Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-10-06 / 39. szám
UJ JDai^UO.^! 1934 október 6. HÍREK a költségvetés a Keresztény Községi pariban — Az Uj Budapest tudósítójától. — A Keresztény Községi Párt keddesti értekezletén Csilléry András dr. elnökölt. Szőke Gyula dr. szembeszéllt azzal a rengeteg pletykával, amelyet a Vízművekről terjesztenek. Részletes felvilágosításokat adott a pártnak a Vízművek csőrendeléseiről, területszerzéseiről, kútfúrásairól és alagútfúrásairől. Csüléiry érdekes álláspontot foglalt el a főváros deficites költségvetésével szemben. Azt mondotta: adják vissza a költségvetést a polgármesternek, azzal a felhívással, hogy állítson össze deficitmentes költségvetést. Aztán beszélt a három nagyüzem összevonásáról és óvatosságot ajánlott, mert adminisztratíve összevonni ezt a három nagyüzemet azt jelentené, hogy esetleg elbocsátások következnének be. Müller Antal a munkaalkalmak megteremtését követelte és feltárta a párt előtt, hogy a közmunkáknál, sajnos, hitbizományi cégek alakultak, amelyek elorozzák a munkát a kisemeberek elöl. Nagy László dr. pártigazgató kifejtette, hogy hatszáz állást lehetne betölteni a fővárosnál, de ezt a kérdést nem kezelik komolyan. Aztán rátért a sajtókiadásokra, követelte, hogy ezeket is vegyék fel a költségvetésbe, a főváros közönsége támogassa a legális sajtót, de törvényes alapon, ne dugsegély formájában s adják meg ennek a kiadásnak a költségvetési legalizálását. Ne kezeljék kegyként ezt a támogatást, mert az igazi sajtó megfelelő ellenértéket ad érte. Egyes szociálpolitikai kiadásokkal kapcsolatban is kifogásai voltak, szerinte a szociálpolitika terén sok a vállalkozó és azok nyerészkednek. Erre semmi szükség sincs. Az alapítványi pénzek felhasználását is helytelenítette. Cselényi Pál dr. szintén azon a véleményen volt, hogy adják vissza a költségvetést a polgármesternek, de a főváros ragadja meg ezt az alkalmat arra, hogy erélyesen lépjen fel az állammal szemben, követelje az állami tartozások kiegyenlítését, mert akkor rögtön eltűnik a deficit. Szabó József felszólalásában előadta, hogy veszélyes dolog visszaadni a költségvetést, mert a város majd hozzányúl az alkalmazottak fizetéséhez és aztán jön a szanálóbiztos, aki megint csökkenti majd a fizetéseket. így volt ez a múltban is. A kényszermunka bevezetését is aggodalommal látja, de Csilléry megnyugtatta, hogy nem szakmunkáról van itt szó, hanem olyanról, amelyet különben senki nem végezne el. Zománctábláh a legolcsóbban Beér Sándor V., Gróf Tisza István-u. 5. Telelőn : 82—4—29. fimon Antal és Fiai ut-, csatorna- és üetonépitési vállalkozó Budapest, mii, Fims-u, io Telefon: 30-3-85. A tisztviselő keresztje Az Uj Budapest részére irtai CSORNA KÁLMÁN dr. Immár a második alkalom ez arra, hogy a nemzeti társadalom nagy öszszefoglaló szerve, a TESZ. kezdemé nyezése folytán a Nemzeti Munkahét keretében a magyar tisztviselő kar manifesztálhatja azt a már köztudatban is élő meggyőződését, hogy a tisztviselő a nemzeti munkának hasznos és nélkülözhetetlen tényezője, hogy továbbá a nagy nyilvánosság előtt kérheti bajainak orvoslását. Hirdetem azt, hogy a megalázott cs keresztre feszített magyar nemzet tisztviselő gárdájának leikébe tüzes betűkkel kell belevésni azt a jelmondatot, hogy a magyar tisztviselő rendeltetése és munkája sokkalta fontosabb, életbevágóbb és szentebb, mint a környező utódállamok hivatalnok szervezetének hivatása és tevékenysége. És hirdetem azt, hogy bele kell oltani ezt a meggyőződést a többi társadalmi rétegek és a nemzet irányítására hivatott faktorok tudatába is! Mert a magyar köztisztviselő a nemzeti élet egyik legfontosabb szerve, amelynek tevékenysége által a nagy nemzeti és társadalmi életjelenségek testet öltenek. A magyar tisztviselő testület egyrészt az államgépezet eszköze, amely ha zavartalanul és lendülettel működik, az állami célokat és intézkedéseket kifejezésre juttatja, megvalósítja. És nem szenved kétséget az, hogy a magyar tisztviselő ereje megfeszítésével, aszkéta lemondással, de mégis munkájának eredményességébe vetett hittel látja el nemzetfenntartó hivatását és helyt áll a legszomorúbb viszonyok közepette is. Kielégíti a legkülönbözőbb társadalmi rétegek köz szükségleteit, védi az elesettet, enyhíti a társadalmi és vagyonelosztási ellentétekből fakadó harcok kíméletlenségét. Ez azonban elhivatásának csak egyik lényege! Más oldalról a magyar tisztviselői kar vette át és látja el annak a régi birtokos középosztálynak nemzetfenntartó szerepét, amely a nagy gazdasági átalakulások folyamán szinte teljesen felőrlődött. Ez a szerep elsősorban abban áll, hogy a megszervezett tisztviselői társadalom a maga nagy számánál és morális erejénél fogva a konzervatív haladás őre és biztosítéka. További szerepe pedig az, hogy a köztisztviselő egyrészt a gazdasági életben a legideálisabb fogyasztó, aki — tőkegyűjtésre képtelen — egész jövedelmét a gazdasági élet vérkeringésébe bocsátja vissza; másrészt a kulturális és szociális ideálok és célok legfőbb ápolója és előmozdítója, mivel letagadhatatlan tény az, hogy a magyar tisztviselő kar a kultúráhs, emberbaráti, sport és egyéb társadalmi egyesületek és intézmények legfőbb fenntartója és támogatója. És nem utolsó sorban szólni kell arról a fontos befolyásról is, amelyet a magyar tisztviselő a társadalom minden rétegére példaadó és tanító szerepénél fogva gyakorol. Ebből a kettős jellegű, állam- és nemzetfenntartó munkából teljes mértékben kiveszi részét a székesfőváros tisztviselőkara is, amellyel szemben különösen a termelő és szociális munka elvégzése. valamint a kultúrális és karitatív társadalmi feladatok ellátása fokozottabb követelményeke- támaszt. Hogy azonban a magyar tisztviselő társadalom érintett hivatását és szerepét zavartalanul elláthassa és betölthesse, szüksége van arra, hogy erkölcsi és anyagi függetlensége biztosíttassék. Mert nem élhet hivatásának odaadóan az a tisztviselő, akinek erkölcsi függetlenségét a mindenkori kormányrendszer és a legkülönbözőbb politikai irányzatok és áramlatok befolyásolják és akinek automatikus előlépését jogszabályok nem biztosítják és nem teljesítheti kötelességét a legteljesebb mértékben az a tisztviselő, aki odahaza anyagi gondokkal küzd és akinek testi és lelki energiáit az adósságok férgei kezdik ki. Ezért volna sürgős szükség egyrészt a szolgálati pragmatika megalkotására, amely biztosítja a kar minden irányban való függetlenségét és akciószabadságát, másrészt arra, hogy megszűnjenek a tisztviselői fizetések leszállítására irányuló kísérletezések, mivel minden ilyirányú takarékossági intézkedés csak a tisztviselő-társadalom újabb eladósodására és ezzel ellenálló erejének gyengítésére, a belső vásárlóerő csökkentésére és a kultúrnívó újabbi süllyedésére vezet. Itt az idő már hogy ne a tisztviselői fizetések további leszállításáról, hanem a közvélemény nyomása alatt azok felemeléséről beszéljünk! Mert hová lesz különben a magyar köztisztviselői kar magas erkölcsi és szellemi piedesztálja, amely annyira megkülönbözteti őt a környező utódállamok közhivatalnoki karától és amely biztos talpköve a magyar állami élet maradandó berendezkedésének Egy híres német nemzetgazdász mondotta azt, hogy a biztos és feltartózhatatlan romlásba rohan az a nép, amely a maga munkáját szakadatlanul önköltségi áron alul engedi át. Ugylehet, ennek a bekövetkezhető romlásnak árnya lebegett a jelenlegi pénzügyminiszter úr szeme előtt, amidőn 1934. évi június 19-én a felsőházban ezt a rendkívül fontos kijelentést tette: ,,Ha a tisztviselői társadalmat meg akarjuk őrizni a maga nemzeti és erkölcsi intaktságában, bizonyos áldozatokat kell érte hoznunk.” A magyar tisztviselői kar bízvabízik abban, hogy a nemzet törvényhozása és a magyar kormány — amely a nemzeti erők megszervezésének szükségét felismerte és állandóan kihangsúlyozza, —• a magyar nemzet egyik fenntartó és életető elemének — a köztisztviselői karnak — hivatásé1 és munkáját helyesen értékelni tudja, annak érdekeit, a hivatásnak élni tudását és boldogulását előmozdítani és megvalósítani törekszik, nemkülönben bízik abban is, hogy az erre vezető eszközöket az illetékes tényezők megtalálni és alkalmazni iparkodnak. Addig is, míg ez bekövetkezik, a magyar tisztviselő társadalom büszkén hordja sorsa keresztjét és verejtékezve de lelkes bizakodás sál és önfeláldozással dolgozik az integer, nagy Magyarországért és forrón szeretett fővárosunkért! UJ SORSJÁTÉK — UJ REMÉNYSÉG! Máról holnapra gazdag ember lehet, ha kihúzzák a sorsjegyét egy főnyereménnyel. Október 20-án kezdődik az új m. kir. osztálysorsjáték, melyben 300.000, 200.000, 100.000 pengő is nyerhető. Öszszesen 42.000 nyereményt sorsolnak ki, közel 8 millió pengő készpénzben. A Borsjegyek ára egy-egy osztályra: egész 24, fél 12, negyed 6, nyolcad 3 pengő az összes főárusítóknál. Mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egyforma a nyerési esélye! BUDÁRA KERÜLT AZ ILKOVITS I. CÉG KÖZPONTI IRODÁJA. Az építkezések túlnyomó része Budán folyik. Ez késztette az évtizedes múltú Ilkovits I. központi fűtés és vízvezetéki berendező vállalatot, amelynek a neve is fogalom, hogy központi irodáját Budára, L, Attilaucca 29. alá helyezze. A vállalat ige» sok nagyszabású munkát végzett eddig is Budán, Pesten és az egész országban, többek között a Gellért-fürdőben, a Széchenyi-strandfürdőben, az OTI felhőkarcolójában és összes szanatóriumaiban és kórházaiban, a debreceni és szegedi egyetemi klinikákon és számos előkelő személyiség budai villájában. pepi (lé“SZELLŐZŐ-i,C jELUC berendezések SCHUBAUER FERENC magánmérnök i Budapest, III., Föld-u. 51 T e 1 e f o n : 62 — 2—06. Jeszenszky János papi 6a polgári szabó Tranktiattn cég volt papi szabásza. — SMM ckPciK, pontos kiszolgálás. Budapest iu.. irányi utca 21. sz. ifttemetet 7. (Irányi-utca és Veres Pálné-ntca sarok). VIGNALI RAFAELLO bronzöntó BUDAPEST Lakás Patoetiftzv-zitca 7 a b. Gyár «I, jasz-utea 74. sz. TELEFON 91-9-12. Menczer Gusztáv tfezlití ruháit egy évi jótállással fényteleniti Budapest II., Török-u. to. Tel.: som Irgalmasokkal szemben. Vidékre is szállii. Gallér, frakk-ingek, ruhák tisztításában vezet SttmuttmiumuntitHimtmimiimtmuBumtHHtimuHHKmiHamtiHUKmFmnmmitmmtuvnwtiuií: IKRÁIGYÜLA í I KŐFA RAGÓME STEH | ? I 1 SÍREMLÉK I 1 Budapest, iil, Latos-utca 77-7B. Tol 624-68. J SutonuHtuíKmumttmHtrammiiimniimittuattKniiimaBttttmmtDLOnummttaRnifHaitMMBMi; Október 9-én (télutén v23 űinKor iigetóverse nyelt Köz, vízvezeték csatornázási, fűtési szereléseket Sä, megkönnyíteti fizetési feltételekkel. Költségvetés, tervezés díjmentesen. Tóth Zoltán csatornázási vállalkosó BUDAPEST,VII., BAROSS-TÉR 15 CSALÁDI HAZAK RESZLETFIZETESRE Budapest Kűmyéhen nagy választékban FŐVÁROSI tisztviselőknek Engel László VII, Rottenbiller^u. 6/B Telefon: as-i-ee.
