Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-10-06 / 39. szám
1934 október 6. UJBMDAfítSI A reménytelenség jegyében Petrovácz Gyula szomorú jóslatai — Az Uj Budapest tudósítójától. —Sipőcz polgármester a jövő évi költségvetés indokolásában megállapítja, hogy a gazdasági élet némi ja oldást mutat. Ez a javulás csak akkor lehet tartós, ha úgy az állam, mint a kü lönböző közületek új munkaalkalmak teremtésével sietnek az ipar és a kereskedelem segítségére. A főváros — mai súlyos pénzügyi viszonyai között is — teljesíti a maga kötelezettségét ezen a téren, mert — mint Sipőcz polgármester pénzügyi expozéjában hangoztatta — az 1935. évi költségvetés keretében is 102 millió pengőt ]ordít közmunkákra és közszállításokra. Nem kétséges azonban, hogy a költségvetésben szereplő közmunkák és közszállítások kevés új kenyérkereseti lehetőséget jelentenek, mert ennek a 102 millió pengőnek legnagyobb része dologi kiadásokra és anyagbeszerzésre vonatkozik. Ilyen körülmények között érthető, hogy a pénzügyi bizottságban folyó költségvetési vitának a szónokai szinte kivétel nélkül követelték költségvetésen kívüli közmunkának a megindítását és erre a célra .esetleg nagyobb beruházási kölcsönnek a felvételét. Petrovácz Gyula a Keresztény Községi Párt vezető tagja, aki a törvényhatósági bizottság legkitűnőbb közgazdasági szakértői közé tartozik, ebben az ügyben a következőket mondotta az Uj Budapest munkatársának: — A főváros mindig eleget tect annak a kötelezettségének, amely az ipar és a kereskedelem támogatása tekintetében reá hárult. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy a jövő évi költségvetésben egyetlen egy komolyabb természetű beruházás vagy közmunka sem szerepel. Az a 102 millió pengő, ami a jö/ő évi költségvetésben ilyen címen jelentkezik, nem jelent új munkaalkalmakat, legfeljebb az eddigi munkaalkalmak prolongálását. Tudni kell, hogy ennek a 102 millió pengős végösszegnek igen jelentős része nem egyéb, mint az üzemek által felhasznált szénnek és egyéb nyersanyagoknak az ára, ez pedig valóban nem számít munkaalkalomnak. Inkább a költségvetés keretein kívül jelentkező beruházásoknak és közmunkáknak a számát kellene szaporítani. Sajnos, ezen a téren sem várok különösebb javulást. Egyetlenegy komoly közmunkának a megindításáról lehet szó a jövő évben és ez a tabáni közművek lefektetésének a megkezdése. A Tabán újjáépítése ügyében értekezlet volt, amelyen a tabáni problémák megoldásának az előkészítésével foglalkoztunk. Kiderült, hogy az előkészítés munkálatai igen hosszú időt vesznek igénybe. Az ősz folyamán már jelentősebb számú - kenyérkereseti lehetőséget nem nyújthat a Tabán, de legkorábban tavasszal indulhat meg a közmüvek lefektetésének a munkája. — Ugyancsak kevés kilátással kecsegtet a Fővárosi Közmunkák Tanácsának az az akciója is, amely az Erzsébet-sugárút megépítésére, illetve a belső' Erzsébetváros rendezésére vonatkozik. A közmunkatanács tudvalévőén törvényjavaslatot dolgozott ki, kizártnak tartom azonban, hogy a pénzügyi kormányzat a törvénytervezetben foglalt előfeltételeket elfogadná. Az Erzsébetsugárút megépítése főként két tényezőtől függ. — Az egyik a kormány, amelynek rendkívüli adómentességet kell engedélyeznie, a másik a közgazdasági helyzet alakulása. Amennyiben Imrédy pénzügyminiszter megváltoztatná a már többízben legerélyesebben kifejezésre juttatott álláspontját, amely szerint financiális okokból nem hajlandó adómentességet engedélyezni, még akkor is kétséges, hogy az Erzsébet-sugárút megépítését célzó akció sikerrel jár-e. Nem elegendő ugyanis a sikerhez az útépítés és a tér-kiképzés, az útvonalba eső ingatlanokon új építkezéseknek is meg kell indulniok, különben az egész akció holt vágányra fut. — Uj építkezések megindulását pedig két ok hátráltatja. Az egyik a lakbéreknél mutatkozó esési tendencia, ami már valósággal állandósult. Emellett van egy másik gátló körülmény is és ez a bankok elzárkózása építkezési hitel nyújtása elől. Az Erzsébet-sugárút megépítését tehát csak formailag lehet előkészíteni, gyakorlati sikert — legalább is egyelőre — remélni nem lehet. Nem lehet kívánni a magánvállalkozástól, hogy új házakat építsen, amikor az általán nos elszegényedési folyamat következtében egyre szaporodik az üres lakásoknak a száma és közben a lakbérek folytonosan csökkennek. Ez a magyarázata az általános lakáskrízisnek is, ami ma Budapesten mutatkozik. Nemcsak a megépítendő Erzsébetsugárút mentén ütközik akadályokba a magánépítési tevékenység fellendítése, hanem általában mindenütt. Arra a kérdésre, hogy nem látja-e lehetségesnek új beruházásoknak hitelműveleti alapon való megindítását, Petrovácz Gyula így felelt: — Az eddigi hitelműveleti alapon végzett építkezések, mint például a bankok által végzett kislakásépítkezés, továbbá az út- és csatornaépítések rendkívül szomorú tapasztalatokkal jártak. Egyik ilyen akció sem járt olyan sikerrel, hogy kívánatos volna azok folytatása. Nemcsak a főváros járt rosszul, hanem a vállalkozó iparosok is, akik valamennyien azzal az elhatározással fejezték be a hite!műveleti alapon végzett munkát, hogy soha többet hasonló feltételek me'lett nem kötnek szerződést a fővárossal. Minden vállalati hasznot felemésztett ugyanis a felvett kölcsön kamattétele és amellett a hozzájuk beosztott ínségmunkások elenyészően csekély értékű produkciója is súlyos károkat okozott. Hitelezési alapon gondolni sem lehet többet fővárosi közmunkák lebonyolítására. Arról pedig, hogy a főváros maga vegyen föl kölcsönt beruházási célokra, — egyelőre szintén nem lehet szó, nemcsak a szanálás miatt, amely ezt úgyszólván lehetetlenné teszi, hanem általában a hitelviszonyok súlyossága miatt sem. Szóbahoztuk a főváros veze.óo'-gének azt a tervét, amely szerint a jövőben ínségesek csak munka ellenében kaphatnának segélyt. Petrovácz Gyula a következőkben fejtette ki a maga véleményét: — Rendkívül nehéz kérdés ez. Általában súlyos aggodalmakkal nézek ennek a rendszernek a bevezetése elé és kizárólag abból a szempontból járulok hozzá a magam részéről ennek a munka ellenében való segélyezésnek a bevezetéséhez, hogy az első kísérlet tapasztalatai alapján végleges elhatározásra juthassunk. Talán a munka ellenében való segélyezés nem lesz annyira megalázó. Esetleg akadnak ínségmunkások, akiknek az önérzetét fokozni fogja az a — Az Uj Budapest tudósítójától. — Ströszner Ödön dr. egészségügyi főtanácsos, egyetemi rendkívüli tanár, a székesfővárosi közegészségügyi és bakteriológiai intézet európai hírű igazgatója, az elmúlt napokban tette közzé jelentését az intézet elmúlt esztendei működéséről. Ez a jelentés újabb bizonyságtétel amellett, hogy a fővárosnak ez a hivatása magaslatán álló nagyfontosságú intézete valóban azon a magas nívón áll, amelyet kiváló igazgatója és annak munkatársai megszabtak számára. A jelentés szürke számoszlopai között nagy fontosságú megállapítások húzódnak meg, azzal a tudóshoz méltó szerénységgel, amellyel Ströszner igazgató teljes csendben dolgozik mindnyájunk egészsége érdekében. Jellemző az intézet működésének nagyvonalúságára, hogy az elmúlt esztendőkben a bacillusvizsgálatokhoz kétezer hektoliter húslevest, tízezer hektoliter tá-ptalajt, 88 métermázsa zselatinty négy métermázsa konyhasót és 1600 hektoliter desztilált vizet használtak fel. Nem csoda, hogy az év folyamán az Angliából, Norvégiából, Auszriából, Jugoszláviából, Hollandiából, Bulgáriából látogattak el Budapestre vezető higiénikusok, akik valamennyien a legnagyobb elismerés hangján adóztak az intézet munkájának és Van der Walle holland-indiai professzor a hygiéne egyik legmodernebb intézetének mondotta a fővárosnak ezt a valóban kiváló intézetét. Az egyes vizsgálati terrénumok kapcsán megállapítja Ströszner igazgató jelentése, hogy személyzethiány következtében ahelyett, hogy növekedne a tejellenőrzés, folytonosan csökken, a tejfront gazdasági viszonyainak rendezetlen volta következtében egyre jobban szaporodik a betörő-tej és az úgynevezett aszfalt-tehenészet, amely tudat, hogy nem vigyen, hanem munka ellenében kapnak ebédet vagy készpénzsegélyt. A kísérlet talán arra is jó lesz, hogy kettéválasztja a munkakerülő és a munkanélküli ínségesek táborát. Annyi bizonyos, hogy a notórius munkakerülők semmiesetre sem fognak vállalkozni arra a munkára, amit a főváros vezetősége számukra a segélyezés ellenében kijelöl. Ilyen körülmények között tisztulni fog a helyzet. Ismétlem, én a magam részéről csak kísérletezésnek tekintem em íK az ínségmunkának a bevezetését, végleges elhatározásra csak akkor j 'hatunk, ha megfelelő tapasztalatokat szereztünk. Petrovácz Gyulának ez a nyilatkozata kedvezőtlen színben tüntet' fel a jövő évi beruházási és általában a jövő évi építkezési helyzetnek az alakulását. Annyi biztos, hogy az államnak és a közületeknek valamit tenniek kell, mert különben a vállalkozások, az iparosok és a kereskedők olyan szomo rú helyzetbe kerülnek, amely az állami és a fővárosi bevételek kedvezőtlen alakulásában fogja éreztetni hatását. drága áron frissen fejt tejet hoz forgalomba, lesoványodott, rosszul táplált tehenektől, nagy bakténum-tartalommal. Érdekesek és nagyjelentőségűek azok a vizsgálatok is, amelyeket az intézet a fagylalt-vizsgálat terén végzett. A lefolytatott vizsgálatok alapján azt javasolja Stöszner igazgató, hogy a cukrász-ipartestülettel való együttműködés alapján a gombamódra elszaporodó kis fagylaltüzemek nem kielégítő hygiénikus voltára való tekintettel megfontolás tárgyává kellene tenni a cukrászüzemek osztályozását, amerikai minta szerint, helyiségeik és termékeik tisztasági foka alapján, ami az Egyesült Államokban a nemes verseny elvének érvényre juttatásával a közegészségi viszonyok javulásához vezet. Az intézet levegő-vizsgálatai során megállapította, hogy a nagy téli hidegnek megfelelően a legmagasabb szénoxid-értéket a múlt esztendő decemberében kapták, a legnagyobb értékeket e tekintetben a Petőfi Sándorutcában, ahol egész Budapesten, főképpen a szűk helyen összezsúfolódó autóforgalom miatt, a legtöbb szénoxidterméket tartalmazza Budapest levegője. Ugyanez a helyzet a Nyugati pályaudvar környékén is. Szomorúan állapítja meg a jelentés, hogy a tökéletlen égéstermékek mennyisége a levegőben az előző évi értékekhez képest nem csökkent és jóval magasabbak, mint a berlini számok. Az intézet tisztviselői karának tudományos működését külön fejezetben állította össze Ströszner igazgató. Ez az összeállítás azt bizonyítja, hogy nemcsak a felszerelést, de az orvosi kart illetően is a főváros közegészségügyi és bakterológiai intézete a legelsők közé tartozik az egész világon! É DEBRECEN ÉTTEREM^"0«1“1,88 Tel.! 81 5-66, 31-3-06 I osü menü, a polgári filteremben P Minden szombaton disznótoros vacsora, pénteken este halászlé. A főváros bakterológiai intézete az aszfalt-tehenészet ellen Ströszner igazgató nstgyszabásu jelentése az intézmény elmúlt évi működéséről
