Uj Budapest, 1934 (12. évfolyam, 1-50. szám)

1934-01-27 / 4. szám

tU BUDAPEST 1934 január 27 ív. Államiés székesfővárosi nyugdíjasok megoszlása a havi nyugdíjnagysága szerint Székesfővárosi Havi kereset Állami közigazgatási tanügyi összes nyugdíjasok nyugdíjasok a) Abszolút számban: —100 pengő 3904 1487 317 1804 lül—150 „ 2128 564 222 786 151—200 „ 1462 479 243 722 201—250 „ 1068 199 240 439 251—300 „ 841 110 159 269 301—350 748 87 113 200 351—400 „ 599 83 107 190 401—450 „ 440 33 107 140 451—500 „ 546 60 48 108 501—600 „ 546 76 48 124 601—700 „ 916 39 4 43 701—800 „ 270 8 4 12 801—900 „ 205 7 1 8 901—1000 ., 64 7 ... 7 1001— 59 23--23 összesen:13796 3262 1613 4875 \ b) Százalékban: —100 pengő 28.3 45.6 19.7 37.0 16.1 101-150 15.4 17.3 13.8 151—200 „ 10.6 14.7 15.1 14.8 201—250 „ 7.7 6.1 14.9 9.0 251—300 „ 6.1 3.4 9.8 5.5 301—350 „ 5.4 2.7 7.0 4.1 5 351—400 „ 4.3 2.6 6.6 3.9 401-450 „ 3.2 1.0 6.6 2.9 451—500 „ 4.0 1.8 3.0 2.2 501—600 „ 4.0 2.3 3.0 2.6 * 601—700 „ 6.6 1.2 0.2 0.9 ' 701—800 „ 2.0 0.2 0.2 0.2 801—900 „ 1.5 0.2 0.1 0.2 901—1000 „ 0.5 0.2 — 0.1 1001— 0.4 0.7 — 0.5 összesen:100.0 100.0 100.0 100.0 5 J ■ Autonómia és revízió Bednárz nagy beszéde a Keresztény Tanügyi Bizottságban — Az Uj Budapest tudósítójától. — A revízió kérdése az iskolában címen a Keresztény Tanügyi Bi­zottság előadássorozatot rendez. Urbányi C. József igazgató előadá­sában Erdély vérző kultúráját is­mertette, folytatólagosan Párkányi Norbert tartott igen értékes elő­adást az integer Magyarországról. Az érdekes téma oly sok pedagó­gust vonzott, hogy a terem zsúfo­lásig megtelt. Ott voltak: Bednárz Róbert prelátus, elnök, Ravasz Ár­pád dr. tanker, főigazgató. Toper­­czer Ákosné, Gyurkovics Henrik, dr. törvh. bizottsági tagok, Urbá­­nyi C. József ügyvezető igazgató, Jablonkay Géza dr. keresk. isk. fő­igazgató, Bajnok József, Barthonek Katalin, Castiglione László, Fal­­lenbüchl Tivadar, Fekete Géza, Gajda Béla, Havas Mihály, Hollós István, Huszti József, lidertejedi Kiss Gyula, Kolumbán István, Mar­ton József, Néder István, Nyers Elek, Reischl Réw Sándor, Sztanko­­vits Anna, Till Géza, Vándory De­zső igazgatók és mások. Bednárz Róbert prelátus, a törvényhatósági bizott­ság örökös tagja, rámutatott arra, hogy a Tanügyi Bizottság hódító ereje abban rejlik, hogy a napi po­litikán felülemelkedően nagy nem­zeti érdekek szolgálatában vívja harcát a keresztény magyar peda­gógia megerősítéséért. Ezt a mun­kát fennállása óta teljes aktivitás­sal és sikerrel végzi, Az iskolába a keresztény szellemű magyar ta­nító soha nem is vitt politikát. Azonban mint állampolgárok, a magyar tanítók mindig az elsők között voltak, ha az alkotmányt és a hazát meg kellett védeni. Most, mikor a szabadságjogok klasszikus hazája, Anglia a magyar revízióért harcba szállott, igen rossz szolgá­latot tesznek azok, akik az autonó­miákat akarják elkobozni. Bethlen István gróf az elszakított területe­ken élő testvéreinknek autoilómiát ígért Londonban, mit szólnak ehhez az elszakított területeken lévők, mikor a gyakorlatban azt látják, hogy itt az országban megszünte­tik az autonómiákat! A keresztény uralom a városházán templomok, iskolák, gyermekotthonok, árvahá­zak ésr kórházak építésével és fenn­tartásával hosszú évtizedek mulasz­tásait pótolta. Budapest iskolázta­tása európai viszonylatban is első­rangú. Ezt az áldozatkészséget kul­turális és gazdasági eredmények­ben való sikeres tevékenységet csak elismeréssel szabad honorálni. A fő­város tanügyi tisztikara meg lehet arról győződve, hogy érdekeiket, mint a közület érdekét llesz erőnk megvédeni. A nagy számmal meg­jelent pedagógusokat örömmel kö­szöntőm és vezérünk, Wolff Károly üdvözletét tolmácsolom, ki egyéb fontos politikai tanácskozás miatt nem jelenhetett meg ezen gyűlé­sünkön. A hosszas tapssal és éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Pár­kányi Norbert dr. leánylyceumi ta­nár tartott nagyszabású előadást A revízió az iskolában címen. Az értékes előadáshoz hozzászól­tak: Havas Mihály, Castiglione László, Fallenbüchl Tivadar, Gajda Béla, vitéz Mervay Gyula, Huszti József, Marton József, Kolumbán István és Urbányi C. József. Ravasz Árpád tanker, c. főigaz­gató lelkes szavakkal ecsetelte a Tanügyi Bizottság eddigi revíziós munkáját és kérte a tanügyi tiszti­kar további kitartását, mig élkövet­kezik a magyar Föltámadás várva várt napja. Nyolcezer gyönyörű naptár, ezer meleghangú köszönő-levél Xag-yarányu érdeklődést váltott ki az idegen* forgalmi naptár-akció szerte Európában — Xagy nemzetközi konkurenciában legelső a budapesti idegenforgalmi naptár Megnevezés Állami nyugdíjasok Szfőv. közigazgatási nyugdíjasok Szfőv. tanügyi nyugdíjasok Szfőv. nyugdíjasok együtt Ez a tábla teljes mértékben kifejezésre juttatja azt a nagy különbséget, amely a uyugdijak tekintetében az állami és a fővárosi alkalmazottak között fennáll. Az államnál élvezett 3063 pengős átla­gos évi nyugdíjjal szemben a székesfő­városnál 1959, sőt a tanügyi alkalma­zottak beszámításával is csak 2207 pen­gőt ér el az átlagos nyugdíj évi összege. Különösen nagy a különbség a férfi­­nyugdijasok körében, de még a nőknél ia a fővárosi közigazgatási nyugdíjasok helyzete a kedvezőtlenebb. Meg kell még jegyeznünk, hogy a nők között nemcsak a nyugdíjazott női alkalmazot­tak, hanem özvegyi ellátást élvező nők is szerepelnek. A kimutatott nagy különbségek nem­csak a fővárosi nyugdíjasok helyzetét tüntetik fel az állammal való össze­hasonlításban kedvezőtlennek, hanem egyúttal a státusviszonyokra és az elő­meneteli lehetőségekre is messzemenő következtetést engednek. Nyilvánvaló ebből, hogy az állami tisztviselők álta­lánosságban jóval magasabb fizetéssel mennek nyugdíjba, tehát magasabb fize­tési osztályokat érnek el hivatali pá­lyájuk folyamán. Ha tehát a fővárosi alkalmazottak illetményei — ismételjük, csak az alacsonyabb fizetési osztályok­ban — magasabbak is, végeredményben mégis az állami szolgálatban állók van­nak kedvezőbb helyzetben, mert ugyan­annyi idő alatt magasabb fizetési osztá­lyokba jutván — végeredményben mégis magasabb jövedelmeket élveznek. SCHUBAUER JÓZSEF ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ BUDAPEST, IV., HAJÓ-UTCA 8-10. TELEFON : 80-5-03. Férfi Női Összes alkalmaz o 11 a k 4146 1701 3063 2580 1433 1959 3922 2281 2709 2327 1775 2207 VIGNÁ1I RMMLIO Dronzöniö BUDAPEST Lakás. PeíneEift/u-uíca 11,1t. Gyár; VI., Jász-utca 74. szám TELEFON: AUTOMATA 919-12. KOH1V GYULA KEFE é. ECSETGYÁROS Arany kosz orus mester GYÁR: VII.. RÓZSA-U.20 Telefon: József 302—45 —• Az Uj Budapest tudósítójától. — A főváros idegenforgalmi propa­gandájának jelentő állomása volt az a négynyelven kibocsátott, gyö­nyörű illusztrációkkal ellátott ide­genforgalmi naptár, amelyet a főváros Idegenforgalmi Hivatala nyolcezer példányban küldött szét néhány héttel ezelőtt külföldre. Ja­nuár végéig több mint ezer köszö­nőlevél érkezett: az összes angol képviselők és a lordok há­zának tagjai, a francia kamara tagjai, olasz szenátorok, svájci egyetemi tanárok szinte vetélkednek a főváros, illető­leg az Idegenforgalmi Hivatal ve­zetőségéhez intézett soraikban, hogy az elragadtatás és a csudálat hang­ján ki nyilatkozzék közülük a na­gyobb lelkesedéssel Budapestről. A naptár-akció idegenforgalmi jelen­tőségéről és annak folytatásáról Kovácsházj Vilmos tanácsnok, a városgazdasági ügy­osztály érdemes vezetője, akinek nevéhez és agilitásához fűződik ez a legújabb propaganda-ötlet is, a következő nyilatkozatot tette az Uj Budapest munkatársának: — Kevés idegenforgalmi ötlet vált be szerencsésebben, mint a nyolcezer naptár szétküldése. A Bu­dapest szépségeinek felvételére hir­detett fénykóp-páhrózat nemesebb céllal fel sem használódhatott vol­na, minthogy messze országokban hirdesse Budapest gyönyörű pano­rámáját. Mindössze nyolcezer pen­gőbe került a naptárak előállítása, darabonkint alig e^y pengőbe és jellemző, hogy a külföldi törvényhozók, pro­fesszorok és könyvtárak köszönő leveleikben már most bejelen­tik igényüket az 1935-ös buda­pesti idegenforgalmi naptárra. — Nagy nemzetközi konkurenciá­ban lett az első Budapest az idegen­­forgalmi naptárak között. Nyolc nemzet, illetőleg főváros idegenfor­galmi naptára van a kezeim között, úgy látszik, az idén járvány volt az idegenforgalmi naptár ötlete! A nyolc naptár közül, mint azt a leg­teljesebb objektivitással kell meg­állapítanunk, — a mienk volt a legszebb, nem­csak a közölt fotográfiák szépsé­gét illetően, de abból a szem­pontból is, bogy a nyomdai ki­állítást illetően a mi naptárunk verte valamennyit Viszont azt is el kell árulnom, hogy gyakorlati szempontból is a miénk a legmegfelelőbb, a nemzetközi pos­­tadijszabás szerint huszonöt fillérjé­vel tudtuk darabonkint expediálni az előre grammra kiszámított súlyú naptárakat, szemben a hasonló ki­állítású külföldi naptárakkal, a svéd és svájci naptárak darabon­kénti egy pengős portóköltségével. Elmondotta még munkatársunk­nak Kovácsházy tanácsnok, hogy a folyó évi idegenforgalmi nap­tár teljesen kifogyott, utánnyo­másról nem lehet szó, ugyany­­nyira, hogy magasraugu kül­földi megkereséseket kénytelen visszautasitani. Már folynak azonban az előkészüle­tek abban az irányban, hogy esetleg valamiféle társadalmi akció bekap­csolásával az 1935-ös budapesti ide­genforgalmi naptárt, amely szép­ségre úgy a fényképeket, mint a nyomdai kiállítást illetően veteked­ni fog a folyó évivel, már a keres­letnek megfelelő példányszámban fogják szétküldeni szerte ^ Európá­ban, hirdetni az érdeklődők között a magyar főváros páratlan termé­szeti szépségeit, gyógykineseit ~ és ügyes propagandáját. vés. Sut az állami nyugdíjasok 46.1 %-a, a székesfővárosiaknak pedig 62.9%-a a 150 pengőt sem éri el. Az is megállapít­ható ebből, hogy a keresetek ndgysága közötti különbség a székesfővárosi nyug­díjasok rovására még inkább kifejezésre jut, mint az aktiv szolgálatban levő sze­mélyzetnél. A közepes nagyságú nyug­dijak (250—500 pengő között) az állam­nál 23.0, a fővárosnál pedig 11.5%-kai szerepelnek. Az 500 pengőnél magasabb nyugdijak viszont az államnál sokkal magasabb arányban szerepelnek, úgy liogy részesedésük 15%-ot ér eV'a fővá­rosi nyugdíjasoknál mutatkozó 4.8%-os határral szemben. Végezetül az átlagos nyugdijak ma­gasságát hasonlítjuk össze. Mindenekelőtt megállapítjuk, hogy az állam alkalmazottai között a nyugdíja­sok igen nagy szerepet játszanak. A 19.840 tényleges állami alkalmazott mel­lett 13.796 nyugdíjast irt össze a statisz­tika. Az állam 100 tényleges alkalma­zottjára 69.5 nyugdíjas esik, mig a szé­kesfőváros 4875 nyugdíjasa száz tényle­ges alkalmazottra számítva 37.3 as arányt jelent. Az adatokat ismét bizonyos összevo­nással tesszük szemlélhetővé. A 250 pen­gős határ alatt marad az állami nyug­díjasok 62.0%-a, a fővárosiaknak pedig több mint nyolctized része (83.7%). Lát­juk tehát, hogy o nyugdíjasok igen nagy többsége — különösen a székesfőváros­nál — aránylag alacsony nyugdijat él-, Az állami és fővárosi nyugdíjasok átlagos évi nyugdijának összege pengőben

Next

/
Thumbnails
Contents