Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)
1934-01-27 / 4. szám
1934 január 27 UJ BUDAPEST 5 fővárosi tisztviselőknek nem magasabb a fizetésük, mint az államiaknak Az Uj Budapest statisztikai adatai megdöntik az egyoldalú és abszurd beállításokat — Közepes és szerényebb csoportok a fővárosnál, kedvezőbb előmenetel és jobb státus-viszonyok az államnál — Az államnál 3063, a fővárosnál 1959 pengő az átlagos évi nyugdij, a fővárosi nyugdíjasok hatvanhárom százaléka még a havi 150 pengőt sem éri el! — Az Uj Budapest tudósítójától. — Á fővárosi reformtörvény körül folyó csatározások egyik legfőbb indoka hivatalos beállítás szerint az az aránytalanság, amely az állami és a fővárosi tisztviselők fizetése között mutatkozik, még pedig a fővárosi tisztviselők javára. Mint az uj törvénytervezet körül forgalomba került többi hangzatos jelszó, ez a vád is egyoldalú beállítás, amelynek valódiságát elfelejtették beigazolni. Az Uj Budapest, amely mindig megbecsüléssel s hűséggel védelmezte a fővárosi tisztviselők érdekeit, szükségesnek tartotta, hogy a megfelelő hiteles adatok közlésével már alapjában megrendítse ezt a vádat, amire annál is inkább szükség van, mert könnyen megtörténhetik, hogy cáfolat hiányában ez az inszinuáció alapja lehetne egy újabb tisztviselői fizetéscsökkentésnek. Hangsúlyozzuk, hogy az alább közölt adatok hivatalos jellegűek: a főváros statisztikai hivatalának kereseti adatgyűjtésén alapszanak. Ezt a körülményt azért tartjuk szükségesnek ismételten is a legpregnánsabban hangsúlyozni, hogy előre is kimutassuk mindennemű cáfolat teljes értéktelenségét és felesleges voltát. A számok nem hazudnak és ezek a számok azt mutatják, hogy a fővárosi tisztviselőtársadalom nemcsak hogy nincs jobb helyzetben, mint állami kollégái, hanem egyes vonatkozásokban, különöseit' a magasabb kategóriákban a fővárosi tisztviselők fizetése kisebb, mint az állami szolgálatban levő köztisztviselőké. De beszéljenek a számok és a statisztikai tabellák, bizonyságául annak, hogy odadobott frázisok egyáltalában nem alkalmasak nagy és komoly igazságok megdöntésére! * A főváros statisztikai hivatala 1932- ben széleskörű kereseti statisztikai adatgyűjtést hajtott végre, mely elsőizben állapítja meg a Budapesten alkalmazásban álló népesség egészének kereseti viszonyait. Az adatgyűjtés az alkalmazottak kereseti adóját veszi alapul és úgy az állami és városi alkalmazottak, mint a magánalkalmazottak és munkások összességére terjeszkedik ki. Végeredményben a statisztika 323.838 személy kereseti viszonyait öleli fel. Ezek az adatok lehetővé teszik, hogy az állami és városi alkalmazottak keresetét is behatóbb vizsgálat tárgyává tegyük. Az egyes fizetési osztályokra nézve megállapított illetmények összehasonlítása ugyanis korántsem ad helyes képet a kereseti viszonyokról. A közalkalmazottak összességének keresete ugyanis két tényezőtől függ és pedig részben az illetmények színvonalától, részben pedig attól, hogy az alkalmazottak milyen fizetési osztályokba tartoznak, illetve jutnak el az idők folyamán. Ennek a két tényezőnek a végső eredménye a közalkalmazottak kereseti és megélhetési színvonala. Az uj kereseti statisztika anyaga kiváló lehetőséget biztosit arra a célra, hogy az igy kialakult fizetések tényleges nagyságát bemutassa. A feldolgozás ugyanis egyrészt az alkalmazottak számának megoszlását állapítja meg a havi fizetés nagysága szerint, részben pedig az átlagos fizetések magasságát tünteti fel. Ezzel az adatok minden más mellékszempont elkerülésével, közvetlenül a kereseti viszonyok valóságos képét, végső összefoglalását adják meg. I. A tényleges állami és székesfővárosi alkalmazottak megoszlása a havi kereset nagysága szerint Székesfővárosi Havi kereset Állami közigazgatási tanügyi összes alkalmazottak alkalmazottak a)Abszolút számban: —100 pengő 560 58 132 190 101—150 3151 261 1034 1295 151—200,, 3412 1603 1036 2639 201—250,, 3831 2046 540 2586 251—300,, 2892 761 1116 1877 301—350„ 1236 440 813 1253 351—400,, 1022 406 706 1112 401—450 594 249 484 733 451—500,, 771 196 282 478 501—600,, 882 247 245 492 601-700 678 118 56 -174 701—800 326 74 11 85 801—900 219 49 6 55 901—1000 164 22 4 26 1001— ” 102 67 — 67 Összesen:19840 6597 6465 13062 b) Százalékban: —100 pengő 2.8 0.9 2.0 1.5 101—150,, 15.9 4.0 16.0 9.9 151—200 SS 17.2 24.3 16.0 20.2 201—250 SS 19.3 31.0 8.4 19.8 251—300 11 14.6 11.5 17.3 14.4 301—350 SS • 6.2 6.7 12.6 9.6 351—400 SS 5.2 6.2 10.9 8.5 401—450SS 3.0 3.8 7.5 5.6 451—500 3.9 3.0 4.4 3.6 501—600 4.4 3.7 3.8 3.8 601—700 3.4 1.8 0.8 1.3 701-800 1.7 1.1 0.2 0.7 801—900„ 1.1 0.7 0.1 0.4 901—100011 0.8 0.3 0.0 0.2 1001—11 0.5 1.0 — 0.5 Összesen:100.0 100.0 100.0 100.0 A kereseti statisztikában 19.840 állami és 13.062 fővárosi alkalmazott szerepel. Utóbbiaknak körülbelül felerésze tanügyi, másik fele pedig (6597 személy) közigazgatási alkalmazott. Tekintettel arra, hogy az állami alkalmazottak túlnyomó többsége szintén közigazgatási szakon működik, célszerűbb és helyesebb lesz az összehasonlításnál a fővárosnak is csupán közigazgatási alkalmazottait tekintetbe venni. Az áttekinthetőség érdekében mindenekelőtt bizonyos összevonásokat kell végeznünk. Eszerint 250 pengőnél alacsonyabb havi fizetése az állami alkalmazottak 55.2 %-ának, inig a fővárosi közigazgatási személyzet 60.2%-ának van. A közepes fizetésű (250—-500 pengős) csoportba államnál és fővárosnál csaknem egyformán a személyzet 32.5, illetve 31.2-% a esik. |la ezzel szembeállítjuk az 500 pengőnél magasabb fizetésű alkalmazottakat, akkor az utóbbi csoportban az állami szolgálatban állóknak 11.9%-át, a fővárosi alkalmazottaknak pedig 8.6%-át találjuk. Sőt, ha a tanügyi alkalmazottakat is tekintetbe vesszük, akkor a főváros összes tényleges szolgálatban álló személyzete körében 7.1%ra sülyed az 500 pengőnél magasabb fizetésüek aránya. Az alacsonyabb fizetési csoportok tehát á székesfővárosnál erősebben vannak telítve, mag a magasabb fizetések az állami alkalmazottak körében fordulnak elő nagyobb számmal. Mielőtt e tábla további részleteibe is behatolnánk, tekintettel kell lennünk a női munkaerők szerepére is. Az állami alkalmazottak fent kimutatott 19.840 főnyi számából 2549, a fővárosi közigazgatási személyzet létszámából pedig 760 a női munkaerőkre esik. Száz férfira tehát az állami szolgálatban 14.7, városi közigazgatási szolgálatban pedig 13.0% nő jut. Sokkal nagyobb a nők foglalkoztatása a tanügyi szolgálatban, ahol a székesfővárosnál 2488 férflalkalmazottal szemben 3977 női tanerőről számol bé a statisztika. Minthogy ez a körülmény a fizetések szinvonalát is lényegesen befolyásolja, a férfitisztviselők kereseti viszonyait külön is bemutatjuk, még pedig a fenti összevont alakban. II. A férfialkalmazottak százalékos megoszlása a havi kereset nagysága szerint Székesfővárosi Havi kereset Állami közigazgatási összes alkalmazottak alkalmazottak —250pengő 50.4 58.2 52.3 251—500,, 36.0 . 31.9 37.5 501— .. 13.6 9.9 10.2 összesen:100.0 100.0 100.0 Az előzőkben levont tanulság a férfialkalmazottak . adatai szerint Is változatlan marad. A kisebb és közepes nagyságú fizetések a fővárosnál, a magasabb fizetések pedig az állami alkalmazottaknál (fordulnak elő aránylag nagyobb szánimái: Ez a tény megcáfolja azt a téves nézetet, hogy a székesfőváros tisztviselői magasabb fizetéseket élveznek. Annak ellenére ugyanis, hogy a főváros az alacsonyabb fizetési osztályokba^ magasabb illetményeket rendszeresített, végeredményben a keresetek színvonala mégis a fővárosnál alacsonyabb: A székesfővárosnál ugyanis a tisztviselőknek jóval nagyobb hányada tartozik az alacsonyabb fizetési osztályokba, mig az államnál a kedvezőbb előmenetel és a jobb státusviszonyok folytán a tisztviselőknek jóval nagyobb része éri el a nagyobb jövedelmet biztosító magasabb fizetési osztályokat. A következőkben az I. számú táblázatban szereplő adatokat részletesebben is meg kell vizsgálnunk. Ezek az adatok azt igazolják, hogy a legkisebb fizetéseknél az állami alkalmazottak számaránya túlnyomó. így a 150 pengő alatti keresetek az állami alkalmazottak 18.7%-ának, mig a fővárosi alkalmazottak 4.9%-ának megélhetési szinvonalát határozták meg. Sőt az állami alkalmazottak 2.8%-a a havi 100 pengő alatt marad, a székesfővárosiak 0.9%-os arányával szemben. A 151—200 pengős kereseteknél megfordul a helyzet. Ezek a fizetések az államnál 17.2%-ban, a fővárosnál már 24.3%-ban fordultak elő. A következő, 201—250 pengős csoportban 19.3, illetve a fővárosnál 31.0%-os számarányt találunk. Nyilvánvaló ebből, hogy a fővárosi alkalmazottak zöme a közepes — bár inkább szerényebb -fizetésű csoportokba tartozik. A legalacsonyabb <150 pengőn aluli) és a magas (£50, illetve 500 pengőn felüli) fizetéssel bíró csoportokban viszont az állami tisztviselők aránya túlnyomó. Ebből következik, hogy a fővárosi szolgálatban a szociális szempontok fokozottabb mértékben érvényesülnek. Feltétlenül szociálisabb ugyanis az a fizetési rendszer, ahol a közepes megélhetést nyújtó fizetések uralkodnak, szemben az olyan fizetési skálával, ahol a szélsőségek — vagyis az egészen kis és nagy fizetések — emelkednek ki. Az alábbi táblázatban az átlagos évi keresetek nagyságát tüntetjük fel. III. Tényleges állami és székesfővárosi alkalmazottak átlagos évi keresete pengőben Megnevezés Férfi Női összes i alkalmazottak Állami alkalmazottak 3671 2161 3477 Szfőv. közigazgatási alkalmazottak 3557 2714 3460 Szfőv. tanügyi alkalmazottak 3636 3146 3334 Szfőv. alkalmazottak együtt 3581 3076 3398 Az átlagok egymagákban nem adnak elég kimeritő képet a viszonyok alakulásáról. Minthogy azonban az előzőkben a fizetések megoszlását már áttekintettük, végezetül az átlagos keresetek tömör, világos összefoglalását adják a már megállapított tények. Ezek az adatok szintén azt igazolják, hogy a fővárosi alkalmazottak a kereset nagysága tekintetében elmaradnak az állami alkalmazottak mögött. A férfiak a fővárosi szolgálatban 3557 pengős átlagos évi keresetet érnek el, az állam által nyújtott 3671 pengős átlag helyett. Még a tanügyi személyzet beszámításával is csak 3581 pengő nek adódik az átlag, pedig a tanügyi alkalmazottak átlagos kereseti színvonala valamelyest magasabbnak mutatkozik. A női tisztviselőknél viszont a főváros nyújt magasabb megélhetési színvonalat. Ebben a körülményben szintén a szociális gondoskodás megnyilatkozását kell látnunk. A tanügyi szolgálatban alkalmazott nők magasabb átlagos fizetése is természetesnek mondható. Mig a közigazgatásnál a női alkalmazott többnyire csekélyebb képzettséget igénylő munkakört tölt be, addig a tanügyi szolgálatban a férfiakkal teljesen egyenrangú képesítéssel hasonló munkakört lát el. Az összes alkalmazottak átlagos keresetét véve alapul, végeredményben ismét az állami szolgálatban találjuk a magasabb fizetéseket. Ha a különbség nem is jelentékeny, mégis azt igazolja, hogy a székesfővárosi fizetések magasságáról elterjedt nézeteket a legendák körébe kell utalnunk. A kereseti statisztika a tényleges szolgálatban álló alkalmazottakon kívül a nyugdíjasokra is kiterjeszkedik. — Az alábbi táblázat a nyugdíjasok megoszlását adja a nyugdíj nagysága szerint.
