Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-10-13 / 40. szám
1934 október 13. ZU BUDAPEST 3 A süttői rejtély Joga van-e a polgármesternek kikötnie a verseny tárgyalásokon a budapesti mübelytelepet ? — Az Uj Budapest tudósítójától. — Egy versenytárgyalás furcsa és szokatlan körülményei tartják izgalomban a városházát napok óta. Úgy a városházán, mint szakmai körökben feltűnést keltett Keresztes-Fischer belügyminiszter leirata, amelyben utasítja a polgármestert, hogy a Mátyástemplom restaurálása kapcsán szükségessé váló kőfaragó munkálatokat Müller Ernő süttői telepű kőfaragómesternél rendelje meg. A polgármester ugyanis még a tavasz folyamán kiírt versenytárgyalási hirdetményében kikötötte, hogy csakis budapesti műhelytelepen szabad ez a munkát elvégeztetni. Erre a munkára pályázott Müller Ernő kormányfőtanácsos is, aki ezt a kikötést nem vette figyelembe. A polgármester az árlejtési eljárást megsemmisítette, így került a beadott fellebezések folytán az ügy a belügyminiszterhez, aki a polgármester intézkedését megváltoztató határozatának indokolásában azt mondja, hogy a fővárosnak nem állt jogában kikötnie a csak budapesti vállalkozók alkalmazását. A belügyminiszter döntése visszatetszést szült vállalkozói körökben is. A fővárosi közmunkáknál érdekelt vállalkozók a belügyminiszter precedensnek tekinthető döntését azért tartják főleg sérelmesnek, mert ily körülmények között alig lesz versenytárgyalás, amelyen vidéki vállalkozók ne vegyenek részt és a vfdék alacsonyabb munkabérei következtében ne legyenek abban a helyzetben, hogy olcsóbb ajánlatot a teremben. Egyetlen szótöbbséggel fogadták tehát el a költségvetést az urak. Majdnem az történt, hogy — nem fogadják el a költségvetést (amire különben már volt példa, éppen az idén, amikor a közgyűlési teremben a szavazás alkalmával véletlenül nagyobb számban voltak jelen a baloldaliak, mint a jobboldaliak). Egy szavazat kapcsán azonban ez a nem várt komplikáció elmaradt és az izgalom, amely egy percre lázbahozta a kedélyeget, a másik percben már nyomtalanul el is tűnt... * HAGYOMÁNYOS SZOKÁS SZERINT nyárutói utolsó ülését Balatonkenesén tartotta vasárnap a segítőalapi intéző-bizottság. Liber alpolgármester kíséretében az elnöki ügyosztály vezető tisztviselői is lementek a napfényes kettős ünnepen Kenesére, ahol is megtárgyalták mindazokat a teendőket, amelyek a kenesei telep jövőjét illetően szükségeseknek látszanak. Nagy megelégedéssel konstatálták az intéző-bizottság tagjai a telep most lezárult nagyszerű szezonját, majd vidám társasági élet következett, tarokk és bridge, amelyben a fővárosi urakon kívül résztvettek az akarattyai tisztviselőtelep villatulajdonosai is, élükön Karafiáth Jenő dr. nyug. igazságügyminiszterrel és Csilié ry Béla pénzügyigazgatóval, a fővárosi törvényhatóság közszimpátiának örvendő hivatalából való tagjával. * ÚJ NÉVTÁBLÁKAT LÁT MINDENÜTT a városházán az újságíró. Természetesen nincs arról szó, hogy tegyenek a fővárosnak, mint budapesti kollégáik. De politikai téren is jelentős a belügyminiszter döntése, amelyben illetékes körök a főváros autonómiája és a Közszállítási Szabályzat pregnáns megsértését látják. A süttői rejtélyről Petrovácz Gyula, aki mint építészmérnök is, különleges szakértője a problémának, a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Végeredményben a közigazgatási bíróság fogja eldönteni törvényen alapuló volt-e a belügyminiszter döntése a Mátyástemplom toronysisakjának ügyében. A Budapesti Kőfaragók Ipartestülete élt panasszal a belügyminiszteri leirat ellen a közigazgatási bírósághoz, amely az utolsó szót fogja kimondani ebben az ügyben. Túlmenően azonban a konkrét eseten, felmerül a kérdés: joga van-e kikötnie a polgármesternek a fővárosi közmunkáknál a csak budapesti vállalkozók alkalmazását ? A kérdés az: van-e törvényes joga a belügyminiszter úrnak ráoktrojálni a fővárosra, hogy a főváros adófizető polgárainak a pénzével vidéki iparosokat támogassunk azon idő alatt, amíg a budapesti iparosok nyomorban tengődnek? Nem mondom, hogy a vidéki iparosok a legrózsásabb helyzetben vannak, de a legelemibb önvédelmi joga és kötelessége a fővárosnak, hogy elsősorúj tisztviselők lepték volna el a hivatali szobákat. A tisztviselők a régiek maradtak, csak a nevük új: megmagyarosodott. Bizony igen gyakran előfordul, hogy az új nevet nehéz megtanulni, nem ugyan az új név különleges hangzása miatt, inkább azért, mert ha megszokta az ember, hogy valakit húsz éven át egy néven szólítson, akkor bizony nehezen apercipiálja, hogy új neve van a barátunknak. Egy ilyen kedves és mosolygós névcsere történt a pénzügyi bizottságban, ahol a közjogi és illetőségi ügyosztály részletes költségvetéséhez történt felszólalások után az elnöklő Liber alpolgármester ennunciálta: — Az elhangzott felszólalásokra Szlovák tanácsnok úr fogja megadni a szükséges felvilágosításokat. . . Kitört a derültség a teremben, Ilovszky János odakiáltotta az elnök felé: — Nem Szlovák már a Pali, alpolgármester úr! Liber Endre mosolyogva javította ki magát: — Azaz nem Szlovák, hanem S z ep e s y tanácsnok úr! Most már azután harsogott a derültség a teremben. Egyszerre hárman-négyen is kireparálták Liber alpolgármester tévedését: — Szegesváry! Szegesv ár y ! Most már azután Liber alpolgármester is végérvényesen javította ki nyelvbotlását: — Azaz Szepesváry tanácsnok fogja megadni a felvilágosításokat.. . ban a budapesti iparosok munkaalkalmaira legyen figyelemmel és csak azután törődjön, ha erre van pénze, a vidékiekkel, akik végeredményben elsősorban a saját törvényhatóságaik közmunka-alkalmaira varrnak utalva, amely közmunka-alkalmakat viszont a helyi szabályok és a Közszállítási Szabályzat szerint egyetlen esetben kaparinthatja el előlük fővárosi vállalkozó: ha megfelelő helyi vállalkozó nem jelentkezik. — Külön kérdés: miért nem semmisítette meg a belügyminiszter a főváros által kiírt versenytárgyalást és miért nem kötelezte a polgármestert az általa sérelmezett feltétel nélkül való kiírásra, miért mondotta a belügyminiszter, hogy miután a főváros kikötése ab ovo nem volt érvényes, a polgármesternek a vidéki vállalkozó számára kell kiadni a munkát? Súlyosbítja a helyzetet, hogy Müller Ernő ajánlata nem volt a legolcsóbb ajánlat, mert abban a fázisadó nincs benne, holott a többi ajánlatban a fázisadó is benne volt. Ha a Müller-féle ajánlathoz a tíz százalékos fázisadót hozzáadjuk, akkor az ajánlat drágább, mint a budapestiek ajánlata. Az a körülmény pedig, amelyre a belügyminiszter hivatkozik, hogy a szóbanforgó vidéki kőfaragómester a Csaba-utcában kőfaragótelepet létesített és ott budapestiekkel fogja ezt a munkát elvégeztetni, ismét szabályellenes, mert ezt minden körülmények között utóajánlatnak kell minősíteni, tehát mint utóajánlatot sem lehet a belügyminiszter úrnak ezt a körülményt tudomásul venni. Azzal, hogy a vállalkozó utólag kijelenti : ö mégis Pesten végezteti a munkát, az egész okoskodás, a megsemmisítés egész alapja önmagában dől meg. — A közigazgatási bizottságban azt a tanácsot adtam a polgármesternek, hogy a jövőben csak zártkörű árlejtést tartson a főváros és a zártkörű árlejtésre csak budapestieket hívjon fel. Ismétlem: ezekben az ínséges időkben a még kivitelre kerülő munkáknál elsősorban budapestieket kell alkalmazni, ez olyan tgtel, amelynek alkalmazásában, meggyőződésem szerint, pártkülönbség nélkül egyetért velem a törvényhatósági bizottság minden egyes tagja. Hangsúlyozom, hogy a Mátyás-templom toronysisakjának restaurálása kapcsán felmerült közszállítási szabályzati ügy szorosan összefügg az Uj Budapest-hen többízben tárgyalt és általam is megvilágított problémával, azzal tudniillik, hogy a polgármesternek az új fővárosi törvény értelmében kötelessége meghallgatni az ötvenezer pengőnél nagyobb értékű közmunkáknál az illetékes szakbizottságot. Amikor fontos közszállítási ügyekben ilyen erőszakos intézkedéseket látunk a belügyminiszter úrtól, akkor kétszeresen fontos, hogy az önkormányzat jogai el ne homályosíHassanak, mert minden olyan vállatbaadási intézkedés, amely az önkormányzati fórumok megkerülésével történik, mint a Mátyás-templom toronysisakjának szomorú esete is mutatja, ártalmára van a közérdeknek! „Antónia“ kókuszizappan Kizárólag az I. emeleti 25 filléres osztályon (Lotz'lerem) PilMS! úti nutz CSÖLÉGÍ HAZAK RÉSZLETFIZETÉSRE Budapest KörnuéKón nagy váiasztéHban FŐVÁROSI TISZTVISELŐKNEK Engel László VII, Roltenbiller'u. 6/B TGlefOn ' 85-1-C4. Modern szigeteléseket, aszíaltutépitéseket, szfnesasztaltburKoiatonat és e szakmába vágó min' nemű munkálatokat a legelőnyösebbcnvégzi; CSATÓ FÁI Budapest.>, Budaörsi ül 1B - Tel.: 58-6-81 „CSatfalt" hidegaszfalt törv. védve! Remetehegy platóján Doberdó-út 10—16. sz. alatt, József főherceg és Schmidt Miksa kastélyai közvetlen szomszédságában, szépfekvésű, befásított 300 négysögöles üres villatelkek és villaépületek eladók A percellák a 72-es villamostól néhány percnyire, főútvonalon terülnek el, könnyen megközelíthetők. — Remek kilátás, elsőrangú hegyi levegő. Bővebbet a helyszínen, vagy Telefon: 83-2-89. alatt. KÖSSIV GYULA kefe és eesetgyáros Aranykoszorus mester GYÁR: UH., RÓZSA-UTCA 20. Telelőn: 30—2 — 45. Fotócikkek SZAKÁLL GÉZA SZAKÜZLETÉBEN BUDAPEST, V., DOkOTTYA-UTCA 1, SZÁM Amatőrfelvételek kidolgozása LEICA GÉPEK, KELLÉKEK, KIDOLGOZÁSOK SPECIÁLIS SZAKÜZLETE___________ iimiiisuieio mérnökök, építési vállalkozók BUDAPEST, Vili., NÉPSZINHÁZ-UTCA 13. TELEFON: 43-1 - 44. Jeszenszky János papi és polgári szabó Trunkiiahn cég volt papi szabásza. — Szolid Oran, pontos kiszolgálás, Budapest, iu„ irányi utca 21. sz. félemelet 7. (Iranvi utca és Veres Pálné-utca sarok).