz szükséges nyersanyagok (benzin, olaj, stb.) beszerzési ára. Kétségtelen, hogy a Köztisztasági Hivatal személyzeti létszáma a békeállapothoz képest megsokszorozódott, a Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 1910-ben 1687 főből állt a köztisztasági személyzet, 1923-ban 2205 személyből, viszont 1931-ben 217 személyből, amely számban azonban nincsenek benn az utcaseprők, akik időközben altisztekké minősítettek át. Nem kétséges, hogy a köztisztasági altisztek száma jelenleg is jóval felül van az 1500 főn, arról nem is beszélve, hogy az egyéb állandó és alkalmi munkások száma is igen nagy. Már most mi a helyzet? Papíron a Köztisztasági Hivatal, mint a főváros valamennyi intézménye és üzeme, kénytelen volt a polgármester azon rendelkezésének, hogy a költségvetést esztendőről-esztendőre tíz százalékkal zárolni kell, eleget tenni. De hol takarítson meg a Köztisztasági Hivatal az elmúlt esztendei költségvetési előirányzathoz képest tíz százalékot? Leszállítsa a munkabéreket? Olyan felzúdulás támadna a közgyűlésen, amilyenre még nem volt példa. Elbocsásson munkásokat? El lehet képzelni a mai viszonyok között, hogy a Köztisztasági Hivatal többszáz munkást elbocsásson csak azért, hogy költségvetési megtakarítást sikerüljön elérnie? A Scyllák és Charibydesek között így hánytorog a Köztisztasági Hivatal hajója. Hogy Salamon tanácsnok, a közegészségügyi ügyosztály erőskezű vezetője, hogyan fog ezen a para— Az Uj Budapest tudósítójától. — Érdekes elszámolási perben mondotta ki az elmúlt napokban a végső szót a Kúria Ternovszky-tanácsa. Még 1929- ben történt, hogy a Házközösségi R. T., melynek Weindl Mária volt az egyedüli részvénytulajdonosa, előbb 8280.—, majd 2880.—- angol font sterlinges záloglevél-, kölcsönt vett fel a Községi Takaréktól ingatlanbekebelezéssel kapcsolatban. 1932 augusztus 2-án Weindl Mária összes részvényeit eladta 600.000.— pengőért C'secsy Józsefnek és kötelezte magát az ingatlanok teljes tehermentesítésére. A vételárat Csécsy lefizette a Községi Takarékhoz és ebből az eladó a jelzálogkölcsön hátralékos részleteire és kamatainak teljes kiegyenlítésére 310.000.-— pengőt kiutalt a Községi Takarék javára, amely azután meg is adta a törlési engedélyt. Weindl Mária nemsokára részletes elszámolást kért a 310.000.— pengőre vonatkozólag, de azt a Községi Takarék megtagadta. Erre indította meg perét a Takarék ellen, kérte elszámolásra és 18.64-9.— pengő visszafizetésére kötelezni. Mert szerinte a Községi Takaréknak nem volt joga az angol fontot a 2.20.— pengős hivatalos árfolyam helyett jóval magasabb árfolyamon felszámítani. Az aszszony keresetét arra alapította, hogy a 45.931. számú miniszterelnöki rendelet szerint a külföldi jelzálogos követelést valuta helyett a Nemzeti Bank hivatalos árfolyama szerinti pengőösszegben kell megfizetni. A 6.990. számú miniszteri rendelet értelmében pedig külföldi jelzálogkölcsönre való fizetés a Nemzeti Bank leözépárfolyamán, pengőben történik. Viszont ugyanez a rendelet egyenesen megtiltja, hogy a külföldi jelzálogkölcsönt az adós fizesse, vagy arra a hitelező fizetést elfogadjon. Azzal is érvelt Weindl Mária ügyvédje, hogy ez esetben kizsákmányoló jogügyletről van szó, mert neki nem volt készpénze, és ingatlanait el akarták árverezni, következéskép a Községi Takakarék az ő szorult helyzetét használta ki arra, hogy magának tetemes nyereséget biztosítson. Már azon is igen sokat nyert a Községi Takarék, hogy a záloglevelek árfolyama abban az időben 60— 70%-a volt az eredetinek. Ennek ellenére még 48.000.— pengő hasznot vágott zsebre azon a címen, hogy doxon segíteni, miképen fogja tudni elérni, hogy sem a munkások létszámát nem csökkenti, sem a fizetéseket nem faragja le, nem nyúl a dologi kiadásokhoz, mert azokon megtakarítást elérni amúgysem lehet, és mégis a költségvetési előirányzat keretei közt tartja fent a Köztisztasági Hivatalt mai terjedelmében: a jövő titka. Mindenesetre ideiktatjuk azon értesülésünket, hogy a Köztisztasági Hivatal már régebben azzal a kérelemmel fordult a polgármesterhez, hogy a hivatalt mentsék fel a fentebb vázolt indokok alapján azon kötelezettség alól, hogy költségvetését 10%-kal zárolja. A Köztisztasági Hivatal ezen kérelme felett illetékes helyen még nem döntöttek. Kétségtelen, hogy a Köztisztasági Hivatal ügye, amely keresztmetszetében magában foglalja a városháza mai zűrzavaros politikai helyzetét, egyike lesz a közeljövő legnehezebben megoldható problémáinak. nem a hivatalos font-árfolyamot számították, hanem 24.68 pengős árfolyamot. A Községi Takarék először felperességi kifogást emelt, majd azzal védekezett, hogy az egész ügylet egyesség alapján jött létre és nem is volt szó fontárfolyamról. Weindl Máriának összesen 361.000 pengő tartozása mutatkozott és ehelyett a Takarék elfogadott 310.000.— pengőt. Különben is tiltva van külföldi hitelezővel szemben visszafizetést elfogadni, s így a Takarék nagy rizikót vállalt, mert nem tudhatta, milyen lesz jövőben az angol font árfolyama. Weindl Mária viszont kétségbevonta, ifogy egyesség történt volna. A kihallgatott tanuk: Sarudy István dr. és Radó! cza Jánosné előadták, hogy a Községi Takarék 2—3 héttel a fizetés előtt még megelégedett 260.000 pengővel, később már 360.000—370.000 pengőt követelt, majd lement 310.000 pengőre. Eleinte 27.— pengős font-árfolyamból indultak ki. A Takarék szerint viszont egyesség jött létre és a tárgyalások során csak arról érdeklődtek, hogy milyen fontárfolyamnak felel meg az egyesség szerinti összeg. Kétségtelen volt a tanuk szerint, hogy Weindl Mária az egyesség idején igen rossz anyagi viszonyok között volt és ha az eladás nem történt volna meg, elárverezték volna. A törvényszék marasztalta a Községi Takarékot a 48.000.— pengő árfolyamdifferencia megfizetésében. Az érdekes indokolás szerint a Községi Takaréknak csak a Nemzeti Bank árfolyamát lett volna szabad felszámítania, ehelyett 24.68 pengős font-árfolyamot számított, amely megfelel a magán-, úgynevezett zug-árfolyamnak. Már pedig törvénybe ütköző jogügyletből ilyen jogok nem származhatnak, ezért a 48.000.— pengős tiltott különbözeiét köteles a Községi Takarék megfizetni. A fellebbezési bíróság megváltoztatta ezt az ítéletet és Weindl Máriát elutasította furcsa keresetével. Az elutasító ítéletet most a Kúria is helybenhagyta, azzal az indokolással, hogy az egész ügylet egyesség alapján jött létre és akkor pontosan predzírozták azt, hogy kinek mennyit kell fizetnie. Következéskép a Községi Takarékpénztár nem járt el helytelenül a fontok átszámításánál. A heresM-szocialisia közüzemi munkások sörelmei — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény-Szocialista Községi Közüzemi Alkalmazottak Országos Szövetsége, mint a főváros kötelékében foglalkoztatott munkásság érdekképviseleti szerve, a munkásság időszerű kérdéseit Szabó József bizottsági tag felszólalása kapcsán a közgyűlés elé terjeszti. A keresztényszocialista közüzemi alkalmazottak kérik a főváros kertészeténél alkalmazott kertészek fizetésének emelését, a csatornaüzemeknél fertőző munkát végző munkások fertőző pótlékban való részesítését, az Útügyi Intézet munkásainak közlekedési pótlékban való részesítését, a fővárosi iskolai takarítónők újbóli rendszeres kinevezését, a Községi Élelmiszerüzemnél az ingyenmunka megszüntetését, a vágóhidakon a munkaidőnek 48 órára való felemelését, a vásárcsarnoki fegyelmezési rendszer enyhítését, a Temetkezési Intézet tisztviselőinek és altisztjeinek státusba való sorozását, a főváros bérfizetéses munkásai részére készített nyugdíj szabályrendelet életbeléptetését, a karácsonyi segély folyósítását, a Gázművek tüzelőszertelepén az órabéres rendszer bevezetését, az 56 órát meghaladó heti munkaidejű üzemi alkalmazottak rendkívüli munkadíjban való részesítését. A keresztényszociálista munkások arra is kérik a közgyűlést, hogy Sipöcz polgármesternek és Morvay tanácsnoknak, akiknek megértése és fáradozása lehetővé tette a megszüntetésre és összevonásra ítélt 148 műhely 567 munkásának a főváros kötelékében való további megmaradását, köszönetét szavazzanak. A Rózsadomb nagy problémái — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Rózsadomb és Vidéke Egyesület évadnyitó tanácsülése most folyt le Harrer Ferenc dr. felsőházi tag elnökletével, a tagok nagy érdeklődése mellett. — Az elnöki megnyitó után Nádas Béla dr. ügyész-főtitkár terjesztette elő beszámolóját a Rózsadombot és környékét érintő közérdekű, aktuális problémákról. Vály Ernő dr., almási Balogh Lóránt, Lengyel Endre dr. alelnökök, Tholt József dr., Hoffmann Károly, Heinrich Antal, Sásdy János és Sarkady Károly tanácstagok hozzászólása után a választmány úgy határozott, hogy kérelmezi a polgármesternél a rózsadombi 11-es autóbusz vonalába a Zárda-utca és Szerpentin-ut bekapcsolását még a téli időszak beállta előtt a kétirányú forgalom egyidejű bevezetésévetl s a jól bevált kisszakasz-rendszer. megtartásával, továbbá a Kavics-utca és környékének rendezését, — a pénzügyminiszternél a rendkívüli, teljes házadómentességről szóló rendeletnek a Rózsadombra, Vérhalomra és körzetükre való sürgős kiterjesztését, — a közmunkatanácsnál a rózsadombi építkezések alkalmával a szép kilátás megvédését, a meglepő panorámájú Törökvész útnak a tervezett bécsi autóutba való beiktatását és a rózsadombi uj 13 öles útnak, amelyen az autóbuszjárat megy fel a Rózsadombra, egy elnevezéssel való megjelölését, — a főparancsnokságnál több uj rózsadombi rendőrörszem felállítását, — végül megelégedéssel vette tudomásul a választmány a rózsadombi parkok és utak kiépítése leörül folyamatba tett inségmunkálatokat. 20.20 vagy 24.68 ? Kihasználta-e Weindl Mária szorult helyzetét a Községi Takarék ?
