Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-10-13 / 40. szám

2

UJ BUDAPEST

1934 október 13,

hány és milyen képzettségű személy szükséges és annál több találtatnék ma alkalmazásban, feltétlenül nem a száműzés gondolatával, hanem a köz- és egyéni érdekek helyes összeegyeztetésével a természetes úton történő megüresedés bevárásával fogják a létszámot csökkenteni.

— Ebben a tekintetben

a Keresztény Községi Párt az elnökletem alatt működött üzemi bizottság javaslatára már állást is foglalt annakidején és ezt az egész törvényhatóság magáévá is tette, amikor kimondotta, hogy senkit sem lehet az uccára tenni és a megélhetési lehetőségektől megfosztani.

Tehát ha valahol, akár üzembeszüntetés címén is felesleges személyzet maradna, úgy az máshol foglalkoztatandó. Ezért nyugodtan várhatjuk a kényszernyugdíjazás eredményét és meg vagyok arról győződve, hogy

nemcsak a Keresztény Községi Párt, de az egész törvényhatóság a szociális gondolkodástól áthatva fogja végezni a munkáját.

— A költségvetés deficites. Szinte kézenfekvő, hogy akik felületesen nézik a dolgot,

a fizetések lineáris leszállítására gondolnak. Ez ellen mi élesen áAlástfoglalnánk.

Alaposan átnéztem a költségvetést. Először is az évtizedekre szóló beruházásokét ki kell abból emelni és beruházási kölcsönnel keresztülvinni. Azután a felesleges dologi kiadásokat törölni, vagy a helyes mértékre lecsökkenteni. Végül bizonyos többszörös javadalmakat megszüntetni, vagy az oktalan mellékjövedelmeket törölni. Ha mindezt helyesen visszük keresztül, úgy nem lehet szükség az alkalmazottak fizetésének leszállítására. De ez nem is lenne igazságos. Mert

ha vannak is egyes esetek, ahol a jövedelem nem áll arányban a végzett munkával és a meglévő képesítéssel, viszont másoknál a jövedelem már a létminimumra csökkent le így is és egyes hibák kiküszöbö, lése kedvéért az egész tisztviselői és munkás kart súlytani nem szabad.

Ezért van meg a joga a szanálásra kiküldött főpolgármesternek, hogy esetenként vizsgálja a helyzetet és amint a kirívó igazságtalanságokat meg kell szüntetni, éppen úgy nem szabad még kirívóbb igazságtalanságokat elkövetni. Szentül hiszem, hogy ezt a főpolgármester nem is akarja és ezért nyugodtan ajánlhatom, hogy a most folyó nehéz munkában a főváros egész személyzete támogassa teljes odaadással úgy a törvényhatóságot, mint annak a vezetőségét.

Az OTI és a MABI hallgatással mellőzik Wolff Károly índilványáí

Mennyit fizet a főváros alkalmazottai után évenként a két biztosító inté* zetnek ? — Miért késik az önálló fővárost betegsegélyző felállítása?

— Az Uj Budapest tudósítójától. —

A pénzügyi bizottságban vetette fel Wolff Károly azt az okos és életrevaló ideát, hogy a jövő évi költségvetési deficit eltüntetésére a főváros vegyen fel kölcsönt az Országos Társadalombiztosító Intézettől. Wolff felszólalása élénk visszhangot vetett abban az irányban, hogy ugyancsak a pénzügyi bizottság költségvetési vitájában több felszólaló kijelentette, hogy sem az OTI, sem a MABI nem adhat pénzt a fővárosnak. Feltűnő egyértelműséggel foglalták el ezt az álláspontot a pénzügyi bizottságban a szociáldemokrata bizottsági tagok és a nagytőke képviselői.

A két nagy biztosító intézet: az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete egyáltalában nem tartották szükségesnek, hogy reflektáljanak Wolff Károly felszólalására. Az OTI- nál és a MABI-nál vagy nem olvassák a főváros költségvetési vitájáról szóló tudósításokat, vagy nem helyeznek súlyt a főváros legelőkelőbb bizottságában elhangzott felszólalásokra.

Holott a helyzet az, hogy a főváros a legnagyobb munkáltató az országban és úgy az OT1-nak, mint a MABI-nak a legnagyobb és legbiztosabb járulékfizetője, ennek dacára a két intézet autonóm testületében megfelelő képviselete nincsen.

Módunkban állott megállapítani, mekkora összegekkel adózik a főváros a két intézménynek. Adataink az 1932-es állapotot tüntetik fel, hivatalos helyről származnak és azt bizonyítják, hogy a két intézmény egyáltalában nem fizet rá a fővárossal való kapcsolatra. A MABI-nak a főváros részéről 3296 tagja van,akik egy évben 161.113 pengő díjat fizetnek. 1560 altiszt után évente 96.741 pengőt kap a fővárostól az OTI, 25.910 munkás után pedig ugyancsak az OTI 1,485.557 pengőt. Végeredményben 3766 alkalmazott után a főváros a két biztosító intézetnek évente 1,716.UH pengőt térít. Ez azonban csak az érem egyik oldala, mert ugyanakkor a főváros az alkalmazottak járandóságaiból 1,679.231 pengőt von le, úgyhogy a két intézet végeredményben évente 3,100.000 pengőben részesül a fővárosi alkalmazottak. illetőleg az üzemi munkások után.

Ily körülmények között az OTI-nak és a MABI-nak minden körülmények között érdeke, hogy a lehetőség szerint rendelkezésére álljon a fővárosnak és bérházbevételek helyett a főváros deficitjét igyekezzen kölcsön formájában eltüntetni, annál is inkább, mert a fővárosnak nyújtott kölcsön az 077, illetőleg a MABI részéről van legalább is annyira fundált befektetés, mint a perifériákon való házvásárlások. Jöhet idő, amikor a főváros illetékes tényezőinek újból eszébe juthat az üzemi tisztviselőknek a Segítőalap kötelékébe való utalása, az üzemeknél pedig, amire meg van a jogi lehetőség, az önálló betegsegélyző felállítása. Mindkét elgondolás eddig azért nem valósult meg, mert az OTI és MABI kijelentették, hogy a fővárosi alkalmazottak szeparálása őket. végveszélybe sodorná. Nem kétséges, hogy az önálló fővárosi betegsegélyző egyetlen pillanatig sem habozna, ha bőven csörgő üzleti hasznaiból kérne tőle kölcsön a közület.

állandó buloMiállilás.

Köztisztviselőknek árengedmény I

FÜHRER

Budapest, Üli. Ráhóczi-út 6. II. 9.

neki János

IX., Ferenc-Körut 46.

TELEFON: 87-8-03.

Aszfaltozás, szigetelés, fedéllemez - tetőfedés, motorbenzol, paraffin.

YÁRomaimmz

ÍME a GYÁSZJELENTÉS, amely Wolff Károlyné elhalálozását hírül adja:

Wolff Károly és elárvult fia, Wolff Károly dr. úgy a maguk, mint az egész rokonság nevében fájdalomtól lesújtott lélekkel tudatják, hogy a leghűbb feleség, a leg önfeláldozóbb anya, testvér és rokon, n ém etp rónai Wolff Károlyné, született tomcsányi T o m c s ány i Ida, folyó évi október hó 9-én délután %5 órakor boldogságteljes életének 55. évében, hosszú, kínos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után elköltözött az élők sorából és halhatatlan lelke forrón szeretett kisleánya után elszállt az Egek Urához.

Drága halottunk kihűlt tetemét 1931 október 12-én, pénteken délután V2.4 órakor fogjuk a farkasréti temető halottasházából, a római katholikus anyaszentegyház szertartása szerint történt beszentelés után az ugyanazon temetőben levő csonkamagyarországi családi sírbolta örök nyugalomra helyezni.

Az engesztelő szentmise-áldozatot október hó 13-án, szombaton délelőtt 10 órakor fogják felejthetetlen halottunk lelki üdvéért a Kapucinus rendi atyák alsóvízivárosi templomában bemutatni.

*

A KÖLTSÉGVETÉS JEGYÉBEN zajlott le a fővárosnak elmúlt hete. A tanácsteremben a három, egyenként tizenkét-tizenkét lángú csillár szinte nappali fényében keddtől péntekig ott ültek az urak, hogy előbb általánosságban, azután részleteiben is pártállásuk szerint elfogadják, vagy ne fogadják el a polgármester költségvetési előirányzatát a jövő esztendőre.

Megállapíthatjuk, hogy a kereszténypárti szónokok különlegesen kitüntették magukat az ezévi költségvetési vitában. Az első keresztény párti szónokot: Ernst Sándort, az a kitüntető figyelem fogadta, amely ezt a nagytudású és nagytekintélyű vezérpolitikust méltán megilleti. 11 0 vs zk y János a maga közvetlen előadási módján nem egyszer megnevettette hallgatóságát, hogy azután az ilyképen felengedett szünetben annál termékenyebben vethesse el a maga bölcs igéit. Az általános vita harmadik vezérszónoka: Wolff Károly, annak hangoztatása mellett, hogy csak néhány részletkérdést kíván felvetni, annyira pregnáns, átfogó képet adott az egész költségvetésről, hogy aki meghallgatta az ő beszédét, rövid félóra alatt tökéletesen tisztában volt az összes tennivalókkal.

Komoly érdeklődés fogadta vitéz Mátyásfaílvy Erich szűzbeszédét. Egy nagy intelligenciájú és képzett várospolitikust ismertünk meg ez alkalommal, aki szemmelláthatóan elmélyedt tanulmányaiban és beható búvárkodás után állt ki a pénzügyi bizottság nyilvánossága elé. Minden párton megtapsolták Csilléry Andrást is, kétségtelen, hogy az általa felvetett okos és praktikus ötletek meg is fognak valósulni a főváros életében. Tetszett Miklós Ferenc

is, aki sok iontos és érdekes problémára világított rá közel egyórás beszédében.

Az általános vita utolsó szónoka a népszerű Szőke Gyula volt, aki a tőle megszokott elokvenciával és metsző logikával: frappáns ellenzéki beszédet mondott. Azt is megállapíthatjuk, hogy az ő felszólalásában volt a legtöbb konkrétum, amit az is bizonyít, hogy az ő beszéde alatt váltotta legtöbbször a szemüvegét és nyúlt az előtte levő ceruzához S ip ö c z Jenő, hogy polgármesteri rezüméjében majd választ adjon a Szőke Gyula által felvetett konkrét kérdésekre.

*

ZSÚFOLT HÁZ HALLGATTA

végig egyébként a valóban magasröptű költségvetési vitát, melynek hallgatása alkalmával Friedrich Istvánnak a legutóbbi közgyűlésen tett az a fulmináns megjegyzése ötlött az eszünkbe, hogy a legújabb fővárosi törvény a szó szoros értelmében e ltüntette a városházán a pártok különállását. Valóban: ebben a költségvetési vitában elmosódtak a pártkeretek, a jobboldali szónokok felszólalását bármelyik baloldali vezér szájába is adhatta volna feltűnés nélkül a városházi riporter.

Egymás megbecsülése, konciliáns hang és ami a legfontosabb: egyéni, sőt pártszempontokon felül a város érdekeinek mindenek fölé való helyezése voltak a külső velejárói ennek a pompásan sikerült, 7nagas színvonalú bud get-vitának. Szélsőjobbtól a szélsőbalig ment volt minden személyeskedéstől a tárgyalás, még az annyira

túlfűtött, temperamentumos szónokok is, mint Láng Lajos, tárgyilagos és szonórus tudott maradni. (Hiába: nem rnaradt őreá sem hatás nélkül az a méltóságos felsőházi levegő ...)

Jegyezzük ide, hogy nagy és osztatlan sikere volt a régi városházi embernek, egyben a legújabb felsőházi tagnak: Harrer kegyelmes úrnak is, mély benyomást keltett a másik egységespárti kegyelmes: Ugrón Gábor szenvtelen hangon elmondott, de bölcs és igazságos beszéde is, sok tapsot kapott az okos szabadelvű ügyvéd: Párkány Frigyes, sőt a két szocialista szónok: B á n ó c z i László és Révész Mihály nem egy kijelentését lelkesen helyeselték a jobboldalon is. Ide jegyezhetjük, hogy végeredményben egy nagy testvéri öszszeölelkezés jegyében folyt le a költségvetési vita. Kossuth Lajos híres megajánlást beszédét travesztálhatjuk:

— Lehetnek különbözők a vélemények, de egyben, a főváros szeretetében a bizottsági tag urak mindanynyian közösek . . .

*

SZERDÁN DÉLBEN TIZENKÉT ÓRAKOR, amikor is S ipö c z polgármester észrevételeivel végétért az általános vita, majdnem az történt, hogy — nem lehetett hozzákezdeni a részletes tárgyaláshoz. Amikor ugyanis az elnöklő Liber alpolgármester feltette a kérdés az iránt, hogy a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e a költségvetést a pénzügyi bizottság, kilenc kormánypár ti és nyolc ellenzéki városatya volt